Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából

2010. április 22., csütörtök

Fenyegeti-e a délvidéki magyarságot a szabadkai dzsámi?

A Muhádzsír dzsámi a Halasi úton

A Szentkorona Rádió szerint igen. Tévednek, hiszen nem fenyegeti, hanem kiszolgálja a magyar muszlimokat. Még a dél-alföldi megyékből is járnak oda magyar nemzetiségű muszlimok imádkozni.


A Szentkorona cikke a szerkesztő kommentárjaival:

Ez a veszély már jó ideje fennáll, de a jelek szerint ettől az évtől tovább fokozódik. A Kelebia felé vezető Halasi úton épült szabadkai dzsámi az első pillanattól kezdve gyanús volt, hiszen a Szabadkán élő muzulmánok számát mindössze 600-ra becslik. (Valójában 10.000 főre becsülik Szabadka község muszlim lakóinak számát, akik többféle nemzetiségűek: albánok, bosnyákok és magyarok - szerk.). Egy részük nem hithű, sokan pedig otthon szeretnek imádkozni, amit onnan tudok, hogy a mai dzsámi helyén levő egykori háromszobás imaházban az elmúlt két évtizedben alig fordultak meg muzulmán hívők. Legfeljebb pár nagyobb ünnep alkalmával mintegy tízen, legfeljebb húszan tévedtek be egy-egy szerény szertartás erejéig. (A szabadkai muszlimok egy jó része vallásos, az imaház jól kihasznált. - szerk.)

Ennek ellenére a szabadkai dzsámi létesítésének ötlete még a kilencvenes években megfogant. Kinek állhatott érdekében a mecset létrehozása a magyar Szabadkán? Elsősorban két embernek. Az egyik Fetis Kurdali, minden hájjal és baklávészafttal megkent egykori cukrász, aki a szabadkai iszlám közösség elnöki posztjáig vitte. A dzsámi ugyanis a muzulmán világ szemében növeli a szabadkai iszlám közösség súlyát, aminek következtében Kurdaliék pl. Törökországból és Szaúd-Arábiából máris rengeteg pénzt zsebelhettek be. (Törökország és Szaúd-Arábia tűz és víz. Amit az egyik támogat, a másik nem... - szerk.)

Fetisen kívül Kasza József, aki a Milosevicsi kilencvenes években Szabadka polgármestere és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke volt (ma a VMSZ tiszteletbeli elnöke) is mindent megtett az említett cél érdekében, tehát úgymond ők ketten rakták le az objektum alapjait. Kasza többet küzdött a mecsetért, mint az itteni magyarság autonómiájáért (pontosabban: ez utóbbiért a füle botját sem mozdította). Kurdali meg is ragad minden alkalmat, hogy agyondicsérje Kaszát. No, de vajon mi lehetett Kasza motivációja ebben a titokzatos üzletben? Azonkívül, hogy Kurdali minden valószínűség szerint egyszer-kétszer megnyitotta Szézámot a testes magyar Ali Baba előtt, az aranyláz más forrásokból is csillapítható volt.

Emlékezzünk csak: Kasza polgármestersége előtt Szabadkán mintegy 11 ezer szerb élt, azóta pedig (hivatalosan) 34 ezren “szépítik” a hétköznapjainkat. Az úgynevezett menekültek erőszakos betelepítését a kilencvenes években nyilván nem lett volna egyszerű teljesen megakadályozni, de mindenképpen lehetett volna küzdeni ellene. Nem tudok róla, hogy Kasza akár egy szóval is tiltakozott volna a horvátországi, boszniai és koszovói rácok tömeges betódulása ellen. Sőt… Semmi kétség, hogy a szolgalelkűségének köszönheti azt, hogy az egész Milosevicsi érát polgármesteri székben tölthette, miközben mérhetetlenül nőtt a vagyona. Kasza rácbarát “menekültpolitikájának” egyik “apró” következménye, hogy Szabadkának ma koszovói szerb polgármestere van. Logikus, hogy mindezért a szerb állam busásan megjutalmazta Kaszát.

Alaposan feltételezhető, hogy a dzsámi kiépítésének előkészítését és befejezését a koszovói szerbek és főleg cigányok (bár a kettő között nem túl könnyű különbséget tenni) újabb betelepítési hullámának szándéka vezérelhette. Egyelőre nem tudni, beindult-e, és milyen intenzitással a koszovói menekültek “elszállásolása” a szabadkai dzsámiban. Ami minden átlagos intelligenciával rendelkező egyen számára igencsak szembeötlő: a dzsámi a Halasi úton épült, tehát zömében magyarlakta városrészen, és még véletlenül sem például a hírhedt szerb Prozivkán (A Szabadkán élő, koszovói eredertű cigányok eredetileg nem voltak muszlimok. Sőt muszlim albánok űzték el Koszovóból őket. Paradox módon Szabadkán tértek át az iszlám vallásra. Ennek hatására munkakerülőkből tisztes és adófizető polgárok lettek belőlük. - szerk).

Mindössze kétszáz méterre a dzsámitól található a Széchenyi István Általános Iskola, amely a diákok és tanárok összetételének tekintetében a legmagyarabb oktatási intézmény Szabadkán. Az ott dolgozó tanárok elmondása szerint az utóbbi hónapokban – főleg amióta a VMSZ leváltotta az iskola magyar jellegéhez ragaszkodó igazgatóját és egy befolyásolható kádert ültetett a foteljébe – vészesen növekszik a cigány diákok száma. Az új cigók persze roppant agresszívek és kezelhetetlenek, szinte őrületbe kergetik a tanárokat. A fentiek tükrében mindenki levonhatja a következtetést mennyire véletlen, hogy Szabadkán, ráadásul annak tiszta magyar részén dzsámi épült, majd pár hónapra rá az ottani iskolában drasztikusan megugrott a színes “tanulók” száma. Ennek így nem lesz jó vége.

(Arról persze elfelejt a nemzeti radikális portál tájékoztatni minket, hogy Szabadka község területén mennyi atrocitás érte a muszlimokat, vagy hogy Palicsról egy egész muszlim családot űztek el. Remélhetőleg nem magyarok. - szerk.)

2 megjegyzés:

  1. köszönjük a szerkesztőnek a helyreigazítást. A szentkoronának pedig javaslom, legközelebb menjen ki és járjon utána...miről is ír...mi Szegeden vagy Csongrád-megyében tanuló, dolgozó MAGYAR állampolgárságú muszlimok szivesen és örömmel járunk a szabadai mecsetbe, mert ott végre van mecset...Magyarországon még azt is elvették tőlünk ami volt...Pécs-Siklós....

    VálaszTörlés