Végeláthatatlan vallási és politikai csörte dúl Ezékiel sírja körül

A Múlt-kor portál cikke

Akadozik Ezékiel sírjának helyreállítása, pedig a kormány ambiciózus terveket szövöget: egyszerre muzulmán, keresztény és zsidó zarándokhelyet szeretnének kialakítani Kifl városában (Ezékiel próféta -béke legyen vele- neve a Kegyes Korán szerint Dzul-Kifl - szerk.).

Zsidók még 1951-ben is imádkoztak a szentély körül, de a „palesztin probléma” miatt az utolsó családnak is el kellett innen költöznie – mondta az egyik érintett. A tervek komoly indulatokat váltottak ki a síita hívek körében, akik a saját elképzeléseiknek megfelelően szeretnék a helyet rekonstruálni. „Azt akarjuk bebizonyítani a világnak, hogy a város az emberek békés egymás mellett élését hirdeti” – vallja Qais Hussein Rashid, az állami régészeti tanács elnöke.

Kifl óvárosának helyreállítását, azzal a nem titkolt szándékkal kezdték meg, hogy az UNESCO világörökségi védelemben részesíti a történelmi részeket, a város pedig csatlakozhat azon három iraki település mellé – Hatra, Szamarra és Ashur –, amelyek már a világszervezet listáján találhatók.

A történelmi városrészhez a síremlék mellett egy zsinagóga, egy 14. századi minaret, illetve egy az 1800-as években az oszmán uralom alatt épült bazár tartozik. A polgármesteri iroda falára függesztett tervek szerint a városban hotelek, éttermek, üzletek, parkolók és parkok fognak épülni. „Reméljük, hogy mindenki, aki Irakba jön, meglátogatja Kiflt is” – adott bizakodásának hangot a város első embere, Khalid Obeid Hamza.

Nem ennyire optimisták a helyiek, akik leginkább a már meglevő üzletek és boltok forgalmát féltik a tervezett beruházásoktól, valamint veszélyben érzik a történelmi negyed háborítatlanságát is. Izrael az év elején azért emelte fel a hangját, hogy Ezékiel sírját előbb-utóbb mecsetté fogják alakítani – erre végül nem került sor, de a híresztelések nem nélkülöztek minden alapot. Az új vakolatot – amelyen zsidó feliratok voltak – például eltávolították, mindezt azért, hogy az eredeti formájában állítsák helyre a síremléket. A síita vezetők szerint az iraki hatóságok rosszul végzik a dolgukat, s a helyreállításai munkálatoknál csak a történelmi hagyományokra ügyelnek, az iszlám sajátosságra nem.

A zsidó síremlék legkorábbi említése a 10. századból való: akkoriban a Közel-Kelet minden pontjáról érkeztek a zarándokok, hogy leróják tiszteletüket a próféta emléke előtt. A muzulmánok a város névadójára, a Koránban kétszer is előforduló Dhul Kiflre emlékeznek, aki azonos Ezékiellel.

Júniusban Salman al-Zargany kormányzó parancsára a munkálatok ellehetetlenítésére iraki rendőrök szállták meg a területet, majd októberben az állami régészeti tanács elnöke a projektre fordítandó összeg felét elvette, ezzel bizonytalan időre elodázta ama idillikus kép megvalósítását, hogy zsidók és arabok újra egy helyen gyakorolják hitüket.