Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából

2010. november 29., hétfő

Jézus, a Kegyelmes szelleme csodát tett

Ahmad Szolejmáni Nia Jézus szerepében
Jézus Krisztus (béke legyen vele) csodát tett a valóságban és a filmvásznon is. Nader Talebzadeh az Iráni filmhét során bemutatott mozijában megelevenedik Jézus, a Mester, a Gyógyító, az Ember, akiben a Kegyelmes Isten lelke élt, s akit a zsidó szélsőségesek, zelóták és farizeusok, nem tudtak keresztre feszíteni.

Talebzadeh filmje, amit az Urániában Messiás címen mutattak be (a perzsa cím Jézus, a Kegyelmes szelleme!), a perzsa filmek seregszemléjének első, monumentális darabja volt. A megnyitó ünnepségen rövid beszédet mondott Saeed Sayad Agha Banihashemi, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete. Méltatta az iráni filmek színvonalát és művészi értékét Medgyesi Gabriella, a Duna Televízió filmigazgatója.Sárközy Miklóstól, a Magyar-Iráni Baráti Társaság elnökétől pedig megtudhattuk, hogy hasonló szellemiségű filmet még nem játszottak a magyar mozikban.

Talebzadeh perzsa nyelvű, angol feliratos filmjében egymást váltották a színes színek, a többnyire gyönyörűen fényképezett jelenetek. Ugyan a díszletek kevésbé voltak élethűek, de a nagyérdemű igen színvonalas filmet élvezhetett.

Nem egyszer aktualitásokra is találhattunk néhány utalást. A film elején a római megszállókra támadó zsidó felkelők könnyen felidézték a zsidó megszállókra parittyát dobáló palesztinokat. Vagy mikor a római szenátus arról szavazott, hogy megbüntessék-e Jézus követőit, az érv az volt, hogy a Birodalom legzajosabb provinciája épp Palesztina. Azt a jelenetet is könnyen megemészthettük, mikor a Pilátus azt mondja Kajafásnak, hogy a zsidók már csak az anyagi javakban hisznek, míg a rómaiaknak legalább vannak elvei.

A film jól megkomponált jelenetei között volt olyan is, ami más filmekre utaltak. Miután Jézus közli a zsidókkal, hogy utáni még jön egy arab próféta, akit Ahmednek fognak hívni, a Templomban kitörő zsidóközi pankráció nagyon hasonlatos az iszlám világ talán leghíresebb filmjének, Az üzenetnek arra a jelenetéhez, amiben Mohamed próféta (béke legyen vele) és társai először vonulnak ki hitvallásukkal a szájukon, s szembenéznek a pogányok kőzáporával.

A film a ma divatos vallásközi párbeszéd tematikájába is beleilleszkedik a film, hiszen két feloldást javasol: a megfeszített keresztény Krisztusét és Mennybe emelkedett és megdicsőült muszlim Mária fiát

Egy szó mint száz, az iráni film továbbra is hozza a 80-as évektől tőle megszokott magas nívót és képi megformálást.

1 megjegyzés:

  1. Keresztény vagyok, és köszönjük!!!
    Nagy gond ez itt nálunk (a mi kultúránkban), hogy nem ismerik fel (számomra érthetetlen okokból), hogy Krisztust nem feszítették keresztre, és hogy zsidó sem volt! (Magam úgy tudom, perzsa volt...)
    Istennek, Aki Maga a Szeretet, Neki nincs szüksége véráldozatra ahhoz, hogy szeressen minket, mindannyiónkat (felekezetbeli, vallási, kultúrális hovatartozásra való tekiktet nélkül)...amúgy maga Krisztus is ezt hirdette, ilyen Istenben hitt. A kereszthalál -mint vállalás- ténye ellentmond magának a szeretet-eszménynek, amit a krisztusi tanítás hordoz.

    VálaszTörlés