Nagyvárad - Az elkövetkező tíz-húsz évben Nyugat-Európához hasonlóan Romániában is problémát jelenthet a bevándorló muszlimok kérdése, hangzott el Demeter M. Attila adjuntus előadásában.
Demeter M. Attila egyetemi adjunktus, a Pro Philosophia Alapítvány elnöke második alkalommal tartott előadást a Partiumi Keresztény Egyetem Filozófia Tanszékének hagyományos rendezvénysorozata keretében. A legutóbbi, vallásfilozófiai tárgyú előadása után ezúttal egy Európa számára aktuális politikafilozófiai kérdéskörben értekezett Muszlim Európa címmel. Nem számszerinti adatokra, hanem a nemzetközi szinten is vezető brit napilap, a The Times hasonló tárgyú cikkeire alapozta az előadás gondolatmenetét. Körülbelül másfél éve, még a gazdasági válság kezdetén arról született vezércikk az említett napilapban, hogy nem is a recesszió jelenti Európa számára az igazi problémát, hanem a muszlimok kérdése.
Romániában is
Ez némileg túlzás, hiszen a gazdaság talpraállítása meghatározó problémája marad Európának az elkövetkező néhány évben, de 10-20 év távlatát tekintve igaza van a cikkírónak, közölte az előadó. Hogyan kezeli Európa a muszlim kérdést? Például a belga parlament a közlejövőben dönt arról, hogy tiltsák-e be a burka használatát az országban. Svájc népszavazás útján döntötte el, hogy nem épülhet több minaret az állam területén. Ezzel szemben Rowan Williams érsek, a világ Anglikán Egyházainak lelki vezetője szerint nincs azzal gond, hogy a sarija iszlám jogrendet bevezessék a brit jogrendbe. Bár úgy tűnik, hogy kizárólag Nyugat-Európa "problémája" a muszlim kérdés, az előadó meglátása szerint körülbelül tíz év múlva a román társadalomban is döntően megjelenik. Kolozsváron, más román nagyvároskhoz hasonlóan már vannak arab éttermek, araboknak szóló szolgáltatások, sőt felépülhet az első muszlim imaház is (Romániában az iszlám évszázadok óta bevett vallás, Dobrudzsa két megyéjében több tízezer török és tatár származású él. Közel hetven minaretes mecset működik az országban. A muszlimok hiéleti vezetője, Yusuf Murat elismert vallási vezető. Kolozsváron pedig évtizedek óta működik iszlám központ, melyet erdélyi magyar muszlimok is látogatnak. - szerk.).
Interkulturális párbeszéd
A továbbiakban az előadó - a tárgyban számos írást közölt - Bhikhu Parekh, a Westminsteri Egyetem tanára premisszáit idézte és elemezte. Felsorolta azokat a muszlim szokásokat (Muszlim szokásokról beszélni badarság, az iszlámban -mint más vallásokban is- gyakorlati előírások vannak. - szerk.) , melyekkel Európa nem azonosulhat, mint például a nők fáraói körülmetélése (A nők körülmetélése az iszlám szerint tilos. Ezen pont is rávilágít az előadók ismerethiányára és előítéletességére. - szerk.), a poligámia, az állatok áldozása (Ezek szerint Európa a zsidó vallással sem azonosulhat? Esetleg Ábrahám kosáldozatát a Bibliából is kihúzzák? - szerk.), a gyerekházasságok, a rokonok közötti házasság. Végül elmondta: nincs indok arra, hogy Európa elfogadja, hogy az eltérő kulturális hagyományokkal rendelkező bevándorlók kikezdjék a nyugat-európai liberális demokráciák jogrendjét, intézményi szerkezetét, politikai kulturáját. Mindezek mellett azonban szükség van az interkulturális párbeszédre, toleranciára, erőszak helyett érveken alapuló szabad vitára (Érdekes tolerancia az, ami felszámolja a másságot... - szerk.).
Kedves szerző!
VálaszTörlésAnnak az előadássorozatnak az egyik szervezője vagyok, amelynek keretében a bejegyzésben tárgyalt előadás elhangzott Nagyváradon. Megrökönyödéssel olvastam bejegyzésének címét, mivel az előadásban az égvilágon semmiféle iszlamofóbiát nem tudtam felfedezni. Aztán rájöttem, mi a hiba: Ön nem az előadással, hanem egy arról szóló - mi tagadás, kissé hatásvadász című és leegyszerűsítő - cikkel vitatkozik, s annak alapján rágalmaz (higgye el, teljesen alaptalanul) egy jobb sorsra érdemes gondolkodót.
Üdvözlettel
Balogh Brigitta
a PKE Filozófia Tanszékének oktatója