A törökök is kérnek egy szeletet az afrikai tortából?

A Magyar Nemzet cikke a The Economist alapján

Egyre nagyobb politikai szerepet vállalna az afrikai országokban Törökország, aminek történelmi okai is vannak, de manapság az Európa határán lévő ország egyre több üzletembere lát fantáziát a „fekete” kontinensben. A törökök iszlám vallása és az afrikai muszlimok egyre jobb kapcsolata is sok új lehetőséget biztosít a két fél kapcsolatában.

Törökországnak ismét az iszlám világ vezetőjének kellene lennie – mondta Mbombo Ibrahim Moubarak, egy humanitárius programot vezető iszlám vallási vezető annak kapcsán, hogy Abdullah Gül első török elnökként ellátogatott Kamerunba és Kongóba. Moubarak úgy gondolja, hogy Törökország a legjobb példája az iszlám megfontolt képviseletének, mivel magáévá tette a nyugati típusú demokrácia és a szabad piac képviseletét, amely kiváló modellt nyújt az afrikai muszlimok számára. Nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy szunnita törökök által épített és vezetett iskolák, mecsetek létesülnek kontinensszerte – tette hozzá.

A török elnök látogatását felértékelte az is, hogy 140 üzletember kísérte el afrikai útjára. A világgazdasági válság negatívan érintette a törökországi kereskedelmet az európai országokkal, emiatt a kis- és középvállalkozások lehetséges kitörési lehetőségként tekintettek Afrikára. Mindemellett a törökök repülőtereket létesítenek Afrika-szerte, így mostanra a Török Légitársaságnak már közvetlen járatai vannak Addisz Abebába, Dakarba, Johannesburgba, Lagosba és Nairobiba. Mehmet Buyukeksi, a török exportszövetség elnöke úgy nyilatkozott: országa kivitele a 2001-es 1,5 milliárd dollárról 2009-re 10 milliárdra nőtt. „Mi hiszünk Afrika jövőjében” – fogalmazott.

Történelmi hagyományok

Törökország nem reménykedik abban, hogy képes versenyezni Kínával vagy Indiával a „fekete” kontinensen. „Tiszta lappal érkeztünk ide, humanista megközelítéssel” – mondta Gül. Tény, hogy Egyiptom, Algéria, Líbia és Szudán régen az Ottomán Birodalom részei voltak, de ettől délebbre még nem nagyon ismerik a törököket. A helyieknek gyakran keserű emlékeik vannak az európai gyarmatosítókról és az arab rabszolga-kereskedőkről, ezért a törökök által képviselt iszlám egy későbbi jó kapcsolat alapjai lehetnek.

Törökország uniós törekvései azonban nehezíthetik az afrikai ambícióikat. Erre a legjobb példa, hogy vissza kellett vonnia a török kormányzatnak a szudáni elnök meghívását, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság a dárfuri vérengzések miatt eljárást indított ellene.

Ebubekir Keskin 37 éves török üzletember a kameruni Doulában kezdett vállalkozásba. Török készítésű tésztát cserél helyi fára. Azt mondja: az ő üzleti modellje a helyi muszlim közösséggel való szövetségre épül. Az ő ambícióit alátámaszthatják a legnagyobb iszlám testvériségi szervezet török tagjai. Fetullah Gulen, a társaság vezetője bár Amerikában él, de 60 iskolát vezet 30 különféle afrikai országban. Az iskolákban helyiek és török származásúak is oktatnak, de ezek az intézmények nyugati típusú elitképzést próbálnak nyújtani. Az Európa és Ázsia határán fekvő ország 12 új nagykövetséget kíván nyitni Afrikában, emellett több fiatal afrikai diplomata tanul ankarai iskolákban.