Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából

2011. február 6., vasárnap

As-Salāmu `Alaykum Szabadkáról


Az iszlámról, az előítéletekről, az igaz muzulmánok mindennapjairól, arról, hogy a világ jó, ha jók vagyunk benne Bajazid efendi Ni čevićszabadkai imámmal
A szabadkai dzsámi a kelebiai úton kapott helyet (Fotó: Molnár Edvárd)A szabadkai dzsámi a kelebiai úton kapott helyet (Fotó: Molnár Edvárd)


Naponta öt alkalommal hív imára a müezzin Szabadkán. Nagy kár, hogy ezt nem a minaretből teszi, hanem csak a dzsámin belül hallhatják mindazok, akik imádkozni szeretnének. A városban tízezer muzulmán él, habár – ha Bajazid efendi Ničevićet kérdezzük – kevés az igazi muzulmán, aki valóban az iszlám hit szerint él. A dzsámit 2008 augusztusában nyitották meg, Belgrád és Budapest között ez az egyetlen mohamedán főtemplom, ezért Szegedről is érkeznek ide hívők.
Bajazid ef. Ničevićszabadkai imámtól megkérdeztem, valóban megállnak-e a dzsáminál az átutazó muzulmánok, betérnek-e az imaházba, ott ugyanis meg lehet pihenni, mosakodni, hiszen a főtemplom ajtaja mindenki előtt nyitva áll.
– Igen, azok az utazók, akik szívesen megállnának megpihenni, megtehetik, bejöhetnek a dzsámiba a nap bármely szakában. Megtisztálkodhatnak, aludhatnak a vendégszobában, és ezzel a lehetőséggel általában élnek is – magyarázza Bajazid ef. Ničević, majd kiemeli, a dzsámi egyébként naponta ötször nyit ki, mivel ennyi alkalommal imádkoznak. Reggel fél hétkor, délben, majd fél háromkor, ötkor és este fél hétkor. Azzal, hogy az esti időpont nyáron későbbre tolódhat. Ezekben az időpontokban a dzsáminak muszáj nyitva lennie a hívők előtt, és azok előtt is, akik kíváncsiak rá, hogyan imádkoznak.
A városban és a környékén tízezer muzulmán él, akik közül kevesen élnek az iszlám vallás törvényei szerint, emiatt szinte úgy tűnik, láthatatlanok. Az imám azt mondja, az iszlám alkalmazkodik a környezetéhez.
– Az emberek talán nem látják a vallási életünket, mert az teljes egészében a dzsámiban zajlik. A mi közösségünkben vannak bosnyákok, romák, sőt szerbek is, akik áttértek az iszlámra. A dzsámiban tehát naponta ötször egy nagyon sokszínű közösség találkozik. Én a muszlim világot folyamatosan látom, mert benne élek, bár tény, hogy nem voltak nagy rendezvényeink, amelyekkel felhívtuk volna magunkra a figyelmet. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy a dzsámi felépítését körülbelül egy hónappal ezelőtt fizettük ki teljes egészében. Több mint 75 ezer euróval tartoztunk még a kivitelezőnek, ezt a tartozást most sikerült törlesztenünk. A dzsámiban most nincs fűtés, mivel azt nem tudjuk fizetni. A padlófűtést bevezettük, de ötvenezer dinár körül lenne a havi számla, amit szintén nem tudunk fedezni. De remélhetőleg mostantól könnyebb lesz, mert lehetőségünk van más ötletek megvalósítására is. Ilyen ötlet a körülbelül egy hónap múlva induló magazinunk, amely elsősorban vallási tematikájú lesz. Szeretnénk bemutatkozni, megismertetni az iszlámot az emberekkel. Néhány napon belül indul az iskola, ahol hittant lehet tanulni, ide pedig 7-től 77 éves korig jöhetnek az emberek, megtanulnak írni, olvasni, hogy megértsék a Koránt – magyarázza Bajazid ef. Ničević, aki kitér az iszlamofóbiára is. Véleménye szerint az emberek nagy részének elferdült képe van az iszlámról, sokan azt hiszik, hogy agresszív, hogy az Al-kaidával egyenlő, olyannak látják, amely arra buzdítja az embereket, hogy mások ellenségei legyenek.
– Az iszlám szó a salam szóból ered – így is köszöntjük egymást: As-Salāmu `Alaykum, ami azt jelenti: Béke legyen veled! Azzal, hogy a békét mi nagyon széleskörűen értjük, vagyis azt kívánjuk: Legyél békességben Istennel, magaddal, a családoddal, az emberekkel! Mindezt jelenti ez az üdvözlésmód.Muzulmán az – ahogyan a szó jelentéséből is kiderül –, aki aláveti magát Isten akaratának. Aki ezt nem teszi, az a szemünkben nem muzulmán. Aki Isten akarata szerint él, az az. Nagyon sok muzulmán van Szabadkán, de kevés az igazi muzulmán, aki valóban az iszlám törvényei szerint él. Ezek között rengeteg a roma nemzetiségű, aki példaként szolgálhat más roma közösségek számára, mind a tudás, mind a vallásgyakorlás tekintetében.
Ide minden nap betérhet a fáradt vándor, és a kíváncsiskodókat is szívesen fogadják
Az imám elmondta, hogy az iszlám szerint Jézus Isten küldötte, nem pedig a fia, ez az egyedüli dolog, ami megkülönbözteti a keresztény vallásoktól. Az iszlám szerint minden muzulmánnak vannak kötelezettségei: elsősorban Isten felé, aztán a családja, a szomszédai és a többi ember felé. Amikor ennek valamelyik részét nem teljesíti, akkor nem teljes muzulmán. A napi ötszöri ima segít abban, hogy meg tudják szervezni, mik az aznapi feladataik, mit kell megtenniük.
– Az iszlám azt mondja: éld az életet. Minden, ami jó ebben a világban, az jó az iszlámnak. Ami jót megtehetünk, azt meg kell tennünk. A reggeli imát követően munka közben, a mindennapi teendők elvégzése idején olyan hatások érnek, amelyek következményeként elkezdjük a pénzt hajszolni, idegeskedünk. A déli ima újra emlékeztet arra, hogy jót kell cselekedni, arra figyelmeztet, hogy amit Isten adott, az az egyénnek adatott, amit pedig nem, azt nem neki szánja az Isten. Ez ennyire egyszerű.
A szabadkai iszlám közösségbe mintegy 750 háztatás tartozik, ami azt jelenti, hogy körülbelül hétezer tagról van szó, mert egy családban legtöbbször 5-6 gyermek van. A hitnek az eredménye mindez, hiszen az iszlám azt mondja, ha a gyermeket Isten adta, akkor azt is biztosította, hogy az semmiben se szenvedjen hiányt. Így a családfőnek csak tennie kell a dolgát, legyen szó három vagy hat gyermekről.
– Naponta húszan vesznek részt az imákon, pénteken, amely napon az imaminden férfi számára kötelező, 200–300 ember imádkozik itt.
Kíváncsi voltam arra, mi az oka annak, hogy az imára hívást nem a minaretből végzik. Az imám elmondta, hogy a vallás szempontjából igazából nem fontos,hogy az imára hívás a minaretből szóljonBajazid ef. Ničević szerint talánkontraproduktív hatása lenne, ha lenne, azért, mert a környékben nem laknak iszlám vallást gyakorlók. Kiemelte azt is, hogy az iszlám törvényei szerint tiszteletben kell tartani a szomszédok életét, nem szabad háborgatni a másikat.
– Gondolkodom azon, hogy hetente egyszer, pénteken szólhasson a müezzin hangja a minaretből, hiszen a feltételek adva vannak ahhoz, hogy az emberek hallják, érezzék, megismerkedjenek vele. Ha őszinte akarok lenni, mindenképpen úgy gondolom, nagy kár, hogy az emberek ezt nem hallják. Érdekes szegmense lehetne a városnak, újdonság, különleges hangulatot teremtene. Hiszen mindaz, amit az imára híváskor mondunk – „Isten a legnagyobb, jöjjenek az imára, a megmentésre!” –, mindenkihez szól. Az embernek nagyon békésnek kell lennie legbelül, a lelkében. Ez a legfontosabb. Az iszlám szerint minden jó, amit tisztességesen végzünk, vagyis bármivel foglalkozhatunk, ha azt tisztességesen tesszük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése