Azerbajdzsán gazdaságilag is kész nyitni felénk

A Bar!kád cikkének részletei

Khalaf Khalafov, Azerbajdzsán külügyminiszter-helyettese több napos látogatáson tartózkodik hazánkban. Ma délután a nagykövetségen tájékoztató előadást tartott meghívott diplomaták és újságírók részére az azerbajdzsáni-magyar kétoldalú kapcsolatokról, az energetikai lehetőségekről és az örmények által -a nemzetközi jog szerint is- jogtalanul megszállt Hegyi-Karabah helyzetéről.

 A külpolitikus a napokban találkozott magyar külügyi és külgazdasági illetékesekkel (Köztük Németh Zsolt államtitkárral is), illetve az Országgyűlés azeri-magyar IPU-baráti tagozatának jobbikos elnökével, Gyöngyösi Mártonnal.
Előadásának bevezetőjében kifejtette: a muzulmán azerbajdzsániak többsége egyértelműen közös rokoni, kulturális kötődést érez a magyarság iránt. Ugyanígy gondolja az azerbajdzsáni politikai vezetők döntő hányada is. A delegáció vezetője ismertette Azerbajdzsán történelmét, fontosnak nevezve a függetlenné válást az egykori Szovjetuniótól. Khalaf Khalafov szerint hazája a jövőben nagyon komoly partnere lehet Magyarországnak, legyen szó gazdasági, politikai, kulturális együttműködésről.
 

Az örmény-azerbajdzsáni konfliktusról szólva kijelentette: Azerbajdzsán a békés megoldásra, a tárgyalásos békekötésre törekszik, de úgymond nem ők vannak lépéskényszerben, mivel a vitatott Hegyi-Karabah területét Örményország megszállja, ellentétesen minden nemzetközi jogi rendelkezésel. Az ENSZ biztonsági tanácsa már négy határozatot is hozott a terület jogállását illetően, Azerbajdzsán javára. Mint Khalafov elmondta: az etnikai feszültségek keltése a szovjet vezetés érdeke lehetett. Örményország a '80-as évektől folyamatosan agresszor politikát folytatott Azerbajdzsánnal, az azerbajdzsáni néppel szemben. 1992-ben szovjet és örmény csapatok négy oldalról intéztek nehéztüzérségi támadást a Hegyi-Karabah egy jelentős települése, Khojaly (Hodzsali) ellen. Egy éjszaka alatt olyan vérfürdőt rendeztek az örmények, hogy a település lakosságának a jó részét egész egyszerűen kiirtották. Nőket erőszakoltak meg, a gyilkosságok, csonkítások legkegyetlenebb formáival végeztek ki kisgyermekeket, öregembereket.

Hegyi-Karabah azerbajdzsán lakosságát teljes egészében elűzték a területet azóta megszálló örmények. Azerbajdzsán lakosságának csaknem egyötöde azóta menekültként él távol szülőföldjétől.