 |
| Tüntető jordánok |
MTI
A jordániai parlamenti választások eredményével elégedetlen emberek szerda este zavargásokba kezdtek: ezekben összességében mintegy 400-an vettek részt - jelentette be Mohammed el-Katib rendőrségi szóvivő. A hat jordániai városra és egy menekülttáborra kiterjedő zavargások során autógumikat gyújtottak fel, járműveket rongáltak meg és kövekkel dobálták a biztonsági erőket. A tiltakozók szerint a keddi választási eredményeket "meghamisították és jelöltjeiknek kellett volna győzniük" - mondta a szóvivő. A választásokon a II. Abdalláh uralkodóhoz hű képviselők szerezték meg a parlamenti többséget, miközben az iszlamista ellenzék a választások bojkottjára szólított fel.
A legsúlyosabb zavargás az Ammánból Szíriába vezető autópályán történt, ahol a rendőrség könnygázt is bevetett a tömeg feloszlatására. A délnyugati Kerak városában is használt a rendőrség könnygázt az összegyűltek feloszlatására, akik még a választás napján történt gyilkosság miatt tiltakoztak: az egymással rivalizáló törzsi képviselőjelöltek híveinek összecsapásában életét veszítette egy 25 éves férfi. A rendőrségi szóvivő elmondta, hogy több tucat embert vettek őrizetbe, azonban néhány órával később, kihallgatásukat követően elengedték őket. "Nem akartuk tovább élezni a feszültséget, ezért úgy döntöttünk, hogy szabadon engedjük a tüntetőket" - közölte
A 120 tagú képviselőházba bekerült 20 korábbi miniszter és mintegy 80 olyan képviselő, akik első ízben kerültek be a törvényhozásba. Az új parlament várhatóan biztosítja II. Abdalláhnak, hogy folytassa külpolitikája sarkalatos pontjait: stabil szövetségi kurzusát az Egyesült Államokkal és Izrael csupán korlátozott bírálatát. Ugyanakkor a közvéleményben - és az iszlamista ellenzékben - növekszik az Izraellel szembeni harag, amiért a zsidó állam akadályozza a békemegállapodást a palesztinokkal.
Jordánia hatmilliós lakosságának mintegy fele palesztin, akik Izraelt teszik felelőssé, amiért földönfutókká váltak az 1948 óta lezajlott közel-keleti háborúk nyomán. A fő ellenzéki erő, az Iszlám Akció Front bojkottálta a választásokat az aránytalan választási törvény miatt, amely olyan körzetekben csökkentette a voksok súlyát, ahol a Front a legtöbb szavazóra számíthatott. A 2,4 millió választásra jogosultnak 53 százaléka járult az urnák elé, a fővárosban mindössze 34 százalékuk. Az alacsony részvétel egyfelől tükrözte az emberek politika iránti közönyét, másrészt jelezte, hogy sokan eleget tettek az iszlamisták bojkottfelhívásának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése