A török EU-csatlakozás és a radikális jobboldal

A Népszabadság a napokban hazánkba látogató török Európa-ügyi minisztert (valójában államminisztert, devletbaskan-t) szólaltatja meg emígyen: 

Egemen Bagis

A három leggyakoribb érv a török EU-tagság ellen: Törökország túl nagy, túl muzulmán és túl szegény. „Már nem vagyunk túl szegények, mert a növekedés kivételesen gyors, a gazdasági mutatók pedig arra utalnak, hogy tíz év múlva jó néhány EU-tagországnál gazdagabbak leszünk” – közölte Bagis. Szerinte a nagyság sem hátrány, mert Európának új piacokra és új munkaerőre van szüksége. Ráadásul Törökországé a legnagyobb, legerősebb hadsereg a kontinensen, és ez jól jöhet az európai védelmi politikában.

„És hogy muzulmánok vagyunk? Ébresztő! Már akkor is muzulmánok voltunk, amikor először jelentkeztünk az Európai Közösségbe 1959-ben, vagy amikor hivatalosan tagjelöltté váltunk 1999-ben, vagy amikor 2004-ben kitűzték a felvételi tárgyalások dátumát. Nem a közelmúltban tértünk át az iszlámra” – magyarázta Egemen Bagis. Az Európai Unión belül élő török közösség (5,5 millió) már most is nagyobb, mint néhány uniós tagország lakossága. A legtöbben helyi állampolgárok, választók, adófizetők.

Az európai radikális jobboldal egyes képviselőit -így a szlovák, osztrák, német, holland szélsőségeseket- mindhárom zavarja. Nevezetesen Törökország számukra túl nagy, azaz erős nemzetállamként könnyebben tudná érdekeit érvényesíteni a nemzeti öntudatukat vesztett nyugat-európai államokkal szemben. Törökország számukra túl szegény, s ezzel újabb bevándorlási hullámot generálhat. S végül Törökország túlságosan muszlim, s ez végletes kihívás a hitét elvesztő, helyét kereső öreg kontinensre.

Török zászló a Jobbik 2010. június 4-ei tüntetésén.
Akkor még nem zavarta a kurucokat.

A Törökország-polémia elérte a magyar nemzeti radikálisokat is. A Jobbik a filoszemita és iszlamofób nyugati szélsőjobboldallal szemben azonban nemzeti alapon, megfontoltan igyekszik kifejteni az álláspontját - Törökország, a rokon nép, s a tőlünk sem idegen iszlám világ mellett. Hegedűs Tamás, a radikálisok általános frakcióvezető-helyettese,  törökországi útja e külpolitikai nyitás sikeres példája.

Ez persze kiverte a biztosítékot a magyarországi iszlamofób (ám még nem filoszemita) médiában: a Kuruc, a Szentkorona rádió és a Hunhír egy emberként támadja a Jobbikot. Hegedűs most körlevélben is figyelmezteti a Jobbik és a magyar-török testvéri kapcsolatok barátait arra, hogy mi a magyar érdek.

Mindeközben a fideszes Martonyi János hadd rettegjen a Neoottomán Birodalom kialakulásától. A Fidesz ugyanis geostratégiai okokból támogatja a kis-ázsiai országot, ezzel is gyengítve azt, ezzel is gátolva Törökország regionális hatalmi pozícióját. A Jobbik ezzel szemben a kölcsönös szimpátia okán támogatja az ügyet.