Saját elemzésünk ITT olvasható.
Az iszlám tiltja Mohamed képi ábrázolását, Jézusról és Máriáról viszont iráni rendezők forgattak filmet. A muszlim közösség rájuk is prófétaként tekint, a világot bejáró alkotások missziója pedig időszerűbb, mint valaha.
A keresztény kultúrkörben felcseperedő néző bizonyára értetlenkedve fogadja azokat a képsorokat, amelyeken az utolsó vacsorát követően Júdás pokoli kínok között átváltozik Jézussá, majd kereszthalált hal.
Krisztus történetének A Messiás című iráni filmben látható befejezése egy muszlimnak azonban nem újdonság: a Korán nagy tisztelettel emlékezik meg Jézusról és Máriáról, és a kiemelt próféták közé sorolja őket. A két vallás közti kapcsolódási pontok tanulságosak lehetnek azoknak, akiknek az iszlámról csupán halálra kövezett asszonyok és öngyilkos merénylők jutnak eszükbe.
Jézus esete Mohameddel
Magyarország a december eleji iráni filmhéten ismerkedhetett meg e sajátos szemszöggel. A 2005-ös A Messiás és a 2000-ben készült Mária című film inkább kultúrtörténeti érdekesség, mint filmművészeti remekmű, a gyermeteg, helyenként giccsbe hajló ábrázolásmód nem közelíti meg a világhírű iráni filmek színvonalát.
Jézus esete Mohameddel
Magyarország a december eleji iráni filmhéten ismerkedhetett meg e sajátos szemszöggel. A 2005-ös A Messiás és a 2000-ben készült Mária című film inkább kultúrtörténeti érdekesség, mint filmművészeti remekmű, a gyermeteg, helyenként giccsbe hajló ábrázolásmód nem közelíti meg a világhírű iráni filmek színvonalát.
A katolikus egyház azonban üdvözölte a törekvést: A Messiás három éve az olaszországi Napjaink Vallása Filmfesztiválon a különböző vallási meggyőződésű emberek közti megértés elősegítéséért kapott díjat a Vatikántól. A rendező le is szögezi: műve által megpróbálta exportálni a hazájában uralkodó látásmódot, Nyugaton ugyanis nagy a félreértés az iszlámot illetően. Ennek oka szerinte a kommunikáció hiánya. "A lánc összekötéséhez szükséges hiányzó szem maga Jézus Krisztus" - állítja Taledzade Nader.
"Semmi más ő, csak szolga, aki iránt kegyet gyakorolunk" - állítja a Korán 43. szúrájának 59. éneke Jézusról, akire a keresztény felfogás Isten fiaként tekint. Az iszlám elfogadja ugyan Jézus szeplőtelen fogantatását, csodatételeit és mennybemenetelét, ám tagadja isteni eredetét, és prófétaként tartja számon, kinek legfőbb küldetése Mohamed eljövetelének meghirdetése volt.
"Semmi más ő, csak szolga, aki iránt kegyet gyakorolunk" - állítja a Korán 43. szúrájának 59. éneke Jézusról, akire a keresztény felfogás Isten fiaként tekint. Az iszlám elfogadja ugyan Jézus szeplőtelen fogantatását, csodatételeit és mennybemenetelét, ám tagadja isteni eredetét, és prófétaként tartja számon, kinek legfőbb küldetése Mohamed eljövetelének meghirdetése volt.
Maróth Miklós klasszikafilológus és orientalista szerint ezen a ponton az iszlám a Szentlélek eljövetelének megjövendölését mossa össze Mohameddel, ami egyik megnyilvánulása annak, milyen sajátos módon építették be a zsidó és keresztény vallás alapjait a hagyományaikba.
A filmekben tükröződő iszlám hagyományok alapjául rendkívül heterogén ismeretanyag szolgál, melyben a Korán mellett a Szunna (az iszlám szunnita ágában Mohamed próféta és társai cselekedeteinek, tanításainak összessége), a Próféták történetei elnevezésű meseirodalom és a bibliai kánonból kimaradt evangéliumok keverednek.
A filmekben tükröződő iszlám hagyományok alapjául rendkívül heterogén ismeretanyag szolgál, melyben a Korán mellett a Szunna (az iszlám szunnita ágában Mohamed próféta és társai cselekedeteinek, tanításainak összessége), a Próféták történetei elnevezésű meseirodalom és a bibliai kánonból kimaradt evangéliumok keverednek.
A Mária című alkotásban megfilmesített elképzelés - például hogy az istenanya Jézus születéséig csodatevő papnőként nevelkedett a templomban - a keresztény kánonban nem szereplő Jakab ősevangéliumában olvasható, Júdás "helyettesítő" megfeszítése pedig az iszlámban igen népszerű, Barnabás apostolnak tulajdonított evangéliumban. (A Messiás egyébként nagyvonalúan, a film többi részétől feliratokkal elválasztva, a kereszthalál keresztény értelmezését is bemutatja.)
 |
| A Messiás című film Jézusa |
A kereszthalál szégyen?
A kereszthalál a keresztény-muszlim viták leghevesebb pontja. A Korán említi Jézus halálát, és noha az arab nyelvű szóalakok többféle értelmezést tesznek lehetővé, a muszlim teológia szerint Jézust nem ölték meg, hanem Isten magához emelte, és valaki mást feszítettek keresztre. A kereszthalál tagadásának több oka is lehet: az iszlám szerint a keresztre feszítés olyan szégyen, ami nem méltó egy prófétához; Isten nem hagyta volna, hogy embere így haljon meg, a tanítványoktól elhagyatva, elárulva. Másrészt mivel Jézus az ő szemükben nem isteni személy, felfoghatatlan számukra, hogy halála bármi értelmet is hordozhatna, bárkit is meg tudna váltani.
"A hithű muzulmán a törvény betartása által üdvözül, az áldozathozatallal pedig nem tud mit kezdeni" - állítja Maróth Miklós, aki szerint ez is oka annak, hogy minden muzulmán-keresztény vitába eleve vesztesként bocsátkozunk bele, hiszen ők hamisítót látnak bennünk.
Szerintük ugyanis Mohamed nem új vallást hozott létre, hanem az ábrahámi isteni kinyilatkoztatást állította helyre - merthogy ezt a zsidók és a keresztények úgymond meghamisították. Saleh Tayseer, a magyarországi Iszlám Egyház vezetője úgy véli: Jézusnak az is prófétai feladata volt, hogy a helyes útról letért zsidóságot észhez térítse.
A kereszthalál a keresztény-muszlim viták leghevesebb pontja. A Korán említi Jézus halálát, és noha az arab nyelvű szóalakok többféle értelmezést tesznek lehetővé, a muszlim teológia szerint Jézust nem ölték meg, hanem Isten magához emelte, és valaki mást feszítettek keresztre. A kereszthalál tagadásának több oka is lehet: az iszlám szerint a keresztre feszítés olyan szégyen, ami nem méltó egy prófétához; Isten nem hagyta volna, hogy embere így haljon meg, a tanítványoktól elhagyatva, elárulva. Másrészt mivel Jézus az ő szemükben nem isteni személy, felfoghatatlan számukra, hogy halála bármi értelmet is hordozhatna, bárkit is meg tudna váltani.
"A hithű muzulmán a törvény betartása által üdvözül, az áldozathozatallal pedig nem tud mit kezdeni" - állítja Maróth Miklós, aki szerint ez is oka annak, hogy minden muzulmán-keresztény vitába eleve vesztesként bocsátkozunk bele, hiszen ők hamisítót látnak bennünk.
Szerintük ugyanis Mohamed nem új vallást hozott létre, hanem az ábrahámi isteni kinyilatkoztatást állította helyre - merthogy ezt a zsidók és a keresztények úgymond meghamisították. Saleh Tayseer, a magyarországi Iszlám Egyház vezetője úgy véli: Jézusnak az is prófétai feladata volt, hogy a helyes útról letért zsidóságot észhez térítse.
A szeplőtelen fogantatás, vagy amikor a némaságot fogadó Mária karján megszólal a kisded Jézus, és a főpapoknak kinyilatkoztatja küldetését - mint ez a Mária című filmben is látható -, figyelemfelkeltő akciók voltak, ugyanúgy, mint a csodatételek. Az emberiségnek azonban nem nyílt fel a szeme - ezért Isten Mohameden keresztül elküldte a Koránt.
A Korán pedig a végső és megváltozhatatlan tanítás, és egy muszlim nemigen folytathat párbeszédet ezekben a kérdésekben. Nehezíti a kapcsolatot az egyetemesség igénye is: az öt világvallás közül egyedül a keresztény és az iszlám hirdeti ezt, e két világnézet ezért összeegyeztethetetlen egymással. Ugyanakkor az Ábrahám közös örökségére való hivatkozás alapja lehet a békés egymás mellett élésnek, de legalábbis a párbeszédnek.
A sátán műve?
A más vallásokkal folytatott párbeszéd az 1962-65-ös II. vatikáni zsinat óta kiemelt fontosságú a katolikus egyház számára. Iszlám részről e tekintetben gesztusértékű az állami pénzből forgatott A Messiás és a Mária című film, ám ebben nagy szerepet játszott a nem épp demokratikus elkötelezettségéről ismert Irán külföldi imázsépítése is.
A Korán pedig a végső és megváltozhatatlan tanítás, és egy muszlim nemigen folytathat párbeszédet ezekben a kérdésekben. Nehezíti a kapcsolatot az egyetemesség igénye is: az öt világvallás közül egyedül a keresztény és az iszlám hirdeti ezt, e két világnézet ezért összeegyeztethetetlen egymással. Ugyanakkor az Ábrahám közös örökségére való hivatkozás alapja lehet a békés egymás mellett élésnek, de legalábbis a párbeszédnek.
A sátán műve?
A más vallásokkal folytatott párbeszéd az 1962-65-ös II. vatikáni zsinat óta kiemelt fontosságú a katolikus egyház számára. Iszlám részről e tekintetben gesztusértékű az állami pénzből forgatott A Messiás és a Mária című film, ám ebben nagy szerepet játszott a nem épp demokratikus elkötelezettségéről ismert Irán külföldi imázsépítése is.
"A külföldi híradások rossz színben tüntetik fel hazámat, ezért is volt szükség olyan filmekre, amelyek jelzik, hogy a keresztények a legnagyobb békében élnek a perzsa államban - nyilatkozta lapunknak a decemberi iráni filmhét megnyitóján Seyed Agha Banihashemi Saeed, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete, és hangsúlyozta, hogy hazájában a keresztényeknek parlamenti képviseletük, könyv- és újságkiadójuk is van.
A külképviselet tanácsosa, Zakeri Hossein a Heti Válasz felvetésére, miszerint hazájában a keresztények másodrendű állampolgárok - nem tölthetnek be közhivatalokat, például nem lehetnek katonatisztek -, azt válaszolta: egyáltalán nem tesznek különbséget állampolgáraik között, a bazárban például a legjobb helyen árulhatják portékáikat. Tehát olyan jó életük van, hogy nem is vágynak katonatiszti állásra, magyarázta a diplomata, viszont elismerte: a muszlimról a keresztény hitre való áttérést szigorúan bünteti az iszlám jog, de, mint mondja, erre a Korán utal.
Hogy A Messiás című film révedt tekintettel bolyongó, kiszőkített Jézusa, vagy a női emancipáció legkorábbi példáját nyújtó Mária üzenete eljut-e a címzettekhez, a filmek színvonalát tekintve kérdéses. Mindazonáltal értékelendő, hogy a filmek egyáltalán elkészültek, és be is járják a világot, amely 2001. szeptember 11. óta az iszlamista dzsihádtól retteg.
Hogy A Messiás című film révedt tekintettel bolyongó, kiszőkített Jézusa, vagy a női emancipáció legkorábbi példáját nyújtó Mária üzenete eljut-e a címzettekhez, a filmek színvonalát tekintve kérdéses. Mindazonáltal értékelendő, hogy a filmek egyáltalán elkészültek, és be is járják a világot, amely 2001. szeptember 11. óta az iszlamista dzsihádtól retteg.
A párbeszéd felé az első lépés tehát a másik megismerése - ha nem is feltétlenül a magyar muszlimokkal folytatott csevegés vagy a Korán fellapozása által, hanem legalább ebből a két iráni filmből. És hogy a vásznon látottak miért érik meglepetésként a keresztényeket? Saleh Tayseer szerint tájékozatlanságunk az ördög műve. Ez a két vallásban megegyezik: a sátán itt is, ott is ugyanúgy dolgozik
.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése