Müezzin szólt a pesti Bazilikánál

A Népszabadság cikke

Muszlim ételosztás a vallási béke jegyében

Törökországi muszlimok vertek sátrat a Szent István-bazilikánál, hogy a vallások közötti megbékélést hirdessék. A barátkozás alighanem legvonzóbb módját választották: három estén át étellel kínálták a hozzájuk betérő vendégeket.

A kelet-törökországi Almak Ömer fizetős hallgatóként Budapesten tanult, az ezredfordulón végzett a műszaki egyetemen. Zárt világban élt, a nyelvből is csupán néhány szót tanult meg. Ugyan magyar nőt vett feleségül, a lány már a megismerkedésük előtt tudott törökül. Így hát vele is törökül (vagy angolul) beszélgetett.

A Kárpát-medencében eltöltött évek után az informatikus-mérnökként dolgozó Almak Ömer a feleségével Ankarába költözött. Pár éve jöttek vissza Budapestre. A férfi a főszervezője annak az ingyenes török vacsorának, amit a nagy muszlim ünnep, a ramadán alkalmából negyedszer rendeztek meg a belvárosi Szent István-bazilikánál.

A vallási előírások szerint az egy hónapig tartó ramadán során a muszlim hívők hajnaltól napnyugtáig sem ételt, sem italt nem vehetnek magukhoz. A böjtöt az iftárnak nevezett vacsorával törik meg. Törökországban az iftár vallástól független, önálló tradícióvá nőtte ki magát. Naponta (lehetőleg más-más helyszínen) összegyűlnek a barátok, szomszédok, családtagok. Vendégül látják egymást, esznek egy jót, és beszélgetnek – meséli Almak Ömer, aki időközben folyékonyan megtanult magyarul.

Az iftár Törökországban közéleti esemény is. A muszlimok a vallási megbékélés jegyében rabbikat, keresztény papokat hívnak maguk közé. A kényesnek szánt kérdésre, hogy a törökök hajlandók-e kurdokkal is egy asztalhoz ülni, Almak Ömer felnevet: „Persze. Én is kurd vagyok.”

A vezetésével működő Dialógus Platform Egyesület ezt a toleráns hagyományt szeretné meghonosítani Magyarországon, egyúttal eloszlatni azt az általánosító és negatív képet, ami a muszlimokról kialakult. Almak Ömer szerint a magyarok túlságosan egyoldalúan gondolkoznak a 150 évig tartó török uralomról is. „Az Oszmán Birodalomban vallásszabadság volt, nem üldözték a keresztényeket” – bizonygatja.

A Szent István-bazilikánál felállított sátorhoz a bútorokat a katolikusok adták, és az áramot is a Bazilika szolgáltatja. A vacsora előtt díszvendégek – közöttük az albán nagykövet –, nyugdíjasok, hajléktalanok és arra kószáló turisták hallgatják a müezzin énekét. A menü: bulgurral körített csirkehús (a bulgurt nálunk török rizsnek is hívják, de csak külsejében hasonlít a rizsre, valójában tört búza), zöldség, valamint mézzel készült speciális édesség, baklava.

Feltehetően akadnak orvosok, akik nem szívesen javasolnák, hogy valaki étlen-szomjan töltse az egész napot, ráadásul heteken át. Almak Ömer ellenben szintén orvosi véleményekre hivatkozva állítja: bár a koplalásnak ez a szigorú formája várandós asszonyoknak és betegeknek tényleg nem ajánlott, egyébként mindenkinek a hasznára válik. Szerinte a böjt nemcsak a testet, hanem a lelket is gyógyítja.