Az afgán vezetők nagyra törő békejavaslatokat tettek, elemzői kételyek

MTI

Nagyra törő javaslatokat fogadtak el a tálib lázadókkal való béketárgyalások érdekében Afganisztán törzsi és vallási vezetői, e javaslatokat azonban megfigyelők szerint nehéz lesz elfogadtatni a tálibokkal és a nemzetközi közösséggel.

A javaslatcsomag, amelyet a törzsek, a vallási vezetők és az afgán civil társadalom 1600 képviselőjéből álló hagyományos testület, a loja dzsirga fogadott el háromnapos béketanácskozásának pénteki zárónapján, előirányozza, hogy a béketárgyalások megkezdésére állítsanak fel egy minden irányzatot tömörítő bizottságot, engedjék szabadon a nemzetközi erők által "hibás információk" alapján őrizetbe vett tálib foglyokat, vegyék le több tucat lázadó nevét az ENSZ, az Európai Unió és az Egyesült Államok terroristákat felsoroló listáiról, és kezdeményezzenek feltételek nélküli tárgyalásokat.

"Mi, a békedzsirga résztvevői e háború összes résztvevőjét felszólítjuk, hogy vessenek véget a vérontásnak" - jelentette ki a javaslatokat ismertetve Kiamuddin Kasaf, a tanácskozó testület alelnöke.

Hamid Karzai elnök megígérte, hogy e javaslatokat mind végrehajtja, megfigyelők azonban kételkednek azzal kapcsolatban, hogy az afgán vezetők rendelkeznek-e a megvalósításhoz szükséges eszközökkel.

A tálibok, akiknek öngyilkos merénylői sikertelen támadásokat hajtottak végre a dzsirga szerdai megnyitásának megzavarására, péntek óta egymással versengve szögezik le, hogy csak a külföldi csapatok teljes kivonulása után hajlandóak tárgyalni.

"A dzsirga által hozott döntések nem fogják meggyőzni a lázadókat, hogy csatlakozzanak a békefolyamathoz" - vélekedik Vahid Muzsda politikai elemző, a 2001-ben megdöntött tálib kormány egykori tisztségviselője. "Az ellenzék csupán két kérdésre összpontosít: a külföldi csapatok Afganisztánból való kivonulásának dátumára és az alkotmány módosítására (az iszlám törvénykezés, a saría alaptörvénybe való beillesztésére). Ezekről a kérdésekről pedig szó sem esett" - hangsúlyozza Muzsda. "A dzsirga javaslatainak értelmében a tálibok meg kellene adják magukat. Nem gondolom, hogy ezt elfogadnák"- összegzi az elemző, emlékeztetve rá, hogy lázadás egyre kiterjedtebb a közép-ázsiai országban.

"A dzsirga döntései túlságosan idealisták" - mondja egy másik afganisztáni elemző, Ahmad Szajedi. "Ha a kormány képes lenne a dzsirga javaslatainak végrehajtására, már régen megtette volna." A több mint 70 tálib vezető nevének a nemzetközi feketelistákról való levétele pedig egyszerűen meghaladja az afgán kormány hatáskörét. Ha mégis bekövetkezne, "az automatikusan megkérdőjelezné a külföldi erők afganisztáni jelenlétének jogalapját" - hangsúlyozta Szajedi.

Janan Mamozai elemző szerint viszont a dzsirga zárónyilatkozata tartalmaz minden elemet, amely a háború lezárásához szükséges. "A többségükben afgán lázadóknak elegük van a háborúból. Ha a kormány őszinte erőfeszítéseket tesz és jóakaratot tanúsít, a lázadók vezetői maguk is rugalmasságot fognak mutatni" - mondja Mamozai, aki szerint inkább az lesz a nagyobb kihívás az afgán kormány számára, hogy elfogadtassa a dzsirga bizonyos döntéseit a nemzetközi közösséggel.