Megkopott Obama fénye az iszlám világban

Szőcs László írása a Népszabadságban

Régen volt már az egy évvel ezelőtti, világszerte üdvözölt kairói beszéd – az Egyesült Államok (és vele Barack Obama elnök) megítélése érezhetően romlott azóta az iszlám világban. Ez az egyik fő tanulsága az amerikai Pew kutatóközpont szokásos, éves globális felmérésének 2010-ben.

A 22 országra kiterjedő, Washingtonban a minap ismertetett attitűdvizsgálat szerint az USA népszerűsége éppen Egyiptomban, a Közel-Kelet legnépesebb államában esett vissza a legjobban, 27-ről 17 százalékra, Jordániában pedig 25-ről 21-re. A magyarázatok szerint mindennek hátterében az izraeli–palesztin békefolyamattal kapcsolatos csalódottság is áll, a kezdeti lelkesedés lankadtával. Ázsia két, muzulmán lakosságú kulcsállamában, Törökországban és Pakisztánban is csak 17 százalék szimpatizál a világ egyetlen szuperhatalmával – de éppenséggel ezek az adatok némi, bár statisztikai hibahatáron belüli javulást jelentenek 2009-hez képest. Kitart még az Obama-adminisztráció elismerése mellett Indonézia (a világ legnépesebb muzulmán országa), ahol a Husszein középső nevet viselő amerikai elnök gyerekkora egy részét töltötte (59%), illetve a részben iszlámhitű Nigéria (81%), ahol pedig Obama afrikai származásával is azonosulni tudnak.

A The New York Times mégis azt emeli ki: Obamát magas tetszési indexszel ismeri el a külföld. Nyugat-Európában például a németek 90 vagy a franciák 87 százaléka fejezte ki bizalmát azzal kapcsolatban, hogy az USA 44. elnöke a helyes lépéseket teszi-e majd meg a világpolitikában. (Miközben az amerikaiaknak csak a kétharmada véli ezt.) Jelentősen, 11, illetve 13 százalékponttal nőtt az Egyesült Államok elismertsége Kínában és Oroszországban (58 és 57%) egy év alatt. A közvélemény álláspontjának érzékenységére jellemző, hogy Mexikóban nyomban 18 százalékot esett a mutató az arizonai idegenellenes törvény után; a legtöbb törvénytelen bevándorló a déli szomszédtól érkezik

Ugyanakkor a Newsweek így ír: Az Obama-kormány kínosan ügyel rá, hogy ne haragítsa maga ellen a muszlimokat. A terrorizmus elleni háborúval kapcsolatos intézkedések és bejelentések során a politikusok és a hivatalnokok még véletlenül sem ejtik ki a számukon az „iszlám" szót, nehogy azt a benyomást keltsék, hogy az iszlám vallást lényege szerint erőszakosnak tartják. A nagy politikai korrektség miatt azonban Amerika nem képes fellépni a radikális iszlamista ideológia megfékezése érdekében sem - figyelmeztet Michael Hirsh, az amerikai hetilap külpolitikai tudósítója.

Közel kilenc év telt el a 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta, ám az Egyesült Államok még ma sem rendelkezik átfogó programmal a terrorista eszmék elleni fellépéssel kapcsolatban - írja Hirsh. Pedig az elmúlt évek során számos példa bizonyította, hogy szükség lenne a radikalizmus visszaszorítását célzó intézkedésekre. Egyre több amerikai állampolgársággal rendelkező fiatal kerül szélsőséges csoportok hálójába. Számos az Egyesült Államokban beszervezett és radikális eszmék vonzásába került muszlim utazik Afganisztánba, Szomáliába és Pakisztánba, hogy terrorista cselekményeket hajtson végre, vagy a tálibok illetve az al-Kaida kötelékében harcolhasson.

Hirsh elismeri, hogy a kormány óvatossága érthető: sem erkölcsi, sem pragmatikus szempontból nem lenne helyes, ha Washington akár csak implicit módon párhuzamot vonna az iszlám vallás és a terrorizmus között, mint ahogyan azt tette George W. Bush kormánya.

.