MTI
A vallási turizmus szédítő mértékű növekedésével új korszak köszöntött Mekkára. A városban óriási fejlesztési projektek kezdődtek, melyeknek egyik látványos szimbóluma a közelmúltban elkészült, kilométerekről látható 485 méter magas óratorony, amelyet hatalmas aranyozott félhold és arab kalligráfiai motívumok díszítenek. A világrekorder méretű épület azonban szinte eltörpül az összesen 1,4 millió négyzetméteren felépített, hoteleket, apartmanokat és bevásárlóközpontokat összefogó Abrádzs al-Bajt komplexum mellett, amelynek értéke 3 milliárd dollárra rúg.
A The Guardian című brit lapnak nyilatkozó Hadi Helál, az Abrádzs al-Bajt egyik marketing ügynöke elmondta, hogy a vallási kötelességüket teljesítő mekkai zarándokok igényei nemzetiségenként változóak: a marokkóiak, a törökök, a tunéziaiak, a britek, a dél-afrikaiak és az algériaiak kedvelik a luxust és a kényelmet, de a pakisztániak például kerülik a fényűző hoteleket.
A szállodák által kínált kényeztető szolgáltatások, mint például a brit luxus piperecikkek, a 270 dolláros bonbonok és a 24 órás szobaszervíz első hallásra ellentétben állhat a háddzs szellemiségével, amely az alázatosságra és az egyszerűségre fekteti a hangsúlyt. Az éjszakánként akár 5880 dollárt is kóstáló lakosztályokban megpihenő zarándokok azonban úgy gondolják, hogy ha mindent megtesznek, amit a vallás előír, akkor mindegy, hogy kenyeret esznek vagy homárt, hogy a földön vagy ágyban alszanak - magyarázza Helál. Ennek megfelelően a luxusszállók vendégei is a háddzskor kötelező, lepedőből vagy törülközőből készült fehér lepelben élvezik szállásaik fényűző szolgáltatásait.
A szobaméretű gardróbok és a különleges kialakítású fürdőhelyiségek iránti kereslet a mekkai zarándoklat idején már most meghaladja a kínálatot, pedig a világ 1,8 milliárdos muszlim népességének csak egy csekély hányada vesz részt a zarándoklaton, és a turisták száma évente 6,7 százalékkal növekszik. Talán ennek is köszönhető, hogy a szaúdi idegenforgalmi szektor - azon belül is a vallási turizmus - ellenállt a válságnak: a kormány idegenforgalomért és műemlékekért felelős bizottsága 17,6 milliárd dollárra becsüli az idén befolyó jövedelmet, s ez az összeg 2015-re csaknem a kétszeresére emelkedhet.
A Business Monitor International jelentése szerint a következő néhány éven belül akár 100 ezer szállodai szobával bővülhet, és meghaladhatja a 300 ezret a szaúd-arábiai kínálat. A jelentés némi túlzással "a szilárd és egyre bővülő" vallási turizmust az infrastrukturális beruházások anyagi forrásaként aposztrofálja.
A királyság kormánya mindenesetre nagyon komolyan veszi a turizmusban rejlő lehetőségeket. A szaúdi állam rengeteg pénzt fektet többek között a szent helyek körüli közlekedés fejlesztésébe. A Mekkát és Medinát összekötő, több mint 400 kilométer hosszú vasutat 6 milliárd dollárért építik ki, miközben a medinai légikikötőt 2,4 milliárd dollár értékben bővítik, hogy évi 3 millió utas helyett 12 milliót tudjon kiszolgálni. A Mekka közelében található, Abdul Aziz királyról elnevezett dzsiddai nemzetközi repülőtér kapacitását is növelni fogják: 2012-re már évi 80 millió ember használhatja majd.
A hatalmas építkezések teljesen átformálták Mekkát és környékét. Egész hegyeket tüntettek el és házakat romboltak le, hogy helyet csináljanak az óriási felhőkarcolóknak. Annyi tornyot építenek, amennyit csak tudnak - mondja Helál. Régebben itt kis, ódivatú házak álltak, de ahogy Mekkában egyre több a lehetőség, a kínálat igyekszik túllépni a keresletet. A nagynevű hotelláncok ide fektetnek be, mert tudják, hogy itt van üzlet. A zarándokok mindig jönni fognak, a háddzs máshol nem teljesíthető.
A marketinges ugyanakkor hozzáteszi, hogy a mekkai fejlesztéseknek nem célja elcsábítani muzulmán nyaralókat a szomszédos arab emírségekbeli Dubajból. Mekka nem kínál szórakozási lehetőségeket, ide a zarándoklat miatt jönnek az emberek - mondja. A szaúdi kormány célja inkább az, hogy Mekka az iszlám központja és az ország büszkesége legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése