A bahreini muszlim ellenzék pártjai

Lássuk csak, kik is alkotják a bahreini ellenzéket a Kitekintő cikke alapján!

Síita muszlimok két nagy mozgalommal rendelkeznek, a mérsékeltebb és jóval nagyobb támogatottságú al-Wefaq és a kisebb, de annál radikálisabb Haq szervezettel.

Al-Wefaq logója

Az al-Wefaq saját állítása szerint körülbelül 80 ezer, míg a Gulf Daily News szerint mindössze 1500 taggal rendelkezik. Mindenesetre a törvényhozás alsó házában 18 képviselővel volt jelen a képviselők múlt heti lemondásig, messze a legnagyobb ellenzéki erőt képviselve. Alapvetően készek a fennálló politikai rendszerben résztvenni, némi változtatással. A király 2002-ben bevezetett Nemzeti Akció Alapszabályáteredetileg támogatták. Számos vezetőjük az Alapokmány reformjainak köszönhetően térhett haza, mint például a szervezeten belül a mérsékeltek táborárhoz tartozó Wefaq-vezető: Ali Salman sejk. Mikor azonban kiderült, hogy nemcsak a választott Alsóház, hanem a király által kijelölt Felsőház is törvényhozási jogkörrel lett felruházva, megvonták a bizalmukat a Nemzeti Akció Alapszabálytól és a 2002-es választásokat is bojkottálták. Az al-Wefaq szerint csak választott képviselőknek van joga – azaz az Alsóháznak – törvényeket hozni. Ugyanakkor éppen saját maguk kérdőjelezték meg ezen alapelvhez való ragaszkodásuk komolyságát, mikor a nők jogait illetően csupán a vallási vezetőket tartják megfelelő törvényhozónak - akik nem éppen arról híresek, hogy választanák őket. A szervezet közel áll a síita vallási testülethez, az Iszlám Tudósok Tanácsához, és ennek megfelelően bizonyos kérdésekben – mint például a családot érintő jogok, öltözködési szabályok – vitában állanak a szekuláris pártokkal.

A Haq logója

A Haq Mozgalom a Szabadságért és Demokráciáért tagjaink 2006-ban vált ki az általuk túl engedékenynek bélyegzett al-Wefaqból vált ki. Vezetőik nem csak parlamenti mandátummal nem rendelkeznek, néhányan az országban sem tartózkodnak. A Haq vezetője, Hassan Mushaima éppen a napokban próbál hazatérni londoni száműzetéséből; a legutóbbi hírek szerint egyenlőre Beirútban várva, hogy felengedjék egy Bahreinbe induló gépre. Az al-Wefaq álláspontjával ellentétesen a Haq szívesen látná, ha nem csak a kormány távozna, hanem az egész uralkodócsalád.

A szunnita muszlimok ugyancsak két szervezettel rendelkeznek: a mérsékeltebb al-Menbar és az iszlám keményvonalas interpretációjának gondolatát képviselő Al-Asalah iszlám közösségekkel.

Al-Menbar

Al-Menbar az „al-Eslah Közösség” politikai szárnya, melyet a Muszlim Testvériséggel azonosítanak. Bizonyos témakörökben, mint például a nők jogai, sokkal liberálisabbak más iszlamista pártoknál, s az uralkodó család elűzését sem támogatják. Alapvetően jól szervezettek mecseteik hálózata révén és egy konzervatív társadalmi programot hirdetnek.

Az al-Asalah szalafista párt, azaz a szunnita iszlám egy szigorúbb irányzatát képviseli, mely a „tiszta tanítást” és a jámbor ősöket állítja követendő példaként a hívők elé. Leginkább arról a programjáról híres, mely szerint minden iszlám-előtti történeti emléket el kell pusztítani. A síita muszlimokat ugyan eltévelyedetteknek tartja, de „morális ügyekben” együttműködik velük.

Waad logó

A szekulárisok igazán egyetlen olyan szervezettel rendelkeznek jelenleg, melyet érdemes megemlíteni: Waad - Nemzeti Demokratikus Közösség. Ugyan a baloldal történelmileg erős gyökerekkel rendelkezik Bahreinben, a kommunizmus térvesztésével és az iszlamisták megnövekedett jelentőségének köszönhetően mára régi fényük kissé megkopott. A Waad a korábbi radikális, maoista, szocilaista és arab nacionalista jelzőkkel bíró Népi Frontból nőtt ki, prominens tagjaik többsége szintén a 2002-es reformok alatt tért haza. Vezetőjük, Ibrahim Sharif szintén éveket töltött külföldön száműzetésben.

A fent említett szervezeteknek és a szervezetlen „táborozó” fiataloknak (akikhez egyébként a Haq áll a legközelebb) kellene tehát egységes követeléseket küldeniük a várakozó álláspontra helyezkedett koronahercegnek.A jelenlegi erőviszonyok szerint az ellenzéki tábor két legfontosabb személye, akik vezető szerepre számíthatnak a tárgyalások során, Ali Salman sejk, az al-Wafaq és Ibrahim Sharif, a Waaf vezetője.

A bahreini ellenzékben van tehát, aki kormányt váltana, míg mások az uralkodó családot is távozásra bírnák. Választott törvényhozást szeretne mindenki, de míg egyesek a nőknek továbbra is szavazati jogot és választhatóságot biztosítana, mások szerint ez ellentétes az iszlám tanításaival. Egy részük szerint a Nemzeti Akció Alapszabály alapvetően nem rossz, mások eltörölnék. Síita keményvonalasok, szunnita liberálisok, baloldaliak, és még sokan mások. S amint Hassan Mushaima sikeresen hazatér, elemzők szerint még tovább szélesedik az ellenzéki táboron belüli megosztottság. A lista pedig csak várat magára.

Tartózkodnak a vallási ellentéttől a bahreini tüntetők

Az Origo cikke

A rendőrök és tüntetők közti összecsapásban eddig ketten haltak meg Bahreinben, pedig a demonstrálók békés jelszavakat skandáltak. Az egyiptomi forradalom sikere nyomán tartott demonstrációt vallási ellentét is bonyolítja, de a tüntetők igyekeznek egységesen fellépni.

"Nem szunniták vagyunk és nem síiták. Csak szabadok akarunk lenni" - kiabálták tüntetők Bahreinben. A New York Times szerint több mint tízezer demonstráló vett részt azon a keddi tüntetésen, amelyet az egyiptomi forrongások sikerén fellelkesülve tartottak. A tüntetők demokratikus átalakulást követelnek, de a háttérben vallási ellentét is feszül.

Bahreinben Hamad bin Isa al-Kalifa az uralkodó, aki a többnyire szunnita elittel kormányoz együtt, miközben a lakosság közel 70 százaléka az iszlám másik fő ágához, a síita ághoz tartozik. A vallási megosztottságot jelzi, hogy miután már két halálos áldozata volt a tüntetéseknek, a legnagyobb síita tömörülés bejelentette, hogy nem kíván részt venni a parlament munkájában.

A tüntetők azt is kiabálták, hogy békés szándékkal vannak az utcán. Az egyiptomi forradalom sikerén felbuzdulva hétfőn is tüntetéseket tartottak Bahreinben, ahol egy demonstráló meghalt a rendőrökkel való összecsapásban.

Az elhunyt emlékére rendezett megemlékezésre több ezer fő gyűlt össze, bár a kormányzat közlekedési nehézségekre hivatkozva azt ajánlotta, hogy maradjanak távol a centrumtól. A rendőrök ismét összecsaptak a tüntetőkkel, s a tömegbe lőttek, megölve a második tüntetőt.

Az eseményekre reagálva a bahreini király ritkaságnak számító televízióbeszédet mondott, amelyben részvétét nyilvánította az elhunytak családjával, és közölte, hogy a királyságban a változás nem áll meg. A New York Times szerint a király egy évtizede ígéri a politikai rendszer reformját, de a fejlődés lassú volt.

Erdogan: "1370 éve átérezzük Kerbala fájdalmát"

Erdogan az ünnepi emelvényen

Recep Tayyip Erdogan szunnita török miniszterelnök a helyi síiták asúrai menetén mondott beszédében méltatta a szunnita-síita egység megteremtésének fontosságát. Az isztambuli megemlékezésen megjelent Selahettin Özgündüz, a török síiták vezetője és Ali Akbar Velajati, volt iráni külügyminiszter, elnöki tanácsadó - jelentette a Teheran Times.

Erdogan ünnepi szónoklatában kiemelte, hogy Huszein imámra emlékszünk bárhol és bármikor, ha azt halljuk, hogy egy ártatlan ember életét oltották ki. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy országában mindenki fontos, senki sem lehet másodrangú állampolgár.

Özgündüz készül magát megkorbácsolni

Erdogan jelenlétét az asúrai gyászmeneten mindenki jelzésértékűnek tekinti.

Velajati a muszlimok egységének fontosságát méltatta, s arra kérte a hívőket, hogy álljanak ki a palesztinok ügye mellett.

Isztambulban 2009-ben nyílt meg az európai oldal Halkali nevű külvárosában az első dzsáferi síita mecset.

Fatva tiltja Szaúd-Arábiában Aisa megsértését

MTI

A szaúdi vallási hatóság óva intett egy fatvában Mohamed próféta feleségeinek megsértésétől, miután egy kuvaiti síita támadást intézett egyikük, Aisa ellen.

"Allah küldöttének társait megsérteni vagy nekitámadni családja becsületének feleségei révén súlyos bűn" - szögezte le a szaúdi hírügynökség által nyilvánosságra hozott közleményében a Tudományos Kutatás és Fatvák Állandó Bizottsága, a Nagy Ulemák Tanácsának testülete.

Jászer el-Habíb kuvaiti síita aktivista, aki börtönbüntetése elől menekült el az Öböl menti államból, arra a kijelentésre ragadtatta magát Mohamed egyik feleségével kapcsolatban, hogy "Aisa a pokolban van ... lábánál felfüggesztve". Habíb korábban az iszlám első két kalifáját sértegette, ezért kapta a tízéves börtönbüntetést.

Aisát a szunnita (az iszlám világban többségi) muzulmánok "a hívők anyjaként" tisztelik, míg a síiták megvetik, mert úgy tartják, hogy nem támogatta az ő első imámjuk, Ali törekvését arra, hogy Mohamed próféta utóda legyen.

Szaúd-Arábiában, ahol a lakosságnak mintegy tíz százaléka tartozik az iszlám síita ágához, Habíb szavait egy síita méltóság is elítélte.

Kuvaitban Habíbot megfosztották állampolgárságától a muzulmán hit megsértésével és vallási lázadás szításával vádolva őt.

Ali Hamenei ajatollah, (a síita) Irán legfőbb vallási vezetője október elején ugyancsak fatvát tett közzé, amely megtiltja Aisa, vagy a szunnita iszlám bármely más neves személyisége elleni sértést.

A törökök is kérnek egy szeletet az afrikai tortából?

A Magyar Nemzet cikke a The Economist alapján

Egyre nagyobb politikai szerepet vállalna az afrikai országokban Törökország, aminek történelmi okai is vannak, de manapság az Európa határán lévő ország egyre több üzletembere lát fantáziát a „fekete” kontinensben. A törökök iszlám vallása és az afrikai muszlimok egyre jobb kapcsolata is sok új lehetőséget biztosít a két fél kapcsolatában.

Törökországnak ismét az iszlám világ vezetőjének kellene lennie – mondta Mbombo Ibrahim Moubarak, egy humanitárius programot vezető iszlám vallási vezető annak kapcsán, hogy Abdullah Gül első török elnökként ellátogatott Kamerunba és Kongóba. Moubarak úgy gondolja, hogy Törökország a legjobb példája az iszlám megfontolt képviseletének, mivel magáévá tette a nyugati típusú demokrácia és a szabad piac képviseletét, amely kiváló modellt nyújt az afrikai muszlimok számára. Nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy szunnita törökök által épített és vezetett iskolák, mecsetek létesülnek kontinensszerte – tette hozzá.

A török elnök látogatását felértékelte az is, hogy 140 üzletember kísérte el afrikai útjára. A világgazdasági válság negatívan érintette a törökországi kereskedelmet az európai országokkal, emiatt a kis- és középvállalkozások lehetséges kitörési lehetőségként tekintettek Afrikára. Mindemellett a törökök repülőtereket létesítenek Afrika-szerte, így mostanra a Török Légitársaságnak már közvetlen járatai vannak Addisz Abebába, Dakarba, Johannesburgba, Lagosba és Nairobiba. Mehmet Buyukeksi, a török exportszövetség elnöke úgy nyilatkozott: országa kivitele a 2001-es 1,5 milliárd dollárról 2009-re 10 milliárdra nőtt. „Mi hiszünk Afrika jövőjében” – fogalmazott.

Történelmi hagyományok

Törökország nem reménykedik abban, hogy képes versenyezni Kínával vagy Indiával a „fekete” kontinensen. „Tiszta lappal érkeztünk ide, humanista megközelítéssel” – mondta Gül. Tény, hogy Egyiptom, Algéria, Líbia és Szudán régen az Ottomán Birodalom részei voltak, de ettől délebbre még nem nagyon ismerik a törököket. A helyieknek gyakran keserű emlékeik vannak az európai gyarmatosítókról és az arab rabszolga-kereskedőkről, ezért a törökök által képviselt iszlám egy későbbi jó kapcsolat alapjai lehetnek.

Törökország uniós törekvései azonban nehezíthetik az afrikai ambícióikat. Erre a legjobb példa, hogy vissza kellett vonnia a török kormányzatnak a szudáni elnök meghívását, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság a dárfuri vérengzések miatt eljárást indított ellene.

Ebubekir Keskin 37 éves török üzletember a kameruni Doulában kezdett vállalkozásba. Török készítésű tésztát cserél helyi fára. Azt mondja: az ő üzleti modellje a helyi muszlim közösséggel való szövetségre épül. Az ő ambícióit alátámaszthatják a legnagyobb iszlám testvériségi szervezet török tagjai. Fetullah Gulen, a társaság vezetője bár Amerikában él, de 60 iskolát vezet 30 különféle afrikai országban. Az iskolákban helyiek és török származásúak is oktatnak, de ezek az intézmények nyugati típusú elitképzést próbálnak nyújtani. Az Európa és Ázsia határán fekvő ország 12 új nagykövetséget kíván nyitni Afrikában, emellett több fiatal afrikai diplomata tanul ankarai iskolákban.