Mecseteket gyújtogatnak Németországban

Bodolai  Bori írása a Kitekintőn

Európában egyre gyakrabban fogadnak el iszlámellenesnek minősített törvénykezést, és a közhangulat is könnyen az arab bevándorlók ellen fordítható. Az elmúlt héten Berlinben az iszlámellenesség tettlegességig fajult, és újabb mecsetet gyújtottak fel ismeretlenek. A berlini rendőrség egy több gyújtogatásból álló támadássorozatot sejt a bűntények mögött, emberi jogvédő politikusok pedig a német állami vezetőket teszik felelőssé a történtekért.

A jelenlegi események azt mutatják, hogy az európaiak nagy része fenyegetve érzi magát az Európában élő 55 millió fős muszlim közösségtől.  A sokrétű kulturális különbségek még komplikáltabbá váltak azóta, hogy a köztudatban a terrorizmus jelensége összefonódott az arabokkal. Az európaiak szorongása pedig magában hordozza a szélsőjobboldali pártok megerősödését, ugyanis az emberek félelmei közvetlenül is hatnak a politikai életre, és az európai országok egyre több muszlimellenesnek minősített szabályozást vezetnek be.

Ennek egyik példája a svájci népszavazás eredménye a minaretekről. A svájciak többsége 2009 novemberében ugyanis igent mondott a minaretek betiltását célzó népszavazási kezdeményezésre. Az eredményt szakértők a vallásszabadság korlátozásaként értékelték, mellyel több nyugati és a muzulmán vezető is egyetértett. A közelmúlt másik arabellenesnek bélyegzett fejleménye a francia szenátus döntése volt arról a törvényjavaslatról, mellyel az egész testet elfedő öltözékek betiltását szerették elérni. Az emberek támogatását bíró döntés értelmében a törvény megszegőit pénzbírsággal is sújthatják.

Nem csak Svájcban és Franciaországban terveztek muszlimellenesnek minősített intézkedéseket, de a kisebbségben kormányzó holland kormány programjában is szerepel a burka betiltása, és a bevándorlók letelepedésére vonatkozó szabályok szigorítása. A muszlim bevándorlók integrációjának kérdése Németországban pedig már egy ideje a közéleti párbeszéd egyik legfontosabb kérdésévé vált.

Németországban a legújabban a szociáldemokrata (SPD) politikus, Thilo Sarrazin, váltott ki vitát a nemrég bemutatott könyvével, amelyben – már nem először – kijelentette, hogy a muszlim bevándorlók vallási és kulturális hagyományaik miatt nem képesek a beilleszkedésre, és még anyagilag többletterhet is jelentenek a kormánynak. Sarrazin kijelentéseit ugyan minden párt elítélte, de a közvélemény nagyobb része nem teljes mértékben ért egyet a politikusok véleményével.  Egy aktuális felmérés szerint a megkérdezettek 56 százaléka egyetért Sarrazin kijelentéseivel. Egy másik felmérés adatai szerint pedig a megkérdezettek 26 százaléka teljesen megtiltaná a bevándorlók Németországba engedését.

Annak ellenére, hogy az Európában élő muszlimok száma eléri az ötvenötmillió főt, igazán nem mondható el, hogy sok valódi mecset lenne, ahol vallásukat gyakorolhatnák a hívők. Inkább csak a különféle helyeken kialakított imaházak száma ugrott meg. Az európai városok lakói leginkább a müezzin zavaró hangja és az európai építészeti stílustól annyira elütő épületek miatt panaszkodnak mecsetekre.

A mecsetek zavaró jelenléte és az iszlámellenesség az utóbbi hetekben újabb tettlegességig fajult Németországban. Az elmúlt fél évben számos támadás érte a berlini imahelyeket: a Neukölln városrészben található Sehitlik mecset ellen ismeretlenek június 16-án, augusztus 1-jén és november 19-én is támadást intéztek. A szintén Neuköllnben található Al-Nuur mecsetet pedig november 27-ről 28-ra virradó éjjel ismeretlenek felgyújtottak. Személyi sérülés egyik támadás során sem történt, viszont anyagi kár keletkezett. A támadások továbbra sem érnek véget. December 9-én a tempelhofi iszlám kulturális centrum épületét támadták meg ismeretlenek. A homlokzat megégett, és az épületben a támadás idején ugyan két ember tartózkodott, de sérülés szerencsére ez alkalommal sem történt.

A berlini Sehitlik mecset ellen nyár óta már több támadást is intéztek

A rendőrség korábban semmilyen összefüggést nem vélt felfedezni a támadások között, de most már egy több mint tíz támadásból álló bűncselekmény-sorozatot sejt a gyújtogatások mögött. Berlin jelenleg kormányzó polgármestere, Klaus Wovereit elítélte a muszlim kultúrintézményeket ért támadásokat. „Abban bízom, hogy a rendőrség a tetteseket hamarosan elfogja, és ezzel a berlini támadássorozat véget ér” – nyilatkozta a városvezető.

A kérdés az, hogy az amúgy is erősödő rasszista hangulatban mennyit árthatnak vezető politikusok burkolt iszlámellenes kijelentései. A német Bundestag zöld képviselője („die Grünen”) Volker Beck, nyilatkozatában indirekt módon Angela Merkelt tette felelőssé a berlini támadásokért. Véleménye szerint Merkel és a kereszténydemokrata vezér (CSU) Horst Seehofer sokat ártanak a közhangulatnak, amikor a bevándorlókról úgy beszélnek, mint akik megtagadják az integrációt, ráadásul iszlám hagyományaikat alkotmányellenesnek bélyegzik meg.