Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából

2010. szeptember 30., csütörtök

Zsidó vírus pusztított Iránban?

MTI


Az Ótestamentumra, pontosabban Eszter könyvére utalhat a feltehetően az iráni atomprogram lelassítására megalkotott Stuxnet számítógépes vírus - állította lapszámában a The New York Times. Eszter könyve azt meséli el, hogyan menekültek meg a zsidók attól, hogy perzsák kiirtsák őket. A vírus kódjának egyik részlete a Myrtus (mirtusz) nevet viseli, ami egyértelmű utalás lehet az Ábrahám népét megmentő Eszterre. Az izraeli kormány nem kommentálta, hogy titkosszolgálata kiberháborúra szakosodott részlegének van-e köze a Stuxnethez, ami a lap szerint nem meglepő.


Ugyanakkor több ország számítástechnikai szakemberei is úgy vélekedtek, hogy a vírus eredetét talán sohasem sikerül majd kideríteni. A The New York Times olyan véleményekre is hivatkozik, melyek szerint a mirtusz név használata - a virág több közel-keleti kultúrának is alkotóeleme - csupán szándékos félrevezetés, amelynek célja, hogy a gyanút az izraeliekre terelje.

A lap rámutat, hogy a Stuxnet eredetével kapcsolatban hallgat az Obama-kormány is, amely nemrégiben felgyorsított egy, az előző elnök csapatától örökölt titkos számítástechnikai projektet, amelynek célja az iráni atomprogram aláaknázása.

Noha a vírus több országban, többek között Kínában, Indiában és Indonéziában is felütötte fejét, a jelek azt mutatják, hogy a fő célpont éppen az iráni nukleáris program volt. Az egyik legfontosabb utalás az, hogy a Stuxnetet valószínűleg egy meghatározott, a Siemens által tervezett ipari számítógép ellen hozhatták létre. A Simatic S-7 típusú komputereket olajvezetékek, villamosenergia-hálózatok és atomerőművek működtetéséhez alkalmazzák.

Ralph Langner német komputerbiztonsági szakember, aki a független szakértők között elsőként állapította meg, hogy a Stuxnet Irán ellen irányul, úgy vélekedett, hogy a vírust feltehetően az iszlám köztársaság nukleáris erőművének építésében részvevő orosz szakemberek hurcolhatták be - némi titkosszolgálati rásegítéssel - az országba.

Egyébként szakértők emlékeztetnek, hogy Eszter eredeti héber neve - mint ahogy azt története is elbeszéli - Hadassza, azaz mirtuszvirág volt, közismert perzsa nevét - amelynek jelentése csillag - csak később, a perzsa király (Ahasvérus, azaz I. Xerxész) feleségeként vette fel. A talmudi forrás szerint azonban Eszter neve héber eredetű: sokáig titkolta zsidó származását férje előtt. Eszter, az árva zsidó lány Perzsiában nőtt fel. Nemcsak népét mentette meg az ármánykodástól és a végső pusztulástól, de egy, a férje ellen tervezett merényletet is megakadályozott.



Növekvő félhold

Eperjesi Ildikó cikke a Hetekben


Brüsszel és Washington is üdvözölte, hogy a törökök nagy arányban megszavazták az alkotmány módosítását, és ezzel csökkent a hadsereg és az alkotmánybíróság befolyása. Török ellenzékiek szerint viszont most már semmi sem állíthatja meg Erdogan kormányfõt, és az ország várhatóan tovább iszlamizálódik. 

ErdoganA közel 50 millió török választó 78 százaléka járult vasárnap az urnákhoz, hogy eldöntse: életbe lépjen-e a kormányzó iszlamista hátterű AKP párt által javasolt 26 alkotmánymódosítás. A szavazók a vártnál jóval nagyobb arányban szavaztak igennel: 58 százalékuk a változtatások mellett, 42 pedig ellene voksolt. Egyes kurdok lakta területeken a voksolás idején zavargások alakultak ki, miután az egyetlen törvényes kurd párt a szavazás bojkottjára szólított fel. Az egyik kurd körzetben mindössze négy százalék voksolt. Kiemelkedően sok, 700 ezer szavazat pedig érvénytelen volt. 

Fordulatot ígér Erdogan

A szavazásra éppen a legutóbbi, az 1980-as katonai puccs évfordulóján került sor. A kormány ezt nyilvánvaló szimbólumnak szánta, hiszen pontosan az akkor bevezetett katonai alkotmány megváltoztatása volt a fő cél. (Erdogan azzal kampányolt, hogy le kell számolni a katonai múlttal, és bíróság elé kell állítani a puccs szervezőit, akik eddig mentességet élveztek.)
A változtatásokkal a kormány nagyobb befolyásra tett szert a hadsereg és a bírói kar fölött, amelyek egyébként hagyományosan az ország világi berendezkedésének a védőbástyái. A tiszteket ezután polgári bíróságok elé citálhatják, így aligha vágnak bele újabb puccsokba a demokrácia védelmében (1960 óta négy kormányt buktatott meg a török hadsereg). Az alkotmánybíróság pedig minden bizonnyal nem fog politikai pártokat betiltani, mint ahogyan azt tette például tíz éve az AKP elődjével, mivel az alkotmánybíróság, valamint a bírák és ügyészek legfelsőbb testülete tagjainak megválasztása is a kormány kezébe kerül. (Két éve pedig a muzulmán fejkendőről kialakult vita vezetett kevés híján az AKP betiltásához. Akkor az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította az AKP által átvitt törvényt, amely megengedte az iszlám kendő viseletét a nők számára az egyetemeken.) 
A világi elit megdöbbenésére Erdogan jelezte, hogy az AKP tovább folytatja a munkát, és új alkotmánnyal készül előállni. „Történelmi küszöböt léptünk át a kiterjesztett demokrácia és a jog uralma felé vezető úton. Szeptember 12-e fordulatként fog bekerülni a történelembe” – mondta Erdogan ünneplő hívei előtt. 

Atatürk vetélytársa

Nyugaton többnyire a demokrácia kiterjesztéseként értékelték a referendumot. Barack Obama amerikai elnök szerint a török demokrácia életerejét tükrözte a szavazás kimenetele. Az Európai Unió bővítési biztosa, Stefan Füle is üdvözölte az eredményt. A cseh diplomata szerint ugyanis Törökország „a helyes irányba tett lépést”, és közelebb került az európai normákhoz, de a biztos egyben további reformokat is sürgetett. 
A török kormány úgy vélte, hogy Törökország mostantól nagyobb eséllyel pályázhat az EU-tagságra. A pénzpiacok pozitívan fogadták az eredményt, a részvények ára rekordmagasságokba szökött az isztambuli tőzsdén, a török líra pedig erősödött a nyugati valutákhoz képest.
Sokan a Recep Tayyip Erdogan vezette kormányról tartott bizalmi szavazásnak is tekintették a referendumot. Abban pedig mindenki egyetértett, hogy a mostani voksolás a jövő évi parlamenti választások főpróbája lehetett. Erdogan optimistán tekinthet a jövőbe, hiszen jó esélye van rá, hogy harmadik ciklusát töltheti miniszterelnökként. (A politikusnak ez már a negyedik győztes választása volt. Erdogan korábban két parlamenti választást és egy népszavazást is megnyert már.) Ha valóban győztesen kerül ki a jövő júliusi szavazáson, akkor Kemal Atatürk, a demokratikus Törökország megalapítója óta ő lesz a leghosszabb ideig hivatalban lévő és legbefolyásosabb török vezető. Népszerűsége elsősorban a szegényebb rétegekben erős (a legtöbben az elmaradottabb déli és keleti területeken szavaztak rá), a számukra ugyanis Erdogan gazdasági fellendülést, modernizációt hozott.

Alku Iránnal?
A világi elit viszont, amely a hadseregben, az egyetemeken és az üzleti életben koncentrálódik, továbbra sem rajong Erdoganért. (Igaz, az utóbbi években a felsőoktatásban és az üzlet világában is előretört a politikai iszlám irányzat.) A szekularizmus hívei attól tartanak, hogy a felbátorodott AKP, ha jövőre is nyer, titokban tovább folytatja az ország iszlamizálását, hiszen az alkotmánybíróság már nem jelent akadályt az útjában. Izraeli értékelések szerint pedig egyértelmű, hogy a zsidó állam eddigi egyetlen muzulmán szövetségese a májusi gázai incidens után most még tovább távolodik, hiszen a szoros kapcsolatokat eddig leginkább a hadsereg szorgalmazta.
A brit Daily Telegraph szerint Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök 25 millió dollárral támogatja a török kormánypártot. Az újság úgy értesült, hogy a pénzből Erdogan jövő évi választási kampányára költenek. A török kormány cáfolta, hogy ilyen alku létezne. Az állítólagos egyezmény azonban tovább erősíti azokat az aggodalmakat, hogy Törökország a radikális iszlám államokkal akarja kapcsolatait erősíteni. 
Erdogan azonban tagadja, hogy fel akarná számolni a hivatalos világi berendezkedést. Annyi viszont bizonyosnak látszik, hogy Törökországban tovább nő a megosztottság, hiszen még jobban mélyülhet a szakadék az AKP támogatói és a szekularisták között. (Ezt támasztja alá a most nemmel szavazók magas aránya is.) „A kormányzó párt még kevésbé lesz elfogadó az ellenzékkel szemben, az ellenzék pedig keményebb szavakkal és tettekkel fog élni, hogy aláássa a kormányt” – vélekedik Faruk Logoglu, Törökország egykori amerikai nagykövete. 
A fő ellenzéki erő, a Republikánus Néppárt arra figyelmeztet, hogy az alkotmánymódosítás után az AKP nevezheti ki az alkotmánybírákat, és végső soron Törökország egyetlen párt által irányított autoriter rezsimmé alakulhat át. Az optimistábbak szerint viszont az AKP arra is felhasználhatja megnövekedett hatalmát, hogy megoldást talál a kurd kérdésre, valamint új alapokra helyezi az Örményországgal való kapcsolatokat, és előrelép Ciprus megosztottságát illetően is.

Ahmet Dogant is elérte a csúfos vég?

Ahmet Dogan

A Kitekintő leleplezése


"Megígértem a bolgár lakosságnak, hogy Ahmed Dogan büntethető lesz" – nyilatkozott röviden Bojko Boriszov miniszterelnök a liberális vezetőről. A korrupció és érdekkonfliktusok elleni parlamentáris bizottság indítványa alapján a Legfelsőbb Adminisztrációs Bíróság (VASZ) a bolgár belpolitika egyik legemblematikusabb politikusa ellen indított eljárást. Ahmed Dogan ellen ezen felül áfa-csalás miatt is nyomoz egy belső parlamenti vizsgálóbizottság.


Az örök politikai túlélő, Ahmed Dogan, akiről az a mondás járja, hogy nélküle és a DPS nélkül nem alakulhat új kormány, komoly problémák elé néz. Az előző évi választások során a liberálisnak álcázott török kisebbségi párt nyolcévi kormányzás után kiszorult a hatalomból, miután a választók lesújtó véleménnyel értékelték a hármas koalíció – Bolgár Szocialista Párt (BSP), DPS és a Második Simeon Nemzeti Mozgalom (NDSV) – gazdaságot romba döntő kormányzását.


Az új jobbközép kormány korrupcióellenes politikáját külföldön sokan boszorkányüldözésnek titulálják, amelynek célkeresztjében a volt baloldali-liberális kormány emberei állnak. A bolgár lakosság többsége azonban nyíltan kiáll a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány szervezett bűnözés elleni tevékenysége mellett. Az elmúlt hónapokban a nyomozás elérte a volt miniszterelnököt, Szergej Sztanyisevet és több miniszterét is. Miután az év során eddig többen megkérdőjelezték a nyomozás hatékonyságát, Ahmed Dogan, a bolgár politika egyik legbefolyásosabb szereplője ellen is eljárás indult.
Dogan 1990 óta folyamatosan tagja az országgyűlésnek, pártja rendre tudta hozni a tíz-tizenöt százalék körüli eredményeket a választások során. A 2007-es európai uniós parlamenti választáson érte el legjobb eredményét - több mint 20 százalékot. A bolgár alkotmány tiltja a vallási vagy etnikai alapon létrejövő pártok működését, de mindenki előtt világos, hogy a liberális nevet viselő párt rendelkezik a közel egy milliós török muzulmán lakosság szavazataival. A rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt többször is megkerülhetetlen kormányalkotó erőként szerepelt a DPS. Politikai lavírozása mindig is figyelemreméltó volt, a 90-es évek közepén a jobboldali SDS-szel kötött koalíciót, 2001-től 2005-ig a cár pártjával egyetemben, a következő ciklusban pedig kiegészülve a szocialistákkal vezették az országot.

Kattintson és nézegessen képeket is!
A korrupció és érdekkonfliktusok elleni parlamentáris bizottság augusztusban kiadott határozatában érdekkonfliktussal vádolja Dogant, miután 1,4 millió levás honoráriumban részesült négy vízierőmű projektjének – "Doszpat duzzasztó"; "Tundzsa duzzasztó"; "Gorna Arda vízerőmű" és a "Cankov Kamak vízerőmű" – tanácsadási díjaként. A konzultációs tanulmányt az állami "Minstroj holding" megrendelésére készítette a filozófiai diplomával rendelkező politikus.
Szeptemberben a VASZ felszólította Dogant, hogy mutassa be hivatásos építészmérnöki, bányászmérnöki és hidrológiai kvalitását igazoló dokumentumait, amelyek nélkül nem végezhette volna el ezt a munkát. A VASZ továbbá felszólította a Miniszteri Tanácsot, hogy nevezze meg a négy vízerőmű projekt finanszírozásáért felelős személyt. A bíróság mihamarabbi vizsgálatot kér a Nemzeti Energetikai Ügynökségtől arról, hogy az erőművek finanszírozását állami vagy európai uniós pénzből biztosították, továbbá hogy az építési költségek egy részét a most épülő belenei atomerőmű forrásaiból fedezték. A Bevételekért felelős Nemzeti Ügynökség vádiratot nyújtott be a liberális politikus ellen, a DPS elnöke ugyanis nem fizette be a honorárium után járó áfás illetéket sem.
"Nem fogjuk engedni a politikai leszámolást, hiszen Ahmed Dogan ellen politikai puccs készülődik" – nyilatkozta Ljutvi Mestan, a DPS parlamenti frakciójának helyettes vezetője. Mestan aggodalmát fejezte ki a parlamenti bizottság pártatlansága miatt és manipulációnak nevezte a bírósági eljárást is. "A négy projekt egyike sem valósult még meg, ezért Ahmed Dogant nem lehet azzal vádolni, hogy befolyásolta azok finanszírozását" – jelentette ki Kamen Kosztadinov, a DPS szóvivője.
A héten kezdődött bírósági peren Dogan ügyvédje korrigálta a bizottsági jelentést, miszerint védence marketinges ismeretei révén kapta a honoráriumot, nem pedig vízimérnöki kvalitása miatt, így nem szükséges benyújtania a VASZ által igényelt dokumentumokat. Szerinte védencének olyan marketing látványtervet kellett készítenie, melynek fő célja a befektetői figyelemfelkeltés volt. Az ügyvéd a honorárium után járó áfa illeték befizetésének hiányát azzal magyarázta, hogy kliense az esedékes évi adóbevallásában már szerepeltette az összeget, így nem kellett utólag külön regisztrálni. A bíróság tizennégy napon belül ítéletet hirdet, várhatóan szolid pénzbüntetéssel fogja súlytani a politikust, továbbá visszakövetelheti a honorárium teljes összegét.
Ahmed Dogan nevét többször is hírbe hozták a Nihat Kabil (DPS) és Valeri Cvetanov (DPS) volt földművelésügyi miniszterek ellen indított vádak kapcsán. A két miniszter 2007 és 2009 között több illegális földcsere-ügyletet bonyolított le, amelyekkel közel százhúsz millió levás kár érte az államot. Dogant politikai ellenfelei azzal vádolják, hogy tudomása volt az elkövetett bűncselekményekről, de nem tett ellenük feljelentést az ügyészségen.

Megosztották az indiai szent helyet muszlimok és hinduk közt

A Szabolcs Online cikke

Egy indiai bíróság csütörtökön elrendelte, hogy osszák meg az India északi részén, Uttar Pradesh államban található Ayodha szent zarándokhelyet a muzulmánok és hinduk közt. A város legvitatottabb harmada, ahol 1992-ben felégettek egy muszlim mecsetet, a hinduk ellenőrzése alá került.



A város többi részét egyharmad-egyharmad arányban megosztották a muzulmánok és egy hindu szekta közt. Az indiai szent városba több tízezer rendőrt és katonát vezényeltek. A mecset lerombolása ugyanis a legvéresebb zavargásokhoz vezetett India és Pakisztán 1947-es szétválása óta. Hinduk, és muszlimok egyaránt fellebbezni kívánnak az ítélet ellen.
Az Ayodhya városában állt mecset, 1992-es lerombolása miatt kialakult indiai zavargásokban mintegy 2 ezer ember halt meg. Az ősi szent hely ellenőrzéséért 6 évtizede tart a jogi csatározás. Az indiai kormányfő nyugalomra szólította fel a különböző vallási felekezetek híveit.

Betiltja az új holland kormány a burkát

MTI
Betiltják Hollandiában a burkát és szigorítanak a bevándorlási szabályokon - ezeket is tartalmazza a holland koalíciós pártok csütörtökön elfogadott kormányprogramja.
Megállapodott csütörtökön a kisebbségi kormány két pártja (a liberális VVD és a konzervatív CDA) és a koalíciót kívülről támogató iszlámellenes párt (PVV) az új kormányprogramról amely jelentős engedményeket tesz a PVV-nek. Így drasztikusan csökkentik a bevándoroltak számát, betiltják a burkát, kötelezik a török bevándorlókat az úgynevezett beilleszkedési vizsgára, és az azon megbukottak nem kaphatnak tartózkodási engedélyt.
A takarékossági intézkedések jegyében egy milliárd euróval akarják lefaragni Hollandia hozzájárulását az Európai Unió költségvetéséhez - áll a Volkskrant holland újság honlapján.

2010. szeptember 29., szerda

Elégtétel a sok gaztettért: bordélyhajót csináltak Atatürk jachtjából

A HVG cikke
Hatalmas belpolitikai botrányt kavart Törökországban, hogy bordélyhajóként használták azt a történelmi relikviának számító jachtot, amely egykor Kemal Atatürknek, a modern török állam megalapítójának tulajdonában volt.
A Savarona nevű hajóra, amely a világ negyedik legnagyobb magántulajdonban lévő jachtja, a török parti őrség bukkant rá. A Milliyet napilap információi szerint a török rendőrség hét hónapja nyomoz egy orosz és ukrán kapcsolatokkal rendelkező bűnbanda után, s a rajtaütés során tizenöt orosz és ukrán lányt - közöttük fiatalkorúakat is, valamint több, külföldi illetőségű férfit tartóztatott le.
Az újság értesülései szerint a jachtot egy hétre bérelte ki egy kazah üzletember napi ötvenezer dollárért, és a Göcek-Antalya-Belek-Isztambul útvonalat készült bejárni.

A Nyugat-barát muszlim országok az iszlámgyűlölet elleni küzdelemre kérték Amerikát és Európát

MTI

A Nyugat-barát muszlim országok vezetői az ENSZ közgyűlése során az iszlámgyűlöletnek az Egyesült Államokban és Európában megmutatkozó megnyilvánulásai elleni küzdelemre szólítottak fel, mert az megítélésük szerint az iszlamista szélsőségesek kezére játszik.
Amerikában egyebek mellett a koránégetéssel fenyegetőző keresztény szekta és a manhattani Ground Zero közelében felépítendő muszlim közösségi központ körül kibontakozott vita, Európában pedig a muzulmán vallási jelképek elleni támadások keltettek aggodalmat az említett országok kormányaiban, amelyek ennek nyíltan hangot is adtak a közgyűlés általános vitájában.
Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszter kedden elítélte a muszlimokat "sorozatosan és néha már szisztematikusan" érő "rettenetes és sajnálatos incidenseket". Megítélése szerint a Nyugat ezeknek köszönhetően akaratlanul is konfrontációba sodródik a muzulmán világgal, ami csak a szélsőségesek érdekeit szolgálja.
"Ez nem az az irány, amely nagyobb biztonságot és nagyobb stabilitást hoz a világba " - tette hozzá a miniszter, aki felszólította a nyugati kormányokat, hogy tegyenek intézkedéseket és fogadjanak el törvényeket a hasonló jelenségek magakadályozására.
II. Abdalláh jordániai király kijelentette: "alapvető fontosságú ellenállni a megosztottság erőinek" és javasolta, hogy a világszervezet hirdesse meg a vallásközi tolerancia hetét.
Najib Razak malajziai miniszterelnök úgy fogalmazott, a világ másfél milliárd muzulmánját felháborították az iszlám démonizálására irányuló kísérletek, amelyek kihangsúlyozzák a Nyugat és az iszlám világ közötti különbségeket.
Több muszlim ország vezetőjét zavarba hozták Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnöknek azon, az ENSZ-ben hangoztatott kijelentései, amelyek szerint amerikai összeesküvés áll a 2001. szeptember 11-i terrortámadások mögött.
Hamad Ben Kalifa Ál Száni sejk, katari emír, aki a Nyugat által támogatott diplomáciai kezdeményezést indított útjára a szudáni és az izraeli-arab konfliktus rendezésére, elítélte azokat a kísérleteket, amelyek megpróbálják a terrorizmust összefüggésbe hozni az iszlámmal. Az uralkodó rámutatott, hogy a 20. század végén az Egyesült Államokban, Európában vagy Ázsiában elkövetett erőszakcselekményeket soha senki nem nyilvánította amerikai, európai, vagy ázsiai terrorcselekményeknek.

"Muszlimkritikus" zsidóról nevez el intézetet a Fidesz?

Lantos és Sharon: egy népirtás túlélője gratulál egy másik elkövetőjének
A múlt héten közöltünk egy írást "Az európai muszlimok jövőjét kereszténnyé tenné az Orbán-kormány és a Fidesz?" címmel. Ezen cikk folytatásának szánjuk a mostanit.

A közelmúltban New Yorkban jelentette be a Magyar Köztársaság fideszes elnöke, Schmitt Pál, hogy a magyarországi származású egykori amerikai kongresszusi képviselőről, Tom Lantosról neveznének el egy intézetet. Tom Lantost szokás az USA törvényhozásának egyetlen holokauszt-túlélőjének is nevezni. Lantos azt is állította, hogy antifasiszta ellenálló is volt, ám erről nem áll rendelkezésünkre megbízható adat.

A hír fogadtatása a magyar médiában elég vegyes volt, s Tom Lantos életútjának megvitatásakor több ellentmondásos részlet is felmerült. Az egyik hírportál levelezője Tom Lantosról a következőket jegyzi meg egy dél-afrikai konferencia kapcsán: "Tom Lantos volt, aki szerint "muszlim szélsőségesek bénították meg a konferenciát". Az ő szemszögéből persze mindenki szélsőséges." Lantos számára tehát minden muszlim politikai szélsőséges, ha a rasszizmus kérdéséről másképp gondolkodik, mint ő és az általa képviselt érdekcsoportok.

Tom Lantos kétes hírnevét öregbíti az alábbi eset is, melyben muszlimokat használt ki saját politikai céljaira: "Tom Lantos 1990. októberében egy 15 éves kuvaiti lányt vezetett az általa elnökölt, emberi jogokkal foglalkozó kongresszusi csoport elé. A menekültként bemutatott lány beszámolt arról, hogy iraki katonák újszülötteket gyilkolnak meg, később azonban kiderült, hogy Najira nem menekült, hanem Kuvait washingtoni nagykövetének lánya, a mások mellett az Amnesty International által is cáfolt vallomásra pedig egy pr-cég készítette fel."

Később Tom Lantos volt az, aki a legelsők között szorgalmazta Irak lerohanását.

Tom Lantos Szudánban is akciózott. A muszlimot muszlimmal szembeállító konfliktus részese lett. Szudáni "karitatív" tevékenysége miatt még Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke is levélben fordult hozzá, amire persze nem jött érdemi válasz. A Közösségünk karitatív tevékenységünkhöz kérjük nemes és nagylelkű segítségét. Tisztelettel kérjük, hogy szudáni-darfúri munkánkban segítsen, vállaljon védnökséget projektjeinkben, ugyanis biztosak vagyunk abban, hogy az Ön neve garancia arra, hogy az Ön által felvállalt humanitárius munkának sokkal nagyobb sikere lesz Magyarországon, mint eddigi akcióinknak” – többek között ez állt abban a levélben.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbik ellenzi a Tom Lantos Intézet felállítását.

Mohamed-karikatúrák: szólásszabadság konfrontáció nélkül

A Mai Téma cikke


Lene Espersen dán külügyminiszter 17 muzulmán ország nagyköveteivel, valamint az Iszlám Konferencia Szervezete és az Arab Liga vezetőjével tárgyalt annak érdekében, hogy elejét vegye a feszültség kiéleződésének, amely azért fenyeget, mert csütörtökön újból megjelennek a Jyllands-Posten című lap Mohamed-karikatúrái, ezúttal egy könyv illusztrációjaként.

Indonézia: homoszexuális fesztivál – a tiltakozások ellenére

Egy magyar nyelvű homoszexuális portál híre 

A nemzetközi Q! fesztivált annak ellenére megrendezik Indonézia fővárosában, hogy a hétvégén Iszlám vallási csoportok tüntettek az ellen. Az elmúlt években is megrendezett esemény napjainkra a legnagyobb melegfesztiválnak számít egész Ázsiában.

