Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából

2010. július 31., szombat

Végzett az első angol nyelvű évfolyam Egyiptom legpatinásabb iszlám egyetemén

A Nyelv és Tudomány cikke


A 970-ben alapított Al-Azhar Egyetem az egyik legjelentősebb központ a világon, amely az arab irodalmat és a szunnita iszlám hagyományt tanulmányozza. A Kairói Egyetem utáni második legöregebb egyiptomi egyetemen most végzett az első angol nyelvű évfolyam.


Összesen 68 diák végzett a patinás Al-Azhar Egyetem első angol évfolyamán Kairóban. A három éves angol nyelvű képzést a British Council helyi kirendeltsége támogatta. A tanulmányok célja az volt, hogy olyan világra nyitott tudósokat képezzenek, akik makulátlan angolsággal képesek a világban tárgyalni vallási kérdésekről, az iszlám szerepéről. A szervezők úgy vélik: ezek a fiatalok félreértések nélkül, tisztán lesznek képesek átadni az iszlám eredeti gondolatait – számol be a Middle East Online.

Az Al-Azhar mecset Kairóban
Az Al-Azhar mecset Kairóban (Forrás: Wikipedia)

Az Al-Azhar Egyetem nemcsak Egyiptom, de a világ egyik legrégebbi egyeteme is, mely kezdetek óta feladatának tekinti az iszlám helyes megismertetését a világgal. Az intézményben a vallási tárgyak mellett 1961-ben kezdték meg a világi tárgyak oktatását. A jelenleg ott tanuló 380 diák nagy része imámnak készül, vagy az egyetem nagykövetének, aki nemzetközi konferenciákon az iszlámot képviseli.

„Az Al-Azharon végzetteknek szükségük van a folyékony angolságra, hogy meg tudják értetni magukat az Egyiptomon kívüli világgal, és meg tudják mutatni – különösen a Nyugatnak– az iszlám helyes arcát” – fogalmaz az egyik frissen végzett diák, hozzátéve: „A 3 brit tanárunk segítségével rájöttem, hogy ha kommunikálunk, képesek vagyunk megismerni és megérteni más kultúrákat”.

A British Council oktatói a diákok mellett 19 egyiptomi tanárral is foglalkoztak, hogy az intézmény hosszú távon ne legyen rászorulva a külföldi tanárok segítségére.

Nem böjtölhetnek a muszlim focisták a Ramadan alatt

A SamsungSport híre

A német futballhatóságok meg tudtak állapodni az ország muzulmán csoportjaival arról, hogy a Ramadan havi böjt a futballisták esetében ne legyen kötelező.

Ramadan szent hónapjában a muszlimok pirkadattól napnyugtáig böjtölnek, ami azonban egy profi futballista erőállapotának nem tesz jót. Az FSV Frankfurt ebből az indíttatásból három játékosát hivatalos figyelmeztetésben részesítette tavaly, ugyanis kiderült, hogy betartották a böjti előírást, noha a szerződésükben benne foglaltatott, hogy ezt csak a klub kifejezett engedélyével tehetik meg.

A németországi Muzulmánok Központi Tanácsa az egyiptomi Al-Azhartól, a legismertebb és legtekintélyesebb muszlim teológiai intézettől kért segítséget az ügyben. A hittudósok némi disputa után kijelentették, hogy amennyiben a játékos teljesítményére befolyással bír a böjt, és amennyiben egyetlen jövedelemforrása a profi futball, úgy nem köteles betartani a Ramadan havi böjtöt, ha az adott időszakban klubja mérkőzéseket játszik.

- A muszlim profi labdarúgók böjtölhetnek olyan időszakokban, amikor nem kell mérkőzéseket játszaniuk, így továbbra is tisztelhetik hitüket, Istent, és a Ramadan szent havát - jelentette ki a Muzulmánok Központi Tanácsának főtitkára, Aiman Mazyek. - A test egészsége egyébként is fontos szerepet játszik az iszlám tantételekben.

2010. július 30., péntek

Iszlamofób vád egy zsidó hírportálon

A magyar nyelvű zsido.com beszámol arról, hogy -állítólag- robbanás volt és tűz ütött ki egy malmöi zsinagógában. Anélkül hogy bármi bizonyítékuk lenne, a város lakóinak harmadát kitevő muszlim kisebbséget támadják. Amíg nincs konkrétum, addig is kijár mindenkinek az ártatlanság vélelme. Ám jelenleg még az sem világos, hogy ki is az elkövető. A zsidó portál ettől függetlenül tényként közöl olyasmit, ami joggal nevezhetünk iszlamofóbiának.

Baba Zula szúfi iszlám koncert Pécsett

A magát oriental dub stílusúnak meghatározó zenekar, a török zene legnagyobb ikonja Európában. Idén léptek fel először Magyarországon a MEDIAWAVE Fesztiválon, és a Pécs2010-en kapott jó hangulatokkal sikerült utolsó pillanatban visszacsábítani őket.

A BaBa ZuLa a keleti hangszereket, úgymint a darbukát, az elektromos saz-t és kanalakat keveri elektronikával és modern hangzással, amit maguk úgy neveznek: Oriental Dub. A „ney"-en (török fuvola) keresztül jelenik meg a szúfi-iszlám tradíció a zenében, míg a klarinét a modern török cigányzenét szimbolizálja. Az elektronikus saz és a fakanál zenei iránytűként szolgál a török zene gyökerei felé, vissza egészen az iszlám előtti, sámáni időkig, Anatólián keresztül a mai Isztambulig.

Annak ellenére, hogy általában az embereknek egy konkrét zenei stílus ugrik be (a dub), ha azt a kifejezést hallja, hogy Oriental Dub, a BaBa ZuLa zenéje bizonyos értelemben voltaképpen olyan rock 'n' roll, amit a nyugati világ nem hallott a hatvanas évek rock eposzai óta. A zenekar megosztja velünk a múltbeli generációk zenei örökségét, mely Isztambulban született, és amelynek emlékei hatással voltak a zenéjükre.


Időpont: 2010. aug. 07. 22:00

Helyszín: Kisharsány


Az együttesről részletesebben ITT tájékozódhatnak.

Terjed a burkafóbia: a britek is követik a francia példát?


Egy brit konzervatív kormánypárti képviselő a franciához hasonló burkaellenes törvény mellett kampányol a szigetországban, és bár a kormány egyelőre kevéssé támogatja az elképzelést, egy felmérés szerint a lakosság többsége egyetértene vele. Szíria az első arab országként szintén betiltotta a teljes arcot takaró fátylakat az oktatásban.

A belga és a francia kezdeményezés után már a briteknél is felmerült az ötlet, hogy hasonló törvényt fogadjanak el, ami betiltaná a burkát és a nikábot, vagyis a teljes testet és arcot takaró muszlim női viseleteket a közterületeken. A törvényjavaslat egy brit tory képviselőtől származik, és bár sem a kormány, sem a pártja nem támogatja az elképzelést, Nagy-Britanniában is elindult a vita burkaügyben.

Philip Hollobone, a közép-angliai Kettering konzervatív egyéni képviselője már korábban is többször felhívta magára a figyelmet szabad szájú muszlimellenes nyilatkozataival. Idén februárban a bevándorlási törvény parlamenti vitájában úgy nyilatkozott a lefátyolozott arcú muszlim nőkről, hogy ez tulajdonképpen "a vallásos megfelelője annak, mint amikor az ember egy papírzacskóval a fején járkál, amin van két lyuk a szemeknek". A kijelentésért egy emberi jogi szervezet fel is jelentette a politikust a rendőrségen, de a vizsgálatnak végül nem lettek következményei.

Egyedül a burka ellen

Hollobone képviselő június végén terjesztette be egyéni képviselői indítványát, amiben az arc takarását kívánja szabályozni, de a törvényjavaslat vitájára majd csak decemberben kerülhet sor. Bár az előterjesztés pontos szövege nem ismert, a képviselő nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy a francia és a belga törvénytervezethez hasonló tiltásokat tervezne bevezetni a szigetországban is, mert mint az Independentnek adott interjújában elmondta, nem a különleges, vagy vallási öltözetekkel van baja, hanem azzal, hogy a burka és a nikáb eltakarják az arcot.

A politikus mindemellett úgy döntött, saját választókerületében már most elkezdi alkalmazni a burkaellenes intézkedéseket, és bejelentette, nem hajlandó fogadni és leülni tárgyalni azokkal a szavazóival, akiknek nem látja az arcát, ehelyett inkább azt javasolja nekik, hogy írjanak levelet, ha kapcsolatba szeretnének lépni vele.

Nem tűrik meg így az asszonyt (Fotó: MTI/EPA)

A Liberty brit emberi jogi szervezet élesen kritizálta Hollobone-t ezen utóbbi kijelentéseiért, mondván, hogy ezzel nemcsak vallásilag, de nemileg is megkülönbözteti a szavazóit, mert a burka és a nikáb csak a nőket érinti. James Welch, a csoport jogi igazgatója szerint pedig maga a burkaellenes törvény is komoly jogi akadályokba ütközne Nagy Britanniában, mert bár az Európai Emberi Jogi Bíróság Franciaország erős világi hagyományaira hivatkozott, amikor megvizsgálta a vallásos jelképek iskolai betiltására vonatkozó 2004-es törvényt, ez az érvelés a szigetország esetében nem állná meg a helyét. "A brit vallási tolerancia évszázados hagyománya mára a kulturális sokszínűség elfogadásává fejlődött. Nem kényszerítünk egyformaságot sem a vallási, sem más kisebbségeinkre." – írta Welch a Guardianban.

A burka betiltása "nem brit dolog"?

Philip Hollobone azonban közel sem élvezi még pártja, a kormányt adó toryk támogatását sem. A szélsőségesen EU-ellenes és Törökország uniós tagságát egyáltalán nem támogató politikus burkaellenes ötleteire reagálva Damian Green tory bevándorlásügyi miniszter elmondta, Nagy-Britannia nem kívánja követni a francia nemzetgyűlés példáját.

Green szerint a két ország politikai kultúrája teljesen eltérő, Franciaország pedig egy "agresszívan világi ország". "Személy szerint úgy gondolom, hogy megmondani az embereknek, hogy mit viselhetnek és mit nem, amikor csak kimennek az utcára, eléggé nem brit dolog lenne – vélekedett Green. –A mienk egy toleráns és kölcsönösen tisztelettudó társadalom."

A burkafóbia azonban egyre terjed Nagy-Britanniában és a világban is. Egy szigetországbeli felmérés szerint a lakosságnak mintegy 67 százaléka támogatná a burka és a nikáb betiltását a köztereken, és bár a nyugat-európai országok közül Spanyolországban a parlament elutasította a teljes testet és arcot fedő muszlim női viselet betiltását, de már Szíriában is elindult a radikális öltözetek elleni küzdelem.

Burkatilalom Szíriában is

Az arab országok közül Szíria az első, ahol szabályozni kívánják a muszlim női ruhadarabokat, ám a megszokott európai gyakorlatnak megfelelően itt is az oktatás terén történtek az első lépések. Július elején a szír oktatási minisztérium szóbeli iránymutatásának megfelelően több, mint ezer nőt bocsátottak el tanári állásából, mert nikábot hordtak, vagyis olyan ruhadarabot, ami csak a szemeket engedi láttatni a női testből, azóta pedig újabb irányelvek is született arról, hogy az egyetemekre nem vehetnek fel olyan nőket, akik így öltöznek.

A szír kormány azzal indokolta döntését, hogy a közel-keleti országban világi oktatás folyik, amibe nem kívánják a továbbiakban sem beengedni a vallási szélsőségeket, illetve hogy ezzel kívánják elejét venni az iszlám radikalizmus terjedésének.

2010. július 29., csütörtök

Állami elismertségre vágynak az iszlám szerint házasulók Csehországban

MTI

Évente nagyjából 10 házasságot kötnek muszlim szertartás szerint Csehországban, ám polgári esküvő hiányában, ezek érvénytelennek számítanak. A cseh muszlimok így azért harcolnak, hogy az esküvői szertartásaikat hivatalosan is elfogadják.

Kívülről megtanulta a Koránt egy idős muszlim analfabéta

MTI

Egy 86 éves szaúd-arábiai nő bebizonyította, hogy a hit hegyeket képes megmozgatni: analfabéta létére kívülről megtanulta az egész Koránt.

A SPA iszlám állami hírügynökség szerint a Rijádban élő Umm Talal al-Motairi megtanulta a Korán több mint 6200 sorát. Az idős nő az iszlám szent könyvét egy nők számára létrehozott jótékonysági szervezet Korán-kurzusán szúráról szúrára tanulta meg - a Korán összesen 114 szúrából, azaz fejezetből áll.

A kurzusokon a tanár soronként olvasta fel a Koránt a diákoknak, akik kórusban ismételték szavait.

Nem engedték úszásórára lányaikat - fizetniük kellett

Független Hírügynökség

Bázel város hatósága büntetést rótt ki öt muzulmán családra, amiért lányaikat nem engedték el a kötelező úszásoktatásra - adta hírül pénteken az AFP.

A szülők vallási okokra hivatkozva mondták azt, hogy gyerekeik nem mehetnek az iskolai úszásórákra. Azt is kifogásolták, hogy az uszodában vegyesen, azaz fiúkat lányokat együtt oktatták. A gyerekek mindegyike 10 év alatti.

Christoph Eymann, a város oktatási kabinetvezetője azt mondta, hogy a vallási csoportok képviselőivel is egyeztettek korábban a kérdésről, akik helyénvalónak találták, hogy a kisgyerekek együtt ússzanak.

A családokat 350 frankra (72 ezer forint) büntették. Ha a szülők ismételten nem engedik a gyerekeket úszásra, akkor ismét megbüntethetik őket.


Disznóság avagy a gúny tárgya megint az iszlám!

Az inkriminált létesítmény

A minap a Fővárosi Állat- és Növénykertben jártam. Hosszú ideig tudatosan kerültem az intézményt. Még akkor is, ha tudtam, hogy világhírű, s hogy előremutató oktatómunkát is végeztek. Csakhát a muszlim mégsem jár olyan helyre, ahol a vallásából gúnyt űznek. Tudnillik a egy mecsetszerű épület szolgál 1912 óta az elefántok és a vízilovak lakhelyéül.

De ami sok, az sok! Betelt a pohár! Az iszlámot gúnyolók tovább feszítik a húrt. A két már említett állat mellé újabb került. Mit tetszenek gondolni, hogy mi? Nem kell sokat gondolkodni. Elárulom. Ecsetfülű disznók. No komment...

Ha ez nem lenne elég, akkor folytathatom. Nevezetesen azzal, hogy az egyik sarokba a hinduk elefántfejű bálványát, Ganésát állították ki.

Ezek után csak "gratulálni" lehet a politikailag nem éppen korrekt húzásokhoz!

A Korán éve fesztivál - recenzió

A nagyérdemű

2010. július 28-án a lágymányosi TIT Stúdióban került megrendezésre az első magyarországi Korán-olvasó fesztivál. A fellépők délkelet-európai turnén vesznek részt. Kedden Belgrádban léptek fel, pénteken pedig a zágrábi közönség örülhet nekik.

A program első fellépője Sedad imám volt a dél-szerbiai Presevóból, ahol az albánlakta vidék egyik mecsetjének az ifjú vezetője. Azt adta elő a Kegyes Koránból, amit a naplementi és az esti imádság után olvasni szokás. Őt követte Ali Keles, a burszai Orhángázi dzsámi imámja, aki azelőtt 15 évig a híres burszai nagymecset müezzinje volt. Ezután a macedóniai Hayat énekegyüttes következett, ők arab és török nyelvű vallásos dalokat adtak elő. A program fénypontja a világbajnoki második helyezett Hayrettin Öztürk bemutatója volt. Hayrettin hodzsa egyébiránt a Samsuni Egyetem docense.

A közönség soraiban mintegy harmincan foglaltak helyet. Szinte kivétel nélkül magyar muszlimok, akik szellemi táplálékkal töltekezve hagyhatták el a helyszínt.

Egy floridai egyház Korán égetésre szólította fel híveit

Az Evangélikus Egyház honlapja közli

A Dove World Outreach Center nevű egyház a World Trade Center elleni terrortámadás évfordulóján Korán égetést tervez. Az akció nem csak az Egyesült Államok iszlám köreiben okoz gondot.


Terry D. Jones 2001 óta lelkésze ennek a gyülekezetnek és minden kritikát elutasít az akciójukkal szemben. A Korán égetéssel az áldozatokra szeretnének emlékezni, és az iszlám gonoszaival szembe kívánnak helyezkedni. A lelkipásztor szerint az iszlám vallás maga az ördögtől van (Lám-lám kibújt a szög a zsákból. A muszlimok sohasem állították, hogy a kereszténység nem isteni eredetű avagy égi vallás! - szerk.) és a keresztények feladata, hogy mindenkit óva intsenek ettől a vallástól – magyarázta Jones egy interjújában, amelyet a Religion News Service-nek (RNS) adott.

A gyülekezet a facebookon is létrehozott egy oldalt és azon agitálnak, már több mint ezer rajongójuk van.

Az amerikai Iszlám Kapcsolatok Tanácsának vezetője, Ramzy Kilic aggodalmának adott okot és szerinte ezzel az akcióval a gyülekezet csak elmélyíti a kereszténység és az iszlám közötti szakadékot.

Szeptember 10-én a muszlimok a ramadán végét, a böjti időszak végét fogják idén megünnepelni és az utána következő napon egy ilyen akció vallási érzéseket sért. (Valójában egy ilyen akció minden esetben iszonyatos nagy bunkóság és Isten elleni vétek! - szerk.)
.

Itt a disznóméhlepénytől és alkoholtól mentes iszlám smink

A Velvet cikke

Egy Angliában élő muszlim üzletasszony az iszlám előírásainak megfelelő, alkoholt és állati eredetű anyagokat nem tartalmazó smink-készletet dobott piacra.

swns halal makeup 030036808

A kollekcióban rúzsok, szemceruzák és pirosítók vannak, mindegyik az iszlám szigorú szabályainak megfelelő alapanyagokból összeállítva. Samina Akhter a Stylelistnek azt nyilatkozta, hogy azért tervezte meg az iszlám sminket, mert rosszul érezte magát attól, hogy nem tudja, mi van azokban a termékekben, amiket magára ken.

„Amikor utána néztem, kiderült, hogy rengeteg állati eredetű anyagot tartalmaznak, van, amelyikbe alkoholt, sőt, disznóplacentát is raknak” – nyilatkozta. (Vajon mi lehet az a smink, amiben egy malac méhlepényének részei vannak???)

swns halal makeup 060036811

„Az ilyen termékek miatt gondban vannak azok a muszlim nők, akik követni akarja a hitüket, de csinosak szeretnének lenni” – mondta Samina Akhter.

Az iszlám legszigorúbb szabályai szerint egyébként a női cicoma nyilvános helyen nem, csak a saját férj előtt megengedett, például a nyilvános parfümviselést és sminkelést sem nézi a vallási rendszer jó szemmel. Tavaly a teheráni állami televízió feje mondta azt, hogy az iráni tévébemondó nők ne sminkeljenek, mert az az iszlám tanításaival ellentétes, ennek megfelelően az országban illegálisnak számít.

swns halal makeup 010036806

A figyelmes szemlélők azonban, akik már jártak muszlimok lakta helyeken megfigyelhetik az iszlám szigorúbb tanait is követő (akár fejkendőt vagy a szemet szabadon hagyó burkát viselő) nők is élénken sminkelnek.

Iráni bizonyíték, hogy Washington az iszlám megdöntésére gyúr

MTI

Washington dollármilliárdokat ígért az iráni ellenzéki vezetőknek, ha sikerül megdönteniük az iszlám rendszert - jelezte az ILNA iráni hírügynökség szerdán egy befolyásos iráni politikust idézve

Ahmad Dzsannati ajatolláh, az alkotmány betartásán őrködő testületnek, az Őrök Tanácsának vezetője közölte, hogy olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek azt bizonyítják: az amerikai kormányzat máris kiutalt 1 milliárd dollárt a tavalyi iráni elnökválasztást követő "lázadás felbujtóinak", és további 50 milliárd dollárt ígért nekik, ha elérik a jelenlegi rendszer bukását.

Dzsannati szerint a amerikaiak szaúd-arábiai ügynökeik közvetítésével igyekeznek rávenni az iráni ellenzéki vezetőket a rendszerváltás elérésére. Az Őrök Tanácsának vezetője úgy vélte: a tavalyi zavargások felbujtói az amerikaiak segítségével szervezték meg az eseményeket, és biztosak voltak abban, hogy az iszlám forradalom összeomlik.

A tavaly júniusi elnökválasztást a hivatalos eredmények szerint Mahmúd Ahmadinezsád addigi államfő nyerte, ám az iráni lakosság egy része és néhány neves ellenzéki vezető ezt csalásnak minősítette. Ezután Teheránban és más iráni városokban hónapokon át tartottak a tüntetések, amelyeket a rendfenntartó erők végül brutális módszerekkel fojtottak el.

Az összecsapásokban nyolcvannál is többen vesztették életüket, több százan megsebesültek, s ezreket vettek őrizetbe.

Számos iráni vezető az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát vádolta az erőszakcselekmények kirobbantásával.

Veszélyben a bugyik a Gázai övezetben

MTI

Erkölcsösségre szólították fel a fehérnemű üzleteket a Gázai övezet hamaszos vezetői. Egy héttel azután, hogy megtiltották a nőknek, hogy nyilvános helyeken vízipipázzanak, a Hamász palesztin szervezet irányította rendőrség a hiányos ruházatú próbababák és a kihívó alsóneműket hirdető poszterek eltávolítására utasította a női fehérnemű üzleteket.

"Ezek az intézkedések a hétköznapi emberek panaszainak és elvárásának tesznek eleget. A hagyományaink megőrzéséről szólnak " - hangoztatta nyilatkozatában a rendőrség szóvivője, Ayman Al-Batniji szerdán.

A Hamász vezetői több ízben tagadták, hogy szándékukban állna az iszlám törvényeket ráerőltetni a 1,5 millió lakosú Gázai övezetre. (Amire persze minden joguk meglenne, hiszen a választók többsége erős mandátummal éppen ezzel bízta meg őket a demokratikus választásokon. - szerk.) Ennek ellenére, a Hamász rendőrei korábban már feloszlattak a területen egy hip-hop koncertet és - bár sikertelenül - megpróbálták hagyományos muszlim öltözék viselésére kényszeríteni a női ügyvédeket és diákokat, aminek nagy visszhangja lett a nyilvánosság előtt.

A palesztinok a Hamasz erényérvényesítő akcióit az iszlám saría vallástörvények sikertelen fenntartását kifogásoló konzervatív iszlám csoportok lecsillapítására tett törekvésekként értelmezik.

2010. július 27., kedd

Cameron újranyitja a török vitát

Cameron brit és Erdogan ...
Cameron brit és Erdogan török miniszterelnök: könnyen szót értenek? Sajtótájékoztató.
Reuters - Umit Bektas






























A Népszabadság cikke

Járt úton, kitaposott brit ösvényen halad az új konzervatív miniszterelnök, amikor kiáll a török EU-felvétel mellett. Előtte a munkáspárti Tony Blair is markánsan fellépett a török tagsági tárgyalások fenntartása, sőt gyorsítása mellett.


Elemzők sokféleképpen értékelik a brit fellépést. Egyesek szerint London úgy véli, hogy távlati érdeke az, hogy az unió minél lazább államközösség legyen, ne alakuljon ki európai „szuperállam”. Ennek egyik eszköze lehet a bővítésnek meglehetősen laza formája, ami megengedi a török jelenlétet is. A közép-európai, balkáni és balti államok felvétele óta az EU már úgysem a gazdag keresztény európaiak exkluzív klubja, miért ne lehetne tag az a Törökország, amely oly sokat tett a nyugati szövetségért? Cameron ezt azzal erősítette meg – az afganisztáni török részvételre utalva –, hogy lehetetlen állapot, amikor valakinek megengedik, hogy őrizze a tábort, de nem ülhet le a sátorban.

A brit kormányfő dicsérte a török gazdasági fejlődést és a reformok folytatására buzdított. A gázai flottilla elleni izraeli akciót tűrhetetlennek mondta, de felszólította Ankarát, ne szakítson a zsidó állammal. Érdekes eleme volt Cameron egyik megnyilvánulásának, hogy elítélte az európai iszlámellenességet, és a törököket identitásuk megőrzésére buzdította. Ez a kitétel alighanem Berlinnek és Párizsnak szól. A németek és a franciák tagság helyett kiemelt partnerséget kínálnak a törököknek. Más államok mellett Ausztria is élesen ellenzi a török tagfelvételt. Nem véletlenül azok az országok ellenzik a tagságot, ahol népes török, illetve muzulmán kisebbség él. Az integráció nehézségei, a néha bizarr kulturális különbségekről szerzett napi tapasztalatok ezeket a társadalmakat arra ösztönzik, hogy ne akarjanak az EU-ban több, mint hetvenmillió törököt látni.

A vallási, kulturálison kívüli a gazdasági és demográfiai előnyökről, hátrányokról is vitáznak. Kérdéses, hogy az elöregedő Európának éppen a török szinten álló frissítésre van szüksége? Törökországban rendkívüliek a regionális különbségek, s a szociális szint sem európai. Az EU jelenlegi támogatási rendszere feltehetően összeomlana a belépéssel a jelenlegi feltételek közepette.

Nem egyértelmű azonban azt sem, hogy mit kíván, hová tart a török elit. A mostani kormányzó erő egyre inkább kelet felé fordul. Nemcsak az izraeliekkel való konfliktus, de az Iránnal folytatott flört is erre utal. Egy török kommentátor írta nemrég, hogy miután országa az ENSZ BT-ben nem szavazta meg az Irán elleni szankciókat, több EU-diplomata ezt úgy értelmezte: Ankara "nincs Európával".

Törökország a világhatalommá válás útján

A hazánkhoz hasonlóan a versailles-i békediktátum igazságtalan döntéseit elszenvedő Törökország a szemünk láttára válik a világ egyik legbefolyásosabb országává. Mára visszafizették korábbi nemzetközi hiteleiket, a gazdaság prosperál, külpolitikailag pedig egyre inkább vezető szerepre törekszik világpolitikai szinten is. Korábbi szövetségesükkel, a népirtó Izrael állammal minden együttműködésüket felmondták.

A török kultúra igen színes és sokrétű, köszönhetően az oszmán múltnak, a kultúrák keveredésének és az iszlám tradícióknak. Az atatürki reformoknak köszönhetően Törökország a huszadik század nagy részében a nyugat-európai mintákat követte nem csak a politika, de a művészetek terén is. Próbálták megőrizni a régi kulturális értékeket is.

Ennek a a kettős folyamatnak köszönhetően a török kultúra ma a „kelet" és a „nyugat" egy igen érdekes és bonyolult keveréke. A versailles-i döntések kegyetlenségéből Törökország nem könnyes felejtésbe menekült, hanem Gazi Mustafa Kemal Paşa "Kemal Atatürk" (a gazi szó jelentése: hős) török katona és államférfi, a török függetlenségi háború hősének a vezetésével előbb megvívták a maguk függetlenségi háborúját, majd Atatürk, a törökök atyja felszámolta a lázadásokat, eltörölte a szultánságot, és 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot.

Ennek létrejötte után gazdasági, kulturális és szociális reformokat vezetett be. 1948 és 1950 között a Marshall-terv keretében Törökország 200 millió dollárnyi segélyt kapott és tagja lett az OECD-nek. Amerika stratégiai fontosságúnak tartotta a Törökországgal való jó viszonyt, Törökország pedig úgy vélte, csak akkor lelhet igazi szövetségesre az USA személyében, ha az amerikaiak által oly' fontosnak tartott valódi demokráciát is magáévá teszi.

Katonai puccsok után 1965-ben újra szabad választásokat rendeztek Törökországban, melyet Süleyman Demirel Igazságpártja nyert meg. A sajtó és az egyetemek nagyobb szabadságot kaptak, a gazdaságban pedig bevezették az ötéves terveket (nem szovjet, hanem nyugati mintára). A 80-as években ismét katonai puccs és soha nem látott erőszakhullám következett, már nem csak az egyetemisták, de középiskolások is fegyvert ragadtak. Azért is gyilkoltak, ha valaki rossz újságot olvasott...

A kilencvenes évek zavarosságában fogant meg az úgynevezett „mély állam" fogalma, amely a kormány és a rendfenntartó szervek maffiával való kapcsolatára utalt. Óriási botrány robbant ki egy autóbaleset miatt: kamionnak ütközött luxus-Mercedesben szörnyet halt az ismert bérgyilkos, Abdullah Çatlı, aki mellett az isztambuli rendőrfőnök-helyettes ült. A jármű arról az üdülőhelyről tartott hazafelé, ahol a belügyminiszter is tartózkodott.

A kétezres évek első felét a gazdasági összeolmás és a nemzetközi hitelek nyakló nélküli felvétele jellemezte a szekularizált és egyre jobban elszegényedő Törökországban. Mígnem 2002-ben elsöprő győzelmet aratott a fiatal, iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), élén Recep Tayyip Erdoğannal. A párt az 550 fős parlamentben 362 széket foglalhatott el. Erdogan és pártja öt évvel később is kormányt alakíthatott. Elkezdődött Törökország újkori történelmének aranykora.

A korábbi 50 %-os infláció ma körülbelül 7 %-os. A gazdasági növekedés ma 5-6 %-os. A régebben nyakló nélkül felvett IMF- és Világbanki hitelek az utolsó líráig vissza lettek fizetve. Ma valamennyi általános iskolában és gimnáziumban -beleértve a legkisebb vidéki falvakat is- ingyen jutnak a tankönyvekhez a diákok , az iskolák mindenütt internettel vannak felszerelve, a tanulók a legmagasabb szintű képzést kapják. 1923-tól 2002-ig 7000 kilométer út és autópálya épült, 2002-től máig több, mint tizenhétezer kilométer. A korrupciót gyakorlatilag felszámolták. Szíriával az állandó háborúskodás és még a '90-es évek vége felé is a háború fenyegető veszélye volt a jellemző, ma gyakorlatilag nincs határ Törökország és Szíria között, van viszont vízummentesség.

Iránnal élénk kereskedelmi kapcsolat a jellemző, ahogyan azzal a Kínával is, akik a koreaiakkal közösen egy nagyszabású vasútépítési munkára kaptak megbízást. A grúzokkal is immár kitűnő a viszony, míg Oroszországgal rekord export-import mérleget zárt a török gazdaság. A görögökkel való viszony rendezésének egyik kulcsa a ciprusi helyzet. A rendezésre irányuló ENSZ-tervet a török lakosság elfogadta, a görög nem. A török külügy egyébként a világpolitikában is bizonyított: Ahmet Davotoğlu külügyminiszter tárcája folyamatosan részt vevő a közvetítési tárgyalások során a Közel-Keleten és Bosznia-Hercegovinában is.

Történelmi fordulatot hozott a nemrég megkötött brazil-iráni-török atomegyezmény: az egész világot meglepetésként érte, amikor a nemzetközi sajtóban megjelentek a brazil elnök, a török miniszterelnök és az iráni államfő diadalittas hármas kézfogásáról készült felvételek. Lula da Silva és Recep Tayyip Erdogan Teheránban bejelentette, sikerült megállapodni Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel arról, hogy nemzetközi felügyelet alá helyezik a muzulmán köztársaság neokonzervatív cionisták által vitatott atomprogramját.

Így az Izraellel is szembekerülő Törökország a zseniális Ahmet Davotoğlu külügyminiszter vezetésével kifogta a szelet a nemzetközi cionisták vitorlájából. Törökország szakítani fog a „híd-szereppel", vagyis az önmagát Ázsia és Európa között feszülő hídként definiáló léttel. A törökök a saját gyökereikhez térnek vissza a mesterséges szekularizáció közel száz évének távlatából.

A fantasztikus gazdasági teljesítmény, az oszmán hagyományok és az iszlám reneszánsza a jellemző. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök bejelentette: a közeljövőben hajóra száll és személyesen kívánja megtörni a Gázai övezetet sújtó izraeli blokádot, miután a török zászló alatt is Gázába tartó izraeli segélyhajókat az izraeli hadsereg megtámadta, több embert lelőttek. A hajón izraeli képviselők és holokauszt-túlélők is voltak, a békeaktivisták pedig fegyvertelenül közelítették meg az izraeli partokat: induláskor tételes vámvizsgálat történt.

Erdogan kijelentette: „A Hamász nem terrorszervezet, hanem a palesztin nép által demokratikus választásokon megszavazott szervezet, amely védi népe földjét". Az incidensre válaszul Törökország visszahívta nagykövetét, és a katonai-kereskedelmi kapcsolatok teljes beszüntetését helyezte kilátásba, amennyiben Izrael nem kér hivatalosan bocsánatot. Ankara mindemellett az incidens nemzetközi kivizsgáláshoz, és az áldozatok kompenzálásához is ragaszkodik. A Mavi Marmara török segélyhajó utasai között véghezvitt izraeli tömeggyilkosságra reagálva a török kormányfő figyelmeztette Izraelt, hogy hagyjon föl a további vérontással. „Ha önök nem értenek törökül, elmondom hát héberül is: "Lo tircáh!, Ne ölj!" - idézte a Tízparancsolatot Erdogan. Június 26.-án pedig Törökország lezárta légterét Izrael előtt. Az apartheid államocskával bátran és példamutatóan szembeszálló miniszterelnök Kanadában úgy fogalmazott helyi riporterek előtt: a május 31-i gázai segélyflottilla elleni izraeli támadás miatt akadályozzák a légtér használatát Tel-Aviv számára. Mint ismeretes: március 17-én Magyarországon "gyakorlatoztak" izraeli kémrepülők, amelyek a török légteret is igénybe vették...

A legendás kínai muszlim hajós nyomában

A Múlt-kor történelmi portál cikke

Egy tizenegy főből álló kínai régészcsoport érkezett meg Kenyába, hogy a kelet-afrikai ország partjainál elsüllyedt Ming-kori hajóroncs nyomára bukkanjon, amely a 15. században létesített kereskedelmi kapcsolatok részleteibe engedne betekintést.

A hároméves, kétmillió fontos költségvetésű program a tervek szerint a turistaparadicsomnak számító Lamu és Malindi városára fog koncentrálódni, amellyel a szakemberek a két ország közös történelmének eleddig ismeretlen fejezetére kívánnak fényt deríteni.

A feltételezhetően a Ming-dinasztia hatalmas armadájába tartozó hajót 1418-ban a legendás Cseng Ho kormányozta Malindi felé. Egy kenyai legenda szerint – amelyet DNS-tesztek is bizonyítottak – a hajótörést szenvedett utasok közül néhányaknak sikerült kiúsznia a partra, majd miután kioltották a falu életét megkeserítő piton életét, az afrikaiak megbecsülésük jeléül megengedték, hogy az idegenek az országban maradjanak. A hajó megmaradt legénységének tagjai kenyai asszonyokat vettek feleségül, megteremtve a mai is létező kínai-afrikai közösség alapjait.

A Kínai Nemzeti Múzeummal és a Pekingi Egyetemmel együtt dolgozó Idle Farah, a Kenyai Nemzeti Múzeum igazgatója szerint a hajóroncsot Lamu szigete mellett sikerült azonosítani. „A portugál és arab hajók útvonalait már régóta tudjuk dokumentálni” – mondta az igazgató. „Reményeink szerint a hajóroncs megvizsgálásával most már Kína és Kelet-Afrika első kapcsolatfelvételét is pontosíthatjuk” – tette hozzá.

A projekt annak a kormányzati erőfeszítésnek a részét képezi, amely Cseng eredményeit kívánja reflektorfénybe állítani. Peking szerint ugyanis a muszlim hajós (Nem mellesleg Cseng volt az is, aki az iszlámot elvitte Malájziába! - szerk.) felfedezőútjai az Indiai- és a Csendes-óceánon évtizedekkel korábban történtek, mint Kolumbusz vagy Vasco da Gama utazásai. A kínai feljegyzések tanúsága szerint Cseng 1405-ben hajózott ki először, hétszer ért partot Délkelet-Ázsiában, Indiában, a Közel-Keleten és Afrikában, összesen háromszáz hajós flottával és harmincezer fős legénységgel.

A hajóskapitány rendszerint a kínai császár ajándékait – köztük aranyat, selymet és porcelánt – osztotta szét vendéglátói között, míg cserébe elefántcsontot, mirhát, zebrát és tevét kapott. A legnagyobb érdeklődést azonban egy zsiráf váltotta ki, amelyet állítólag Malindi szultánja ajándékozta a császárnak, de kérdés, hogy az állat pontosan hogyan jutott el a birodalomba; egy feljegyzés szerint Bengál uralkodóján keresztül, amely később Csenget arra ösztönözhette, hogy ezen felbuzdulva Kenyába hajózzon.

Herman Kiriama, a part menti régészeti kutatás vezetője elmondta, hogy a közös vállalkozás során először a szultán rezidenciáját próbálják beazonosítani, majd augusztus végén egy speciális kínai egység segítéségével a tengeri kutatást is megkezdik. A csapat bizakodó az elsüllyedt hajó lokalizációját illetően, ugyanis Cseng első utazásának hatszázadik évfordulója alkalmából 2005-ben már történtek kutatások a hely megállapítására.

Jót tettek a szankciók Iránnak


Leginkább a matematika segítségével lehet megoldani a diplomáciai konfliktusokat – állítja az Iráni Iszlám Köztársaság Budapestre akkreditált új nagykövete, aki a játékelmélet szakértője. Saeed Seyyed Agha Bani Hashemi szerint a szankciók kifejezetten jót tettek az iráni gazdaságnak, és országban a nők nyerik a munkaerő-piaci versenyt.

Néhány hete adta át megbízólevelét Sólyom Lászlónak, mi volt az első benyomása Magyarországgal kapcsolatban?


Rengeteget utazom Európában, de Magyarországon rendkívül otthonosan érzem magam. Az emberek nagyon kedvesek, akárcsak az irániak. Korábban teljesen más elképzelésem volt Magyarországról, azt hittem, hogy egy átlagos európai országhoz képest olyan két, három fokkal alacsonyabb fejlettségi szinten áll. Most viszont nem látok különbséget, sőt, azt tapasztalom, hogy sokkal szimpatikusabbak itt az emberek, mint bárhol, ahol eddig Európában megfordultam.

Matematikusként a játékelmélet a szakterülete. Mint tudós, hogyan tekint a magyar matematika eredményeire?

A matematikát magyar könyvekből sajátítottam el. A teheráni brit nagykövetséggel szemben van egy utca, ahol használt könyveket árusítanak. Ott találkoztam először magyar és orosz matematikai kiadványokkal angol nyelven. Nagyon hasznosak voltak, mert tele voltak példákkal és számunkra, akiknek az angol a második idegen nyelv, a részletes magyarázat rendkívül fontos volt. Nagyon örülök és hálás vagyok az Iráni Külügyminisztériumnak, hogy egy olyan országba küldtek, amely ennyi briliáns matematikust adott a világnak.

Hogyan képes alkalmazni matematikusi képzettségét diplomataként?

Teheránban a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója voltam, a tudományos és technológiai tanszék vezetője. Én a játékelméletet tanítottam, illetve annak alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokra és a politikatudományra. A játékelmélet a szociológián keresztül a közgazdaságtanon át a politológiáig mindenre alkalmazható. Az óráimon próbáltam megmutatni, hogy különböző nemzetközi kapcsolati problémákra hogyan modellezhető az elmélet és hogyan adható ennek segítségével a legjobb válasz az adott kérdésre.

A matematikában mindig a legjobb pozíció elérésére törekszünk, ezt próbáljuk maximalizálni, megközelíteni. Ha valaki elmélyül ebben a tudományban, rájöhet, hogy mindent meg lehet vele oldani, különösen igaz ez a diplomáciai szituációkra.

Milyen konkrét lépésekkel lehet elősegíteni a magyar-iráni kapcsolatok fejlődését?

Mielőtt ide jöttem, részletesen tanulmányoztam, hogy hol van a probléma Irán és Magyarország diplomáciai kapcsolatában. Van mit javítani rajta, nem megfelelő szintűek a kétoldalú kapcsolatok, habár a két ország közti viszony jónak mondható. Gazdasági, politikai, oktatási és kulturális téren egyaránt próbálok javulást elérni. Iránban és Magyarországban nagyon sok minden közös: a zászló hasonlóságától kezdve a lakosság DNS-éig. Négy-ötszáz éve már magyar követek indultak el Iránba a szafavida sahoktól segítséget kérni az oszmán törökök ellen.
Mit vár a közelgő magyar EU-elnökségtől?

Nagyon örülök, hogy Magyarország EU-elnök lesz a jövőben. Feladatomnak tekintem, hogy az unióval megismertessem Irán igazi arcát, hogy ne csak a szankciókról és a nukleáris programról szóljon a diskurzus. Irán független ország, gazdag, nagy ország. Magyarországon múlik, hogy mennyire használja ki ezt a lehetőséget. Számítunk rá, hogy az uniós elnökség ideje alatt az ország szorosabb kapcsolatot alakít ki velünk.

A Nabucco gázvezeték megvalósulására mekkora esélyt lát?

Irán olaj és gázkészletek szempontjából a leggazdagabb ország, Európán múlik, hogy megragadja-e a lehetőséget és kiaknázza-e az együttműködési lehetőségeket. Irán mindent megtesz, hogy létrejöjjön ez a megállapodás Európával és párbeszédet folytat Magyarországgal is az együttműködésről.

Mennyire tartja fontosnak, hogy a hazánkban tanuló több ezer iráni a magyar munkaerőpiacon helyezkedjenek el? Perspektívát jelent egy iráninak a magyarországi élet?


Az irániak tudásra szomjaznak, de jelenleg még nem tudjuk ezt a vágyat maradéktalanul kielégíteni. Az iráni egyetemekre jelentkező hallgatók száma minden évben duplája vagy triplája az intézmények felvevőképességének. Folyamatosan szeretném növelni a magyar egyetemeken tanuló iráni diákok számát, erről több egyetem rektorával is beszélgettem. Biztos vagyok benne, hogy a Magyarországon tanuló diákok többsége visszatér a hazájába, mert az itt megszerezhető tudásra nagy szükség van Iránban. Persze mindig vannak és lesznek is, akik maradnak és orvosként vagy mérnökként letelepednek Magyarországon.
Az iráni egyetemek hallgatóinak 70 százaléka nő, a munkaerőpiacon pedig verseny van, ami a végzettségük miatt 70 százalékban a nőknek kedvez. Korábban az Iráni Külügyminisztériumban dolgoztam, ott egy 15 fős felvételi elbeszélgetésen 9 nő és csupán 6 férfi volt. Hol találunk még ekkora szabadságra példát a világban?

Mit tud egy iráni átlagember rólunk?

Sajnos az irániak nagyon keveset tudnak Magyarországról. Én magam is azt hittem, hogy másod, vagy harmadrangúnak számít Európában. Célom, hogy ezen változtassak, terveim szerint számos iráni témájú kiállítás lesz a jövőben Magyarországon, például az iráni filmhét. De Iránban is szeretnék magyar témájú rendezvényeket szervezni, hogy megismerjük egymás kultúráját. Attól tartok, hogy a magyarok csak a cnn és a bbc alapján alkotnak képet Iránról és ez nem jó. Ott van például az iráni press tv , ahonnan reálisabb képet kaphat bárki arról, hogy milyen is Irán valójában. Ez a csatorna Magyarországról is elérhető az interneten keresztül.

Jó, ha az emberek különböző forrásokból tájékozódnak. Allah azért adta nekünk az értelmet, hogy megítéljük, melyik a helyes és melyik a hamis információ. Nem akarom senki helyett eldönteni, hogy Irán jó vagy rossz, azt ajánlom, hogy az iráni press tv-t, a cnn-t és a bbc-t párhuzamosan nézzék, hogy teljes képet kapjanak az országról. A szabadság a gondolkodás szabadságát jelenti Európában és Amerikában is, az nem szabadság, ha valaki megmondja, hogy csak bizonyos csatornákon keresztül lehet tájékozódni.

Beiktatása óta felvette-e már magyar pártokkal a kapcsolatot?

Eddig még nem, hiszen nagyon rövid ideje érkeztem, de minden párttal tervezem a találkozást. A parlament aktív segítségére is számítok a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében.

Mennyire érzi meg az iráni átlagember, hogy az atomprogram miatt szankciókkal sújtják az országot?

Irán harminc éve van ebben a helyzetben. A világ túl nagy ahhoz, hogy egy országot bármilyen szankciókkal korlátozzanak, vagy megpróbáljanak ellehetetleníteni. Már hozzászoktunk és megtanultunk harcolni ellene. A szankciók jó hatással vannak ránk, felpezsdítik a belső ipart. Megpróbálták tönkretenni az országunkat, nyomást gyakoroltak ránk a nyolc éven át ránk kényszerített (az Irakkal folytatott háború - a szerk.) háború alatt. Irán azonban a modern kori történelem során bebizonyította, hogy nem támad meg egyetlen országot sem és nem hajlandó engedni semmilyen nyomásnak. A nyolc éves háború nagy tanulság volt, soha nem szabad megismétlődnie. Az irániak hajlandóak bármeddig harcolni, ha a hazájukról van szó, okosabb nem megtámadni egy olyan országot, amelyet már egy nyolc évig tartó háborúban megedzettek.

Az iráni doktrína világos: együttműködünk a NAÜ-vel (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség), nem akarunk mást, csak orvosi és energiatermelési célra használni a nukleáris energiát. Maga Ali Khamenei, Irán legfelsőbb vezetője jelentette ki, hogy az atomfegyver nem elfogadható az ország számára és ellenkezik a muszlim vallás alapelveivel.

Iráni szemüvegen keresztül nézve mi folyik ma Irakban és Afganisztánban?

A kezdetektől fogva azon az állásponton vagyunk, hogy senki nem avatkozhat bele egy másik ország belügyeibe, minden országnak joga van ahhoz, hogy rendelkezzen saját maga felett. A megszállás eredménye a hihetetlenül nagy európai és amerikai, valamint iraki és afganisztáni áldozat. Amint elhagyják az országot, minden rendbe jön Irakban és Afganisztánban. Irán segíthet rendbe hozni a régió stabilitását.

2010. július 25., vasárnap

Kultúrák harca a női fürdőben



Muzulmán nők egy csoportja egy padon ül a baseli Eglisee fürdő női részlegében. Egy fejkendős anyuka néhány hónapos babát tart az ölében. Egy idősebb nem muzulmán nő azt jelzi, hogy a padon hagyta a csomagjait, ezért az az „övé”. Az anya a gyerekkel visszavonul, de a lánya dühösen néz mi nem hagyjuk magunkat elkergetni tekintettel. A lap által is megfigyelt konfliktus nyilvánvalóan nem tartozik a ritkaságok közé. Miközben néhány nem muzulmán nőt a muzulmánok egész testet beburkoló ruházata zavar, és a barátságtalanságuk miatt panaszkodnak, addig a muzulmán nőket elsősorban a férfi személyzet bosszantja. „A női fürdő a nőké” – fogalmaz Azize Elmasz. Ő képtelen megérteni, hogyan léphetnek be a női részlegbe férfiak. A mühlhauseni Latifa Zaimeche az egész testét elfedi, amikor megjelenik az úszómester. „Mi, muzulmán nők direkt azért jövünk ide, hogy a férfiaktól távol tudjunk fürdeni” – érvel. Ő nem kíván férfiak előtt fürdőruhában mutatkozni. Többször is felhívta erre a női úszómesterek figyelmét, eredmény nélkül.

Rolf Moser, aki a baseli városházán a sportintézmények használatáért és bérletéért felelős, kijelentette, tiszteletben tartják a muzulmán nők álláspontját. Ugyanakkor más megoldást nem tud javasolni, mint hogy a fürdő látogatóinak toleranciájára apelláljon. Mert üzemeltetési okokból néha egy férfinak dolgoznia kell. A munka struktúrája miatt amúgy sem lehetséges, hogy több nőt alkalmazzanak. Carolina Rosamiliát, a női fürdő rendszeres látogatóját zavarja, ha nők teljesen fedett testtel vonulnak a vízbe. Ez a fürdő szabályzata szerint amúgy is tilos. „Egyszer megfigyeltem, amint muzulmánok egy monokinis nőt sértegettek” – folytatta Rosamilia, aki szerint a muzulmán nők azt követelték, hogy takarja el magát. Akkor ő a nő védelmére kelt, mert a szabályzat engedélyezi a felső nélküli napozást. S ezzel még a muzulmánoknak is együtt kell élniük.

Elképzelhető viszont, hogy a régióban elterjedhetnek az úgynevezett burkinik. Ez az egész testet, még a fejet is elfedő ruházat, amely fürdőruhaanyagból készült.

Niszf-us-saaban (Beraat)



A niszf-us-saaban vagy a niszf min as-saaban kifejezés az iszlám vallás hidzsri naptára nyolcadik hónapjának, -a saaban hónapnak-, a felére utal. Azaz a szent saaban hónap 14. napjáról 15-ik napjára virradó éjszaka és az azt követő nappal. Ez az éjszaka 2010-ben a július 26-áról 27-ére virradó hétfő éjszaka és a keddi nap. A niszf-us-saabant nevezik beraatnak is. Ez a szóhasználat az iszlám későbbi évszázadaiban terjedt el, főleg a perzsa, urdu és török nyelvterületen. A beraat este a megváltás éjszakája.

Ez az áldott éjszaka –egyes Korán-értelmezések szerint- a vallás szent könyvében is említésre kerül. Az El-dzselálejn című Korán-magyarázat a Korán 44. fejezetének (A füst című szúra) elejét tartja idevonatkozónak. A Magasságos Allah a következőket mondja (Korán 44:2-6):

وَالْكِتَابِ الْمُبِينِ

إِنَّا أَنزَلْنَاهُ فِي لَيْلَةٍ مُّبَارَكَةٍ ۚ إِنَّا كُنَّا مُنذِرِينَ

فِيهَا يُفْرَقُ كُلُّ أَمْرٍ حَكِيمٍ

أَمْرًا مِّنْ عِندِنَا ۚ إِنَّا كُنَّا مُرْسِلِينَ

رَحْمَةً مِّن رَّبِّكَ ۚ إِنَّهُ هُوَ السَّمِيعُ الْعَلِيمُ

Ez magyarul a következőket jelenti:

  • Az egyértelmű Írásra.
  • Íme! Mi lebocsájtánk azt az áldott éjszakán, s lám! -Mi figyelmeztetők voltunk-.
  • Miben elválasztatik minden bölcs parancsolás,
  • A parancsolás Mitőlünk való. - Lám! Mi voltunk a Küldők, -
  • Kegyelemként a te Uradtól. Lám! Ő a Meghalló, a Mindentudó.

A szövegben megjelenő „áldott éjszaka” értelmezése vita tárgyát képezi a Korán értelmezői között. Egyesek a ramadán havi elrendelés éjszakájára értik, mások a niszf-us-saaban éjszakáját látják benne, megint mások mindkét éjszakára vonatkoztatják. Ez utóbbi álláspont szerint a Korán szövege niszf-us-saaban során jutott el a legfelsőbb égből a legalsóbb égbe, s az elrendelés éjszakája során pedig Mohamed prófétához (béke legyen vele).

Miért is fontos saaban hónapja? Saaban hónapját a próféta hónapjának szokás tartani. Annak a hónapnak, mely összeköti a másik két hónapot: az őt megelőző redzsebet és az őt követő saabant. Ibn Hibbán és Dajlami hagyománygyűjteményei és Rafii történelemkönyve tartalmazza Mohamed prófétának (béke legyen vele) és kortársainak a következő rövid párbeszédét:

„A próféta (béke legyen vele) kérdezte:

- Tudjátok, miért hívják saabannak (ezt a hónapot)?

Ők azt mondták:

- Csak Allah és a prófétája tudják.

Erre ő:

- Mert sok áldás árad szét ebben a hónapban.”

Saaban tehát egy áldott és szent hónap, a ramadáni böjti hónapra való felkészülés végső állomása. Az egyre fokozatosabb lelki elmélyülés és testi megtisztulás időszaka, mely során megkezdődik az áldások kiáradása is.

Saaban hónap, és különösképp a saaban havi böjt kiemelkedően fontos volt Mohamed próféta (béke legyen vele) számára. Bajhaki hagyománygyűjteményében Abu Hurejra (Allah legyen vele elégedett) elbeszélésében olvasható a következő tanítás, amit Allah küldötte (béke legyen vele) egy szentbeszéd során mondott: „Oh emberek! Könnyítsétek és tisztítsátok meg testeteket a saaban havi böjt segítségével, hogy minél könnyebben és hasznosabban böjtölhessetek ramadánban. Bárki aki három napot böjtöl saaban hónapban, bűnei megbocsáttatnak.” Mohamed próféta (béke legyen vele) nem csupán tanította, hanem gyakorolta is a saaban havi böjtöt, hiszen Aisa (Allah legyen vele elégedett) azt meséli Bukharíj hagyománygyűjteménye szerint, hogy „ soha nem láttam Allah küldöttét (béke legyen vele) ramadánon kívül annyit böjtölni, mint saabanban.”

Saaban áldott hónapjának, és a saaban havi böjtnek a jelentősége vitathatatlan. Hasonlóan kiemelkedő e hónap középső napja. Ezt Ibn Hibbán hiteles hagyománya bizonyítja, amit három fontos prófétai kortársra (Muadz ibn Dzsebel, Mákhul és Málik ibn Jukhamír) is vissza tud vezetni: „Allah letekint a teremtményeire saaban közepén. Megbocsát a teremtményeinek kivéve az istenkáromlóknak (musrik) és a viszályszítóknak (musáhin).” A Magasságos Allah nevei és tulajdonságai közé tartozik, hogy Kegyelmes, és az is, hogy Könyörületes. Kegyelme szinte határtalanná válik niszf-us-saaban napján, de nem terjed ki a musrikokra, s azokra sem, akik elvesztve lelki egyensúlyukat, saját megváltásuk helyett mások viselt dolgaival foglalkoznak.

Mi a teendő beraat napján? Jelentősége ellenére nem kapcsolódik kötelező rituálé hozzá. Legfontosabb az, hogy tartsuk számon ezt az éjszakát, s töltsük azt úgy, hogy a Magasságos Allah elégedett lehessen velünk. A leghelyesebb az, ha az éjszakát követő nap böjtölünk. Ezt támasztja alá az is, hogy a saabani böjt, illetve a fehér napok (egy holdhónap három középső napja) böjtölése szunna. Végezzünk önkéntes istenszolgálatokat: imádkozzunk, olvassunk Koránt, látogassuk meg muszlim rokonaink és ismerőseink sírjait, tartsunk népszerűsítő előadásokat, vagy vegyünk részt ilyeneken! Ám ne gondoljuk azt, hogy ezek az önkéntes istenszolgálatok niszf-us-saaban napján szunnának tekintendők!

2010. július 24., szombat

Lemondhatnak a muzulmán nők az arcot eltakaró ruhaviseletről?

Független Hírügynökség
Hevesen bírálta egy vezető szaúdi hitszónok Franciaországot az arcot eltakaró muzulmán női ruhaviselet betiltása miatt - közölte szombati számában a sivatagi királyság egyik újságja. A lapnak interjút adó hitszónok ugyanakkor elfogadhatónak tartotta, hogy a muzulmán nők mondjanak le az ilyen öltözék viseléséről, amennyiben egy olyan országban élnek, ahol nem engedélyezik azt.

"Logikátlan és ésszerűtlen, hogy a francia kormány keresztülvisz egy ilyen döntést, amelyet még azok is elítélnek, akik nem muzulmánok, mivel a világi államnak biztosítania kell a vallásszabadságot és tisztelni kell a vallási szokásokat" - közölte Sejk Aed al-Qarni, az Al-Hayat nevű lapnak nyilatkozva.

A hitszónok azonban hozzátette: "jobb, ha a muzulmán nők megmutatják az arcukat, amennyiben az adott országban tiltják a burkát és a niqabot, vagy emiatt zaklatásnak vannak kitéve." A hitszónok azt is mondta, hogy véleményével számos muszlim hittudós egyetért.

Sejk Aed al-Qarni szerint a muzulmánoknak nem szabad szembehelyezkedniük az állammal, illetve országukkal, ha ott tiltják ezt a ruhaviseletet. "A szaúdi turistáknak is azt mondom: ha ilyen helyzettel kerülnek szembe, van egy pont az iszlám törvénykezésben, amikor az Úr kijelenti: annyira féld az istent, amennyire tudod."

A francia nemzetgyűlés július 13-án tiltotta be az arcot teljesen vagy csak a szemvonalnál eltakaró muzulmán női ruha viselését nyilvános helyeken. A szenátus szeptemberben dönt a törvényről, amit utána még meg lehet támadni az Alkotmánybí

2010. július 23., péntek

Többnejű férfiak alakítottak klubot Malájziában

MTI

Malajziában tavaly alapítottak klubot a többnejűség támogatói. A mintegy ezerfős tagság hangoztatja, hogy a poligámia csökkenti a házasságtörések számát, és többek közt javítja az egykori prostituáltak házasságkötési esélyeit.

A Malajziában élő muzulmán férfiaknak a jog legfeljebb négy feleséget engedélyez, ehhez azonban szükség van egy saríja bíróság beleegyezésére. Az ázsiai országban az iszlám vallásúak között köttetett házasságok öt százalékában a vőlegény már egy vagy két feleséggel az oldalán köt újabb frigyet. A 28 milliós ország lakosságának kétharmada az iszlám vallás követője.

Vigyázat: Ahmadiyya!

Az iszlámra külsőségeiben nagyon hasonlító, ám az iszlám vallástól elkülönülő vallási csoport jelent meg újfent Magyarországon. A csoport önmagát Ahmadijja néven nevezi, ám a muszlimok őket a kadiáni szóval jelölik, mert a szekta alapítója egy brit zsoldban működő indiai titkosügynök, Mirza Ghulam Ahmad Kadiani volt.

Az első ahmadi/kadináni misszió 1935-ben létesült Budapesten. 1936-ban Ahmed Khan Iyaz lett annak a vezetője, aki 35 embert meg is térített. Ezután az 1990-es években működött csoportjuk Magyarországon. Ez 2002-ben szűnt meg, mikor a szervezet főtitkára szombathelyi Molnár Miklós áttért az iszlámra. Ezután menekülttáborokban igyekeztek kiszolgáltatott pakisztáni fiatalokat megnyerni céljaiknak.

Honlapjuk ITT érhető el.

EZ a cikkük pedig ahmadi vallásról beszél, ami jól bizonyítja, hogy NEM muszlimok!