Az iszlám saját híveinek nagy része szerint a béke és a türelem vallása – a médiában róla sugárzott kép azonban gyakran ezzel ellentétes hatást kelt. Számunkra itt, Európa és a keresztény világ közepén, a felvilágosodás után is nagyon fontos, hogy minél többet megtudjunk róla.
Az iszlám ma másfél milliárdnál is több követőjével – a kereszténység után – a világ második legelterjedtebb vallása. 1400 éve futótűzként terjedt el a világban; a hívők szerint Mohamed próféta, egy arab kereskedő kezdte tanai hirdetését, miután Gábriel arkangyaltól megkapta az isteni kinyilatkoztatást.
A mekkai Kába-szentély; akár négymillió zarándokot is fogadni tud a nagy zarándoklat hónapjában. A mekkai Kába-szentélyt állítólag Ábrahám alapította; már Mohamed előtt is kultikus hely volt.
632-re, Mohamed halála idejére egész Arábia felvette a muszlim vallást, és elismerte Mohamed prófétaságát. Ezután néhány évtized alatt az egész Kelet, Észak-Afrika és hét évszázadra a mai Spanyolország területe is az iszlám világ uralma alá került, hasonlóan Indiához.
Az iszlám civilizáció rengeteg nagyszerű értéket hozott létre: számunkra különös, egzotikus építészettel és – ember- és állatábrázolást tiltó – képzőművészettel; nagyszerű költészettel és filozófiával; az antik görög-római irodalom, tudomány jó része arab közvetítéssel menekült meg és jutott vissza az évszázadokig dogmatikus keresztény Európába.
Az iszlám – a kereszténységhez hasonlóan – nem egy központú, rengeteg a törésvonal (vallási – lásd síiták, szunniták és „alágazataik” –, etnikai vagy hatalmi). Erre példa a mai Irak: bár a nemzetközi megszállás a végéhez közelít, mégsem látszik, hogy rendeződne a sokféle feszültség szunniták és síiták, arabok, kurdok és más népek között.
A muszlimok tisztelik a zsidó és a keresztény vallás fő tanait és nagy alakjait; az iszlámból és a Koránból – hasonlóan a többi vallás szent könyveihez – szinte mindent le lehet vezetni.
A kérdés az, hívei hogyan alkalmazzák és gyakorolják hitüket a 21. század valóságában.
1 „Siháda” (hiteskü): nincs más Isten, csak
Allah, és Mohamed az ő prófétája.
2 „Szálát” (ima): napi öt ima Mekka felé fordulva.
3 „Zakat” (adakozás): minden muszlim jöve delmének 2,5%-át be kell fizetnie az alapba.
4 „Ramadán” (böjt): a kijelölt teljes holdhónap idején napkeltétől napnyugtáig böjtölni kell.
5 „Haddzs” (zarándoklat): Minden hívőnek, ha tud, életében egyszer el kell jutnia Mekkába.
Tanításait és prédikációit tanítványai gyűjtötték össze és ír ták le. Egyes források szerint ez még életében, mások szerint a halálát követő néhány évben történt. A Korán végleges (a „helytelen olvasatokat és értelmezéseket kiküszöbölő”) változatának kialakítása a harmadik kalifa, Utmán nevéhez fűző dik.
A Koránt 114 fejezet (szúra) alkotja, melyek rövid versekből állnak.
.jpg)
– Akik felveszik a muszlim hitet, mindannyian az Istenhez vezető utat keresik, és az iszlámban meg is találják, hiszen alapjában véve ez egy békés vallás. Maga a szó is belenyugvást jelent. Vannak olyanok is, akik csak a házastársuk miatt térnek át, de ők tartoznak a kisebbséghez.
Hány mecset van Budapesten?
– Összesen három arab, három török, egy afgán és egy magyar (Valójában négy arab és két török.- szerk.) , amelyek csupán az igehirdetés nyelvében különböznek egymástól. A miénkben pl. a pénteki istentisztelet magyarul van, mert a magyar az összekötő nyelv az itt élő muzulmánok között.
Hogyan ítélik meg a kívülállók a muszlimokat?
– Sajnos rengeteg előítélettel kell szembenéz nünk, hiszen a legtöbb ember a médiából tájékozódik, és maximum a kebabosnál vagy egy közel-keleti nyaraláson találkozik hús-vér muszlimmal. Eleinte tartanak tőlünk, de ahogy megis mernek bennüket, rájönnek: mi nem akarunk senkit sem bántani.
A munkahelyen éri önöket valamilyen diszkrimináció?
– A napi ötszöri ima rendszeresen problémát je lent, amelyet végül is az esti összevont imádkozással ki lehet váltani. (A Kegyes Korán szerint a muszlim köteles az imáit időben végezni. - szerk.)
A legrosszabb helyzetben a kendőt viselő nők vannak, mert róluk azonnal meg lehet állapítani, milyen felekezethez tartoznak. Egy ismerősöm, hogy elkerülje a munkahelyi konfliktusokat és a csípős megjegyzéseket, még a buszmegállóban leveszi a kendőt.
Mi a véleményük a szeptember 11-i terrortámadásról?
– Az egész közösség nevében elmondhatom, mélységesen elítélem, mert az ikertornyokban több ezer ember, köztük 57 muzulmán halt meg. De az is elgondolkodtató, hogy Afganisztánt és Irakot a keresz -tény Nyugat gyakorlatilag megszállta. Az ott élők naponta szembesül nek a nyomorral, a harcokkal; ilyen környezet ben a radikális eszmék sokkal gyorsabban terjednek.
A szélsőséges nézetek mennyire népszerűek a muszlimok között?
– Magyarországon egyáltalán nem. Egy nemzetközi felmerés szerint a muszlimok alig egy százaléka radikális gondolkodású, ami világviszonylatban kb. 1,5 millió ember. Közülük is csak nagyon kevesen lesznek terroristák, de amíg az USA-ban nyilvánosan Koránt égetnek, és szándékosan gerjesztik a feszültséget, addig a mostani helyzeten csak nagyon nehezen lehet változtatni.
A 11. kötet (Iszlám) már kapható; ára 1590 forint.
A kö vetkező kötet: Maják.
A kötetek nem kerülnek könyvesbolti forgalomba.
Az újságárusoknál
megveheti őket; kéthetente szerdán jelennek meg.
Elő is fizethet közvetlenül a kiadónál. Telefon: 06/1-225-8400, 225-8401, 201-9582, e-mail:kossuthvevoszolg@t-online.hu
www.nagycivilizaciok.hu, www.kossuth.hu, www.metropolkonyvtar.hu
A Világhíres festők című sorozat is kéthetente
szerdánként jelenik meg, egy hét eltéréssel a Nagy civilizációkhoz képest.
A mekkai Kába-szentély; akár négymillió zarándokot is fogadni tud a nagy zarándoklat hónapjában. A mekkai Kába-szentélyt állítólag Ábrahám alapította; már Mohamed előtt is kultikus hely volt.
632-re, Mohamed halála idejére egész Arábia felvette a muszlim vallást, és elismerte Mohamed prófétaságát. Ezután néhány évtized alatt az egész Kelet, Észak-Afrika és hét évszázadra a mai Spanyolország területe is az iszlám világ uralma alá került, hasonlóan Indiához.
Az iszlám civilizáció rengeteg nagyszerű értéket hozott létre: számunkra különös, egzotikus építészettel és – ember- és állatábrázolást tiltó – képzőművészettel; nagyszerű költészettel és filozófiával; az antik görög-római irodalom, tudomány jó része arab közvetítéssel menekült meg és jutott vissza az évszázadokig dogmatikus keresztény Európába.
Az iszlám – a kereszténységhez hasonlóan – nem egy központú, rengeteg a törésvonal (vallási – lásd síiták, szunniták és „alágazataik” –, etnikai vagy hatalmi). Erre példa a mai Irak: bár a nemzetközi megszállás a végéhez közelít, mégsem látszik, hogy rendeződne a sokféle feszültség szunniták és síiták, arabok, kurdok és más népek között.
A muszlimok tisztelik a zsidó és a keresztény vallás fő tanait és nagy alakjait; az iszlámból és a Koránból – hasonlóan a többi vallás szent könyveihez – szinte mindent le lehet vezetni.
A kérdés az, hívei hogyan alkalmazzák és gyakorolják hitüket a 21. század valóságában.
Az öt pillér
Ahogy a kereszténység alapja a tízparancsolat, úgy az iszlám öt pilléren nyugszik.1 „Siháda” (hiteskü): nincs más Isten, csak
Allah, és Mohamed az ő prófétája.
2 „Szálát” (ima): napi öt ima Mekka felé fordulva.
3 „Zakat” (adakozás): minden muszlim jöve delmének 2,5%-át be kell fizetnie az alapba.
4 „Ramadán” (böjt): a kijelölt teljes holdhónap idején napkeltétől napnyugtáig böjtölni kell.
5 „Haddzs” (zarándoklat): Minden hívőnek, ha tud, életében egyszer el kell jutnia Mekkába.
A muszlim szent könyv
A Korán a muszlimok hite szerint Allah szava, az isteni akarat közvetlen kifejezése, amely összefoglalja az iszlám hit dogmáit és előírásait. Úgy vélik: az isteni ige arab nyelven jutott el Moha med prófétához, aki – írástudatlan lévén – azt szóban hirdette.Tanításait és prédikációit tanítványai gyűjtötték össze és ír ták le. Egyes források szerint ez még életében, mások szerint a halálát követő néhány évben történt. A Korán végleges (a „helytelen olvasatokat és értelmezéseket kiküszöbölő”) változatának kialakítása a harmadik kalifa, Utmán nevéhez fűző dik.
A Koránt 114 fejezet (szúra) alkotja, melyek rövid versekből állnak.
Interjú – Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke.
Miért választja a magyar emberek egy része az iszlámot?– Akik felveszik a muszlim hitet, mindannyian az Istenhez vezető utat keresik, és az iszlámban meg is találják, hiszen alapjában véve ez egy békés vallás. Maga a szó is belenyugvást jelent. Vannak olyanok is, akik csak a házastársuk miatt térnek át, de ők tartoznak a kisebbséghez.Hány mecset van Budapesten?
– Összesen három arab, három török, egy afgán és egy magyar (Valójában négy arab és két török.- szerk.) , amelyek csupán az igehirdetés nyelvében különböznek egymástól. A miénkben pl. a pénteki istentisztelet magyarul van, mert a magyar az összekötő nyelv az itt élő muzulmánok között.
Hogyan ítélik meg a kívülállók a muszlimokat?
– Sajnos rengeteg előítélettel kell szembenéz nünk, hiszen a legtöbb ember a médiából tájékozódik, és maximum a kebabosnál vagy egy közel-keleti nyaraláson találkozik hús-vér muszlimmal. Eleinte tartanak tőlünk, de ahogy megis mernek bennüket, rájönnek: mi nem akarunk senkit sem bántani.
A munkahelyen éri önöket valamilyen diszkrimináció?
– A napi ötszöri ima rendszeresen problémát je lent, amelyet végül is az esti összevont imádkozással ki lehet váltani. (A Kegyes Korán szerint a muszlim köteles az imáit időben végezni. - szerk.)
A legrosszabb helyzetben a kendőt viselő nők vannak, mert róluk azonnal meg lehet állapítani, milyen felekezethez tartoznak. Egy ismerősöm, hogy elkerülje a munkahelyi konfliktusokat és a csípős megjegyzéseket, még a buszmegállóban leveszi a kendőt.
Mi a véleményük a szeptember 11-i terrortámadásról?
– Az egész közösség nevében elmondhatom, mélységesen elítélem, mert az ikertornyokban több ezer ember, köztük 57 muzulmán halt meg. De az is elgondolkodtató, hogy Afganisztánt és Irakot a keresz -tény Nyugat gyakorlatilag megszállta. Az ott élők naponta szembesül nek a nyomorral, a harcokkal; ilyen környezet ben a radikális eszmék sokkal gyorsabban terjednek.
A szélsőséges nézetek mennyire népszerűek a muszlimok között?
– Magyarországon egyáltalán nem. Egy nemzetközi felmerés szerint a muszlimok alig egy százaléka radikális gondolkodású, ami világviszonylatban kb. 1,5 millió ember. Közülük is csak nagyon kevesen lesznek terroristák, de amíg az USA-ban nyilvánosan Koránt égetnek, és szándékosan gerjesztik a feszültséget, addig a mostani helyzeten csak nagyon nehezen lehet változtatni.
Könyvsorozat
A Nagy civilizációk 16 kötetes könyvsorozata a Metropol és a Kossuth Kiadó közös vállalkozása.A 11. kötet (Iszlám) már kapható; ára 1590 forint.
A kö vetkező kötet: Maják.
A kötetek nem kerülnek könyvesbolti forgalomba.
Az újságárusoknál
megveheti őket; kéthetente szerdán jelennek meg.
Elő is fizethet közvetlenül a kiadónál. Telefon: 06/1-225-8400, 225-8401, 201-9582, e-mail:kossuthvevoszolg@t-online.hu
www.nagycivilizaciok.hu, www.kossuth.hu, www.metropolkonyvtar.hu
A Világhíres festők című sorozat is kéthetente
szerdánként jelenik meg, egy hét eltéréssel a Nagy civilizációkhoz képest.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése