Fura dolog ez, de az ember – különösen, ha nőből van – akkor is csinosítgatja, szépítgeti külsejét, ha azt a kutya sem látja saját magán és a legközelebbi rokonain kívül: itt nyilván a pozitív énkép és a fejlett esztétikai érzék találkozik. Mi másért létezne ennyimuszlim női divatblog különben?!
Sosem voltam vallásos, de mindig megbabonázott az, ahogyan a szervezett egyház működik, bármelyikről is legyen szó. Lebilincselően – esetenként rémisztően – érdekes. Még ennél is különösebb azonban a hit, ami szerencsés esetben megjelenik a vallás mögött. Függetlenül a tudatosság nélkül, kényszerből átvett, kulturális-történelmi okok miatt gyakorolt szertartásoktól azt gondolom, hogy a szilárd alapokon nyugvó hitrendszer minden esetben mélyebb önismerethez és pozitívabb énképhez vezet, a hagyományok és szokások pedig a társadalmi integrációt segítik. Azzal pedig, hogy a hitnek mi a tárgya – vagy önmaga teremti-e meg saját tárgyát – nem lehet vitatkozni: hit ugyanis vagy van, vagy nincs, a tudománynak soha nem volt feladata eldönteni, melyik a helyes, járható út. Ugyanígy a hiten kívül ragadtaknak sem érdemes ezen filózni.
Mindenesetre érdekes sorozat kezdődött a Psychology Today oldalán arról, hogy vajon miért vallásosabbak minden társadalomban a nők, mint a férfiak. Annyi már kiderült, hogy a válasz nem a szocializációban rejlik, mivel a férfias(nak mondott) területeken épp annyi a hívő nő vezető pozícióban, mint a háztartásbeliek körében a törzsi vagy teokratikus társadalmakban. Tehát ha valahol, akkor nyilván az evolúciós pszichológiában bújik meg a válasz. Utálom a sztereotípiákat, de azt nyilván leszögezhetjük, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint van különbség a női és férfi agy (if any – ez volt a poén helye) között. Oké. Nem vagyok szakember, de valószínű, hogy a nők többsége intuitívabb, hajlamosabb az introspekcióra, érzékenyebb a spirituális kérdésekre, mint a férfiak túlnyomó hányada, azonkívül a vallási szabályok, előírások kerete is kedvez a biztonságra törekedő női minőségnek. Miért? Mert az evolúció során a férfi fizikai erejének köszönhetően a praktikus, gyakorlati tevékenységekre fókuszált, míg a nő a teremtés – születés, betegápolás, haldokló melletti tennivalók – szentségéhez közelebb maradva értelemszerűen a spirituális dimenziók felé fordult, hogy kézzel foghatóbbá tegye a megmagyarázhatatlant… ez pedig hosszútávon nyilván hatott az agy fókuszpontjára, működésére.
Ugyanígy az evolúció során a nőnek volt alkalma gyakrabban és mélyebben belevetnie magát a ház körüli teendőkbe, a dizájnnal kapcsolatos feladatokba, továbbá a férfi anatómiai működése és a nő évezredes szocializációja következtében adott volt, hogy a lányoknak, asszonyoknak szépnek és kívánatosnak kell lenniük. Ha tetszetős a külsőd, fontos leszel, szeretetet és elismerést kapsz, nem leszel magányos, egzisztenciához, hatalomhoz és vagyonhoz jutsz – a nő tehát mindent megtett, hogy környezetével együtt önmagát is csinosítsa. Egy átlagos európai nő másfélszer annyit költött személyes higiéniájával és külsejével kapcsolatos termékekre, mint a legtöbb férfi az elmúlt évszázadokban – az már részletkérdés, hogy a különbség az elmúlt tíz évben szinte teljesen eltűnt (hopp, nem találom a citált tanulmány linkjét, amit én fordítottam magyarra, ej). Persze ezzel együtt is én lennék az utolsó, aki tagadná, hogy a férfit és foglalkoztatja a divat és a stílus, mint státuszszimbólum és az önkifejezés eszköze – emberi dolog ez.
Szóval, igen. A nő erősebb hittel bír evolúciósan, emellett szigorúbb határvonalakat épít köré a vallás szociálisan… közben pedig evolúciósan a lénye részévé idomul, szociálisan az iránta táplált elvárássá erősödik, hogy szép és tetszetős legyen. Csodálkozunk tehát, hogy vallásos muszlim divatblogból van a legtöbb a világon, és a kötelező meztelenség korában is óriási sikerrel hódítanak a szigorú iszlámközpontú divatházak és a helál sminkgyártók? Valamennyi vallás szerénységkultuszán átviláglik a fashion-fixáció és a köré épülő virágzó ipar, nincs mit tenni. Nyilván nem is kell: azt hiszem, a divattól mindig sokkal jobban érdekelt a divat társadalmi dimenziója és pszichológiai mozgatórúgója. Mert érdekes, ugyanúgy, mint a vallás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése