Az iszlámban nincs egyház. Magyarországi egyházként szerepelünk, a magyar jog szerint egyházként vagyunk bejegyezve. Az egyház keresztény találmány, az iszlám közösség.
Márkus: Nem ismerem a titulusokat. Az elnök világi vagy egyházi méltóság?
Bolek Zoltán: Az iszlámban nincs egyház. Magyarországi egyházként szerepelünk, a magyar jog szerint egyházként vagyunk bejegyezve. Az egyház keresztény találmány, az iszlám közösség. Minden országban létezik Umma, ez tömöríti a muszlimokat. Sajnos látjuk, hogy ez megosztott. Az arab országok is megosztottak, mi magyar muszlimok is megosztottak
vagyunk.
M.: Elmagyarázná, nem egészen világos számomra.
B. Z.: Magyarországon három közösség létezik. A másik kettő 2000-ben és 2003-ban alakult. Mi vagyunk a legrégebbiek, 1988-ban jegyeztek be minket. A mi közösségünk magyar alapítású és magyar vezetésű. Visszafelé 1931-ig vezethetjük magunkat. Ekkor, a két világháború között létezett egy bosnyákok vezette közösség, akik magyar állampolgárok voltak. Ennek a jogutódjaként jegyezték be a Közösséget.
M.: Vallási ellentétek húzódnak a három közösség között?
B. Z.: Nincs vallási ellentét. Politika kreálta vagy személyes ambíciók táplálják. Nem csupán Magyarországról beszélek, általánosságban így működik. Magyarországon három, Romániában x közösség van, stb.
Létezik azonban más megosztás is a síiták és a szunniták között. A Magyar Iszlám Közösség mindenkit muszlimnak tart, aki elismeri, hogy egy az Isten és Mohamed az ő prófétája.
M.: Magyarországon a síita vagy a szunnita hívők alkotják-e a többséget?
B. Z.: Mint a világon mindenütt, itt is a szunniták vannak többségben.
M.: Feltételezem, hogy 1931-nél régebbre vezethető vissza az iszlám Magyarországon.
B. Z.: Ha a jogot nézzük 1916-ban a 17. törvénycikk rendelkezett az iszlámról, mint bevett felekezetről, bevett vallásról.
Egyébként az iszlám és a magyarság története majdnem egyidős. Levédiában, első írásos emlékű őshazánkban a magyarok között voltak muszlimok, keresztények, sámán hitűek és zsidó vallásúak is. Ez a Kárpát-medencében csak erősödött. A magyarok a legnyugatabbra került türk nép, nagyon sok más türk nép bevándorolt, a volgai bolgároktól kezdve, a besenyőkön át a kunokig, akik között jelentős számban voltak muszlimok, ezáltal az iszlám
erősödött Magyarországon. Mikor keresztény királyság lettünk az iszlámot törvényekkel igyekeztek visszaszorítani. Gondolok az Aranybullára, Kálmán vagy Szent László törvényeire.
Bizonyos foglalkozásoktól eltiltották a muszlimokat, pl. nem lehettek a király pénzverői. A keresztény királyok egy része keményen fellépett az iszlám ellen, falvakat telepítettek ketté, megtiltották a muszlimok egymás közötti házasságkötését. Eltiltották őket a mosakodástól, az imához rituális mosdás tartozik és pénteken kötelező az egész testet megmosni, abban a
korban, a sötét középkorban, amikor mások csak akkor fürödtek, amikor beleestek a patakba.
Más királyok kevésbé üldözték a muszlimokat. II. Géza íjászokat hozatott, hogy őt szolgálják Felismerte, hogy a hűbéri rendszerben a csak neki alárendelt, a földesuraktól független iszlám testőrség és haderő mekkora előnyt jelent. Ha a hűbéresek vonakodtak hadba vonulni, a saját katonasága ezt akkor is megtette. IV. László nádora egy Mizse nevű, kikeresztelkedett
muszlim kun volt. A nádori tisztséghez ki kellett keresztelkedni. Hogy mennyire tartotta a keresztény hitet, arról nem szól a fáma. Nagy Lajos királyunk alatt, az 1350-es évek környékén felgyújtották az utolsó fából készült dzsámit a Hajdúságban (a mai Hajdúságban).
Helynevek (pl. Hajdúböszörmény, a böszörmény muzulmánt jelent) bizonyítják az iszlám jelenlétét. Szabolcs, Szatmár, a Hajdúság egyes részei komoly iszlám közösségeknek adtak otthont, egyes helyeken a muszlimok többségben voltak.
Az üldözés oda vezetett, hogy egyesek kitértek, mások, akik nem tudták ezt a lelkükben feldolgozni, kivándoroltak Moldvába vagy Havasalföldre, ahol nem volt ekkora a térítési nyomás.
Nem az oszmán-törökök hozták nekünk az iszlámot. Az arab országokban nem is tudják, hogy a magyarság több, mint 1400 éve együtt él az iszlámmal.
M.: Ha nem is az oszmán-törökök hozták az iszlámot, érkezésükkor már nem volt hívő muszlim az országban.
B. Z.: Nem találtak muzulmánt az országban, ha találnak, biztos megírják. Csodaszámba ment volna, ha ilyet találnak, egy vazallus országban biztos királyt faragnak belőle. De nem találtak.
M.: A török uralom megszűnésekor már sok muszlim hitű ember élhetett. Úgy tudom, vagy elhagyták az országot vagy meg kellett keresztelkedniük.
B. Z.: Sokáig tartott. A kikeresztelkedés nem volt egyértelmű, mert a karlócai béke után jó pár évvel éltek Baranyában muszlimok. A Rákóczi szabadságharc leverése után is foglalkoztattak a jezsuiták térítő papokat. Volt, hogy egész népünnepély keretében hajtották a híveket a keresztvíz alá.
A magyarság számára soha nem volt idegen az iszlám. Maga az ország is egy kulturális törésvonal mentén helyezkedik el. Itt található az ortodoxia legnyugatibb elterjedése és egyben az iszlámé is, ezen kívül a nyugati kereszténység legkeletibb előfordulása Horvátországgal együtt.
M.: A mai közösség időben meddig vezethető vissza?
B. Z.: az 1848-49-es szabadságharc bukása után az emigráció egy része Törökországban maradt. Sokan felvették az iszlám hitet és a szultánt szolgálták katonaként vagy gazdasági, pénzügyi szakemberként. Bem József tábornok, aki ugyan lengyel volt, Kmety tábornok, Guyon Richárd, aki angol születésű és mások megtértek az iszlámba és harcoltak, amikor kitört a krími háború. Nagyon sok altiszt és közlegény integrálódott. Kelet-Anatóliában
található egy madzsarköj nevű falu. A 48-49-es emigráció tagjai alapították. Lakói ma már nem beszélnek magyarul, de állítottak egy Erdélyből kapott székely kaput.
Széchenyi Ödön pasa a szultán szárnysegéde lett. Egyesek kétségbe vonják muszlimságát, pedig nem muszlim nem viselhetett katonai rangot.
Már az 1900-as években Germanus Gyula, aki zsidó vallású magyar volt, felvette az iszlámot.
Vámbéry Ármin szintén a mi hitünket követte. A sánta dervis, ahogyan nevezték, bejárta Buharát, Szamarkandot, Közép-Ázsiát.
M.: Jelentős ásatásokat vezetett a mai Irán területén.
B. Z.: Említhetem még Goldzicher Ignácot, aki ugyan nem volt muszlim, de oly nagy becsben állt az iszlám világában, hogy a kairói Al Aksza mecsetben tanították az értekezéseit. Meg is kérdezték tőle, hogy miért nem veszi fel az iszlámot, mire ő azt válaszolta, hogy akkor nem lenne érdekes számukra.
M.: Említette Kairót, Egyiptomot. Itt élnek a magyarabok, akik magyar eredetűnek vallják
magukat.
B. Z.: Ők Núbiában éltek. Jelenleg kb. 20%-uj él Egyiptomban, a többiek Szudánban.
Azt szoktam mondani, hogy az iszlám lehetne ami kiemeli a magyarságot az erkölcsi nihilből.
Deformáló hatással volt a kommunizmus, az utolsó nyolc évben is az volt a módi, hogy legyél liberális, tagadd meg hagyományos értékeid. Az iszlám ennek pont az ellentéte.
Mindenki látja, hogy élő vallás, élő hit. Őrzi a hagyományokat. Ezért mondják, hogy globalizáció ellenes. A magyarság, ha muszlim lenne meg akarná tartani az összes tradícióját. Az iszlám ilyen. Az újításoknál összeülnek a muszlim tudósok és megvizsgálják, hogy azt elfogadja-e az iszlám. Nem okoz-e kárt a vallásuknak.
M.: Említette, hogy a magyarság és az iszlám a korai történelmi időktől kezdve kapcsolatban áll. Az ország mégis a keresztény hagyományokra épült. Mennyire lehetséges az iszlám előírásait egy ilyen országban teljesíteni?
B. Z.: Sajnos Magyarország nem keresztény per pillanat. Szerintem.
M.: A történelmi tradíciókról beszéltem.
B. Z.: Ha valóban keresztény ország lennénk, a muszlimoknak nagyon jó dolga lenne. Nem létezne egy csomó problémát okozó erkölcstelen dolog. Nem lenne prostitúció, drogok, alkohol. Ezeket a szélsőséges liberalizmus erőlteti, sem a keresztény, sem a muzulmán nem szereti. Az erkölcsi rendszerünk, a tízparancsolat ugyanaz.
M.: Nem erre gondoltam, hanem a napi ötszöri imára, stb.
B. Z.: Ehhez semmi köze a kereszténységnek. Imádkozni naponta ötször megoldható. A déli és a délutáni imát egyes munkahelyeken esetleg nem engedik meg vagy a munka jellege miatt nem lehet elvégezni, de ezek este pótolhatók.
M.: Mondhatjuk, hogy Magyarországon a vallás gyakorlásának nincs akadálya?
B, Z.: Nincs. Nézze, nem kötelező kocsmába menni. Drogot sem kötelező fogyasztani. Ezzel mindent megmagyaráztam. Mi tudjuk mit nem szabad és nem csináljuk. Aki igen, majd elszámol Istennel.
M.: Jelenleg az arab világ több országában „forradalom" zajlik. Azokban az országokban, ahol eltértek az iszlám hagyományoktól és nyugati jellegű az állam berendezkedése eddig is voltak tiltakozások. Most ez olyan országokat is érint, melyek erősebben kötődnek az iszlám hagyományaihoz. Úgy tűnik, a tömegek között nem létezik ez a megosztás.
B. Z.: Az iszlámnak ehhez semmi köze, bár mindenütt hívők az emberek. Tunéziában, ahol a leglightosabb volt a politika, ott is eljártak imádkozni az emberek. Burghibának olyan javaslata is volt, hogy a Ramadant nem is kell betartani. Ez persze felháborodást váltott ki a hívőkben. Azonban ez szociális lázadás. A mozgató rugók diplomás, szegény, munkanélküli fiatalok, akik ismerik a technika vívmányait. Nem titkos pártsejtek, akik megbeszélik a
dolgokat és várnak egy Kun Bélát vagy Szamuelit. Ezeknek a fiataloknak a többsége ismerte a nyugatot, legrosszabb esetben a televízióból. Többségük járt is Nyugat-Európában, nem is egyszer. A turistákon keresztül és a sajtóból is ismerik nyugatot. A világ beszűkült. A fiatalok tisztában vannak azzal, hogy Európában petíciókkal és tüntetésekkel meg lehet dönteni kormányokat, felelősségre lehet vonni minisztereket vagy miniszterelnököt, ha olyasmit
csinált. Látták, hogy ilyen a saját hazájukban még véletlenül sincs. Ezt elégelték meg. Szépen, lassan, csak egy szikra kellett.
Tunéziában a rendszer olyan stabil volt, hogy ha azt mondják, megdől, senki sem hiszi el. A munkanélküliség növekedet, a turizmus nem tudott annyi munkát hozni.
56-ban nem keresztény forradalom volt, nem a papok jártak kereszttel a tömegek élén, hogy menjünk, csináljuk. Ott sem, de az arab országokban a vallás az élet mindennapos része, ezt tudomásul kell venni. Hangsúlyozták, hogy Isten hatalmas, Isten segít. Említettem a beszélgetés elején, hogy az iszlám élő vallás. Ezért látjuk, hogy amikor eljön az imádkozás
ideje a tüntető tömegek imádkoznak. A koptok is vasárnap és ekkor a muszlimok védték őket.
Ez nem forradalom, hanem a fiatalok szociális tömegmozgalma. Az iszlám úgy, mint iszlám nem játszik szerepet.
M.: Beszélhetünk arról, hogy győzelem után iszlám beállítottságú, világi kormányok kerülnek az érintett országok élére?
B. Z.: Nem lesz iszlám hatalom, de lehet, hogy az iszlám nagyobb befolyást kap. Nem nyugati demokráciát akarnak majd utánozni, több párttal. Bele fog tartozni sok nyugatias dolog, de úgy, hogy a tradícióikat megtartják és ez nagyon fontos.
M.: Úgy érzem az iszlám országok részben azért vannak a jelenlegi helyzetükben, mert külső hatalmak megosztják őket. Ez a megosztottság továbbra is fenn fog állni?
B.Z.: Politikai megosztás mindenképpen lesz. Amerika, Nyugat-Európa, Izrael jelen van a titkosszolgálatokon keresztül. Nekik nem érdekük egy egységes arab világ, pláne egy egységes iszlám világ. Erre volt próbálkozás a nasszeri időkben, ez volt az ő harmadik útjuk.
Nem választották sem a kapitalizmust, sem a szocializmust, egyfajta szociális arab rendszert dolgoztak ki. Ebbe ugye belebuktak.
Az iszlám csak Iránban kapott lehetőséget. Meg kell nézni hová jutottak. Történtek jó dolgok, pl. a sah megbukott, szerepet kapott az iszlám, de vannak visszatetsző dolgok is, melyek nem tetszenek. Ezt nekik kell eldönteni, ők jobban látják, de ott is van elégedetlenkedés, mert a hatalom nagyon veszélyes dolog.
M.: Nem tudom hány muszlim él Magyarországon, de úgy vélem a közösség gyarapodik.
B. Z.: Igen. Ennek egy része az áttérésekből adódik, sokan veszik fel az iszlámot. Másik rész a bevándorlásból ered. Mi azt valljuk, hogy integrálni kell a bevándorlókat. Azt kívánjuk, hogy a magyarokat szerető, az országot valóban második hazájuknak tekintő állampolgár váljon belőlük. Tanuljanak meg jól magyarul, tanulják meg és tiszteljék a magyar tradíciókat,
de maradjanak meg a vallásuknál, legyen büszke arra, honnan jött, ez a kettős identitás legyen benne.
M.: Gondolom a közösség aránya a teljes lakossághoz kicsi.
B.Z.: Nem akkora, mint Nyugat-Európában, ahol folyamatos a bevándorlás. Húsz és ötvenezer közé tehetjük a muszlimok számát. Ehhez jön a család a vegyes házasságokban.
Lehet mondani, hogy a muszlim lobbi, akik rokonszenveznek a muszlimokkal százezren lehetnek.
M.: Más hasonló kis létszámú közösségekkel, mint pl. a Krisna tudatú közösséggel ápolnak kapcsolatokat?
B.Z.: Nem. Elsősorban a keresztény és zsidó közösségekkel tartunk kapcsolatot. A Koránban a Könyv népei vannak leírva, akik kaptak kinyilatkoztatást az Úrtól. A zsidók kapták először, azután a keresztények, akiket a Korán külön kiemel. Ezekkel a közösségekkel tudunk Istenről beszélni, elmélkedni, hiszen ugyanabban az Istenben hiszünk, közösek a
prófétáink. Krisnásokkal nem tudunk Istenről beszélgetni. Szociális tevékenység során persze találkoztunk.
Miközben beszélgettünk gyerekek hancúroztak körülöttünk. Úgy éreztem a gyermek hangsúlyosabb szerepet a közösségben, mint a mai világban általában. Bolek Zoltán úr erre azt válaszolta, hogy nem vesztették el azt a tradíciót, melyet a keresztény világ szerinte elveszített. A közösségben a gyermek valóban a jövő záloga és úgy is tekintenek rájuk. Úgy véli ezt a szemléletet az utóbbi 60-100 év alatt veszítettük el a szélsőségesen liberális eszmék térhódítása okán.
