MTI
Három hónapot töltött gyermeksebészként Banglades második legnagyobb városában, egy alapítványi kórházban Juhász László, a Szegedi Tudományegyetem tanársegédje. A fiatal orvos a szakmai tapasztalatok mellett különleges élményekkel is gazdagabb lett.
- Egy internetes gyermeksebészeti levelezőlistán kerestem olyan fejlődő országot, ahova elutazhattam néhány hónapos gyakorlatra. Csak két komolyabb ajánlat érkezett, egy Indiából és egy Bangladesből - kezd bele történetébe az orvos. - Végül azért döntöttem Banglades, és azon belül is az ország második legnagyobb városa, Csittagong mellett, mert ott felajánlották, hogy bár a munkámért fizetni nem tudnak, alhatok a kórház egy vendégszobájában.
Az elhatározást követően az interneten böngészve igyekezett minél jobban megismerni a muzulmán többségű országot. Erre volt is bőven ideje, hiszen a munkavállalási vízum megszerzése több mint nyolc hónapba telt.
- Bangladesről az átlagos magyarnak a nyomor, az árvizek jutnak eszébe, és az általam választott ötmilliós Csittagongról a külügyminisztérium honlapján is mint fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségről lehet olvasni. A helyzet azonban a hétköznapi életben és orvosszakmai szempontból is sokkal jobb, mint a bennünk élő kép - mondja Juhász László.
Mint meséli, a Magyarországnál csupán másfélszer nagyobb országban körülbelül 150 millióan élnek - ezzel a föld hetedik-nyolcadik legnépesebb állama -, és hatalmasak a társadalmi különbségek. A szegények és gazdagok - pont az óriási népsűrűség miatt - fizikailag nem különülnek el, a nyomornegyedek közvetlen szomszédságában mesebeli paloták állnak, és a luxusszállodák lépcsőjén is alszanak nincstelen koldusok.
- A városban működik az elektromos- és a vízszolgáltatás, bár naponta akár három-négy áramszünet is előfordul. Kábeltévé is van, még a Bajnokok Ligája mérkőzéseit is láthattam, igaz, az időeltolódás miatt hajnali kettőtől - idézi föl.
A szegedi sebész egy alapítványi intézményben dolgozott, amelyet részben az iszlám vallás által a szegények javára kötelezően előírt alamizsnából, a zakatból tartanak fenn. Az ötszáz ágyas, elsősorban gyermekgyógyászattal foglalkozó kórház képe a húsz-harminc évvel ezelőtti magyar egészségügyre hasonlít, a műtő felszereltsége azonban vetekszik a szegedi gyermekklinikáéval. Az utóbbit a felújítást finanszírozó francia orvosoknak köszönhetik, akik évek óta visszajárnak a kórházba operálni.
- Az általam megismert bangladesi gyereksebészek rendkívül tanultak, rendszeresen járnak továbbképzésekre Dél-Ázsiába, a videokonferenciáknak köszönhetően pedig még az Egyesült Államokban alkalmazott legújabb módszereket is megismerhették. Manuális gyakorlatuk, amely a sebészszakmában az egyik legfontosabb, pedig utolérhetetlen, fejlődő ország lévén nagyon sok a gyerek, így rengeteg pácienssel találkoznak - fejti ki a szakember, példaként a laparoszkópos műtéteket említve. - A hasüreg nagyobb metszéssel történő megnyitása nélkül, kamera segítségével végzett beavatkozásból csak ebben a kórházban több mint ezerkétszázat hajtottak végre gyerekeken az utóbbi négy évben, ez valószínűleg meghaladja a hasonló magyarországi műtétek számát.
- A bangladesi sebészeket általában egy európai orvos számára első pillantásra bonyolultnak tűnő eset sem éri meglepetésként, hiszen korábban tíz vagy száz hasonlót operáltak már. Magyarországon egy ritka bélbeidegzési betegség évente két-három alkalommal fordul elő, a csittagongi kórházban három hónap alatt húsz ilyen pácienssel találkoztak, így nem véletlen, hogy a kollégák pontosan tudták, hogyan kell ellátni a gyerekeket - közli Juhász László, aki e kórral kapcsolatban közös kutatást is tervez, amely arra derítene fényt, hogy milyen környezeti hatások vagy genetikai okok állnak az ottani, szokatlanul sok eset hátterében. - A három hónap alatt megtanultam ugyanarról a betegségről teljesen másképp gondolkodni, rájöttem, hogy nem csak egy jó út létezik. Az egyetemen természetesen oktatták, milyen egyéb, ritka okok is állhatnak egy tünet mögött, a folyton azonos környezetben végzett napi rutin során azonban ezek az ismeretek elhalványultak.
A tanársegéd úgy látja, hogy dél-ázsiai kollégái kevesebb időt szánnak a diagnózis felállítására és a műtéti tervezésre is. Részben azért, mert a pácienseknek, ugyan csak szerény összeget, de hozzájárulást kell fizetniük az ellátásért, és előfordul, hogy elfogy a szülők pénze. A másik ok az emberek vallásából fakadó mentalitásában keresendő: a legtöbben hisznek abban, ha Allah úgy akarja, hogy a gyereknek meg kell halnia, akkor a világ összes orvosa sem tudja megmenteni az életét. A beavatkozások rövidebb előkészítése miatt gyakrabban előfordulnak váratlan helyzetek, az ottani orvosok azonban abban is rutint szereztek már, hogyan oldják meg azokat.
- A bangladesiek vendégszeretete legendás. Érkezésem lényegében egybeesett a ramadánnal, a böjthónappal, amikor a hithű muszlimok napkeltétől napnyugtáig sem ételt, sem italt nem fogyaszthatnak. Az ünnep kezdetével bezárt a kórház kantinja is, de hogy ne maradjak éhen, a második naptól külön szakács készített számomra ebédet. Az első hónap alatt híztam is néhány kilót, és mivel a ramadán is véget ért, lemondtam a külön kosztról - emlékezik vissza utazására az orvos.
A szegedi sebész gyakorlata idején egyszer sem érezte magát veszélyben, különösnek csupán azt találta, hogy mindenhol megbámulták: a banknegyedben éppúgy, mint a nincstelenek kalyibái között. - Gyakran megállítottak az utcán, és megpróbáltak szóba elegyedni velem. Ekkor rendszeresen előkerült a kérdés: van-e feleségem... Én ezt azonban csupán beszélgetőtársaim korlátozott angoltudásának rovására írtam - jegyzi meg a doktor mosolyogva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése