– Mi amerikaiak sohasem nem háborúzunk és nem is fogunk háborúzni az iszlám ellen. Nem a vallás, az Al Kaida emberei támadtak meg bennünket szeptember 11-én – mondta az Egyesült Államok elnöke a Pentagonnál tartott szeptember 11-i megemlékezésen. De nemcsak a 4000 áldozatot követelő támadás évfordulóján hirdetett toleranciát az amerikai elnök az iszlámmal szemben. A tolerancia jegyében adott zöld utat adott a Ground Zero közelébe tervezett mecsetépítésnek is.
Az Egyesült Államokban több mint 1200 mecset áll, de a muzulmánok számát senki sem tudja pontosan, hiszen a népszámlálás nem kérdez rá a vallási hovatartozásra. A konzervatív becslések 2 és fél millióról tudnak, az itteni iszlám szervezetek pedig 7 millióra teszik a számukat. Az amerikai muzulmánok kétharmada bevándorló, elsősorban Pakisztánból és
Indiából, egynegyedük fekete amerikai.
Az idei iszlámellenes hullámot részben a novemberi kongresszusi választások előkampánya verte fel, hiszen a jobboldal mindent megtesz azért, hogy visszaragadja a törvényhozás feletti ellenőrzést Obama pártjától. Az utóbbi hetekben mégis mérséklődött a propaganda heve. Nem lett semmi a Korán-égetésből, és a New York-i terrortámadások helyszínéhez közeli mecsetépítés körüli harc is enyhült. Kiderült, hogy a ledöntött felhőkarcolókban
is létezett iszlám imaterem – ami egészen más fényben tünteti fel a két sarokkal odébb tervezett iszlám központot – de Amerika vallási toleranciáját is.
Mecset néz farkasszemet a Szent Péter Bazilikával
Erőteljesen a hódít az iszlám Európában is. Euarábiát, muszlim Európát vizionálnak a borúlátó szakértők.
– A Szent Péter Bazilikától nem messze a római Tevere-folyó túlsó partján emelkedik Európa legnagyobb mecsetje: másfél millió a muzulmánok hivatalos száma a katolikus Itáliában, a népesség alig 2 százaléka, az együttélés mégsem könnyű.
Hiába üdvözölte a pápa a Ramadánt, a Milánóban élő fél milliós iszlám közösség a járdán térdelve imádkozik, a hiányzó muzulmán imahely megépítését maga a milánói érsek sürgette, miközben az Északi Liga sertés-legeltetéssel szentségteleníti meg a muzulmán vallási helyeket.
Régen volt, amikor II. János Pál első pápaként lépett mecsetbe, a XVI. Benedek regensburgi beszédét követő keresztény-muzulmán béke sem téma már.
Itáliában a belügyminiszter nevezte terrorista gócoknak az iszlám központokat, miközben az olaszországi iszlám unió az iskolákban feltett kereszt ellen tiltakozik. Heves vita kíséri az olasz utcákon burkát viselő muzulmán asszonyokat is. Ezek lesznek a témái a Vatikánban októberben zajló közel-keleti püspöki tanácskozásnak.
Már nem a tatár a legveszélyesebb muzulmán Oroszországban
Legalább húszmilliós iszlám kisebbség él a pravoszláv Oroszországban és közéjük tartozik az orosz után második legnagyobb nemzetiség a tatár is. Hagyományosan tatársztán fővárosa, a Volga menti Kazany az iszlám itteni központja, de ha ma az oroszországi iszlámról és főleg az azzal kapcsolatos problémákról esik szó, akkor legtöbbet az Észak-Kaukázus kis köztársaságai: Csecsenföld,
Dagesztán meg a többiek szerepelnek a hírekben. Méghozzá többnyire tragikus hírekben. Az itteni iszlám szélsőségesek szinte naponta hajtanak végre terrorcselekményeket: rendőröket ölnek meg, de polgári létesítményeket: erőműveket, vasutakat, piacokat is felrobbantanak és ők felelnek a moszkvai metrórobbantásokért is. A helyi hatalom és egyházi vezetés most egyfajta enyhébb, civilizáltabb iszlamizálással igyekszik kifogni a szelet a szélsőségesek vitorlájából – de ebben a vetélkedésben egyértelműen vesztésre áll.
Európa nyugati fele valahogy úgy van a muszlim bevándorlókkal, mint mi magyarok annak idején a lángossütővel. Szerettük a lángost, de utáltuk a lángossütőt. Európának óriási szüksége van a bevándorlók munkaerejére, de magukat a bevándorlókat a legtöbben hazaküldenék. A keresztény-muszlim együttélés Európában ma az egyik legnagyobb probléma.
A Gyarmatbirodalom visszavág
Gyarmatosító múltja miatt Franciaországban él Európában a legtöbb muzulmán, körülbelül 6 millió. Jelentősebb részük teljesen integrálódott a vallást szigorúan a magánszférára korlátozó francia társadalomba.
De míg a magukat hívőnek mondó francia keresztények és zsidók alig negyede gyakorolja aktívan vallását, a hívő muzulmánoknál ez az arány több mint hetven százalék.
A franciaországi muzulmán bevándorlók gyakran megtartják az iszlám gyökerű vallási hagyományaikat, mint például a ramadánkor szokásos böjt megtartása, vagy az alkohol elutasítása.
Párizsban a muzulmán hívők a szabadban imádkoznak, így sem a gyalogosok, sem az autók nem mehetnek imaidőben erre. Néhányan azt mondják, hogy a muszlimoknak azért kell imádkozniuk az utcán, mert egy nagyobb mecsetre van szükségük. Az eleinte pincékben, félig illegálisan működő imahelyek száma az utóbbi harminc évben 16-szorosára nőtt: jelenleg kilencven mecsetet és 1800 muzulmán imahelyet tartanak nyilván Franciaországban. Problémát elsősorban az okoz, hogy a szigorú vallásgyakorló muzulmánok a Koránt olyan szabályrendszernek tekintik, amely fontosabb számukra az állampolgársággal járó kötelezettségeknél. A témáról néhány évvel ezelőtt, még belügyminiszterként, könyvet is írt Sarkozy államfő, aki szerint a francia illetve európai iszlám jövőjét az oldaná meg, ha az egyes országok maguk is képeznének muzulmán vallási vezetőket. Az állam és az egyház szétválasztását kimondó törvény alapján a vallási intézmények semmilyen állami anyagi támogatást nem kapnak Franciaországban, így a francia imámok gyakorlatilag teljesen ki vannak szolgáltatva a muzulmán országokból érkező anyagi segítségnek.
Az iszlám radikalizmus terjedésének megakadályozására az imámok kezdeményezésére indult el két évvel ezelőtt az első franciaországi felsőfokú imámképző.
Németországban már bankvezetőt buktattak a törökök
Németországban becslések szerint közel 4 és fél millió mohamedán vallású bevándorló él, ezzel az iszlám a harmadik legnépesebb felekezet. A legtöbben Törökországból telepedtek be és közülük csaknem 2 millióan meg is szerezték a német állampolgárságot.
Így szinte magától értetődik, hogy a berlini kormány rendkívüli kapcsolatot igyekszik ápolni Törökországgal, habár Angela Merkel kancellár ellenzi Ankara uniós felvételét. A berlini kormány az ezredforduló óta számos intézkedéssel igyekszik felgyorsítani a mohamedánok beilleszkedését. Thilo Sarrazin bankár szociográfiai adatokat idéző most megjelent könyvében azonban kétségbe vonta az iszlám bevándorlók többségének szellemi képességeit és azt írta, hogy nagy részük elutasítja a német társadalmi rendet, nem gondoskodik gyermekeik iskoláztatásáról, szociális segélyből él és nyakló nélkül szaporodik. Sarrazin könyve botrányt okozott és végül a szerzőnek a nemzeti bank elnökségéből történő önkéntes kiválásához vezetett.
A Frankfurter Rundschau című napilap legfrissebb közvéleménykutatása azonban kimutatta, hogy a német lakosság fele egyetért Thilo Sarrazin nézeteivel és alig 16 százalék helyesli az iszlám kultúra jelenlétét Németországban.
Londonban gyakran összecspnak a szélsőségesek
Nagy-Britanniában 1707 óta él muszlim vallási közösség, és az iszlám 1812 óta hivatalosan elismert vallás. Ma a brit lakosság négy százaléka muszlim, akik zömmel pakisztáni és bangladesi, felmenőkkel rendelkező, de már brit születésű brit állampolgárok.
Többségük London egyes kerületeiben, valamint a közép-angliai iparvidék városaiban tömörül. Több szervezetük van, legfontosabb a Brit Muszlim Tanács, de a javarészt önjelölt közösségi vezetőknek kis befolyásuk van a jobbára külföldről jött radikális imámok fiatal követőire. Ez vezet összecsapásokhoz, különösen a szélsőséges brit nacionalistákkal.
Januárban Nagy-London Barking negyedében volt verekedés muszlim tüntetők és a Barkingban honos brit ezred felvonulására kisereglett lakosság között. A brit katonák Afganisztánból tértek vissza, és a hazaérkezésüket ünneplő tömeg egy része összecsapott a muszlim tüntetőkkel.
A brit politikai elit, a média és a közvélemény általában elfogadja, hogy a brit muszlimok többsége nem a radikális iszlamisták híve, de a szélsőséges kisebbségek közötti dulakodások nem ritkák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése