Ítélet a Pöröly-ügyben

MTI

A főbb vádlottak és összefonódásaik

Az úgynevezett Pöröly-ügyben ítélkező különleges török törvényszék elrendelte csütörtökön az ügy 162 vádlottjának letartóztatását - jelentette az Anadolu hírügynökség. Azzal vádolják az aktív és nyugalmazott katonatiszteket, hogy 2003-ban összeesküvést szőttek a máig kormányzó, iszlám gyökerű ankarai kormány ellen.

A törvényszéki biztonsági erők azonnal bezárták a tárgyalóterem ajtajait, és őrizetbe vették a jelenlévő 133 vádlottat. Az NTV televízió beszámolója szerint a tisztek a határozat miatti tiltakozásul katonai énekeket kezdtek el énekelni. A tárgyalástól távol maradt 29-re is letartóztatás vár. Eddig a vádlottak egyetlen kivétellel szabadlábon voltak. Ha bűnösnek találják őket a kormány erőszakkal való megdöntésére tett kísérlet vádjában, akkor 15 és 20 év közötti börtönbüntetés vár rájuk. A per tavaly december 16-án kezdődött el, és most március 14-re napolták el.

Szintén a kormány megdöntésére szőtt összeesküvés vádjával egy másik per is folyik Törökországban. Az Ergenekon-ügynek több mint 400 vádlottja van, egyetemi tanárok, újságírók, politikusok és katonák. A kormány bírálói szerint mind a Pöröly-, mind az Ergenekon-ügy gyenge bizonyítékokra épül, és a hatalomnak az a célja velük, hogy elhallgattassa Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök ellenfeleit. A kormány tagadja, hogy politikai perekről lenne szó.

A Pöröly-ügy vádpontjai között legalább két nagyobb, hívőkkel teli mecset felrobbantása, több keresztény és zsidó vallási vezető meggyilkolása, valamint egy török harci gép lelövése szerepel, annak a látszatnak a keltésével, hogy ez utóbbiért az ország régi ellensége, Görögország a felelős.

Az összeesküvők állítólag abban reménykedtek, hogy a káosz a katonai hatalomátvétel szorgalmazására ösztönöz majd bizonyos társadalmi csoportokat. A vádlottak tervei között szerepelt, hogy szabadtéri börtönökké alakítanak stadionokat, amelyekben több tízezer embert lehet fogva tartani - volt olvasható korábban a Taraf című lap által nyilvánosságra hozott titkolt, de kiszivárgott dokumentumokban.

A vádlottak tagadják a vádakat, azt állítják, hogy az ellenük bizonyítékul használt dokumentumok egy katonai szeminárium fiktív belpolitikai küzdelmekről szóló tananyagából valók.

Miután a török társadalom nem tudja objektíven megítélni, hogy az állítólagos bizonyítékok mennyire valódiak, megosztott abban a tekintetben, hogy valóban lehetett-e ilyen összeesküvés, és hogy az mekkora veszélyt jelentett. Annyi bizonyos azonban, hogy az országban a hatalmi egyensúly elbillent a polgári vezetés javára, hiszen korábban elképzelhetetlen volt, hogy magas rangú katonatiszteket tartóztassanak le. A török hadsereg 1960 óta már három kormányt távolított el a hatalomból.