Csador, vagy nem csador ez itt a kérdés

Tilesch Réka írása az Albamagon

Mostanában egyre többször hallunk a burka betiltása mellett agitáló politikusokról Európában. A teljes arc elkendőzése a nők elnyomásának kifejeződése- érvelnek. Na, de mit gondol erről a másik oldal? A nők, a csador túloldalán?

"Franciaország leckét adott civilizációból az összes európai országnak" – lelkendezett nemrégiben egy olasz jobboldali politikus, miután Franciaország ad hoc bizottsága javaslatot tett a teljes arcot fedő ruha betiltására az állami hivatalokban, köztereken. Minden valószínűség szerint itt meg is reked az indítvány, hiszen – ellentétben a 2004-es törvénnyel, ahol mindenfajta vallási jelkép használatát betiltották a középületekben - ez a kezdeményezés kimondottan csak az iszlám vallást szimbolizáló öltözékre utal. Franciaország nem egyedülálló az ilyesfajta kezdeményezésekben: Antwerpenben és más egyéb belga városban már évek óta törvény tiltja az arcot fedő fátyol viselését, míg az állami iskolákban odáig mentek, hogy a hajat takaró kendő (hidzsáb) viselését is korlátozták. Az olasz nőpolitikáért felelős miniszter is az úgynevezett burka és nikáb (fogalommagyarázatot lásd a cikk végén) betiltása mellett emelte fel a hangját.

A fátyolellenzők egyik érve, hogy a hagyományos viselet a nők elnyomásának és jogaik sárba tiprásának kifejeződése, mely ellentétben áll az európai emberjogi eszmékkel. Erre válaszként jogosan vetik fel a muszlim nők: na, de akkor hol a vallásszabadság és a törvény előtti egyenlőség? Akkor hol a mi híres liberális toleranciánk, amire olyan nagyon büszkék vagyunk? Ha a keresztény apácák hordhatnak teljes testet és hajat fedő ruhát, ők miért nem?

Sok muszlim nő nem csak a vallás, hanem a hagyomány tiszteletét is kifejezi viseletével. Úgy vélekednek, hogy a férfiakat alapban izgatja a női test látványa, ezért a nők öltözékükkel felelősséget vállalnak, hogy a másik nemnek ne támadjanak illetlen gondolatai. Éppen ezért, ha levetetnénk velük a ruhát, azzal őket aláznánk meg saját kultúrájuk férfiai előtt.

Másik érvként gyakran emlegetik az iszlám fundamentalizmust, és a kendő viselését a beilleszkedés hiányaként értelmezik. Valóban így lenne? Ma a világon 1,5 milliárd muzulmán él, ebből 20-25 millió Európában. Csak Franciaországban 2 millióra tehető a muszlim nők száma, melyből egy felmérés szerint csak 1900 ragaszkodna a burka mindennapi viseléséhez. Na, de akkor hol hiányzik az integrálódáshoz szükséges akarat? Például Nagy- Britanniában. Igaz, itt a muzulmánok a lakosság három százalékát teszik ki, de sehol máshol a világon nem élnek annyira elszeparálva a többségi társadalomtól, mint Anglia nagyvárosaiban.

Míg egyes franciák a burka betiltásáért küzdenek, addig mások a Louvre új szárnyát tervezik, mely egy hatalmas fátyolhoz hasonlítana. A cél nem csak az, hogy az iszlám műkincseknek megfelelő helyet találjanak, hanem, hogy tompítsák a kulturális ellentéteket, és hangsúlyozzák a háborúellenességet. Egy felmérés szerint az európaiak 55 százaléka intoleráns vallásnak tartja az iszlámot, ezzel ellentétben viszont kevesen gondolják úgy, hogy a kendő viselését be kéne tiltani

Csadorban az olimpián

A teljes arcot fedő burka főleg Afganisztánban elterjedt viselet. A tálib uralom alatt vált kötelezővé a hölgyek számára, hogy a nyilvánosság előtt teljes testüket, arcukat elfedjék. A rezsim bukása után eltörölték ugyan ezt a törvényt, de a személyes biztonságuk érdekében a nők ma is magukra kanyarítják a ruhát, ha elmennek otthonról.

A csador, mely szabadon hagyja az arcot, vagy legalábbis a szemet, főleg Irán, Pakisztán és Észak- India területén közismert. 1936-ban Reza Pahlavi sah betiltotta Iránban a csador viselését, mert ellentétben állt modernizációs törekvéseivel. 37 év múlva egy hatalomra kerülő sííta vallási vezető újra kötelezővé tette, viselését pedig rendőri felügyelet segítségével be is tartatta. Ma már enyhült a szigorúság, itt sem kötelező csadort viselni, de ajánlott minden olyan lánynak, aki meg akarja őrizni jó hírnevét, és eleget akar tenni a törvénykönyv szerény öltözködést előíró cikkelyének.

Láthatjuk, hogy a nők elkendőzése nem mindig vallási, mind inkább sokszor politikai döntés eredménye volt. Sőt! Az ókori perzsáknál a kendő vagy fátyol viselése a magas státuszt jelképezte, prostituáltaknak vagy rabszolgáknak tilos volt elkendőzni az arcukat.

Természetesen találunk vallási magyarázatot is a burka vagy csador viselésére: a mondák szerint Mohamed próféta feleségeinek nem kellett elkendőzniük magukat mind addig, amíg fel nem ütötte a fejét közöttük a féltékenység. Ekkor Allah azt tanácsolta a prófétának, hogy különítse el feleségeit lefüggönyözött szobákban, ahonnan csak úgy léphetnek ki, ha teljesen eltakarják magukat.

Míg az iszlám világ egyik felén szigorú erkölcsi normák szabályozzák a burka viselését, addig például az Ankarai Egyetem vallásügyi tanszékén török megbízásra felülvizsgálják a hadísz tanításait. A muszlimok számára a szent törvénykönyv a saría, mely magába foglalja a Koránt, és a hadíszt, mely utóbbi Mohamed próféta mondásait, tanításait tartalmazza. Ezt csak a mester halála után jó pár évszázaddal jegyezték le, éppen ezért esélyes, hogy a próféta tanításait politikai okokból félreértelmezték. Márpedig az iszlám törvénykönyv 90%-át hadísz teszi ki. A törökök kérésére a kutatók azokat a mondásokat próbálják kiszűrni, melyek sértik a nők egyenjogúságát. Ennél messzebb is elment Ankara: felvilágosult imámokat küldtek a konzervatív területekre, hogy prédikáljanak az olyan ősi szokások ellen, mint például a becsületgyilkosság.

Az egyenjogúság útjára léphetett volna Afganisztán is 2008-ban, amikor Mahbooba női atléta indulni készült az olimpián. Az Olimpiai Bizottság – hogy a hagyományokat ne kelljen a lánynak megsértenie – beleegyezett, hogy egész testét fedő ruhában és fejkendőben fusson. Ennek ellenére a lányt és családját érő atrocitások és fenyegetések miatt Mahbooba visszamondta az olimpián való részvételt.

Láthatjuk, hogy a kultúrák ütközése, vagy éppen egy ősi hagyomány modernizálása soha, sehol nem megy zökkenőmentesen. Vannak nők, akik meztelennek érzik magukat a hagyományos viseletük nélkül, míg mások felszabadítónak élik meg a kendők és fátylak elhagyását. Míg egyiküknek védelmet nyújt, a másikuknak lehet éppen a szabadságát vagy egyenjogúságát korlátozza. Hogy kiben milyen mélyen élnek a szokások nem hiszem, hogy van jogunk eldönteni, vagy felülírni.

Fogalommagyarázat:
- burka: egész testet elfedő, muzulmán női viselet, főleg Afganisztánban elterjedt. Nem csak az arcot, de a szemeket is takarja.
- csador: Félkör alakú kendő, melyet a nők kézzel és fogakkal tartanak magukon. Ez az öltözet szabadon hagyja az arcot, kék és fekete színben elterjedt, főleg Irán és Pakisztán területén.
- hadísz: Magába foglalja Mohamed próféta életét, bölcs mondásait, tanításait. A saría, azaz a muszlimok vallásjogának alapját képezi, hiteles, isteni kinyilatkoztatásnak tartják, habár a próféta halálát követő második évszázadban jegyezték le, addig szájhagyomány útján terjedt.
- hidzsáb: A nők haját letakaró fátylat nevezik így.
- nikáb: Teljes arcot eltakaró kendő, melyet a hidzsáb kiegészítéseként viselnek. Csak a szemnél hagy egy résnyi lyukat.
- saría: iszlám vallásjog, vallásjogi hagyomány