Wang Meng muzulmán süteménymárkája

A Kínai Rádió írása

Mint közismert, a kínai konyha és étkezési kultúra hosszú múltra tekinthet vissza és az egész világon nagyon híres. A kínai gasztronómia fontos részét képezik a sütemények, édességek. Pekingben él egy muzulmán ember, aki muzulmán süteménymárkát alkotott. Ő Wang Meng, a pekingi Xiangjuzhai vállalat főigazgatója,.

Az 1960-as években született Wang Meng a 90-es években katonaidejének letöltése után egy vállalatnál kezdett dolgozni. A húszas éveiben járó Wang Mengnek havi 128 jüan jövedelme volt, ami nagyon magas fizetés volt abban az időben. Azonban házassága után és megszületett a gyereke, és ezzel minden megváltozott. Mint Wang Meng visszaemlékezik: a 128 jüan fizetésből csak 4 doboz tejport lehetett venni, ezért hogy megoldja gyermeke élelmezését, üzlettel kezdett foglalkozni.

Kezdetben a szülei nem értették meg Wang Menget, ezért nem is támogatták törekvésében. Akkoriban Kínában senki sem volt gazdag, Wang a barátaitól kölcsönözött pénzt, amivel üzletelni kezdett. Úgy gondolta, hogy az élelmiszer mindenki számára nagyon fontos, ezért választotta a sütemény készítését. Ezután kezdett süteménykészítést tanulni és rögtön el is adta készítményeit. Ahogy a szakmát egyre jobban elsajátította, Wang Meng süteményei is egyre finomabbak lettek, az üzlet pedig beindult. Nemsokára Wang megnyitott egy süteményboltot, és felvett néhány munkást. Süteményei egyre híresebbek, ismertebbek lettek. Wang üzleti filozófiája az volt, hogy a minőség mindennél fontosabb, a biztonság a vállalat fejlődésének érdeke.

Tízegynéhány éves fejlődés után a Xiangjuzhai ismeretlen süteményboltból az egyik leghíresebb pekingi édességipari vállalattá vált. A 2008-as pekingi olimpiai játékok idején Xiangjuzhai biztosította a muzulmán süteményeket 16 ország vezetőinek.

A pekingi Gu asszony tudósítónknak kijelentette, hogy nagyon finom a vállalat által készített sütemény, neki nagyon tetszik, nemcsak ünnepek idején vásárolja, hanem máskor is, néha ajándékként adja másoknak.

Mivel a vállalat egyre nagyobb lett, fejlődéséhez tőkére és szakemberekre volt szükség. Szerencsére a kormány támogatta a vállalatot. Wang Meng tájékoztatása szerint 2008-ban a kormány támogatási alapjának segítségével berendezéseket vásároltak. 2010-ben ismét szerzett 400 ezer jüant a kormány támogatási alapjától. A pénzből új termékeket állított elő. Idén a Xiangjuzhai vállalat Peking környékén egy közel 20 ezer négyzetméteres korszerű üzemet épített. Itt 600 alkalmazottnak adnak munkát.

Wang Meng szerint a vállalat sikere a kiváló szakembergárdától függ. Ebben ő maga is élen jár egy amerikai egyetemen MA-fokozatot szerzett, most pedig doktorálni szeretne. Minden évben a vállalat bevételeinek 5 százalékát fordítja a munkatársai továbbképzésére.

A 26 éves Wang Xue a Xiangjuzhai egyik igazgatója. Tudósítónknak kijelentette, nagy öröm számára, hogy ilyen vállalatnál dolgozhat, sokat tanult a képzések során, 2009-ben a vállalat több mint egymillió jüant fordított a munkatársak képzésére.

A vállalat jövőbeni fejlődésével kapcsolatban Wang Meng nagy tervei vannak. Mint kifejtette, szeretné megerősíti a kapcsolatait és együttműködéseit az iszlám országokkal, és ezáltal a kínai élelmiszer más országokba is eljuthat.

Szalárok, egy misztikus muszlim kisebbség Kínában

A Nyelv és Tudomány cikke

A szalárok több évszázada élnek Kínában, Tibettől északkeletre. Egy török nyelvet beszélnek, és az iszlám misztikus szúfi változatát gyakorolják.

Kínáról nem feltétlenül az iszlám jut eszünkbe, pedig a muszlim vallás már i. sz. 7. századtól jelen van a Középső Birodalomban. Az i. sz. 742-ben épített Hszieni (Xian) Nagymecset például a világ egyik legrégebbi ma is működő mecsetének számít. A Kínában ma élő muszlim vallási kisebbségről csak becsült adataink vannak, ezek többsége – így a CIA is – 20 milliósra teszi a muszlim kínaiak számát.

Kína egyik kevéssé ismert muszlim kisebbsége a birodalomban legkeletebbre jutott török nyelvű nép, a szalárok. Saját legendájuk szerint a Tang-dinasztia (i. sz. 618-907) idején hagyták ott Közép-Ázsiát és indultak jelenlegi lakhelyük felé, a Tibeti-fennsík északkeleti részén található Csinghajba (Qinghai). Nyelvüket máig megőrizték: ez a türkménhez áll legközelebb, de nagyon sok kínai és tibeti jövevényszó jellemzi.

Novruzt ünneplő szalárok. (Forrás: wikimedia commons)

A szalárok ma nagyjából százezren vannak, és többségükben beszélik a szalár nyelvet is, gyakran a kínai és a tibeti nyelvek mellett. A szalár nyelvnek két fontosabb dialektusa van, az egyikre a tibeti és a kínai mellett  az ujgur és a kazah is erős hatást gyakorolt.

A Kínában élő más muszlim népekhez hasonlóan a szalárok is az iszlám ezoterikus, misztikus ágát gyakorolják, a szúfizmust. A szúfizmus nem egy egységes irányzat az iszlámon belül, hanem a szúfi hagyományok különböző mesterekhez, tanítókhoz kötődnek. A szúfi követői például az aszketikus életű kerengő dervisek is. A szúfizmus miatt hagyhatták el a szalárok a nomád türkmén hagyományaikat, így a türkmén jellegű zenéjüket is. A türkmén hagyományok azonban ma reneszánszukat élik. A szalárok idén ünnepelték először például a Novruzt, a Közép-Ázsiában is általánosan elterjedt ünnepet, melyet úgy is ismerünk, hogy perzsa újév.

A legendás kínai muszlim hajós nyomában

A Múlt-kor történelmi portál cikke

Egy tizenegy főből álló kínai régészcsoport érkezett meg Kenyába, hogy a kelet-afrikai ország partjainál elsüllyedt Ming-kori hajóroncs nyomára bukkanjon, amely a 15. században létesített kereskedelmi kapcsolatok részleteibe engedne betekintést.

A hároméves, kétmillió fontos költségvetésű program a tervek szerint a turistaparadicsomnak számító Lamu és Malindi városára fog koncentrálódni, amellyel a szakemberek a két ország közös történelmének eleddig ismeretlen fejezetére kívánnak fényt deríteni.

A feltételezhetően a Ming-dinasztia hatalmas armadájába tartozó hajót 1418-ban a legendás Cseng Ho kormányozta Malindi felé. Egy kenyai legenda szerint – amelyet DNS-tesztek is bizonyítottak – a hajótörést szenvedett utasok közül néhányaknak sikerült kiúsznia a partra, majd miután kioltották a falu életét megkeserítő piton életét, az afrikaiak megbecsülésük jeléül megengedték, hogy az idegenek az országban maradjanak. A hajó megmaradt legénységének tagjai kenyai asszonyokat vettek feleségül, megteremtve a mai is létező kínai-afrikai közösség alapjait.

A Kínai Nemzeti Múzeummal és a Pekingi Egyetemmel együtt dolgozó Idle Farah, a Kenyai Nemzeti Múzeum igazgatója szerint a hajóroncsot Lamu szigete mellett sikerült azonosítani. „A portugál és arab hajók útvonalait már régóta tudjuk dokumentálni” – mondta az igazgató. „Reményeink szerint a hajóroncs megvizsgálásával most már Kína és Kelet-Afrika első kapcsolatfelvételét is pontosíthatjuk” – tette hozzá.

A projekt annak a kormányzati erőfeszítésnek a részét képezi, amely Cseng eredményeit kívánja reflektorfénybe állítani. Peking szerint ugyanis a muszlim hajós (Nem mellesleg Cseng volt az is, aki az iszlámot elvitte Malájziába! - szerk.) felfedezőútjai az Indiai- és a Csendes-óceánon évtizedekkel korábban történtek, mint Kolumbusz vagy Vasco da Gama utazásai. A kínai feljegyzések tanúsága szerint Cseng 1405-ben hajózott ki először, hétszer ért partot Délkelet-Ázsiában, Indiában, a Közel-Keleten és Afrikában, összesen háromszáz hajós flottával és harmincezer fős legénységgel.

A hajóskapitány rendszerint a kínai császár ajándékait – köztük aranyat, selymet és porcelánt – osztotta szét vendéglátói között, míg cserébe elefántcsontot, mirhát, zebrát és tevét kapott. A legnagyobb érdeklődést azonban egy zsiráf váltotta ki, amelyet állítólag Malindi szultánja ajándékozta a császárnak, de kérdés, hogy az állat pontosan hogyan jutott el a birodalomba; egy feljegyzés szerint Bengál uralkodóján keresztül, amely később Csenget arra ösztönözhette, hogy ezen felbuzdulva Kenyába hajózzon.

Herman Kiriama, a part menti régészeti kutatás vezetője elmondta, hogy a közös vállalkozás során először a szultán rezidenciáját próbálják beazonosítani, majd augusztus végén egy speciális kínai egység segítéségével a tengeri kutatást is megkezdik. A csapat bizakodó az elsüllyedt hajó lokalizációját illetően, ugyanis Cseng első utazásának hatszázadik évfordulója alkalmából 2005-ben már történtek kutatások a hely megállapítására.

Az arab nyelv tanulására indítanak programot kínai muszlimok körében

A Kárpátinfó híre

Az arab nyelv tanulás irányába tereli az északnyugat-kínai Ninghszia-Huj (Ningxia Hui) autonóm terület muszlim vallású, huj nemzetiségű lakóit egy hosszú távra szóló új programmal - tájékoztatott kedden a terület kormányzata.

A Kína legnagyobb huj nemzetiségű közösségének otthont adó Ninghszia már az idén megkezdi a programot, amelyet egészen 2020-ig folytatni kíván.

A területi kormányzat most beszámolt arról, hogy a szeptemberben Ninghsziában megrendezendő kínai-arab gazdasági és kereskedelmi fórumhoz kapcsolódóan tehetségfejlesztő arab tolmácstanfolyamokat indít, s a jövőben többféle módon is ösztönözni kívánja a hujik körében az arab nyelv tanulását.

Ninghszia 6,2 milliós lakosságának több mint az egyharmada muszlim. Körükben hagyomány, hogy a gyermekeket a mecsetekbe küldik, hogy a Koránt arabul tanulják. Az utóbbi években pedig egyre többen vállalkoztak az arabtanulásra, s ennek köszönhetően iskoláik végeztével többen tudták hasznosítani tudásukat az ország fejlettebb keleti partvidékén, de olyanok is akadtak, akik a Közel-Keleten találtak munkát.

A kínai államtanács a közelmúltban bocsátotta ki a nyugati országrész további fejlesztésére vonatkozó iránymutatást, amelyben arra ösztönzi Ninghsziát, hogy építsen ki szorosabb gazdasági, oktatási, technológiai és kulturális cserekapcsolatokat az arab országokkal.

Az Iszlám Konferencia Szervezete dicsérte Kína politikáját

A CRI híre

Ekmeleddin İhsanoğlu, az Iszlám Konferencia Szervezetének (Organization of Islamic Conference; OIC) török főtitkára június 22-én a Pekingben tartott sajóértekezleten dicsérte a kínai kormány fejlesztési politikáját a Xinjiang Ujgur Autonóm Területen.
A főtitkár elmondta: az idén májusban tartott kormányülésen megállapították, hogy a kínai kormány nagy erőfeszítéseket tesz Xinjiang gazdasági fejlesztéséért. A tervek szerint a terület egy főre jutó GDP-je 2015-re elérheti az országos átlagot, a gazdaság fejlesztése szorosan együtt jár a vallási és a kulturális élet fejlődésével.
A főtitkár hangsúlyozta még, hogy az Iszlám Konferencia Szervezete tiszteletben tartja Kína szuverenitását, reméli, hogy még nagyobb együttműködést tudnak megvalósítani a kínai muszlimokkal.

Barátkozna az iszlám világgal Kína

MTI

Kína továbbra is baráti kapcsolatok ápolására törekszik az iszlám világgal - hangoztatták a kínai vezetők Pekingben, amikor fogadták Ekmeleddin Ihsanoglut, az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) főtitkárát.

Péntek délután Jang Csie-cse (Yang Jiechi) külügyminiszter találkozott a dzsiddai székhelyű szervezet első emberével, korábban pedig Vu Pang-kuo (Wu Bangguo), a kínai parlament elnöke fogadta Ihsanoglut.

Vu Pang-kuo ez alkalommal beszélt az iszlám országok és a fejlődő nemzetek kétoldalú cserekapcsolatainak hosszú történelméről, a hagyományos barátságról, amely Kínát és az iszlám országokat összeköti, valamint elismeréssel szólt azokról az államokról, amelyek támogatják Kínát az alapvető érdekeit szolgáló ügyekben.

Vu ígéretet tett arra, hogy Kína ezt viszonozza, s a politika, a gazdaság, a kereskedelem és a kultúra területén az együttműködés fokozására törekszik. A kínai politikus külön is tájékoztatta vendégét a többségükben muszlimok lakta Hszincsiang-Ujgur (Xinjiang Uygur) autonóm terület társadalmi és gazdasági helyzetéről.

A török Ekmeleddin Ihsanoglu kiemelte, hogy az OIC ellenzi a terrorizmus, a szeparatizmus és a vallási szélsőségek minden formáját, továbbá az iszlám világ és Kína közötti hagyományos barátság és együttműködés fokozásán kíván dolgozni.

Ihsanoglu korábban találkozott Vang Cuo-annal (Wang Zuoan), az állami egyházügyi hivatal miniszteri rangú igazgatójával. Vang elmondta, hogy Kína területén ezer éve élnek muszlimok, jelenleg körülbelül 21 millióan. Az országban 45 ezer mecset található, s a hívőket 55 ezer imám szolgálja. Kína-szerte tízezer iszlám intézet és mintegy 400 szervezet működik. Vang kitért arra is, hogy biztosítják a muszlim lakosság hozzájutását a "halál", vagyis az iszlám vallásnak megfelelő ételekhez. Külön is megemlítette a Hszincsiang-Ujgur (Xinjiang Uygur) autonóm területet, ahol elmondása szerint 24 ezer mecset, valamint tízezer pénteki imahely található, s ahol 29 ezer imám áll a muszlim közösségek élén.

Ekmeleddin Ihsanoglu a tavaly júliusi urumcsi (Urumqi) zavargásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy mivel az eseményekben sok muszlim meghalt, nagy nyomás nehezedett a szervezetre, s a kínai kormány engedélyével egy technikai küldöttséget indítottak a helyszínre. A főtitkár hangsúlyozta, hogy nem volt és ezután sem lesz céljuk a beavatkozás más országok belügyeibe, s aláhúzta, hogy maguk is ellenzik a vallási radikalizmust.

Ihsanoglu a török Anadolu hírügynökségnek Pekingben azt mondta, a kínai vezetőktől hallottak legfontosabb üzenete számára az, hogy vendéglátói - elismerve, hogy a hszincsiangi térségben élők jövedelme nagyon alacsony - olyan térségfejlesztési programot dolgoztak ki, amelynek eredményeként 2015-re az ujgurok lakta régióban az egy főre jutó jövedelem országos szinten is kiemelkedő lesz. Ihsanoglu azt hangoztatta, hogy szervezete a muszlimok kulturális és vallási jogainak védelmében lép fel, s ezt mindenütt a világon csakis hivatalos kapcsolatai útján teszi.

Visszatekintés: 2008-ban a tibeti csőcselék szétverte a lhasza-i muszlim negyedet

A Gya Khacse Lhahang mecset Lhaszában

Egy blogbejegyzés

Azokat az erőszakos cselekményeket, amelyekre 2008. március 14-én került sor Lhaszában, nem a kínai rendfenntartó erők tagjai, hanem tibeti tüntetők csoportjai követték el, mint azt a helyszínen tartózkodó külföldiek később csaknem egyöntetűen megerősítették. A megmozdulásokról készített videó- és tévéfelvételek nem egy spontán módon összeverődött békés tömeg, hanem egy felfegyverzett és randalírozó csőcselék képét mutatták.

A támadások célpontjai kínaiak (hanok) és kínai muzulmánok (hujok) voltak. Embereket gyújtottak fel élve, másokat halálra vertek, késekkel szétszabdaltak vagy megköveztek. Huszonkét halott és több mint háromszáz sebesült - ez a nap emberéletekben mért mérlege. Majdnem valamennyien hanok és hujok voltak. Kanadai turisták beszámolója szerint a muzulmán negyedet teljesen lerombolták, egyetlen bolt sem maradt épségben. Négy nappal az indulatok elszabadulása után a dalai láma egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy ,,a tibeti események kicsúsznak az ellenőrzése alól", és hogy ,,kész lemondani, ha folytatódik az erőszak". Ennek ellenére, amikor Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke március 21-én hivatalos látogatást tesz nála az indiai Dharamsalában, a tibeti események hatósági kezelését ,,kihívásnak" minősíti a ,,világ lelkiismeretével szemben".

Megbuktatták a párttitkárt

A Mandiner híre

Egy évvel a körzetben lejátszódott zavargáshullám után eltávolították posztjáról a Kínai Kommunista párt Hszincsiang-Ujgur autonóm területi vezetőjét, Vang Le-csüant.

A szombati leváltás hírét a Hszinhua hírügynökség tette közzé szombaton, az esemény pontos indokának nyilvánosságra hozatala nélkül. Vang még 1994-ben került az ujgur autonóm terület vezetői posztjára. Utódja a dél-kínai Hunan tartomány pártvezetője lesz.

A részleges autonómiát élvező területen tavaly nyáron összetűzés-sorozat alakult ki a kínaiakhoz tartozó hanok, illetve a muzulmán ujgur etnikai csoport között. 2009. július 5-én, az események csúcspontján kétszáz ember halt meg. A tartomány esszenciális érték, hiszen Kína legnagyobb földgázkitermelője, és számottevő kőolajvagyonnal is rendelkezik.