Jézus, a Kegyelmes szelleme csodát tett

Ahmad Szolejmáni Nia Jézus szerepében

Jézus Krisztus (béke legyen vele) csodát tett a valóságban és a filmvásznon is. Nader Talebzadeh az Iráni filmhét során bemutatott mozijában megelevenedik Jézus, a Mester, a Gyógyító, az Ember, akiben a Kegyelmes Isten lelke élt, s akit a zsidó szélsőségesek, zelóták és farizeusok, nem tudtak keresztre feszíteni.

Talebzadeh filmje, amit az Urániában Messiás címen mutattak be (a perzsa cím Jézus, a Kegyelmes szelleme!), a perzsa filmek seregszemléjének első, monumentális darabja volt. A megnyitó ünnepségen rövid beszédet mondott Saeed Sayad Agha Banihashemi, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete. Méltatta az iráni filmek színvonalát és művészi értékét Medgyesi Gabriella, a Duna Televízió filmigazgatója.Sárközy Miklóstól, a Magyar-Iráni Baráti Társaság elnökétől pedig megtudhattuk, hogy hasonló szellemiségű filmet még nem játszottak a magyar mozikban.

Talebzadeh perzsa nyelvű, angol feliratos filmjében egymást váltották a színes színek, a többnyire gyönyörűen fényképezett jelenetek. Ugyan a díszletek kevésbé voltak élethűek, de a nagyérdemű igen színvonalas filmet élvezhetett.

Nem egyszer aktualitásokra is találhattunk néhány utalást. A film elején a római megszállókra támadó zsidó felkelők könnyen felidézték a zsidó megszállókra parittyát dobáló palesztinokat. Vagy mikor a római szenátus arról szavazott, hogy megbüntessék-e Jézus követőit, az érv az volt, hogy a Birodalom legzajosabb provinciája épp Palesztina. Azt a jelenetet is könnyen megemészthettük, mikor a Pilátus azt mondja Kajafásnak, hogy a zsidók már csak az anyagi javakban hisznek, míg a rómaiaknak legalább vannak elvei.

A film jól megkomponált jelenetei között volt olyan is, ami más filmekre utaltak. Miután Jézus közli a zsidókkal, hogy utáni még jön egy arab próféta, akit Ahmednek fognak hívni, a Templomban kitörő zsidóközi pankráció nagyon hasonlatos az iszlám világ talán leghíresebb filmjének, Az üzenetnek arra a jelenetéhez, amiben Mohamed próféta (béke legyen vele) és társai először vonulnak ki hitvallásukkal a szájukon, s szembenéznek a pogányok kőzáporával.

A film a ma divatos vallásközi párbeszéd tematikájába is beleilleszkedik a film, hiszen két feloldást javasol: a megfeszített keresztény Krisztusét és Mennybe emelkedett és megdicsőült muszlim Mária fiát

Egy szó mint száz, az iráni film továbbra is hozza a 80-as évektől tőle megszokott magas nívót és képi megformálást.