Bruno Vekaric, a háborús bűnökkel foglalkozó belgrádi különleges ügyészség ügyészhelyettese elmondta, hogy a szóban forgó személyek 2002 májusa és 2008 júniusa között otthonaikban menedéket nyújtottak a boszniai háború idején Banja Luka rendőrfőnökeként szolgáló Stojan Zupljaninnak, aki társaival együtt háborús és emberiesség elleni bűnöket követett el. Az ICTY szerint 1992 és 1995 között Zupljanin közreműködésével tízezer muzulmán és horvát polgári személyt deportáltak a boszniai szerb területekről, s az általa felügyelt fogolytáborokban, illetve különböző támadásokban további ezrek életét oltották ki. A Beta magánkézben lévő szerb hírügynökség beszámolt arról, hogy a vád szerint az egykori rendőrségi vezetőt a Vajdaságban bújtatták. Vekaric elmondta, hogy jelenleg további 22 személy ellen folyik előzetes vizsgálati eljárás; valamennyien a hágai törvényszék vádlottjainak segítettek a szökésben Szerbia középső területein. Zupljanin ellen még 1999 decemberében emeltek vádat, s végül 2008 júniusában a Belgrádtól nem messze fekvő szerb kisvárosban, Pancevóban fogták el a hatóságok. A rendőrségi vezető először tagadta kilétét, majd miután a DNS-vizsgálatok is megerősítették azt, átadták a hágai testületnek. Zulpjanin ellen 2009 szeptembere óta folyik bírósági eljárás. Serge Brammertz, az ENSZ égisze alatt működő törvényszék főügyésze novemberi belgrádi látogatásakor a szökésben lévő hágai vádlottak segítőinek "drasztikus megbüntetése" mellett szállt síkra. Ehhez képest egy belgrádi bíróság épp a múlt héten mentette fel a továbbra is szökésben lévő Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok tíz feltételezett segítőtársát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése