Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából

2010. december 31., péntek

Mi történt itthon a muszlimok háza táján 2010-ben?

Az alábbiakban pontokba szedve megkíséreljük végigtekinteni az 1431-es hidzsri (2010-es miladi) évet abból a szemszögből, hogy ez idő során mennyit fejlődött a hazai muszlim közösség. Az "eredményeket" sorjázva pedig elég szomorú kép tárul ki előttünk, mert igen kevés dologra lehetünk ténylegesen büszkék.

Infrastruktúrafejlesztés

A budapesti és a magyarországi muszlimok mondhatni évszázados álma, hogy újfent állhasson egy klasszikus kupolás-minaretes mecset a fővárosban. Az Iszlám Egyház (IE) és a Béke Jótékonysági Alapítvány évekkel ezelőtt megszerzett egy telket az újbudai Budaörsi úton. 2010-ben a Koós Tervezőiroda impozáns terveket készített egy modern, de hagyományos stílusjegyeket is felvonultató dzsámiról, amit egyik oldalról megtámadott a szakma, a másik oldalról a politikum. Nem elhanyagolható az a tényező sem, hogy a felheccelt környékbeliek -mondvacsinált indokokkal- mecsetellenes szervezkedésbe kezdtek. Végül az akkori kerületi polgármester is kihátrált a projekt mögül. Tehát hiába kapott még 2009-ben intézményi kedvezményt a beépítés tekintetében a terv, nem valósulhat meg. Sőt, az sem tiszta, hogy az egyház mit tud a  telekkel kezdeni, s hogy máshol ettől függetlenül megpróbálják-e azt, mármint a mecsetépítést, realizálni.

A Magyar Iszlám Közösség (MIK) október végén jelentette be, hogy egy újpesti megüresedett oktatási céllal épült ingatlanban Germanus Gyula néven iszlám központot szándékozik nyitni. 2010. november 5-ére hívtak össze tanácskozást azzal a céllal, hogy megvitassák a terv megvalósíthatóságát. Kiderült, hogy az épületet meg kell venni, fel kell újítani, amire a magyarországi muszlimoknak nincs kerete. Bolek Zoltán az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel illetve Tarlós István főpolgármesterrel fog az ügyben egyeztetni. Ezen találkozók eddig még nem jöttek létre. Ígéretek ugyan történtek, de kézzelfogható előrelépés még nem.

Érdekességként jegyezzük meg, hogy csepeli magyar muszlim magánszemélyek is elkezdtek összejárni, s anyanyelvükön rendeznek pénteki imákat.

Szintén a MIK harangozta be a nagyváradi mecsetnyitás tervét. A partiumi városban azóta valóban megnyílt egy imaház, de azt a Mohamed Osman vezette Bihari Iszlám Közösség üzemelteti, a megnyitóján pedig nem Bolek Zoltán, hanem Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának (MME) elnöke volt jelen.

A MIK ígéretet tett arra, hogy az egyik fontos egyetemi városunkban is imaházat nyit külföldi segítséggel. Nincs hír arról, hogy megvalósult volna.


A magyarországi muszlimoknak továbbra sincs iskolahálózata vagy szociális intézményei.

Szervezeti aktivitás

A legtöbb iszlám szervezet megőrizte eddig is bevett szervezeti aktivitását, munkamódszerük nem változott. A muszlimok száma sem nőtt jelentősen.

A paletta csupán egy új szervezettel bővült. Ez pedig nem más mint a Tareq al-Hamis néven elhíresült Papp László által életre hívott Qadayatuna. A Qadayatuna név Papp szerint arabul azt jelenti, hogy "a mi ügyünk". Bár a fent említett szervezet magát a Magyar Iszlám Közösség szakadásából eredő új iszlám ummaként definiálja, a Qadayatuna körül nem alakult ki új csoportosulás. Imaházat nem működtet. Egyedül karitatív tevékenysége említésre méltó.

Publikációk

Az egyetlen valódi eredmény, maradandó érték a publikációk terén mutatkozik. A Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány októberben jelentette meg a Kegyes Korán fordítását és magyarázatát, ami Kiss Zsuzsanna (Halima) munkáját dicséri. A könyvet 2000 példányban nyomta ki az isztambuli Erkam kiadó, s jutott belőle a legnagyobb hazai könyvkereskedelmi hálózatokba is.

Hasznos kiadványként lehet még értékelni a Magyarországi Muszlimok Egyháza által megjelentett fohászgyűjteményt, a népszerű Huszn-ul-Muszlim-ot, ami magyarul a Muszlim erődítménye címen vált ismertté, illetve a Rejhan kiadó által jegyzett Said Nursi fordítást.

Ugyanakkor nem-muszlim szerzőktől sokkal több könyv került a boltokba, melyekre nem érkezett válasz muszlim oldalról. Nem-muszlimként a Kegyes Korán fordításával rukkolt elő Serdián Miklós. Pozitívum, hogy Németh Pál iszlámbarát református lelkész is új kötettel jelent meg a piacon.

Internet, blogoszféra

Az Interneten is visszaesés figyelhető meg a muszlimok aktivitása terén. Továbbra is az iszlam.com a legnépszerűbb oldal, de miután néhány egészséges vita lezárásaként időlegesen letiltották a kommentelési és blogolási lehetőséget, független webstatisztikák szerint negyedére esett vissza az oldal látogatottsága, s csupán decemberben indult újra be egy élénkülési folyamat.

Amíg jelentősebb új iszlám honlap nem létesült magyar nyelven, a blogos aktivitás érezhetően megnőtt. Számos speciális és szakmai napló jelent  meg. A legutóbbi épp muszlimoknak szóló egészséges recepteket kínál.

Jelen blogunk 2010. márciusában indult, s ezzel a cikkel együtt 1020 írást közölt.

Az új fejlemények közé tartozik a MIK Facebook-os oldala, ami decemberben létesült, s élénk közösségi élet jellemzi.

Rendezvények

Az év során volt pár sikeres rendezvény. Ezek közül kiemelnénk a szerény eredménnyel záruló Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozathoz kapcsolódó muszlim alkalmakat, melyeket az MME szervezett. Talán legnagyobb visszhangja annak volt, hogy újra hangosan hívta imára a hívőket egy müezzin.

video


2010. július 28-án Budapesten rendezte a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány a "Korán éve" névre hallgató bemutatót, amin németországi, dániai, szerbiai, macedóniai és török muszlimok olvastak fel a Kegyes Koránból, illetve énekükkel varázsolták el a közönséget.

Több kulturális rendezvény van a hazai török közösség mögött is. A Dialógus Platform ragaszkodva hagyományaihoz idén is megrendezte a Noé bárkáját, s ramadán három estéjén is vendégül látta a hívőket és a nem-hívőket a Bazilika előtt. Újdonság volt a Török Iránytű Európába Egyesület Félhold nevet viselő könnyűzenei fesztiválja, illetve decemberi pódiumbeszélgetésük Isztambulról, ami Bolek Zoltán, MIK elnök aktivitása révén az iszlámmal kapcsolatban is nagyon informatív volt.

Több iszlám tábort is szerveztek. A Magyarországi Muszlimok Egyháza Szurdokpüspökit választotta, míg a MIK Csödébe "zarándokolt el".

Karitatív tevékenység

A jószolgálat mindig is erősen meghatározta a muszlim szervezetek profilját. Az újonnan létesült Qadayatuna Iszlám Karitatív Egyesület és a hozzá kapcsolódó Qadayatuna bt. gyakorlatilag csak ezen vonalon mozog. Legtöbb akciójuk a borsodi térség apró falvaiban élő cigányok felkarolását célozza, de élelmiszerrel budapesti árvaházat is támogattak. A Magyar Iszlám Közösség is inkább vidéki apróbb falvakba juttatott segélyt, de az árvíz sújtotta Pakisztánba is küldtek. Közös a két szervezetben az, hogy a kedvezményezettek zömmel nem a hazai muszlimok.

A Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány az áldozati ünnep során kilenc marhát vágott, melynek a húsából hónapokig ehetnek a magyar muszlimok.

A devecseri és kolontári iszapkatasztrófa az egész országot megmozdította. A muszlim szervezetek is aktivizálódtak. Szervezetektől függetlenül gyűjtést rendeztek tehetős török üzletemberek is.

Személyi változások

2009-ben a Magyar Iszlám Közösség tiszteletbeli elnökévé választotta a közösséget alapító Mihálffy Balázst, Mihálffy 2010 elején a nyugat-afrikai Maliba költözött, ahol Mamaribougou-ban közösségi vezetővé választották. Kórházak létesítésében vesz részt tevékenyen.

video


Helyét -mint hitszónok- a MIK-nél Mohamed Subhi al-Afghani, azaz Abu Dzsihád vette át.


Ügyek

Szomorú, hogy az év során több ügy is borzolta a muszlim közvélemény idegeit. A MIK-ből távozó Tareq al-Hamis előbb a szociálliberális médiát kürtölte tele, aztán Bolek Zoltán a nemzeti radikális médiában lendült ellentámadásba. Az al-Hamisnak legelőbb hitelt adó Stop később egy videóriportban pontosított, míg a Szentkorona Rádió is elnézést kért a téves közlésekért. Felröppent az a hír is, hogy elárverezik a Róbert Károly körúton található imaházat is, ami álhírnek bizonyult. Al-Hamis feljelentései folyamán ugyanakkor eljárások indultak, három vádemelés nélkül lezárult ezekből. A negyedik ügyben év végéig nem született döntés.

A választási kampány hajrájában a Hit Gyülekezetéhez köthető Hetek és az ATV gyakorlatilag terrorizmustámogatással vádolta meg a Magyar Iszlám Közösséget és annak két vezetőjét. Vádjaik igencsak ingatag lábon álltak.

A szudáni Darfúrban elrabolták a kémmúlttal is rendelkező magyar békefenntartót, Papp Istvánt. A MIK még fatvát is adott ki, megkönnyítse szabadon eresztését. Az egyházi erőfeszítéseket nem nézte jó szemmel a magyar titkosszolgálat. Papp azóta sem jutott haza, annak ellenére, hogy a hasonló sorsra jutó lett és orosz állampolgárok már szabadultak, s hogy Bolek Zoltán és a magyar kormány is gyors eredményt ígértek.


A fentiek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a hazai iszlám szervezetek nem tettek meg mindent a muszlimok komfortjának növelése érdekében, s hogy 1432-ben még hatékonyabban kéne működniük. Közeledik a félévi értesítők kiosztásának időszaka - mi a muszlim szervezeteknek ezért egy gyenge közepest adnánk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése