Iszlám-kereszténység: az alapértékek megegyeznek

Részlet a Népszava cikkéből

Nem maradt visszhang nélkül a svájci népszavazás: a libiai elnök a múlt hónapban dzshihádot hirdetett az ország ellen. Megtiltotta a svájciakkal való kereskedést, valamint minden schengeni övezetben élő állampolgárnak - így a magyaroknak is - a beutazását.

Sokan azonban úgy vélik, hogy a minaretek betiltása nem az iszlám ellen irányul, és Svájcnak, ahol a lakosság csupán öt százaléka muzulmán, semmi kifogása sincs az iszlám mecsetek és imaházak ellen. Szerintük ugyanis a minareteknek semmi közük a valláshoz, inkább a politikai hatalom jelképéül szolgálnak. (Erdogan török miniszterelnök az "iszlám lándzsáinak" is nevezte a minareteket.)

Bolek Zoltán, a Magyarországi Iszlám Közösség elnöke ezzel kapcsolatban azonban kifejtette, hogy lehetetlen szétválasztani a minareteket az iszlám vallástól, hiszen a müezzin innen hívja imára a hívőket. Nyugat-Európában azonban nem hangszórókon történik ez, hogy ne zavarják a helyi, nem iszlám vallású lakosokat.

Bolek Zoltán különösnek nevezte, hogy pont Svájcban hivatkoznak a demokratikus értékekre, amikor az országban csak 1976-ban kaptak a nők választójogot. Szerinte az integrációval kell foglalkozni, és nem a minaretekkel. Olyan törvényeket kell hozni a bevándorlóknak, amelyek révén az új állampolgárok is megismerkedhetnek az ország kultúrájával és szokásaival.

Az integrálás nehézségeivel kapcsolatban kifejtette, hogy léteznek olyan török negyedek, ahol a bevándorlók nincsenek rákényszerítve akár még arra sem, hogy elsajátítsák az adott ország nyelvét. Ebben az esetben is az államnak kell közbelépnie, de nem parancsolóként, hanem partnert keresve az iszlám közösségekben - mondta. Hozzátette: az iszlám egyik legfontosabb alapja a "Medinai szerződés", amely a muszlimok és a nem iszlám hívők közötti békét rögzítette a Medinai zarándoklat után. Mindez ráadásul a pogányokra is kiterjedt - tette hozzá.

Iszlám-kereszténység: az alapértékek megegyeznek

Bolek Zoltán hangsúlyozta, hogy az alapértékek tekintetében egyezik a kereszténység és az iszlám, hiszen mindkét vallás a szeretetet, a toleranciát és a békességet hirdeti. A nők egyenjogúsága is ide tartozik. "Az én feleségem például önszántából, nem az én akaratom miatt hordja a fejkendőt, olyan ez mint a zsidó vallásban a kipa" Elmondta, hogy a teljes testfelületet takaró ruházatot azért követeli meg a vallás, mert így a mecsetben mindkét nem az imára figyel és nem a másikra. De a szabályok ugyanúgy vonatkoznak a férfiakra is - tette hozzá. "Az iszlám nem engedi az erőszakot."

Az iszlámon belül azonban vannak olyanok, akik félremagyarázva a tételeket a saját hímsovinizmusuk szolgálatába állítják a vallást, viszont ez csak a kisebbség - mondta.

Bolek Zoltán fontosnak tartaná, hogy a média moderátori szerepet töltsön be a kérdésben és ne szítsa a hangulatot és az előítéleteket. A muzulmánokról szóló ismeretek ugyanis nagyon erősen hiányosak, ehhez pedig hozzájárul a média felszínes tájékoztatása is.