Iszlám kulturális találkozó Nagyváradon

Mint arról már blogunk beszámolt, Nagyváradon megélénkült az iszlám élet.

A legfrissebb eseményről az Erdély Ma nevű portál is beszámolt.

Igencsak sokféle összetételű közönsége volt annak a péntek esti kulturális rendezvénynek, amelyet első alkalommal szervezett meg a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házában a Bihar Megyei Iszlám Kulturális Közösség. A találkozóra érkezettek között fiatalokat, fejkendős muszlim nőket, váradi magyar értelmiségieket, de még nyugdíjas katolikus papot is láttunk. A kultúrotthon előcsarnokában több könyves standot állítottak fel, melyeken színes szórólapok, különféle, az iszlámot ismertetető román, magyar és arab nyelven írt könyvek sorakoztak, egy asztalnál pedig szép keleti fejkendőket lehetett vásárolni. Az est házigazdája, Oszmán Mohamed, a Bihar Megyei Muszlim Közösség vezetője fogadta az érkezőket. A szokványos „európai” utcai öltözékek között megvillant egy-egy fehér burnusz is, ugyanis akadtak olyanok, akik az alkalom tiszteletére felöltötték a tradicionális népviseletet.

Oszmán Mohamed (képünkön) nyitotta meg a rendezvényt, köszöntve valamennyi jelenlévőt. Ezután a muszlimok életébe, az iszlám világába kalauzolta el a hallgatóságot Kerim Enghin, a Romániai Muszlimok Közösségének elnöke, aki tatár származású, jelenleg Konstancán él. A vetítéssel egybekötött, több mint kétórás előadás sok olyan dologra kitért, amelyet nem ismernek az európai közösségek. Elsősorban magát az iszlámot mutatta be az előadó.

Az iszlám a nagy világvallások egyike, monoteista vallás, amelyben Mohamed prófétáé a vallási és politikai vezető szerep. Hívői a muszlimok. Alapjául azok az Isten – azaz a muszlim országokban használt nevén Allah vagy Alláh – szavának tekintett kinyilatkoztatások szolgálnak, amelyeket Muhammad ibn Abdalláh ibn Abd al-Muttalib – közismert nevén Mohamed próféta – adott át követőinek a VII. század első harmadának végén Hidzsáz városában, és amelyeket halála után két évtizeddel a Koránban gyűjtöttek össze a muszlimok vagy magyarosan a muzulmánok. Egymilliárd 570 millió követőjével (ez a Föld népességének 23 százaléka) ez a világ második legnagyobb vallása a kereszténység után. Bihar megyében pillanatnyilag több mint ezer muszlim hitű személy él. Az iszlám nem egyszerűen vallásnak, azaz dogmák és vallásgyakorlatok összességének, hanem valóságos civilizációnak is tekinthető: híveit közös kultúra, közös hagyományok és az egyazon – vallást, erkölcsöt, jogot és mindennapi életet szabályozó – jogrendnek való engedelmeskedés köti össze.

Kerim Enghin beszélt az előítéletek sokaságáról is, melyek a muszlimokkal kapcsolatban terjednek világszerte, s ezeknek tudható be, hogy nagyon sokaknak az iszlám hallatára a háremek vagy a pokolgépes terrorista akciók jutnak eszükbe. Márpedig az igazi muszlim emberekre – és szerencsére ők vannak többségben – nem a buja háremek és a vérszomjas merényletek a jellemzők, jelentette ki Enghin, hanem az Istent, Allahot, kereső és tisztelő, az emberséget mindenek fölé helyező életszemlélet. Ezután szent könyvükből, a Koránból mutatott be részleteket, szólt a muszlimok számmisztikájáról, a mohamedán vallásban fellelhető természetfölötti lényekről, így az angyalokról s magáról a muszlim istenképről.

A tervek szerint a Bihar Megyei Iszlámok Kulturális Egyesülete a jövőben több ismeretterjesztő és közösségformáló összejövetelt szeretne rendezni, ugyanis úgy vélik, egyre többen fognak hozzájuk csatlakozni tájainkon is.

Busralilmuhminin-kiegészítés: Csak most (2010. október 28.) jutott szerkesztőségünk tudomására, hogy a rendezvényen jelen volt Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok egyháza elnöke, amiről Vin si eu nevű román nyelvű portál is tudósít.