I.Indonéz-magyar Vallásközi Konferencia

MTI

Május 25-én, kedden indonéz-magyar vallásközi konferenciát tartottak a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében Indonézia magyarországi nagykövetsége és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében. Az egész napos, angol nyelven folyó rendezvényen a római katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyház, valamint az izraelita felekezet képviselőin kívül részt vettek az iszlám és a buddhista egyház delegáltjai is. A számtalan vallási szakértőt felvonultató konferenciára kilencen az indonéz fővárosból, Jakartából érkeztek, a katolikus, a protestáns és az iszlám vallást egyaránt képviselve. A résztvevők három szekcióban tanácskoztak: a vallásközi párbeszéd formálása indonéz és magyar perspektívából; a vallásos közösségek szerepe a megértés, a tolerancia és a béke előmozdításában; az oktatás szerepe a civil társadalom és a vallásközi kooperáció szolgálatában. A konferencián előadást tart mások mellett Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora, Karasszon István, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, Fabiny Tibor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora, Róna Tamás rabbi, Hasyim Muzadi, az indonéziai muszlim közösség képviselője, továbbá Farkas Pál professzor, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola egykori rektora. Az eseményen megnyitó beszédet mondott Mangasi Sihombing indonéz nagykövet, Gémesi György, Gödöllő város polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Csepregi András, a Kulturális és Oktatási Minisztérium államtitkára, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, valamint az indonéz kormányzat részéről Andri Hadi. Gémesi György köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a konferencia hatalmas lépés a két ország kapcsolatának erősítésében, de üzenet a világnak is, hogy a különböző vallások meg tudják mutatni, képesek a párbeszédre, és tudnak közös pontokat találva megoldásokat keresni és találni korunk nagy kihívásaira. Mangasi Sihombing szerint az ilyen párbeszédek nem csak a vallások közötti, hanem civilizációk közti együttműködést is elsősegítik. (Mangasi Sihombing – aki felekezetét tekintve evangélikus – idén februárban vetette föl annak a lehetőségét, hogy Gödöllő, az indonéziai Bogor testvérvárosa, adjon helyet ennek a vallások közötti párbeszédet elősegítő konferenciának.) Bölcskei Gusztáv beszédében említést tett Hans Küng teológus megállapításáról, mely szerint „addig nem lesz béke az emberek között, míg nem lesz béke a vallások között”… Az ő szavaihoz jól kapcsolódott Kránitz Mihály római katolikus teológus véleménye is, mely szerint a vallások nagyon sokat tanulhatnak egymástól. Példaként megemlítette az iszlámot, amely hívői kiemelkedő erőről tesznek bizonyságot akkor, amikor minden nap ötször imádkoznak. Emlékeztetett arra is, hogy a II. Vatikáni Zsinat 1964 pünkösdjén létrehozta a „Nem keresztények titkárságát”. VI. Pál pápa akkori indiai útja és a vallások képviselőivel való találkozásának köszönhetően a katolikus egyház nyitottabb lett a többi világvallással való kapcsolatfelvételre. A titkárság 1988-ban a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa nevet vette föl, és céljai között szerepel a katolikusok és más vallások közötti párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és együttműködés előmozdítása, valamint a vallásokkal foglalkozó tanulmányok elkészítése, és a párbeszédre alkalmas személyek képzése. Tóth Károly református püspök szerint az egymás megértésének nehézsége a vallások között abból fakad, hogy a világon nagyon sokan összekeverik az egyház, a vallás és a hit fogalmát. Róna Tamás rabbi is a kölcsönös toleranciában és a megértésben látja a népek közötti békesség kulcsát. Haysim Muzadi, az indonéziai iszlám közösség képviseletében úgy nyilatkozott, hogy a több mint 80 százalékban mohamedán szigetország jó példája a vallási toleranciának, hiszen hazájában nem tették államvallássá az iszlámot, mindenki szabadon gyakorolhatja a hitét – mi több, Indonézia szigorúan védi az ottani kicsi vallási közösségeket.