A Mevlevi rend, ahogy a kerengő derviseket hivatalosan nevezik, egy a 13. században Mevlana Rumi költő és filozófus halála után alapított szúfi mozgalom. Szellemi hazája a Törökország középső anatóliai területén található Konya városa, ahol a Mevlana Múzeumban található Ruminak és fiának a sírja. Minden decemberben zarándokok tömegei érkeznek Konyába, hogy megemlékezzenek Rumiról, és megnézzék a kerengő dervisek táncát. A táncot szimbolikus öltözékben – fehér talárban, kúp alakú süvegben – adják elő. Egy nádsíp hangjára a táncosok kezüket az ég felé emelik (tkp. az eget „ölelik”), és az óramutató járásával ellentétes irányba keringenek, miközben a Koránból kántálnak.
A tánc, mint a Mevlevi filozófiának központi eleme, bekerült az emberiség szellemi kulturális örökségének UNESCO listájába. Mete Horzum 13 évvel ezelőtt egy hat hónapos fizikai és szellemi kiképzés után vált kerengő dervissé. Mevlana sírjánál táncolni – akit követői szerelmesüknek tekintenek, annyira ragaszkodnak hozzá – élete legbüszkébb pillanatai közé tartozik, árulta el a táncos a CNN stábjának. A forgás a föld nap körüli keringésére utal, a tánc hitük szerint egy szimbolikus utazás, melynek során a dervis közelebb kerül Istenhez és az igazsághoz.
A tánc, mint a Mevlevi filozófiának központi eleme, bekerült az emberiség szellemi kulturális örökségének UNESCO listájába. Mete Horzum 13 évvel ezelőtt egy hat hónapos fizikai és szellemi kiképzés után vált kerengő dervissé. Mevlana sírjánál táncolni – akit követői szerelmesüknek tekintenek, annyira ragaszkodnak hozzá – élete legbüszkébb pillanatai közé tartozik, árulta el a táncos a CNN stábjának. A forgás a föld nap körüli keringésére utal, a tánc hitük szerint egy szimbolikus utazás, melynek során a dervis közelebb kerül Istenhez és az igazsághoz.
A hagyományok szerint csak férfiak lehetnek kerengő dervisek, de ez a tradíció kezd megváltozni. Napjainkban Isztanbulban férfiak és nők már együtt vehetnek részt a táncban. „Ha valaki Isten felé fordul, vagy arra gondol, hogy most összekapcsolódik a belső énjével, mindegy, hogy a mellette levő ember nő vagy férfi” – magyarázta Sevtap Demirtas, egy isztanbuli női kerengő dervis. „Konya egy sokkal konzervatívabb város, de egy napon majd követni fogja ezt a szokást” – vélte Talat Halman, Törökország korábbi kulturális minisztere, valamint az ország legismertebb Rumi kutatója. „Konyában nők nem lehetnek kerengő dervisek, ami reményeim szerint meg fog változni” – adott hangot elképzelésének a volt kulturális miniszter.
Busralilmuhminin-kommentár: Az eredeti mevlevi szúfi irányzat aranyláncolata már régebben megszakadt. Az ún. mevlevi tarika már a múltté, s a szertartásaik valójában csupán tényleg csak turistacsalogatók, nélkülözik a szúfizmusban fontos beavatottságott. Ami most történik a mevlevikkel az nem "liberális fordulat", hanem a romlás és a züllés biztos jele. a tarika már csak árnyéka önmagának. A mevlevi hagyomány autentikusabb formában a dzserrahi irányzatban él részben tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése