Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából

2010. október 1., péntek

Magyar sorskérdések - Török példa, miből tanulni kell

Pulinak, blogunk követőjének írása


Az emberiség történelmét két részre oszthatjuk abból a szempontból ahogy a hatalmat gyakorolták, gyakorolják. Most éljük ennek az átmeneti időszakát. Az első részében az emberiség történelmélben a hatalmat nyíltan erőszakosan gyakorolták, az elnyomás direkt volt és fájó. A második részében történelmünknek, a hatalom már nem használ direkt módon erőszakos eszközöket, a hatalom gyakorlata puha – egyenlőre. Az első részben az országok, az emberek nem akartak elnyomottak lenni és ha rájuk kényszerítették lázadtak. A második részben gyökeresen megváltozott a történelem, elnyomottnak lenni, gyarmatnak lenni, rabszolgának lenni egy vonzó ideál, melynek az elérése boldoggá tesz, így az önkéntesség révén lehetetlenné van téve a lázadás, önmaga ellen senki nem fog fellázadni. A gyarmatosítást most boldogan kérik az országok, nem kell költésges háborúkkal országot hódítani.

Minden manipuláció alapja, hogy jobb lesz és ezért mindenki meg tesz mindent. A jobb lesz igényének az alapja az ember életféltése, melyről Jézus beszélt. Az életféltés most már globalizálódott.

Így lett gyarmat Magyarország és a volt keleti tömb. Magyarország mindig gyarmatabb volt a többi gyarmatnál, mert a nemzeti érdek mindig ott volt a leginkább háttérbe szorítva.

Nem vagyok az egyik magyarországi párt szimpatizánsa sem, de ha valamelyik párt valami igazságot kimond, magyar sorskérdésben, akkor azon igazság mellé állok. A Jobbiknak igaza van, hogy Magyaroszágot csúnyán kiárúsította a jobb-bal-liberális terror. Nem volt nehéz, mert a magyar idegen lett saját hazájában, vezetői már száz éve nem képviselnek nemzeti érdekeket, kivétel Horthy.

Törökország is gyarmattá szeretne lenni, mert ez az Uniós bővítés, de a török magatartás mégis más, nem annyira szolgai, nem annyira identitás-feladó, mint a magyar. Ezt egy saját tapasztalattal igazolom. Egy magyarországi ismerősöm segítséget kért egy kínai termék itteni forgalmazásában. Felhívtam egy brassói török céget, hogy nem kéne-e a termék. Magával a törökkel beszéltem, ez lényeges. Mikor megmondtam, hogy kínai a termék a töröknek nem kellett. Érdekes volt amit mondott és ez a tanulság: “az ismerőse miért nem forgalmaz török terméket?!” Na így képviselik a török üzletemberek, idegenben is, a nemzeti érdekeiket, ebből lehetne tanulni. Igaza volt Antal Árpád szentgyörgy polgármesternek amikor évekkel ez előtt a helyi termékek boltjainak létrehozását szorgalmazta.


Nagy Attila (Puli) - Székelyföld

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése