A Huszka Jenő életművének csúcsát jelentő Gül baba című operett bemutatóját mutatta be pénteken este a Gárdonyi Géza Színház. A színészeket kérdeztük a daljátékról.
Verses daljáték az iszlám papról
(Az iszlámban nincs papság, Gül baba egy szent életű dervis volt Budán - szerk.)
Gül baba iszlám pap, szent életű ember, aki rákényszerül arra, hogy lánya boldogsága miatt a saját hitével, annak törvényeivel is szembe szálljon (A valóságban a bektasi dervis biztos nem tett olyat, ami ellentétes lett volna az iszlám vallással. Amúgy pedig nem korszerű tett megszegni egy vallási szabályt, hanem hibás döntés. - szerk.). Korszerű gondolat. Az előadás daljáték. A mi előadásunk ráadásul verses daljáték, ami nem jelent mást, mint hogy a szöveg ritmikus magyar versben íródott, és a zene olyan egyszerű és tiszta, mint a magyar népdal.
„Mesés álmot”, vagy „álommesét” próbálunk színpadra varázsolni – mondja Szegvári Menyhért rendező. – A daljáték megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből: a török hódoltság korát idézi meg. A mű szereplői magyarok, törökök, cigányok. Ezek kényszerű együttélését „zavarja meg” a mindent felülíró szerelem. Nagyon tetszetősek azok a városképek, ahol egymás mellett van a félhold és a kereszt. Azt szimbolizálják, hogy különböző hitű, nemzetiségű, kultúrájú emberek képesek a békés együttélésre, sőt a különböző kultúrák még gazdagíthatják is egymást. Ezt tudta Bartók és Kodály, és ezt tudta Huszka Jenő is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése