Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából

2011. március 10., csütörtök

"Minden lélek megízleli a halált" - Blogunk végére ért

"Minden lélek megízleli a halált" - olvashatjuk több helyen is a Kegyes Koránban. Minden teremtett létezőre igaz, hogy van időbeli kezdete és vége. Ez a helyzet a blogokkal is. A Busralilmuhminin blog épp egy éve indult, s itt az ideje, hogy a projektet befejezettnek tekintsük. Hiszünk abban, hogy továbbra is van létjogosultsága az iszlámmal kapcsolatos hírszerkesztésnek Magyarországon, s reméljük, hogy ebben többek is kiveszik a részüket. S természetesen a vég egyben búcsú is: hitben és jótettben gazdag jövőt kívánunk minden kedves olvasónknak!

Azért nézzünk is vissza egy kicsit!

Az elmúlt év során -ezt is beleértve 1395- hírt, cikket, riportot, tudósítást és véleményt közöltünk. Ezekhez 307 komment érkezett. 2010. júliusa óta folyamatosan nőtt a blog látogatottsága. Ez idő alatt 24.670 találat érkezett. Ebből 19.443 Magyarországról, s több, mint ötezer külföldről:

Az élmezőny így fest:

Magyarország
 19 443
Egyesült Államok
 1 794
Románia
 445
Törökország 
310
Egyesült Királyság
 304
Németország
 239
Indonézia
 146
Spanyolország
 123
Szaúd-Arábia
 118
Szlovákia 99


 
 
 

2011. március 9., szerda

Beszélgetés Bolek Zoltánnal, a Magyar Iszlám Közösség elnökével

A Tollal közéleti lap riportja

Az iszlámban nincs egyház. Magyarországi egyházként szerepelünk, a magyar jog szerint egyházként vagyunk bejegyezve. Az egyház keresztény találmány, az iszlám közösség.

Márkus: Nem ismerem a titulusokat. Az elnök világi vagy egyházi méltóság?
Bolek Zoltán: Az iszlámban nincs egyház. Magyarországi egyházként szerepelünk, a magyar jog szerint egyházként vagyunk bejegyezve. Az egyház keresztény találmány, az iszlám közösség. Minden országban létezik Umma, ez tömöríti a muszlimokat. Sajnos látjuk, hogy ez megosztott. Az arab országok is megosztottak, mi magyar muszlimok is megosztottak
vagyunk.
M.: Elmagyarázná, nem egészen világos számomra.
B. Z.: Magyarországon három közösség létezik. A másik kettő 2000-ben és 2003-ban alakult. Mi vagyunk a legrégebbiek, 1988-ban jegyeztek be minket. A mi közösségünk magyar alapítású és magyar vezetésű. Visszafelé 1931-ig vezethetjük magunkat. Ekkor, a két világháború között létezett egy bosnyákok vezette közösség, akik magyar állampolgárok voltak. Ennek a jogutódjaként jegyezték be a Közösséget.
M.: Vallási ellentétek húzódnak a három közösség között?
B. Z.: Nincs vallási ellentét. Politika kreálta vagy személyes ambíciók táplálják. Nem csupán Magyarországról beszélek, általánosságban így működik. Magyarországon három, Romániában x közösség van, stb.
Létezik azonban más megosztás is a síiták és a szunniták között. A Magyar Iszlám Közösség mindenkit muszlimnak tart, aki elismeri, hogy egy az Isten és Mohamed az ő prófétája.
M.: Magyarországon a síita vagy a szunnita hívők alkotják-e a többséget?
B. Z.: Mint a világon mindenütt, itt is a szunniták vannak többségben.
M.: Feltételezem, hogy 1931-nél régebbre vezethető vissza az iszlám Magyarországon.
B. Z.: Ha a jogot nézzük 1916-ban a 17. törvénycikk rendelkezett az iszlámról, mint bevett felekezetről, bevett vallásról.
Egyébként az iszlám és a magyarság története majdnem egyidős. Levédiában, első írásos emlékű őshazánkban a magyarok között voltak muszlimok, keresztények, sámán hitűek és zsidó vallásúak is. Ez a Kárpát-medencében csak erősödött. A magyarok a legnyugatabbra került türk nép, nagyon sok más türk nép bevándorolt, a volgai bolgároktól kezdve, a besenyőkön át a kunokig, akik között jelentős számban voltak muszlimok, ezáltal az iszlám
erősödött Magyarországon. Mikor keresztény királyság lettünk az iszlámot törvényekkel igyekeztek visszaszorítani. Gondolok az Aranybullára, Kálmán vagy Szent László törvényeire.
Bizonyos foglalkozásoktól eltiltották a muszlimokat, pl. nem lehettek a király pénzverői. A keresztény királyok egy része keményen fellépett az iszlám ellen, falvakat telepítettek ketté, megtiltották a muszlimok egymás közötti házasságkötését. Eltiltották őket a mosakodástól, az imához rituális mosdás tartozik és pénteken kötelező az egész testet megmosni, abban a
korban, a sötét középkorban, amikor mások csak akkor fürödtek, amikor beleestek a patakba.
Más királyok kevésbé üldözték a muszlimokat. II. Géza íjászokat hozatott, hogy őt szolgálják Felismerte, hogy a hűbéri rendszerben a csak neki alárendelt, a földesuraktól független iszlám testőrség és haderő mekkora előnyt jelent. Ha a hűbéresek vonakodtak hadba vonulni, a saját katonasága ezt akkor is megtette. IV. László nádora egy Mizse nevű, kikeresztelkedett
muszlim kun volt. A nádori tisztséghez ki kellett keresztelkedni. Hogy mennyire tartotta a keresztény hitet, arról nem szól a fáma. Nagy Lajos királyunk alatt, az 1350-es évek környékén felgyújtották az utolsó fából készült dzsámit a Hajdúságban (a mai Hajdúságban).
Helynevek (pl. Hajdúböszörmény, a böszörmény muzulmánt jelent) bizonyítják az iszlám jelenlétét. Szabolcs, Szatmár, a Hajdúság egyes részei komoly iszlám közösségeknek adtak otthont, egyes helyeken a muszlimok többségben voltak.
Az üldözés oda vezetett, hogy egyesek kitértek, mások, akik nem tudták ezt a lelkükben feldolgozni, kivándoroltak Moldvába vagy Havasalföldre, ahol nem volt ekkora a térítési nyomás.
Nem az oszmán-törökök hozták nekünk az iszlámot. Az arab országokban nem is tudják, hogy a magyarság több, mint 1400 éve együtt él az iszlámmal.
M.: Ha nem is az oszmán-törökök hozták az iszlámot, érkezésükkor már nem volt hívő muszlim az országban.
B. Z.: Nem találtak muzulmánt az országban, ha találnak, biztos megírják. Csodaszámba ment volna, ha ilyet találnak, egy vazallus országban biztos királyt faragnak belőle. De nem találtak.
M.: A török uralom megszűnésekor már sok muszlim hitű ember élhetett. Úgy tudom, vagy elhagyták az országot vagy meg kellett keresztelkedniük.
B. Z.: Sokáig tartott. A kikeresztelkedés nem volt egyértelmű, mert a karlócai béke után jó pár évvel éltek Baranyában muszlimok. A Rákóczi szabadságharc leverése után is foglalkoztattak a jezsuiták térítő papokat. Volt, hogy egész népünnepély keretében hajtották a híveket a keresztvíz alá.
A magyarság számára soha nem volt idegen az iszlám. Maga az ország is egy kulturális törésvonal mentén helyezkedik el. Itt található az ortodoxia legnyugatibb elterjedése és egyben az iszlámé is, ezen kívül a nyugati kereszténység legkeletibb előfordulása Horvátországgal együtt.
M.: A mai közösség időben meddig vezethető vissza?
B. Z.: az 1848-49-es szabadságharc bukása után az emigráció egy része Törökországban maradt. Sokan felvették az iszlám hitet és a szultánt szolgálták katonaként vagy gazdasági, pénzügyi szakemberként. Bem József tábornok, aki ugyan lengyel volt, Kmety tábornok, Guyon Richárd, aki angol születésű és mások megtértek az iszlámba és harcoltak, amikor kitört a krími háború. Nagyon sok altiszt és közlegény integrálódott. Kelet-Anatóliában
található egy madzsarköj nevű falu. A 48-49-es emigráció tagjai alapították. Lakói ma már nem beszélnek magyarul, de állítottak egy Erdélyből kapott székely kaput.
Széchenyi Ödön pasa a szultán szárnysegéde lett. Egyesek kétségbe vonják muszlimságát, pedig nem muszlim nem viselhetett katonai rangot.
Már az 1900-as években Germanus Gyula, aki zsidó vallású magyar volt, felvette az iszlámot.
Vámbéry Ármin szintén a mi hitünket követte. A sánta dervis, ahogyan nevezték, bejárta Buharát, Szamarkandot, Közép-Ázsiát.
M.: Jelentős ásatásokat vezetett a mai Irán területén.
B. Z.: Említhetem még Goldzicher Ignácot, aki ugyan nem volt muszlim, de oly nagy becsben állt az iszlám világában, hogy a kairói Al Aksza mecsetben tanították az értekezéseit. Meg is kérdezték tőle, hogy miért nem veszi fel az iszlámot, mire ő azt válaszolta, hogy akkor nem lenne érdekes számukra.
M.: Említette Kairót, Egyiptomot. Itt élnek a magyarabok, akik magyar eredetűnek vallják
magukat.
B. Z.: Ők Núbiában éltek. Jelenleg kb. 20%-uj él Egyiptomban, a többiek Szudánban.
Azt szoktam mondani, hogy az iszlám lehetne ami kiemeli a magyarságot az erkölcsi nihilből.
Deformáló hatással volt a kommunizmus, az utolsó nyolc évben is az volt a módi, hogy legyél liberális, tagadd meg hagyományos értékeid. Az iszlám ennek pont az ellentéte.
Mindenki látja, hogy élő vallás, élő hit. Őrzi a hagyományokat. Ezért mondják, hogy globalizáció ellenes. A magyarság, ha muszlim lenne meg akarná tartani az összes tradícióját. Az iszlám ilyen. Az újításoknál összeülnek a muszlim tudósok és megvizsgálják, hogy azt elfogadja-e az iszlám. Nem okoz-e kárt a vallásuknak.
M.: Említette, hogy a magyarság és az iszlám a korai történelmi időktől kezdve kapcsolatban áll. Az ország mégis a keresztény hagyományokra épült. Mennyire lehetséges az iszlám előírásait egy ilyen országban teljesíteni?
B. Z.: Sajnos Magyarország nem keresztény per pillanat. Szerintem.
M.: A történelmi tradíciókról beszéltem.
B. Z.: Ha valóban keresztény ország lennénk, a muszlimoknak nagyon jó dolga lenne. Nem létezne egy csomó problémát okozó erkölcstelen dolog. Nem lenne prostitúció, drogok, alkohol. Ezeket a szélsőséges liberalizmus erőlteti, sem a keresztény, sem a muzulmán nem szereti. Az erkölcsi rendszerünk, a tízparancsolat ugyanaz.
M.: Nem erre gondoltam, hanem a napi ötszöri imára, stb.
B. Z.: Ehhez semmi köze a kereszténységnek. Imádkozni naponta ötször megoldható. A déli és a délutáni imát egyes munkahelyeken esetleg nem engedik meg vagy a munka jellege miatt nem lehet elvégezni, de ezek este pótolhatók.
M.: Mondhatjuk, hogy Magyarországon a vallás gyakorlásának nincs akadálya?
B, Z.: Nincs. Nézze, nem kötelező kocsmába menni. Drogot sem kötelező fogyasztani. Ezzel mindent megmagyaráztam. Mi tudjuk mit nem szabad és nem csináljuk. Aki igen, majd elszámol Istennel.
M.: Jelenleg az arab világ több országában „forradalom" zajlik. Azokban az országokban, ahol eltértek az iszlám hagyományoktól és nyugati jellegű az állam berendezkedése eddig is voltak tiltakozások. Most ez olyan országokat is érint, melyek erősebben kötődnek az iszlám hagyományaihoz. Úgy tűnik, a tömegek között nem létezik ez a megosztás.
B. Z.: Az iszlámnak ehhez semmi köze, bár mindenütt hívők az emberek. Tunéziában, ahol a leglightosabb volt a politika, ott is eljártak imádkozni az emberek. Burghibának olyan javaslata is volt, hogy a Ramadant nem is kell betartani. Ez persze felháborodást váltott ki a hívőkben. Azonban ez szociális lázadás. A mozgató rugók diplomás, szegény, munkanélküli fiatalok, akik ismerik a technika vívmányait. Nem titkos pártsejtek, akik megbeszélik a
dolgokat és várnak egy Kun Bélát vagy Szamuelit. Ezeknek a fiataloknak a többsége ismerte a nyugatot, legrosszabb esetben a televízióból. Többségük járt is Nyugat-Európában, nem is egyszer. A turistákon keresztül és a sajtóból is ismerik nyugatot. A világ beszűkült. A fiatalok tisztában vannak azzal, hogy Európában petíciókkal és tüntetésekkel meg lehet dönteni kormányokat, felelősségre lehet vonni minisztereket vagy miniszterelnököt, ha olyasmit
csinált. Látták, hogy ilyen a saját hazájukban még véletlenül sincs. Ezt elégelték meg. Szépen, lassan, csak egy szikra kellett.
Tunéziában a rendszer olyan stabil volt, hogy ha azt mondják, megdől, senki sem hiszi el. A munkanélküliség növekedet, a turizmus nem tudott annyi munkát hozni.
56-ban nem keresztény forradalom volt, nem a papok jártak kereszttel a tömegek élén, hogy menjünk, csináljuk. Ott sem, de az arab országokban a vallás az élet mindennapos része, ezt tudomásul kell venni. Hangsúlyozták, hogy Isten hatalmas, Isten segít. Említettem a beszélgetés elején, hogy az iszlám élő vallás. Ezért látjuk, hogy amikor eljön az imádkozás
ideje a tüntető tömegek imádkoznak. A koptok is vasárnap és ekkor a muszlimok védték őket.
Ez nem forradalom, hanem a fiatalok szociális tömegmozgalma. Az iszlám úgy, mint iszlám nem játszik szerepet.
M.: Beszélhetünk arról, hogy győzelem után iszlám beállítottságú, világi kormányok kerülnek az érintett országok élére?
B. Z.: Nem lesz iszlám hatalom, de lehet, hogy az iszlám nagyobb befolyást kap. Nem nyugati demokráciát akarnak majd utánozni, több párttal. Bele fog tartozni sok nyugatias dolog, de úgy, hogy a tradícióikat megtartják és ez nagyon fontos.
M.: Úgy érzem az iszlám országok részben azért vannak a jelenlegi helyzetükben, mert külső hatalmak megosztják őket. Ez a megosztottság továbbra is fenn fog állni?
B.Z.: Politikai megosztás mindenképpen lesz. Amerika, Nyugat-Európa, Izrael jelen van a titkosszolgálatokon keresztül. Nekik nem érdekük egy egységes arab világ, pláne egy egységes iszlám világ. Erre volt próbálkozás a nasszeri időkben, ez volt az ő harmadik útjuk.
Nem választották sem a kapitalizmust, sem a szocializmust, egyfajta szociális arab rendszert dolgoztak ki. Ebbe ugye belebuktak.
Az iszlám csak Iránban kapott lehetőséget. Meg kell nézni hová jutottak. Történtek jó dolgok, pl. a sah megbukott, szerepet kapott az iszlám, de vannak visszatetsző dolgok is, melyek nem tetszenek. Ezt nekik kell eldönteni, ők jobban látják, de ott is van elégedetlenkedés, mert a hatalom nagyon veszélyes dolog.
M.: Nem tudom hány muszlim él Magyarországon, de úgy vélem a közösség gyarapodik.
B. Z.: Igen. Ennek egy része az áttérésekből adódik, sokan veszik fel az iszlámot. Másik rész a bevándorlásból ered. Mi azt valljuk, hogy integrálni kell a bevándorlókat. Azt kívánjuk, hogy a magyarokat szerető, az országot valóban második hazájuknak tekintő állampolgár váljon belőlük. Tanuljanak meg jól magyarul, tanulják meg és tiszteljék a magyar tradíciókat,
de maradjanak meg a vallásuknál, legyen büszke arra, honnan jött, ez a kettős identitás legyen benne.
M.: Gondolom a közösség aránya a teljes lakossághoz kicsi.
B.Z.: Nem akkora, mint Nyugat-Európában, ahol folyamatos a bevándorlás. Húsz és ötvenezer közé tehetjük a muszlimok számát. Ehhez jön a család a vegyes házasságokban.
Lehet mondani, hogy a muszlim lobbi, akik rokonszenveznek a muszlimokkal százezren lehetnek.
M.: Más hasonló kis létszámú közösségekkel, mint pl. a Krisna tudatú közösséggel ápolnak kapcsolatokat?
B.Z.: Nem. Elsősorban a keresztény és zsidó közösségekkel tartunk kapcsolatot. A Koránban a Könyv népei vannak leírva, akik kaptak kinyilatkoztatást az Úrtól. A zsidók kapták először, azután a keresztények, akiket a Korán külön kiemel. Ezekkel a közösségekkel tudunk Istenről beszélni, elmélkedni, hiszen ugyanabban az Istenben hiszünk, közösek a
prófétáink. Krisnásokkal nem tudunk Istenről beszélgetni. Szociális tevékenység során persze találkoztunk.
Miközben beszélgettünk gyerekek hancúroztak körülöttünk. Úgy éreztem a gyermek hangsúlyosabb szerepet a közösségben, mint a mai világban általában. Bolek Zoltán úr erre azt válaszolta, hogy nem vesztették el azt a tradíciót, melyet a keresztény világ szerinte elveszített. A közösségben a gyermek valóban a jövő záloga és úgy is tekintenek rájuk. Úgy véli ezt a szemléletet az utóbbi 60-100 év alatt veszítettük el a szélsőségesen liberális eszmék térhódítása okán.

Csatlakozik a "Föld órájához" a Magyarországi Muszlimok Egyháza

2011. március 26-án este fél kilenckor ismét Föld Órája!

A világméretű akcióhoz idén csatlakozik a Magyarországi Muszlimok Egyház is. Szeretnénk, ha ezen a napon minden muszlim is lekapcsolna otthonában egy órára a világítást, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy a muszlim emberek mennyire fontosnak tartják a környezet védelmét.

Gyógyszer Líbia bajaira

A 600 mg-os hallucinogén gyógyszer összetevői.
100 mg hazafiasság
100 mg szabadságvitamin
100 mg egység- és nacionalizmushormon
100 mg bátorság és hősiesség
100 mg rendszerváltó stimulátor
100 mg vértanúság

Elfoglalták Szaif al-Iszlám londoni lakását

A felkelőkkel szimpatizáló lakásfoglaló aktivisták szállták meg Kadhafi második fia, a felkelés kezdete óta a rezsim arcaként szereplő Szaif al-Iszlám londoni rezidenciáját Hampstead Gardenben. (Guardian)

Megbélyegzés ellen tiltakoztak a muszlimok

New Yorkban, múlt vasárnap mintegy 300 ember tiltakozott az iszlám radikalizmusról tartandó kongresszusi meghallgatások ellen, amely szerintük megbélyegzi a muzulmán vallásúkat és potenciális terroristaként kezeli őket.  
A meghallgatásokat végző Belbiztonsági Bizottság elnöke, a republikánus Peter King vasárnapi nyilatkozatában nem találta kielégítőnek a muszlim közösség és a rendvédelmi szervek közötti együttműködést a terrortámadások megakadályozása terén. Obama elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója, Denis McDonough vasárnap egy washingtoni mecsetbe látogatott a kedélyek megnyugtatása végett. McDonough főként muszlim, zsidó és keresztény vallású hallgatóság előtt tartott beszédében kijelentette, valamennyien egy nemzet részei, a közösség pedig eredményesen segítette a hatóságokat a terrorcselekmények leleplezésében - számolt be a Time magazin.
A felmérések alátámasztják a tiltakozók aggodalmait. A lap által tavaly augusztusban végzett közvélemény kutatás szerint a muzulmán vallásúakról alakult ki a legkedvezőtlenebb kép az Egyesült Államokban más vallásokkal (katolikus, mormon, protestáns, zsidó) történő összehasonlításban, így a sor végére kényszerültek a mormonokat követően. Arra kérdésre pedig, hogy a muszlim vallásúak esetében nagyobb-e a valószínűsége a hitetlenek elleni erőszakra buzdításnak, a válaszadók 46 százaléka úgy vélte, hogy nagyobb, míg 6 százalékuk kisebbnek, 39 százalékuk pedig más vallásokkal azonosnak vélte ennek lehetséges előfordulását.      

2011. március 8., kedd

Az iszlám konferencia főtitkára is támogatja a légtérzárlatot

MTI


A Líbiát is tagországai között jegyző Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) főtitkára is amellett van, hogy az ENSZ rendeljen el légtérzárlatot az arab ország felett.


Ekmeleddin Ihsanoglu kedden közölte, hogy az OIC az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul az ügyben. Megismételte mindazonáltal, hogy ellenzi nemzetközi erő közvetlen líbiai katonai beavatkozását. Felszólította a tripoli vezetést, hogy azonnal tegye lehetővé a humanitárius segélyek eljutását az ellenőrzése alatt álló területekre.

Moammer Kadhafi líbiai vezető egyik fia, Szaadi egy interjúban közölte, hogy apja még nem vetette be hadserege teljes erejét a lázadók ellen, mert az esetleges külföldi támadások visszaverésére, a „kényes helyek” megvédésére tartalékolja azt.


2011. március 7., hétfő

Kiállítás Szentendrén, múzeum Keszthelyen

A Magyar Hírlap cikkeiből

Major Balázs régész-történész-arabista nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy kiállítás nyílt Szentendrén, a Fő téri képtárban a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió feltárásainak eredményeiről. A tárlat április 17-éig látható. A Major Balázs által vezetett kutatócsoport a mai Szíria területén fekvő Margat híres várának, a keresztes johannita lovagok egykori székhelyének kutatási engedélyét kapta meg a szír kormánytól, ezzel öregbítve hazánk hírnevét. A professzor elmondta: a koncesszió birtokosa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amelynek oktatója. Kifejtette: „Kiderült, hogy profin megtervezett vízgazdálkodási rendszer működött Margat-ban, de óriási eredmény volt a kápolna falfestményeinek megtalálása is. Különlegessége, hogy a jelek szerint európai mester keze munkája, holott a kor szokása szerint keleti művészek vagy már a Szentföldön iskolázott európaiak alkották a freskókat. A két legnagyobb kép, a menny, illetve a pokol ábrázolása elhelyezkedésük miatt is rendkívüli: mindkettő az apszis mellett, kitüntetett helyen van. Fontos még megemlíteni a várhegy nyugati lejtőjén előkerült romokat, amelyekről szintén nem tudott senki: egy kápolnát és temetőt találtunk, és kijelenthető, hogy nagy kiterjedésű lakóterület állt itt egykor.” Az interjúból kiderül: a kutatócsoport létrehozott egy alapítványt, a SHAM-ot, amely immár az adók egy százalékára is jogosult, így civil támogatók is segíthetik a további munkálatokat. 


Keszthelyen hamarosan megnyílhat Európa első önálló iszlám múzeuma. Czoma László, a Helikon Kastély Múzeum igazgatója a lapnak elmondta: Keszthelynek jó adottságai vannak, ugyanis a korábban a hadsereg által birtokolt területen több olyan épület is található, amely átalakítható erre a célra. A látványterv, illetve a makett már el is készült. Ha minden a terv szerint alakul, akkor legkorábban 2015-ben nyithatná meg kapuit Keszthelyen Magyarország és Európa első, kizárólag az iszlám művészetnek és keleti gyűjteményeknek helyet adó múzeuma.

A vallástudósoknak tetszik a tilalom

MTI

Üdvözölte a szaúd-arábiai belügyminisztérium által országosan elrendelt tüntetési tilalmat az arab királyság vezető vallástudósainak tanácsa – jelentette hétfőn az al-Hajat című arab napilap.


A grémium szerint az utcai megmozdulások és tiltakozások nem egyeztethetők össze az iszlámmal. „A reformok és a jó ötletek nem a tiltakozásokon keresztül vagy a népfelkeléshez vezető úton születnek” – idézte az újság az arab királyság legfőbb vallási testületének állásfoglalását. Múlt szombaton a szaúdi belügyminisztérium megerősítette az egész ország területén érvényes teljes tüntetési tilalmat.

„A királyság törvényei tiltják a gyülekezés, a felvonulás és a térfoglalás bármilyen formáját, illetve az ezekre való felhívást. (…) Mindezek ellentétben állnak a sariával (iszlám joggal), a szaúdi szokásokkal és hagyományokkal” – olvasható a hatósági közleményben.

A Facebook közösségi oldal használói a tilalom ellenére a következő – március 11-i – péntekre, amelyet a „harag napjának” nyilvánítottak, tunéziai és egyiptomi mintára a korrupció és a hiányos demokrácia elleni tiltakozás céljából utcai megmozdulásokat hirdettek. 

A hét végén az olajban gazdag keleti tartományban a síita kisebbséghez tartozó nők követelték bebörtönzött hozzátartozóik szabadon engedését. A biztonsági erők erőszakkal léptek fel a tiltakozók ellen, és szemtanúk beszámolói szerint többeket őrizetbe is vettek.

"Vallásosnak lenni nem Amerika-ellenes"

Az InfoRádió cikke


Washingtonban a Fehér Ház igyekszik megelőzni a dühös reakciókat a muzulmán világban amiatt, hogy a Kongresszus meghallgatásokat tervez az iszlám és a terrorizmus kapcsolatáról, illetve, hogy az amerikai muszlimok mennyire működnek együtt a szélsőségesek elleni fellépésben. New Yorkban néhány százan tüntettek diszkriminációt emlegetve. 


A muzulmán amerikaiak nem a probléma, hanem a megoldás része - hangsúlyozta egy magas rangú kormányilletékes a republikánusok által kezdeményezett kongresszusi vizsgálat előtt, amely a muzulmánok és a terrorizmus kapcsolatát akarja kielemezni.

Dennis McDonough, Obama elnök nyugati öltönyt viselő helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója egy, a vallások közötti párbeszédet elősegítő fórumon beszélt erről, hagyományos viseletbe öltözött szakállas imámok által övezve.

Azt, hogy a Fehér Ház mennyire tart az ügy miatt esetleg feltámadó feszültségtől, jól mutatja, hogy a tanácsadó egy virginiai mecsetbe zarándokolt el, hogy így bizonyítsa a kormányzat jó szándékát. A mecset vezetősége régóta együttműködik az FBI-jal, és az ott tartott ökumenikus fórumon a helyi zsinagóga és protestáns templom képviselői is felszólaltak. 

"Vallásosnak lenni nem Amerika-ellenes, hanem nagyon is amerikai dolog" - mondta a fehérházi illetékes, aki szerint a mecset hangulata gyermekkora katolikus neveltetését idézte fel neki. McDonough 13 biztonsági ügynökséget felügyel, amelyek számára új stratégiát dolgoznak ki a radikálisokkal szembeni fellépésre.

New Yorkban, a Times Square-en - egy tavaly meghiúsított merénylet színhelyén - körülbelül háromszáz ember tüntetett és sérelmezte, hogy a kongresszusi meghallgatás a muzulmán közösséget és nem a szélsőségeseket helyezi vizsgálódása középpontjába. 

Peter King New York-i republikánus képviselő, a meghallgatások kezdeményezője azt mondta: az amerikai muzulmán közösség nem működik együtt kellőképpen a rendőrséggel és az FBI-jal a radikálisok kiszűrésére. A legutóbbi leleplezett szélsőséges egy szaúdi vegyészmérnök hallgató volt, aki robbanóanyaghoz felhasználható vegyszereket vett az interneten. A hatóságok szerint babákba és babakocsikba akart pokolgépeket rejteni, amelyekkel gátakat, atomerőműveket vagy George Bush egykori elnök dallasi otthonát akarták felrobbantani.

A demokrata párti elnök nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese a rivális republikánusokkal szemben azt mondta, hogy Amerikának nem egész közösségeket kell elítélnie, hanem inkább meg kell őket védenie a szélsőségesekkel szemben. A meghallgatásokat vezető konzervatív honatya erre taktikusan azzal válaszolt, hogy a Fehér Ház véleménye egybeesik az övével. 

Erre az elnöki adminisztráció válaszolt diplomatikusan azzal, hogy üdvözli a Kongresszus ellenőrző szerepét. Nyilvánvaló azonban, hogy a politikai ellenfelek másként tekintenek a kérdésre, és Obama, illetve környezete tart a vizsgálat nemzetközi visszhangjától. Szélsőségesek már korábban is "az iszlám ellen folytatott keresztes háborúval" igazolták véres támadásaikat.

2011. március 6., vasárnap

A vallási kvóták ellen tiltakoztak Libanonban

MTI

Mintegy nyolcezer ember tiltakozott Bejrútban vasárnap a politikai rendszer és a vallás összefonódása ellen. A tüntetők a tunéziai és az egyiptomi elnök uralmát megdöntő felkelők jelszavait kiabálták.

A libanoni alkotmány rögzíti, hogy a hatalmat az eltérő vallások mentén kell megosztani. A rendszer bírálói azonban úgy vélik, hogy a kényes politikai-egyházi egyensúly akadályozza az ország fejlődését, táplálja a korrupciót, és megerősíti pozícióikban a különféle keresztény és muszlim vallási csoportok vezetőit.
"Kenyér, tudás szabadság. És 'nem' a politikai szektarianizmusra" - állt az egyik transzparensen. "A nép meg akarja dönteni a rendszert" - kiabálták a tüntetők, visszhangozva a régióban az elmúlt hetekben megszokott tömegdemonstrációk jelszavait.

A tüntetést az ország villamosenergia-ipari minisztériuma előtt tartották, mert a tárcát a szakszerűtlenség jelképeként és a korrupció melegágyaként tartják nyilván. A minisztérium képtelen gondoskodni a 24 órás energiaszolgáltatásról.

Mollájuk szabadon engedését követelik a szaúdi síiták

A szókimondó szaúdi imám, Tawfik, szabadon bocsátását követelték több keleti városban is, amiről az angol nyelvű iráni hírcsatorna, a Press TV tudósít:

Népszavazás a fiúgyerekek körülmetélése ellen San Franciscóban

A Borsod Online cikkének részlete

Schofield -
Előemberi indulat az előbőr ellen 

A kaliforniai városban egy Lloyd Schofield nevű férfi kezdeményezte a népszavazást, s az ehhez szükséges aláírások felét két hónap alatt össze is gyűjtötte.


Az íveket április végén kell leadnia, összesen 7168 támogató aláírással. Ha összegyűjti ezeket, novemberben lehet népszavazást tartani a kérdésről. A körülmetélés betiltásáról szóló kezdeményezését Lloyd Schofield azzal indokolta, hogy a csecsemőkre nem szabadna ráerőltetni a részvételt egy lényegében csak kulturálisan indokolható nemi szervi csonkításban. Szerinte az eljárás egészségügyi kockázatokkal jár.


Omar Nawaz, az egyetlen amerikai muszlim főiskola, a Zaytuna College tanára azt mondta, számukra is fontos a körülmetélés megmaradása.


A San Franciscóban székelő City Insider megtudta, hogy Schofield pár éve akkor kezdett a körülmetélés problémájával foglalkozni, mikor egy melegfelvonulás résztvevői között találkozott az ügy szószólóival, s csakhamar maga is a betiltás pártolójává vált. Ne feledjük, hogy San Francisco a melegek egyik fő központja, ahol a homoszexuális lobbi kimondottan erős.


Schofield gyermektelen, Facebook-oldala szerint római katolikus vallású.

Az Osztrák Néppárt a török imámok szerepéről tárgyalt


Az Osztrák Néppárt (ÖVP) a bevándorlók integrációjának kérdésében meglepő kezdeményezéssel állt elő. Magas rangú parlamenti küldöttség látogatott el Törökországba, hogy ott a migrációról tárgyaljon. Az utazás kiváltója az a kérdés volt, mekkora befolyást gyakorolhat Törökország az Ausztriába küldött iszlám prédikátorokra. A küldöttség tagjai hazatérve elégedettnek tűntek. Hangsúlyozták, számos beszélgetésükön sikerült megértetni a vendégeikkel a problémát. A másik féltől azt is hallották, hogy Ausztria komolyan veszi a migráció kérdését.

2011. március 5., szombat

A szultán előre menekül

MTI


Kabúsz szultán
Az ománi szultán menesztette két miniszterét szombaton, válaszul a politikai reformokat és munkahelyek létrehozását követelő tüntetésekre.


Kábúsz bin Szaid asz-Szaid szultán leváltotta az ország biztonságáért felelős minisztert, valamint a palota ügyeinek miniszterét, miközben a monarchia több városában ismét százak tüntettek, hasonlóan az előző napokhoz. Egy héttel ezelőtt is kormányátalakítást hajtott végre a szultán, akkor hat miniszterét cserélte le, és új tanácsadókat is kinevezett. 

Az uralkodónak azonban csalatkoznia kellett abban a reményében, hogy a kormány átalakításával elejét tudja venni a további tiltakozásoknak. A tüntetések átterjedtek a kulcsfontosságú olajkitermelő térségre is, így a fővárostól, Maszkattól mintegy 500 kilométerre délnyugatra fekvő Hajmában szombaton ülősztrájkot tartottak. A tüntetők azt követelik, hogy a kormány fordítson több pénzt a régióra, hajtson végre nagyobb beruházásokat. 

Maszkatban mintegy kétszáz ember követelte a korrupcióval gyanúsítható miniszterek félreállítását, immár a hetedik egymást követő napon. A kvázi parlamentként működő Tanácskozó Gyűlés épülete előtt nem skandáltak jelszavakat, de a magasba tartott transzparensekre olyan feliratok kerültek, mint "Elég a korrupcióból, hozzanak létre munkahelyeket". Békés tüntetések voltak szombaton a déli Szalála és az északi Szuhár városban is.

Múlt vasárnap rendőrök hat embert öltek meg, amikor gumilövedékekkel tüzet nyitott a politikai reformokat követelő, kődobáló tüntetőkre Szuhárban. A szultán, hogy lecsendesítse az elégedetlenkedőket, azt ígérte, 50 ezer munkahelyet létesítenek, a munkanélküli segély havi összegét pedig 390 amerikai dollárnak megfelelő összegre emelik. 

Svédországi mecsetépítés miatt ajvékolnak a bőrfejűek

Már régebben is tudattuk, hogy a svéd bőrfejűeket zavarja, hogy a muszlimok méltó helyen imádnák Istent.

A nem épp barátságos "Hatecore"  (Hétkor. Reggel vagy este?) nevű blog posztolt egy videót arról, hogy elleneznek egy svédországi mecsetépítést. Siránkozzanak, ajvékoljanak csak, az iszlám európai terjedését nem igen lesznek képesek megakadályozni!

Mi ezzel a svéd nyelvű riporttal kedveskedünk olvasóinknak, melyben látható milyen kis luknak imádkoznak most a helyi muszlimok:

Martonyi, Európa növekedése és a milliárdnyi muszlim

MTI


Martonyi János
Martonyi János külügyminiszter szerint a jelenlegi körülmények között el kell dönteni, hogy mit tehetünk, illetve mit kell tennünk. A jelenleg zajló változások az egész világot megváltoztatják, legnagyobb hatásuk azonban előreláthatólag Európára lesz. Ebből a szempontból Európa jövője, szerepe, súlya, befolyása a tét. Mindez attól függ, hogy milyen képet sugárzunk magunkról a világnak, mindenekelőtt az arab és az iszlám országoknak. Rendkívül fontos az európai gazdaság növekedése és versenyképessége, de legalább ennyire fontos, hogy megőrizzük és erősítsük annak a szellemnek és gondolkodásmódnak a kisugárzását, amely Európát Európává tette - hangsúlyozta Martonyi János, rámutatva, a világ és Európa jövője jelentős mértékben függ attól, hogy a több mint egymilliárd muzulmán milyen politikai, gazdasági és társadalmi rendszert választ a maga számára.

Az-Zavahri iszlamizálná szülőhazáját és Tunéziát

MTI

Az iszlám uralmának megteremtésére biztatta az egyiptomiakat és a tunéziaiakat pénteken egy internetes hangüzenetben Ajman az-Zavahri, az Al-Kaida második számú vezetője. Arra intette a két ország "becsületes népét, hogy ne engedje meg Amerikának és másoknak, hogy bábrezsimek hatalomra juttatásával elorozzák felkelésük eredményeit". Az-Zavahrinak ez a negyedik üzenete a tunéziaiakhoz és az egyiptomiakhoz a felkelések kirobbanása óta. Az egyiptomi származású vezér a jemeniekhez is üzenetet intézett, s felszólította őket, hogy folytassák harcukat Ali Abdullah Szaleh elnök rendszerének megdöntéséért, mert az szerinte az országot amerikai kémtámaszponttá változtatta.

Iszlamofób a német belügyér

A HírTv idézi a Magyar Nemzetet


Vitzthum balra, a kereszt középen.
Hol a félhold?
A Die Welt beszámol az új német belügyminiszter első sajtótájékoztatójáról. A konzervatív német napilapban Thomas Vitzthum Az iszlám nem tartozik Németországhoz című cikkében ismerteti az új belügyminiszter bemutatkozását.


A sajtótájékoztató Hans-Peter Friedrich (CSU), az új belügyminiszter számára nem szokatlan műfaj. A CSU képviselőcsoportjának vezetőjeként az elmúlt másfél évben számtalanszor tettek már fel kellemetlen kérdéseket neki. Friedrich nem kívánta túl korán nyilatkozatokkal korlátozni saját mozgásterét. Minden témát megnevezett, amivel foglalkozni kíván, de – mint mondta – döntéseket csak azután kíván hozni, ha kiérlelte azokat.

Felhördülést váltott ki viszont egy mondata. Korábban arról beszélt, hogy az iszlám hitű emberek természetesen az ország részét képezik. Most ehhez hozzátette azt, „hogy az iszlám Németország részét képezi, az olyan tény, amit a történelemből nem lehet bebizonyítani”. Egyetlen újságíró sem hagyta ki ezt a mondatot, mert hatalmas különbség, hogy belügyminiszterként, vagy a CSU-frakció vezetőjeként mond ilyet valaki.

Török testvérvárosa lesz Tiszavasvárinak


Nagyköveti látogatás Osmaniyében
Magyarország ankarai nagykövete, Szabó István felkereste Osmaniye polgármesterét, Kadir Karát. A küldöttségben részt vett Szabó István nagykövet és felesége és Mátis Viktor kulturális attasé. A vendégeket fogadta Fatma Teke alpolgármester is. A magyarországi Tiszavasvári város polgármestere, Dr. Fülöp Erik (Jobbik) levelet küldött Osmaniye Önkormányzatának, melyben javaslatot tett testvérvárosi kapcsolat létesítésére.

Magyarország nagykövete Szabó István elmondta: „a Bartók Béla Múzeum megnyitása óta nem volt lehetőségem ellátogatni Osmaniyébe. Hosszú ideje kerestünk Osmaniye számára magyar testvérvárost. Épp ezért Magyarországról levelet hoztam egy olyan városból, mely hajlik erre. Ezt a levelet Dr. Fülöp Erik (Jobbik), a magyarországi Tiszavasvári város polgármestere küldte. Meg akarja hívni Önöket Magyarországra. Ő maga is el akar látogatni Osmaniyébe. Ha mindkét fél beleegyezik, testvérvárosi kapcsolatot szeretne létesíteni Önökkel.”

Osmaniye polgármestere, Kadir Kara kifejezte e látogatás és e levél felett érzett örömét. Elmondta: „egy éve nyitottuk meg a Bartók Béla Múzeumot. Azóta nem találkoztunk. Az Önök mai látogatása fontos gesztus, amit tisztelettel köszönünk. Az Önök által Magyarországról hozott, s a testvérvárosi kapcsolat felvételéről szóló levelet örömmel veszem. Magyarországgal fontos történelmi és kulturális kötelék köt minket össze. Alapvető értékeink közösek. Épp ezért szeretném e levél és e meghívás jelentőségét kiemelni. Ugyanakkor hálásak is vagyunk. Osmaniye és Magyarország között „kulturális nagykövetként” Bartók Béla építette ki a hidat azzal, hogy Osmaniyébe látogatott, s ez számunkra büszkeség forrása is. Hiszünk abban, hogy azzal, hogy ő országunkat és városunkat megismerte és megismertette, abból hasznunk származik. Ő számunkra ezért egy fontos személyiség. Országának követeként kutatásaival jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Önöket is szeretettel köszönthessük városunkban.”

Irán: az atomfegyver ellenkezik az iszlámmal

MTI


Az atomfegyver kifejlesztése és alkalmazása ellenkezik az iszlámmal, és az iszlám elvekkel, amelyeken az Iráni Iszlám Köztársaság alapul – közölte Ali Akbar Szálehi iráni külügyminiszter az Euronews hírtévének nyilatkozva. A pénteken sugárzott interjúban Szálehi reagál azokra a nyugati vádakra, hogy Teherán atomfegyvert fejleszt.



A külügyminiszter ezt ismételten elutasította, és felhívta a figyelmet arra, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője fatvával (egyházi átokkal - Az új, fideszes MTI-nél ilyen észlények dolgoznak? Azt sem tudják, hogy a fatva egy vallásjogi döntés, ítélet? az iszlámban nincs is egyház, átkozódni pedig nem illendő. - szerk.) sújtotta az atomfegyverek tárolását, gyártását és alkalmazását, s ez a vallási rendelet nemcsak a muzulmán papságra (Ha nincs egyház, akkor papság sincs! - szerk.), hanem a kormányra is vonatkozik.
Szálehi leszögezte, hogy országa teljes mértékben tartja megát az atomfegyverek terjesztésének tilalmáról szóló egyezményhez. "Irán tagja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, hisz ebben a szervezetben, és vallja azt, hogy az iszlám és az atomfegyver összeférhetetlen egymással" - mondta Szálehi. Hozzátette, hogy Teherán nagyon jó együttműködést alakított ki az iráni atomprogramot felügyelő NAÜ-val, a szervezet ellenőrei éjjel-nappal Iránban tartózkodnak, minden atomlétesítményt nyitott számukra, videokameráik pedig állandó üzemmódban működnek.
A NAÜ 2003 februárja óta vizsgálja az iráni atomprogramot. Teherán állítása szerint a program kizárólag békés célú, a Nyugat azonban azt gyanítja, hogy Irán atomfegyvert fejleszt. Hamenei 2004 szeptemberében adta ki a Szálehi által említett fatvát.

2011. március 4., péntek

Imádkozókra lőttek Líbiában

Líbiában egyre élesedik a harc a felkelők és Kaddafihoz hű kormányerők között. Az elnök szülővárasához közel fekvő olajkikötőnél, Ras Lanufnál a forradalmárok elfoglaltak egy katonai bázist, ezzel nagy mennyiségű nehéz fegyverzethez és lőszerhez jutottak. A létesítmény területén húsz megkötözött holttestre bukkantak. Az áldozatok kiléte egyelőre ismeretlen.

A Szurti-öbölben zajló harcokkal egy időben a főváros sem nyugodt. Több ezer tüntető néz farkasszemet az elnök tankjaival Tajourában, Tripoli szegénynegyedében. A város más részein is erős a katonai jelenlét, de harcokról eddig nem érkezett jelentés. Annyit tudni helyi forrásból, hogy a hatalom csütörtökről péntekre virradó éjszaka hajtóvadászatot rendezett, mely során 70-100 ellenzékinek tartott személyt állítottak elő vagy raboltak el.

Kaddafi seregei elfoglalták az ország nyugati felének több pontját. Így Rasz Adzsdírt a Tunéziába vezető úton fekvő határállomást. Így itt képtelenség átjutni a határon, ahol már eddig majd 100.000 ember menekült el a harcok elől. A határ Tripoli között fekvő az-Závija is az elnökkel tartó fegyveresek kezére került. Az alább videó, -melyen azt láthatjuk, hogy az elállatiasult kormánykatonák hogyan lövik a pénteki ima résztvevőit-, is ott készült:

Goethe és iszlám

Gyöngyösi Márton: Vége a „hideg béke” éveinek


Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő a dilettáns magyar külpolitikáról, az egyiptomi forradalom várható hatásairól, Izrael helyzetéről és a Jobbik álláspontjáról nyilatkozott a bar!kád hetilapnak.
- Parlamenti felszólalásában az Országgyűlés tavaszi ülésszakának második vitanapján azt állította, hogy az egyiptomi forradalom történetében a legdicstelenebb szerep Magyarországnak jutott, ami a dilettáns külügyi apparátusnak és vezetésnek köszönhető. Mi a meglehetősen kemény kritika alapja?
- Az utóbbi évtizedekben ritkán adott professzionalizmusáról tanúbizonyságot a magyar diplomácia. De talán nem túlzás kijelenteni, hogy Orbán Viktor egyiptomi, Hoszni Mubarak államfőnél tett látogatása, amelyre a véreskezű diktátor ellen kitört forradalom előestéjén került sor, a Külügyminisztérium minden eddigi melléfogásán túltesz. Köztudott, hogy a magas rangú diplomáciai látogatásoknak mindig súlya van, különösképpen azok időzítésének. Orbán Viktor az észak-afrikai arab államokban kezdődő rendszerdöntő zavargások időszakában látta jónak, hogy demonstrálja barátságát a bukófélben lévő egyiptomi elnökkel, ezáltal legitimálva annak harminc éves diktatúráját.
- Egy miniszterelnök nyilván nem maga szervezi le az utazásait, ki hibázott akkor?
- Pontos információk hiányában csak találgatni lehet. Az viszont bizonyos, hogy a hibát a Külügyminisztérium „készülékében” kell keresni. Óriási hibát követett el a kairói magyar nagykövetség, amikor nem tájékoztatta a magyar felet a vészesen forrongó társadalmi elégedetlenségről. Ne felejtsük el, hogy a legutóbbi, tavaly decemberi parlamenti választások óta a feszültség Egyiptomban kitapintható méreteket öltött. A látogatás előtti napokban már kiterjedt hírszerzői hálózat sem kellett ahhoz, hogy meg lehessen jósolni a zavargások kitörését, elég volt kilépni az utcára. Ha viszont a nagykövetség jelezte a problémát, akkor a Külügyminisztériumot terheli a felelősség, hogy eltitkolták vagy bagatellizálták a helyzetet. Valószínűsíthető, hogy a Külügyminisztérium tisztában volt a körülményekkel, és ennek ellenére szervezte meg a magyar miniszterelnök találkozóját, ezáltal apellálva az ilyenkor kijáró washingtoni, brüsszeli vagy tel-aviv-i vállveregetésre a Mubarakrezsim legitimálásáért cserébe. Óriási presztízsveszteséget jelent Magyarországnak és különösen a magyar külügyek irányítóinak az, hogy az „Arab 1848”-nak aposztrofált világrengető események kirobbanásának óráiban Orbán Viktor a térség leggyűlöltebb zsarnokával tárgyalt. Alig szállt fel Orbán repülőgépe Kairóból, máris megindult az egész arab térséget megrengető népfelkelések sorozata. Ez az eset mindennél jobban rávilágít a magyar külpolitika rövidlátására és dilettantizmusára, ami történelmünk során nem egyszer bizonyult már végzetesnek.
- Előfordultak már korábban is hasonló diplomáciai felsülések?
- Hogyne, a magyar külügynek nem ez az első dilettantizmusról árulkodó baklövése. 2008 augusztusában például, Orbán Viktor az Egyesült Államokban tett körutazást, amelynek során a republikánusok elnökjelöltje, a neokon John McCain mellett kampányolt. Tette ezt annak ellenére, hogy ekkor már a létező összes felmérés a demokraták nagyarányú győzelmét jósolta. Így is történt, Obama toronymagasan megnyerte a választást, Orbán támogatottja pedig hatalmasat bukott. De talán még ennél is szerencsétlenebbnek bizonyult az oroszgrúz háború kirobbanásakor a határozott, azonnali és éles elköteleződés a grúzok mellett. Az Európai Unió később a Taglianijelentésben állapította meg, hogy a háború kirobbantója, vagyis az agresszor Grúzia volt. Most meg arra panaszkodunk, hogy nem jók az orosz kapcsolataink…
- Milyen hatásai lehetnek az egyiptomi kormány bukásának a közel-keleti eseményekre?
- Azt látnunk kell, hogy az észak-afrikai népfelkelések messze túlmutatnak saját belpolitikai jelentőségükön, ezek az egész világpolitikára kiható események. Azok, akik a CNN mellett az Al Jazeera és az iráni Press TV adásaiból is tájékozódtak, megbizonyosodhattak róla, hogy a zavargásoknak nem csak politikai, vallási és szociális-társadalmi okai voltak. A népfelkelések közös jellemzői az egész térségben, hogy az arab országoknak elegük lett abból, hogy bábként szolgálják az USA és Izrael érdekeit, ez pedig egy általános Nyugat-ellenességben ölt testet. Az Egyesült Államok évente 3 milliárd (!) dollárral támogatja Izrael, 2 milliárddal Egyiptom kormányát, ezek nagy része ráadásul katonai célú beszerzésekre van pántlikázva. És akkor még csak a közvetlen támogatásokról esett szó, nem beszéltünk az olyan közvetett támogatásokról, mint például az izraeli alapítványok támogatása, amely után az USA-ban adókedvezmény jár. Egy nyugati újság nagyon találóan fogalmazott, amikor az említett támogatásokra azt írta: ez az ára annak a „hideg békének”, amelyért cserébe Egyiptomnak békét kell fenntartania Izraellel. Ez a rendszer most bedőlt, Amerika és Izrael pedig érthető okokból aggódik, mi lesz, ha nem baráti rendszer veszi át a hatalmat a nyolcvanmilliós arab államban.
- Kik tölthetik be a mostani politikai űrt?
- Elsősorban a Muszlim Testvériség, amelynek hatalmas támogatottsága van nem csak Egyiptomban, hanem - mivel országokon átívelő pániszlám mozgalomról van szó - az egész arab világban. Egyiptomban ráadásul olyan szociális feladatokat láttak el, amelyekkel a hatalom nem foglalkozott. A támogatottságuk ezért nagy, különösen a szegényebb társadalmi rétegben. Akármilyen összetételű kormány is alakul, a mostani, nyugati érdekeket szolgáló status quo fenntarthatatlan lesz. A Mubarakérában olyan mesterséges hatalmi egyensúlyt tartottak fenn, amely asszisztált Izrael fokozatos területi terjeszkedéséhez. Az 1967-ben megszállt területeken (Ciszjordánia, Golánfennsík és a Gázai övezet) ma is folyamatos népirtás zajlik: fegyveres úton, blokáddal, gettósítással, gazdasági és szociális kivéreztetés útján. Ez a világon minden jóérzésű emberben ellenérzést vált ki. Az említett „hideg béke” éveinek vége, az új egyiptomi vezetés nyilvánvalóan a palesztin nemzet önrendelkezését is jobban fogja támogatni. Ez már csak azért is nyilvánvaló, mert az iszlám egyik fontos alapelve az „umma”, vagyis a muszlim közösség és nemzetek közötti szolidaritás elve.
- Az arab-izraeli konfliktus jelenleg is pattanásig feszült, a megegyezés esélye tárgyalásról tárgyalásra fogy. Izrael közben nem hajlandó alávetni magát az ENSZ határozatainak és folytatja illegális telepépítését. Elképzelhető, hogy az új egyiptomi vezetés akár egy fegyveres konfliktusban is részt vállalna, hogy segítséget nyújtson a szomszédos palesztinoknak?
- Ez csak Izraelen múlik. Az elmúlt hónapok nyílt tárgyalásaiból és eseményeiből is, de legutóbb a WikiLeaks iratokból is az derült ki, hogy a béketárgyalások során a palesztinok az önfeladásig is elmentek a konstruktivitásban, hiszen a Palesztin Hatóság még Kelet-Jeruzsálemről is hajlandó lett volna lemondani a béke érdekében, holott ez a kérdés évtizedeken át a legalapvetőbb palesztin követelés volt. Az Egyesült Államoknak és Izraelnek rá kell jönnie, hogy a világ változóban van, és a jövőben nem biztos, hogy minden úgy fog történni, ahogy ők akarják. Abba még belegondolni is rossz, hogy mi lesz, ha ezt nem fogadják el.
- Mi jelenthetné a kiutat a magyar külpolitika számára?
- Amikor a globális világrend recseg-ropog, az egyetlen kiút a nemzeti szuverenitás visszaszerzése. Ebbe az irányba már egyébként a kormány is tett pár bátortalan lépést, gondolok itt elsősorban az IMF-fel, a bankokkal és a multinacionális vállalatokkal szembeni fellépésre, vagy a médiatörvény uniós vitájára. Ezért is érthetetlen a másik részről az atlantista nagyhatalmaknak való kritikátlan és szolgai alárendelődés a külpolitikában. Az ma már világos, hogy a globalizáció sötét erőivel szemben egy kis ország egymagában képtelen sikeresen fellépni. Különösen, ha egy olyan országról van szó, amely ezer sebből vérzik. A külpolitika és diplomáciai előkészítés, támogatás nélkül nem lehet egy paradigmaváltást véghezvinni. Véleményem szerint Magyarország csak úgy tudja önrendelkezését visszaszerezni, ha külpolitikájában azon erőkkel keresi a szövetséget, akik bár most még csak laza szövetséget alkotnak, de gazdasági, politikai, társadalmi értelemben egyaránt üstökösként emelkednek, és a globális világrenddel szemben saját útjukat járják. A legmeghatározóbb országok ebben a körben, a teljesség igénye nélkül: Kína, Törökország, Oroszország, Irán, az arab világ szuverén államai, valamint Dél-Amerika emelkedő országai, főként Brazília és Venezuela. Ha Magyarország komolyan gondolja szuverenitásának visszaszerzését, nincs más lehetősége, mint egy teljes paradigmaváltást véghezvinni a külpolitika területén, egy határozott nyitással a Kelet, valamint a globalizáció erőivel szemben sikeresen fellépő országok irányába. Ezt nem érdemes halogatni, hiszen az utolsó órában vagyunk.

Umarov az iszlám világhatalmáért fohászkodik

MTI


"Fohászkodunk, hogy ezek az Allah nevében zajló események az egész világon elhozzák az ő törvényeit" - mondta Doku Umarov, a 46 éves nagy szakállú csecsen vezér, aki terepszínű ruhában, két társával együtt látható a felvételen. A videofelvételt - amely a Hunafa.com internetes oldalon jelent meg - a szabad ég alatt, a háttérből ítélve egy erdőben készíthették. Az ötperces szónoklat nagy részét nem lehet hallani az erős szél miatt.

Fatva a béranyaság ellen


Egyre gyakoribbá vált Malajziában a béranyaság gyakorlata, amelyre a többségében muzulmánok lakta délkelet-ázsiai ország egyik vallási hatósága fatvát bocsátott ki, és betiltotta.
.
"Ha egy másik nő is belekeveredik a helyzetbe, akkor megkérdőjelezhető, ki a gyermek valódi anyja" - vélekedett Malajzia legnagyobb állama, Selangor iszlám ügyekért felelős hivatalának képviselője. A béranyaság gyakorlata "zavart kelt az iszlám jogban, különösen ami az öröklést illeti, mert nehéz lesz meghatározni egy ember vérvonalát, így pedig a bármiféle örökséghez való jogát" - fejtette ki.
Mat Jais Kamos elmondta, az iszlám vallási ügyekkel foglalkozó országos tanács már 2008-ban fatvát - azaz vallási törvényt - bocsátott ki a béranyasággal kapcsolatban, de ezt eddig nem taglalták széles körben.
A törvény "kategorikusan állítja, hogy az iszlám jog szerint elfogadhatatlan a terhesség e formája" - fejtegette a hivatalnok, hozzátéve hogy a mesterséges megtermékenyítés engedélyezett, mindaddig míg a sperma és a petesejt házasságban élő férfitól és nőtől származik. Az iszlám szerint egy házas férfi spermájával nem lehet megtermékenyíteni egy másik nő petesejtjét, mert az erőszaknak számít - részletezte.
A The Straits Times című lap a hétvégén írt arról, hogy Malajziában egyre több a béranya, noha a kormány vonatkozó szabályozásai hiányosak. A béranyaság által érintett személyek nem beszélnek az ügyről, így nem állnak rendelkezésre valós adatok ebben a kérdésben - emlékeztetett a malajziai nőgyógyászati társaság elnöke.
Malajzia 27 milliós lakosságának 60 százaléka muzulmán, és bár a fatvát már kiadták, azt az egyes államok vallási hatóságai döntik el, hogy érvényt szereznek-e a tiltásnak.

2011. március 3., csütörtök

Síita tüntetés Szaúd-Arábiában

MTI

Síiták tüntettek Szaúd-Arábia olajtermelő keleti térségében csütörtökön a tárgyalás nélkül fogva tartott rabok elengedéséért.

A száz tiltakozó síita foglyok képét magasba tartva vonult el a rendőrök előtt. A szaúdi hatóságok három bebörtönzöttet engedtek szabadon a múlt hónapban egy avvámíjai megmozdulás után.

Szaúd-Arábia választott parlamenttel nem rendelkező abszolút monarchia, ahol nem tűrik az eltérő véleményt. A síita kisebbség az ország keleti, Bahreinhez közeli részén él. Itt található az olajkincs nagy része.

Szaúd-Arábiában a szunnita iszlám vahhábita ága az uralkodó vallás, és a síiták Abdallah király reformjai ellenére sok nehézséggel szembesülnek, ha magasabb pozíciót akarnak betölteni a kormányban. Rijád tagadja ezt a vádat.

A halál sejkjének nevezi Karadávit a Hetek

A Hit Gyülekezetéhez köthető szélsőséges sajtóorgánum, a Hetek, portrét közöl az idős egyiptomi hitszónokról. Karadávit szunnita papnak is mondják, semmit sem sejtve arról, hogy az iszlámban egyáltalán nincs is papság. Már a cikk címe is sértő: A halál sejkje!

Kaddafit támogatja a Nation of Islam

Az atv cikkének eleje

A 77 éves Louis Farrakhan, az amerikai központú Iszlám Népe mozgalom (Pontosabban Nation of Islam, ami egy az iszlámból kiszakadt vallás - szerk.) vezetője kedden a szervezet Chicago közelében tartott éves nagygyűlésén kijelentette, hogy a zsidókkal kapcsolatos megjegyzéseivel az a célja, hogy „leleplezze a sátánt” és arra akar rávilágítani, hogy a „cionisták uralják az amerikai kormányt és bankokat.” A szervezetet számos keresztény és zsidó szervezet antiszemita mozgalomnak tartja.

Farrakhan hosszan ecsetelte álláspontját a líbiai eseményekkel kapcsolatban is - Moammer Kadhafit testvérének és barátjának nevezte. Az Iszlám Népe szervezet vezetője felszólította Barack Obama amerikai elnököt, hogy ne engedjen a „cionista nyomásnak”, és ne kezdjen katonai offenzívába Kadhafi ellen. „Figyelmeztetem, hogy hagyja a líbiaiakat, hogy egymás között rendezzék a problémákat” – szólította fel Farrakhan az Egyesült Államok elnökét.

2011. március 2., szerda

Ali Futaini Korán-olvasása

Ali Futaini, a Magyarországi Muszlimok Egyházának egykori imavezetője, aki most Norvégiában szolgálja az iszlám ügyét, Korán-olvasása:

Önkétesek készülnek Tripoli felszabadítására


Dokumentumfilm forog a Rózsa Flores-ügyről

MTI


„Magyarok a világ börtöneiben” címmel készül dokumentumfilm egy bolíviai újság értesülései szerint, a stáb a San Pedro intézetben 2009 óta raboskodó, a Rózsa Flores-ügyben megismert Tóásó Előddel is interjút akar készíteni.


Az HBO produkció magyar munkatársai Banai Tibor Péter rendező vezetésével már megérkeztek La Pazba - íra Los Tiempos című újság internetes kiadása, amely úgy tudja, a stáb interjúkat akar készíteni a dél-amerikai országban. A film munkálatai már megkezdődtek Ecuadorban és Peruban.

„A film a világ börtöneiben raboskodó magyarokról szól, közülük most az egyik legismertebb Tóásó Előd” - mondta a Los Tiempos újságírójának a rendező egyik közeli munkatársa. Ez az első alkalom, hogy olyan nemzetközi gyártó, mint az HBO az Eduardo Rózsa Flores-ügyről forgat. A magyarokat is érintő ügy nagy politikai és katonai vihart kavart, összesen 38 embert helyeztek vád alá - emlékeztetett a lap, megjegyezve hogy Tóásó Elődöt 2009. április 16-án tartóztatták le Mario Tadic horvát-bolíviai állampolgárságú férfival együtt abban az "antiterrorista akcióban", amelyben hárman - Eduardo Rózsa Flores, Magyarosi Árpád és az ír Martin Michael Dwyer - életüket vesztették.



A stáb célja, hogy magánemberként, rabként mutassa be Tóásót - írta a Los Tiempos. A készítők fontosnak tartják, hogy korrekt filmet készítsenek, ezért szeretnék, ha Evo Morales bolíviai elnök is feltűnne az alkotásban, így mindkét oldal véleménye ismert lehetne - idézte a lap a rendező munkatársát. A Los Tiempos úgy tudja, a stáb februárban hivatalos formában kérték Moralest, hogy adjon interjút. A filmes csapat nyolc napot tölt Bolíviában, La Paz mellett Santa Cruzban is forgatnak.

A Rózsa Flores-ügy:

2009. április 16-án a bolíviai Santa Cruz város Las Américas szállodájában bolíviai kommandósok felszámoltak egy állítólagos terrorista sejtet, amelyről feltételezték, hogy részt vett az Evo Morales bolíviai államfő elleni összeesküvésben. Az akció során agyonlőtték a csoport vezetőjének tartott, bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert, őrizetbe vették a magyar állampolgársággal rendelkező Tóásó Elődöt, valamint a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot.

Eduardo Rózsa Flores külföldi hírügynökségek tudósítójaként dolgozott. Konzervatív anarchista világforradalmárnak vallotta magát, a 90-es évek elején részt vett a horvátországi háborúban. 2003-ban az Iraki Független Kormány elnevezésű disszidens szervezet szóvivője lett, később azonban szakított velük. Kapcsolatba került a magyarországi iszlám közösséggel, amelynek idővel alelnöke lett. Rózsa Flores 2008-ban ment Bolíviába.

Tóásó Előd 2008 novemberében ment ki Bolíviába, ahol - családja információja szerint - számítógépes munkát végzett. Magyarosi Árpád gyermekkori barátja volt Tóásó Elődnek. Brazíliában élt, megalapítója volt a Székely Légiónak, s tagja a Magyar Iszlám Közösségnek. Az ügy körül számtalan részlet homályos és ellentmondásos. Bolíviai kormányforrások szerint a terroristák és a kommandósok között tűzharc bontakozott ki, más források szerint azonban az állítólagos összeesküvőket kivégezték.

A bolíviai kormány állítása szerint a hatóságok egy terrorista csoportot számoltak fel, amelyet Santa Cruz-i ellenzéki vezetők fogadtak fel az államfő meggyilkolására és fegyveres lázadás kirobbantására. Ezzel szemben olyan állítás is napvilágot látott, miszerint a zsoldosokat maga a bolíviai titkosszolgálat szerződtette azzal a céllal, hogy csapdát állítsanak a szeparatista csoportoknak, és utána politikailag megsemmisítsék a kormánnyal szembenálló helyi vezetőket.

2010 decemberében a bolíviai ügyészség előterjesztette a Rózsa Flores-ügyben terrorista összeesküvéssel megvádolt 39 személy listáját, köztük szerepel a Szovátáról származó Tóásó Előd is. Az ügyész Rubén Costas kormányzó testvérét, Pablo Humberto Costast nevezte meg a fő felelősnek Rózsa Flores Eduardo csoportjának a latin-amerikai országba hívásáért és finanszírozásáért.