| | ||
|
Franciaországban kézikönyvet készítettek a muzulmán tanulók katolikus iskolai beilleszkedésének segítésére. Vallási feszültséget okozhatnak például a különleges étkezési szokások, vagy a karácsony megünneplése is.
Hogyan viszonyuljanak a katolikus iskolák muzulmán diákjaikhoz? Ehhez ad útmutatást az a kézikönyv, amelyet a katolikus oktatás vezetése állított össze Franciaországban.
Miért van szükség egy ilyen dokumentumra? Azért, mert egyre több a muzulmán vallású diák a francia iskolarendszer tíz százalékát kitevő katolikus oktatási hálózatban, egyes intézményekben arányuk a hetven százalékot is meghaladja.
Busralilmuhminin-közbevetés: Felmerülhet a nyájas olvasóban,hogy miért is íratja ennyi muszlim szülő katolikus oktatási intézménybe a gyermekét, s hogy hogyan fordulhat az elő, hogy helyenként már több a muszlim nebuló,mint a katolikus. Nos, először is a katolikus iskolák paradox módon toleránsabbak: a muszlim lányok kendőben is látogathatják azokat. S ezen túl a katolikus iskolák erkölcsösebbek is. S valójában a két vallás erkölcsisége nem tér el annyira, mint gondolnánk, csupán a hangsúlyok helyeződnek máshová. A katolikus etika a szeretetet, a muszlim a kegyelmet helyezi a középpontba. S azt se felejtsük el, hogy a szentekről elnevezett magániskolák jóval színvonalasabbak, mint a külvárosi társaik.
A kézikönyv azokra az eddig felmerült problémákra igyekszik választ adni, amelyek sokszor komoly fejtörést okoznak a tanároknak és az intézményvezetőknek. Az egyik gimnáziumban például a muzulmán diákok megtagadták, hogy uszodába menjenek tornaórán, mert attól tartottak, hogy véletlenül lenyelik a vizet, és ezzel megsértik a muzulmán nagyböjt, a Ramadan idejére vonatkozó vallási előírásokat.
Egy másik intézményben karácsony előtt Betlehemet helyeztek el a bejárat közelében, mire több muzulmán szülő tiltakozásba kezdett, mondván, számukra tűrhetetlen azt hallani, hogy Jézus Krisztus Isten fia. (Jézus Krisztus az iszlám szerint Allah küldötte, Allahnak nincs gyermeke az iszlám tanításai szerint, sőt egy ilyen kijelentés istenkáromlásnak számít. - szerk.) A muzulmán vallás által előírt napi öt ima is bonyodalmakat okoz: egy iskolaigazgató jóindulatúan felajánlott egy termet muzulmán diákjai számára, hogy ott imádkozzanak, ám az eredmény az lett, hogy a fiatalok gyakorlatilag kisajátították a helyiséget, mondván, a szóban forgó terem szent hellyé változott, és az iskola vezetése képtelen volt azt más célokra használni.
A kézikönyv kiadását kétéves műhelymunka előzte meg, amelyben az iskolahálózat vezetői a katolikus püspöki konferencia szakértőivel körbejárták a problémát okozó kérdéseket és az azokra adandó válaszokat. A munka során az is kiderült, hogy sok helyen az iskolavezetés azzal igyekezett elejét venni a konfliktusoknak, hogy háttérbe szorította az intézmény katolikus jellegét. Például karácsonykor egymás megajándékozására helyezték a hangsúlyt, de egy szót sem ejtettek Jézus születéséről. (A Kegyes Korán 19. fejezete szerint Jézus nem születhetett télen. Születésnapja nem ünnep a muszlimok számára. - szerk.)
A szakértői munka végkövetkeztetése az, hogy ezeknek az iskoláknak akkor is meg kell őrizniük katolikus jellegüket, ha a muzulmán diákok történetesen többségbe kerülnek. Eltanácsolják az igazgatókat például attól, hogy a muzulmán vallási előírásoknak megfelelő, úgynevezett halal ételt vezessenek be az iskolai étkeztetésbe.
Egy másik intézményben karácsony előtt Betlehemet helyeztek el a bejárat közelében, mire több muzulmán szülő tiltakozásba kezdett, mondván, számukra tűrhetetlen azt hallani, hogy Jézus Krisztus Isten fia. (Jézus Krisztus az iszlám szerint Allah küldötte, Allahnak nincs gyermeke az iszlám tanításai szerint, sőt egy ilyen kijelentés istenkáromlásnak számít. - szerk.) A muzulmán vallás által előírt napi öt ima is bonyodalmakat okoz: egy iskolaigazgató jóindulatúan felajánlott egy termet muzulmán diákjai számára, hogy ott imádkozzanak, ám az eredmény az lett, hogy a fiatalok gyakorlatilag kisajátították a helyiséget, mondván, a szóban forgó terem szent hellyé változott, és az iskola vezetése képtelen volt azt más célokra használni.
A kézikönyv kiadását kétéves műhelymunka előzte meg, amelyben az iskolahálózat vezetői a katolikus püspöki konferencia szakértőivel körbejárták a problémát okozó kérdéseket és az azokra adandó válaszokat. A munka során az is kiderült, hogy sok helyen az iskolavezetés azzal igyekezett elejét venni a konfliktusoknak, hogy háttérbe szorította az intézmény katolikus jellegét. Például karácsonykor egymás megajándékozására helyezték a hangsúlyt, de egy szót sem ejtettek Jézus születéséről. (A Kegyes Korán 19. fejezete szerint Jézus nem születhetett télen. Születésnapja nem ünnep a muszlimok számára. - szerk.)
A szakértői munka végkövetkeztetése az, hogy ezeknek az iskoláknak akkor is meg kell őrizniük katolikus jellegüket, ha a muzulmán diákok történetesen többségbe kerülnek. Eltanácsolják az igazgatókat például attól, hogy a muzulmán vallási előírásoknak megfelelő, úgynevezett halal ételt vezessenek be az iskolai étkeztetésbe.
| |
| |
| Katolikus és halal |
Ezzel ugyanis szerintük egyrészt "bezárnák" az érintetteket saját kultúrájukba, másrészt az iszlám jogértelmezők amúgy is arra biztatják a híveket, hogy igyekezzenek az adott társadalom szokásait elfogadva folytatni életüket. Ami azt jelenti, hogy a disznóhúst leszámítva mindent ehetnek, akkor is, ha az nem halal. (Ez egyszerűen nem igaz. A nem-halal, azaz az olyan húsok, melyek nem az iszlám törvényei szerint vágott állatokból származnak ugyanúgy tiltottak, mint a disznóhús. Ez olyan, mintha azt állítanánk, hogy egy zsidó idegen környezetben ehet olyat, ami nem kóser. - szerk.)
"A katolikus iskola nem egy vallási önkiszolgáló, az egyház által megfogalmazott küldetése van, ezért fontos, hogy a másság elfogadás mellett bátran vállaljuk identitásunkat" - fogalmaznak végkövetkeztetésükben a kézikönyv készítői.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése