Nő a ramadán havi böjt szerepe Franciaország életében

A Stop cikke

Ebben az évben kicsit nehezebb a jámbor muszlimok helyzete, ugyanis a ramadán böjti hónap éppen a perzselő nyár kellős közepére esik.

A legnagyobb európai muszlim közösségnek otthont adó Franciaországban ilyenkor sok muzulmán korábban kezdi a munkát, hogy legalább néhány órát tele gyomorral tudjon végigdolgozni. A ramadán évről évre egyre nagyobb helyet foglal el a francia társadalomban. A böjt érintettjei közé tartoznak a nagy áruházláncok is, amelyeknek megfelelő termékeket kell kínálniuk a naplemente utáni dínomdánomhoz bevásárló hívőknek.

Több polcot borítanak be az iszlám tisztasági előírásainak megfelelő, arab szóval halál termékek. "Az ilyesmit fogyasztó vevők száma négyszerese a biotermékeket választókénak - mondja Florence Bergeaud-Blackler szociológus. - Az áruházláncok sokáig vonakodtak attól, hogy vallási jellegű árukat vonjanak be kínálatukba." Aggódtak amiatt, hogy Franciaország egy ilyen lépést a világi hagyományai elleni támadásként értékelne, s tartottak a külföldiek és a muszlimellenes jobboldali szélsőségesek tiltakozásától is.

"Végül ésszerűbbnek tűnt vállalni a kockázatot, mint lemondani ezekről a vásárlókról" - folytatta a szociológus. A Casino nevű üzletlánc bevezette a Wassila nevű márkát, míg a Carrefournál Sabrina néven futnak a halál termékek. Franciaországban több bevásárlóközpontban külön asztalokat és polcokat állítanak fel a böjti hónap idejére, ahol aszalt gyümölcsöket és alkoholmentes italokat árulnak. Azonban a legtöbben kerülik a ramadán kifejezés nyílt használatát a hirdetéseknél, és keleti különlegességekként hívják fel a figyelmet termékeikre.

A Fnac-hálózat könyvesboltjaiban ebben az évben jelent meg először külön ramadán havi kínálat: szakácskönyveket, vallási műveket vagy éppen szociológiai munkákat ajánlanak az érdeklődőknek.

Az elmúlt két évtizedben egyharmadról hetven százalékra nőtt azoknak a franciaországi muszlimoknak az aránya, akik megtartják a böjtöt, amely egyébként az iszlám öt alappillérének egyike. A muszlim tanács elnöke, Mohammed Moussaoui szerint ez "a valláshoz való visszatérést jelzi, ami tipikus válságjelenség". Mások identitáskeresést, egyfajta azonosulási lehetőséget sejtenek a szigorú előírások betartása mögött. A böjtölő muszlimok napfelkelte és naplemente között nem ehetnek, nem ihatnak, nem dohányozhatnak, és nemi életet sem élhetnek.

A korlátozásokat betartók aránya különösen a második bevándorló generáció fiatal muzulmánjai között magas. Valószínűleg a szem kivételével az egész testet elfedő hagyományos muszlim öltözet körüli vita is hozzájárult ahhoz, hogy az iszlám hívei nyíltabban megmutassák vallási hovatartozásukat.

A ramadánnak régóta megvan a helye a francia politikai életben is. Sok muszlim közösség politikusokat is meghív a naplemente utáni hosszas és kalóriadús étkezésekre.