A szervező LMBT-szervezetek minap kiadott sajtónyilatkozata szerint a demonstráció ellenére fontos megtartani a fesztivált, hiszen a világ legnagyobb muzulmán országának is meg kell küzdenie a tolerancia eléréséért. Az évről-évre megrendezett, Q! névre keresztelt LMBT-fesztivál Jakarta kulturális életének egyik leginkább kimagasló eseményévé nőtte ki magát. A szervezők elsődleges célja az, hogy „nem agresszív módszerekkel” küzdjenek a tabuk ellen. Az idén kilencedik alkalommal megrendezett fesztivál a szervezők reményei szerint mintegy 15 ezer vendéget fog vonzani, s 120 különböző program lesz: filmvetítéseket, kiállításokat és vitákat rendeznek, október 3-áig.
A fesztivál reklámozása elsősorban „szájról szájra”, valamint meleg honlapokon, közösségi oldalakon történik. John Badalu, a fesztivál igazgatója szerint erre azért van szükség, mert a társadalom nagymértékű konzervativizmusa miatt nem kívánnak például újságokban hirdetni.
Indonézia a világ legnépesebb muzulmán országa: a 240 milliós lakosság nyolcvan százaléka Iszlám vallású. És bár az ország lakossága jóval toleránsabb a melegek iránt számos muzulmán országgal összehasonlítva, ennek ellenére viszonylag kevesen merik nyilvánosan is felvállalni melegségüket. Az országban is jelen lévő iszlámista mozgalmak tagjai pedig kifejezetten törekednek az ún. muszlim értékek védelmére, így az erő alkalmazásától sem riadnak vissza, ha például a hagyományos családmodell és nemi szerepek megvédéséről van szó. S van olyan terület (az Iszlám bástyája) is Indonézián belül – Aceh Szumátra szigetén –, ahol az Iszlám jog nevében nemrég módosították úgy a törvényeket, hogy 100 korbácsütéssel is büntethető a homoszexualitás (a tartományi kormány azonban megtagadta a helyi törvény jóváhagyását).
A tegnap előtti demonstrációt az iszlám vallásos csoportok a holland kulturális központ előtt rendezték, mivel az intézmény a fesztivál fő szponzorának számít. A fesztivált támogatja még egyébként a francia és a német kulturális központ is (helyszíneket is adva a rendezvénynek), s magánklubok is a szponzorok között találhatók. Elsősorban a külföldi támogatók miatt vélik azt a szervezők, hogy talán a radikálisok nem mernek rájuk támadni.
Sokan a kommunikációs minisztériumnál is támadták a rendezvényt azzal, hogy az pornográf, a minisztérium szóvivője, Gatot Dewa Broto azonban azt nyilatkozta, hogy a „filmek nem túl szexuálisak vagy vulgárisak”, így azok levetíthetőek. „Biztos vagyok benne, hogy a szervezők tudják a korlátokat, és tisztában vannak Indonézi etikai és kulturális sajátosságaival” – fogalmazott. Badalu is azt nyilatkozta, hogy a szabályokat betartják, és nem kívánnak senkit sem provokálni.

Ahmedinezsád Louis Farrakhannal találkozott

Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök a minap az ENSZ-ben tartott beszédet, melyet több incidens is megzavart. A perzsa vezető mikrofonját kikapcsolták, s közben egyes nemzeti delegációk ki is vonultak. Sajnos közöttük volt a magyar is, amely ezzel fittyet hányt az elemi illemre és a diplomácia íratlan szabályaira. Szeretnénk mindenkit emlékeztetni arra, hogy Mohamed próféta mindenkit meghallgatott, még azt is, aki-esetleg- a terhére volt.

Ahmedinezsád New York-i tartózkodását arra is kihasználta, hogy találkozzon Louis Farrakhannal, a Nation of Islam (Iszlám nemzet) nevű  felekezet vezetőjével. A Nation of Islam-ot (NOI) Wallace D. Fard Muhammad alapította 1930-ban Detroitban. Fard követői abban hisznek, hogy Allah mesterükben inkarnálódott. Ezen hittételük eltávolítja őket az iszlám fő sodorvonalától. Számos a NOI-hoz köthető személy, így -Mohamed Ali is- elhagyta a szervezetet.

Farrakhan, aki 1978-ban vette át a NOI vezetését, az elegáns Warwick Hotel egyik különtermében tanácskozott a közel-keleti államfővel. A napirend nem szivárgott ki - írja a New York Post.

Hastánc-világrekordot állítottak fel Pécsett

A Pécsi Riport cikke


Ha van kedvük hozzá, hát irigyelhetnek minket a keleti, meg a nyugati végeken. Mert hétfőn, estétől ismét Pécs városa nevéhez fűződik a közös hastáncosság világrekordja. Hiszen sötétedés után, a Széchenyi István téren, egyszerre 826 regisztrált személy táncolt, legkevesebb öt percben keresztül. Jogos a kérdés: miért jó ez? A válasz: erről fogalmunk sincsen!

Az már este, hét óra tájban látszott, valami készül a baranyai megyeszékhely központjában. Hiszen rengetegen mentek azonos irányba, a dzsámi előtti színpad felé. Legfeljebb az időjárás miatt lehetett aggódni, hiszen azért lógott az eső lába, ami keresztülhúzhatta volna a számításokat, rekorddöntés ürügyén.

A Táncoló Egyetem programsorozat kiemelkedő pillanatára készültek az egybegyűltek. Szerették volna megdönteni a közös hastánc csoportos csúcsát. Végül, előzetesen 826 személyt regisztráltak, ezzel aztán már csupán egyetlen feltételnek kellett megfelelni. Legalább 300 másodpercig közösen körözni, aminek végül nem volt akadálya.

A félig török, félig magyar hölgy, Indzsi Deniz előbb betanította a mozgássort, aztán, amikor már mindenki birtokába jutott az alaptudásnak, következhetett maga a fő műsorszám. Amihez azért még a színpadra szólítottak néhány olyan szponzort, akik nélkül egy ilyen buli elképzelhetetlen. A stoppert lesni kell, méghozzá nagyon fürkész szemekkel.

A helyszínen lévő zenekar megalkuvást nem tűrően játszotta a keleties muzsikát, indulhatott a mutatvány. Fokozva a hatást, a végén visszaszámlálás következett, aztán jöhetett az ováció. Hurrá, Pécs, a résztvevők nyertek! A korábban itt felállított csúcs újra „ideköltözött”. Csak rövid ideig mondhatta magáénak a dicsőséget az angliai Birmingham melletti kisváros, Malvem, ahol „csupán” 525-en tekerték a csípőjüket. De ez tegnaptól kevés!

2010. szeptember 28., kedd

A személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásai 2010-ben

Köztudott, hogy Magyarországon az adózok személyi jövedelemadójuk 1-1%-át irányíthatják egy-egy egyházhoz, illetve egyesülethez vagy alapítványhoz, vagy dönthetnek arról, hogy azt egy központi előirányzat szerinti célra költse a kormány. Nézzük meg, hogy az APEH kimutatása hazai iszlám közösségek milyen mértékben részesültek ezekből a pénzeszközökből. S igyekezzünk a közösségi vezetőkön be is vasalni, hogy mi lett adóforintjainkkal!

Az alábbi táblázatban a felajánlások szerinti sorrend, az egyház technikai száma, neve, a kapott összeg és a rendelkezők száma szerepel.



49.



0554
MAGYAR ISZLÁM KÖZÖSSÉG
2 599 285
320
66.



1407
ISZLÁM EGYHÁZ
1 734 888
255
77.



1050
MAGYARORSZÁGI MUSZLIMOK EGYHÁZA
1 405 791
208

Sorra indulnak az eljárások keresztény fundamentalista misszionáriusok ellen

Az Islamist Watch nevű szélsőséges blog azt írja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban több olyan eset is történt, melyben muszlimokat erőszakkal térítgetőket állított elő a rendőrség, s akik ellen közben már a hivatalos vádeljárás is megindult.

Az USA legnagyobb iszlám központja Dearbornban
Júlnus 18-án keresztény szélsőségesek megzavarták a Dearbornban megrendezésre kerülő Nemzetközi Arab Fesztivál programját. A radikálisok erőszakos fellépésének a rendőrség vetett véget. Tudvalevőleg Dearborn az amerikai arab és muszlim közösség legfőbb központja.

A második provokáció július 3-án történt Philadelphiában, ahol, a mecsetből távozó hívők útját állták a fanatikusok. Itt is a helyi egyetem rendőrségi egységeinek kellett intézkedniük, hogy az út újra járhatóvá váljék.

Augusztus 30-án a Kansas állambeli Wichitában egy hasonló esetben szintén a rendvédelmi szerveknek kellett közbelépniük. A keresztény fundamentalisták kis csoportját feloszlatták.

A dearborn-i eset kapcsán négy keresztényt elítéltek, mert ellenálltak a rendőrségi intézkedésnek.

Egyelőre nem lesz törvény Indonéziában a kötelező szüzességi vizsgálatról

Független Hírügynökség

Elutasította az indonéz kormány kedden egy parlamenti képviselő törvényjavaslatát, amely szerint kötelező szüzességi vizsgálatnak kellene alávetni a tizenéves lányokat.

A női jogok minisztériumának egyik vezető tisztségviselője szerint egy ilyen törvény alapvető emberi jogokat sértene, és lelki károkat okozna a fiatal lányoknak.
"Sokkal hatásosabb az erkölcsi nevelés, amit a szülőktől és az iskolától kapnak, kiváltképp az internet rossz hatásai ellen"- mondta Wahyu Hartomo. A kormány elutasítását követően a javaslattal előálló képviselő körzete, a szumátrai Dzsambi tartomány törvényhozói azonnal ejtették a beadványt.

A javaslatot beterjesztő képviselő szerint a lányokat az előtt kellene szüzességi vizsgálatra kötelezni, hogy megkezdik tanulmányaikat az állami középiskolákban, mert "aggasztóvá vált a fiatalkori szex" a világ legnagyobb muzulmán népességű országában."Az elképzelés egyszerű. A szülők aggódnak, hogy a lányaik elvesztik a szüzességüket, mielőtt eljön annak az ideje, ezért hasznos a vizsgálat, ami a méltóságukat is megvédené. Miért engedjük állami iskolába azokat a lányokat, akik elvesztik ártatlanságukat?"- mondta a képviselő a Dzsakarta Post című lapnak.

A muzulmán férfi nem mosogat? - A biztosító bocsánatot kér a furcsa Korán-értelmezésért

Busralilmuhminin-bevezető: Mohamed próféta azt tanította, hogy a legjobb az, aki legjobb a feleségéhez. Mohamed próféta maga mosta az ingét és maga hozott vizet a kútról, ami több kilométerre volt az otthonuktól. Azaz kivette a részét a házimunkából.

A Magyar Nemzet idézi a Spiegel hírét


A baloldali német hírmagazin A biztosító bocsánatot kér a furcsa Korán-értelmezésért című cikkében tudósít egy áthallásos esetről. S. asszony a Gothaer biztosítónál a káreseményeket kezeli. Egy idősebb muzulmán férfit elütött egy autó, agyrázkódást szenvedett, és hónapokig kómában feküdt. Egy hat számjegyű összeget már kifizetett neki a biztosító, de az egyik követelésről, a házvezetési károkról vitatkoztak. (Ha valaki a megszokott háztartási tevékenységét nem tudja a sérülése miatt ellátni, akkor kártérítést igényelhet.) Ez azonban már túl sok volt S. asszonynak. Lapértesülések szerint a nő azzal az indoklással utasította el a követelést, hogy muzulmán férfiként úgysem végez házimunkát. S. azzal érvelt, hogy a Korán szerint a nő nem egyenértékű a férfival. „A hagyományos házasságot nem párkapcsolatként értelmezik, náluk ez sokkal inkább a közösséget szolgálja. Tehát nem lehet példaként a német házassági modellt venni, ahol a házaspárok megosztják a munkát. A patriarchális és hagyományos férfikép alapján a muzulmán házasságban a férfi nem vesz részt a ház körüli munkában” – indokolta döntését. 

A Gothaer biztosító minden lehetséges formában elhatárolódott munkatársától. Martina Fassbender, a cég szóvivője azt nyilatkozta, bocsánatot kérnek a károsulttól. Az alkalmazott hibázott. Érvelése egyáltalán nem felel meg a vállalkozás álláspontjának és politikájának, amely igen szigorú antidiszkriminációs előírásokkal rendelkezik, és ilyen esetekre is felkészítik alkalmazottaikat.

A Koránra esküdött fel Ausztrália első muzulmán képviselője

Blogunk számolt be elsőként a magyar médiában arról, hogy augusztusban megválasztották Ausztrália első muszlim képviselőjét. Most a Kegyes Korán tette le hivatali esküjét.

Független Hírügynökség

Itt még másra esküdött...
A Koránra tett kézzel tette le az esküt Ausztrália első muzulmán parlamenti képviselője kedden, az ausztrál Legfelső Bíróságon. Ed Husic, akinek szülei boszniai bevándorlók voltak, ő maga pedig Ausztráliában született, azt mondta az egyik ausztrál lapnak: mérföldkő az ország történelmében a megjelenése az ausztrál politikában.

„A családi, vallási hátterem fényében sokan érezhetnek büszkeséget és boldogságot” – mondta Husic, aki Sydney nyugati környékén nőtt fel, és szakszervezeti vezetőként kezdte pályafutását a közügyekben, míg végül az augusztus 21-i általános választásokon a Munkáspárt jelöltjeként bekerült a canberrai parlamentbe.
„Ha valaki azt kérdi, muzulmán vagyok-e, azt válaszolom, igen. És ha megkérdi, hogy imádkozom-e, megyek-e mecsetbe, vagy teszek-e bármit, ami a vallási előírásokkal kapcsolatos, a válaszom: nem. Úgy írnám le magamat, mint a vallását nem gyakorló ember, de azt mondom: muzulmán vagyok” – nyilatkozta Husic az ABC csatornának még augusztusban, a megválasztása után. Ausztrália 22 milliós lakosságának 1,7 százaléka mondja magát muzulmánnak.

Egyiptomi múzeum nyílik Rómában

A Kultúrport cikke


Az új múzeumot Rómában Hoszni Mubarak egyiptomi elnök avatta fel, a kiállítást október elején nyitják meg a nagyközönség előtt. 

A Villa Borghese parkjában nyílik majd a múzeuma, az 1924 óta ott működő egyiptomi akadémia épülete fogadja be a gyűjteményt.

Százhúsz tárgy kíséri végig a Nílus országának történetét az egyiptomi őskortól, a fáraók dinasztiáin át egészen az iszlám hódításig és a kopt kultúráig. A két év munkával létrehozott római egyiptomi múzeum nyolcmillió eurós befektetéssel valósult meg, az egyiptomi állam olasz vállalkozókkal közösen finanszírozta a beruházást.

Olasz sajtóbeszámolók szerint rendkívüli kulturális kezdeményezésről van szó, mivel ez az első olyan külföldi kiállítóhely, amelyet közvetlenül a kairói nemzeti régészeti múzeum irányít. Az új intézmény konkurenciát jelent majd a Vatikáni Múzeum egyiptomi gyűjteménye és a torinói egyiptomi múzeum számára is. 


Az új múzeumba érkezett Khephrén fáraó szobra a VIII. dinasztia korából, egy Tutanhamon kincséből származó, szarkofág alakú dobozka, Ehnaton fáraó óriás méretű szobrának feje, papirusztöredék a Halottak könyvéből és természetesen a római egyiptomi múzeumból sem hiányzik az igazi szarkofág, benne a múmia.

A torinói egyiptomi múzeum mintájára a termek falait a rómaiban is fekete színűre festették, igazi egyiptomi hangulatot teremtő megvilágítással. Az egyiptomi akadémia azt reméli, hogy a múzeummal még többen érdeklődnek majd az észak-afrikai ország története és kultúrája iránt.

Az ókori régészeti kincsek mellett az akadémia tízezer kötetes könyvtárával várja a látogatókat, valamint modern és kortárs egyiptomi művészek alkotásaival.

Ezek között látható a nemcsak államfőként, hanem festőként is ismert Mubarak egyik alkotása.

A minaretjáték bejött az FPÖ-nek

A Népszabadság cikke


Olcsó, de hatékony fogásnak bizonyult az iszlámellenességre építenie stájerországi kampányát a szélsőséges FPÖ-nek. Az osztrák Szabadságpárt majdnem megduplázta szavazatai számát a második legnagyobb ausztriai tartományban vasárnap megrendezett törvényhozási választáson.


A pártszínek után kékeknek nevezett, leginkább mégis az újbarnák felé hajló „szabadelvűek” nemcsak a Svájcból importált, a mecsetek és minaretek építését stoptáblákkal megakadályozó internetes játéknak (Moschee ba ba) köszönhetik sikerüket. Számos úgynevezett tiltakozó, korábban például a kommunistákat támogató szavazó most egyértelműen jobbra húzott és az emberek félelmeit ügyesen meglovagoló FPÖ mellé állt. A gazdasági válság által leginkább sújtott, eddig szociáldemokrata fellegvárnak számított régiókban is szépszámú voksot kaptak. Gerhard Kurzmann, az FPÖ tartományi listavezetője Stájerországban betiltaná a koldulást, ugyanakkor „rendes embereknek” nevezte az egykori Waffen-SS tagjait.




Elemzők szerint Kurzmannék hasznot húztak abból is, hogy az 1,2 millió lakosú Stájerországban a választási részvétel most igen alacsony, mindössze 64 százalékos volt. Egyes körzetekben kétszer annyi volt a távol maradók száma azokénál, akik az iszlám megállítására hívó FPÖ-re adták szavazatukat. A mértékadó osztrák lapok azért azt is hozzáteszik: az FPÖ 11 százaléka egyfajta „normalitást” jelent és messze van az idegenellenes politikai erő által egykor elért 17 százaléktól.



Maga a választás szoros eredményt hozott. A 38,4 százalékot elérő szociáldemokraták (SPÖ) kevéssel előzik meg a 37,1 százalékon álló konzervatívokat (ÖVP). Egyedül egyik nagy néppárt sem képes kormányozni. Az öt százalékot hajszállal átlépő zöldek kevesek egy stabil többséghez. Ha a vörösök és a feketék nem akarják vagy tudják folytatni eddigi nagykoalíciójukat, nem marad más választásuk, mint magukhoz csábítani a már kormánytag FPÖ-t. A bonyolult stájerországi választási rendszer értelmében ugyanis a tíz százalékot elérő pártoknak garantált helyük van a grazi kabinetben. Az eredmények ismeretében Franz Voves (SPÖ) nem zárta ki, hogy az FPÖ támogatásával érje el tartományi főnöki újraválasztását. A szociáldemokraták balszárnyához tartozó politikusok élesen bírálták az egykori osztrák válogatott jégkorongozót, mert a szemükben elfogadhatatlan bármiféle együttműködés a populista-szélsőséges erővel. Az FPÖ mindenesetre fő céljának tekinti, hogy megakadályozza a „zsíros falatokat egymás között elosztó” nagykoalíciót.
 
Az osztrák szocdemeket súlyosan érinti szavazóik tömeges elvándorlása. Amióta Werner Faymann SPÖ-elnök 2008 végén Ausztria kancellárja lett, a nagy múltú párt sorra szenvedett voksveszteségeket a tartományi választásokon. A következő erőpróba október 10-én az eddig „vörös” Bécs lesz: Michael Häupl SPÖ-s főpolgármester az előrejelzések szerint búcsút mondhat abszolút többségének, és nagykoalícióra kényszerülhet az ÖVP-vel.


Stájerországban az SPÖ hanyatlását csak részben tudta ellensúlyozni Voves népszerűsége. Az 57 éves politikust sokan csodálják azért, hogy sportolóból előbb sikeres menedzser, majd a tartomány első szocdem kormányfője lett.

2010. szeptember 27., hétfő

Amikor a mórok uralkodtak Európán - Dokumentumfilm-sorozat a Viasat History-n

Az Animare programajánlója


Bettany Hughes angol történész megvizsgálja és és igen jelentősnek tekinti a muzulmán birodalomnak az európai történelemre, kultúrára és identitásra gyakorolt hatását. A teljes egészében Spanyolországban és Marokkóban készített film bemutatja, hogyan találkozott egymással 700 éven ár Kelet és Nyugat Spanyolország deli részén a modern Európa megszületése korának tartott időszakban. Hughes elfelejtett történeteket mond el a figyelemre méltó tolerancia időszakából, amikor keresztények és muzulmánok együtt éltek és váltak függetlenné.

Lévy jobban sajnálja a katolikus áldozatokat, mint a muszlimokat



A Magyar Kurír cikke


Bernard-Henri Lévy, akinek neve az európai baloldalhoz kötődik, a spanyol ABC napilapnak adott interjújában azt mondta, hogy a kereszténység ma messze a legerősebben támadott vallás Európában. A francia gondolkodó hozzátette: nem szerencsés, hogy oly sok igazságtalanságot követnek el XVI. Benedek pápa ellen.


„A pápa hangja rendkívül fontos – fogalmazott Lévy. – És nagyon igazságtalanok vagyunk vele szemben. Nem vagyok katolikus, de úgy gondolom, vannak előítéletek, és különösen erős az antiklerikalizmus, ami elképesztő méreteket ölt Európában."
„Franciaországban sokat beszélnek a zsidó és muzulmán temetőgyalázásokról, de arról senki nem tud, hogy a katolikusok sírjait állandóan meggyalázzák. Az országban olyan antiklerikalizmus uralkodik, ami egyáltalán nem mondható egészségesnek. Az embernek joga van ahhoz, hogy bíráljon egyes vallásokat, de a katolikus vallást ma a leghevesebben támadják" – mondta a francia filozófus.
Lévy kifejtette: támogatja, hogy mecset épüljön a New York-i Ground Zero közelében, és ellenzi a muzulmán fátyol, a burka viselését, de – mint mondta – a katolicizmus több támadásnak van kitéve, mint az iszlám. „Értelmiségi körökben védik a muzulmánokat; a katolikusokat jóval kevésbé" – idézi a napokban megjelent interjút a CNA.

1982 óta nem ítélték el a mecsetromboló hindu szélsőségeseket

Fülöp Tímea cikke a Kitekintőn

A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság tovább halasztotta az 1992 óta húzódó Ajódhja-ügyben az ítélet meghozatalát, hogy lehetőséget adjon a bíróságon kívüli, békés megoldásra. Az India muszlim és hindu lakossága közötti egyik legnagyobb konfliktust okozó kérdés lezárása egyelőre bizonytalan időpontra tolódott, miután a döntés a további halasztási kérelemről csak kedden várható.


A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság csütörtökön szeptember 28-ig elhalasztotta, hogy az Allahabadi Legfelsőbb Bíróság döntést hozzon India egyik legrégebb óta húzódó és legkényesebb kérdésében, az Ajódhja-ügyben. Az igazságszolgáltatásnak azt kell mérlegelnie, hogy az 1992-ben lerombolt ajódhjai mecset helyét a hindu közösségnek adják-e, ahol ők egy hatalmas Ráma-templomot kívánnak építeni, vagy a muszlimoknak, az elpusztított Babri mecset újjáépítéséért. Eredetileg az ítéletet szeptember 24-én kellett volna meghozniuk és a halasztásra azért került sor, hogy feltárják a lehetőségét egy bíróságon kívüli megoldásnak tárgyalásokon, valamint közvetítésen keresztül. Azonban, hogy valójában sikerüljön ilyen módon megoldani a több évtizedes ügyet, arra gyakorlatilag semmi esély. Az ügy fontosságára jellemző, hogy Manmohan Szingh indiai miniszterelnök a maoista felkelés és a kasmíri zavargások mellett az idei év harmadik legfontosabb biztonsági veszélyt jelenti az országnak.
Akár évekig is elhúzódhat még a döntés
A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság emellett arról is határozott, hogy kedden háromtagú bíróság fog első napirendi pontként dönteni Rames Csandra Tripathi petíciójáról, amiben a döntés elhalasztását kéri a Nemzetközösségi Játékok végéig, az ítélet várható feszültségnövelő hatása miatt. A petíciót korábban az Allahabadi Legfelsőbb Bíróság elutasította és Triparthit komoly bírsággal is sújtotta.
A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság tagjai maguk is erősen megosztottak a halasztás kérdésében, hisz tartanak attól, hogy az áradások és a kasmíri zavargások közepette az Allahabadi Legfelsőbb Bíróság döntése tovább szíthatja az indulatokat Indiában. A halasztás kérdése azért is kényes, mert az ítéletet hozó bíróság egyik tagja október elsejével nyugdíjba vonul, emiatt az ítélőszéket újra fel kell állítani, újabb viták közepette, ami tovább odázhatja az ítélet meghozását akár hónapokkal, sőt évekkel is.
Évtizedekre nyúlik vissza vita
Ajódhja India egyik legnagyobb múltú városa, a mai Uttar Pradés államban, ami a legenda szerint Ráma születésének helye volt és több mint 150 éve komoly vallási vita tárgya, mióta a hinduk tiltakozásuknak adtak hangot az 1528-ban épített muszlim mecset ellen. A konfliktus 1949-ben izzott fel, amikor Ráma-szobrok jelentek meg a mecsetben és a hinduk engedélyt követeltek, hogy benne imádkozhassanak. Ez ellen a muszlimok hevesen tiltakoztak és 1950-re a vita bíróság elé is került.
Az évtizedek során a hindu szélsőségesek folyamatosan szították a hangulatot, állításaik szerint Ráma pont a mecset helyszínén született, amelynek emlékére az ősidőkben templom állt. Végül a feltüzelt hinduk tízezrei 1992-ben lerombolták a mecsetet ásókkal, rudakkal és puszta kézzel, miközben a biztonsági erők tétlenül figyelték a pusztítást. Az eset kirobbantotta a leghevesebb erőszakhullámot a muszlim és hindu lakosság között az 1947-es vérontás óta, ami India és Pakisztán függetlenné válását kísérte. Körülbelül 2000 ember halt meg 1992-ben a zavargásokban, amiért a kormányzati vizsgálatok több vezető politikust is bűnösnek találtak.
Babri mecset, 1992. december 6.
Vallási összecsapások Indiában
A történtek kétségbe vonták India többnemzetiségű, több vallást megtűrő, szekuláris demokráciájának realitását is. 2002-ben újabb vallási összecsapások törtek ki a hinduk és muzulmánok között Gudzsarát államban, amelynek során közel ezren haltak meg. A zavargások ekkor azt követően robbantak ki, hogy a Hindu Világtanács országos tiltakozásra szólította fel a lakosságot, mikor 58 ember elhunyt egy vonatgyújtogatásban. A megtámadott vonat hindu aktivistákat szállított, akik Ajódhjában a korábbi mecset helyén a Ráma-templom felépítését kívánták elérni, de a terven feldühödött muszlimok megtámadták őket.
Jelenleg a bíróság halogatása is valószínűleg annak köszönhető, hogy nem kívánnak újabb vallási összecsapások felelősévé válni egy olyan döntés meghozásával, ami semmiképpen sem tehet mindenkit boldoggá. Azonban az ítélet elodázásával sokak szerint csak tovább húzzák India egyik legrégebb óta feszültséget kiváltó problémáját, amelynek megoldásáig nem alakulhat ki rendes béke a két vallási közösség között.