2011. január 23., vasárnap
Letartóztatták B.Z-t, a berlini mecsetgyújtogatót
A tettes elfogásában a rendőrséget az is segítette, hogy az újságcikkekből készített kollázst hagyott hátra minden helyszínen.
A letartóztatott iszlámellenes férfi monogramja B.Z.
2010. december 9., csütörtök
Nyomozócsoport alakult Berlinben iszlámellenes bűncselekmények földerítésére
![]() |
| A berlini Al Nur mecset volt a szélsőségesek egyik célpontja |
2010. november 24., szerda
Te kire lőnél?
"Színtiszta rasszizmus, a muzulmánok elvakult gyűlölete" - jellemezte alig egy éve a drezdai államügyész az Oroszországból áttelepült Alex W. viselkedését, aki ugyanebben a bírósági épületben, 2009 júniusában, brutális kegyetlenséggel végzett az egyiptomi származású, akkor három hónapos terhes, Marwa el-Sherbini-vel. A történet - az alkohol, és drogproblémákkal küszködő - orosz bevándorló "civilizálatlan" viselkedésével kezdődött: amikor a játszótéren sétáló Marwa arra kérte, adja át kisgyerekének a gyerek-hintát, a fiatalember válaszul üvöltözni kezdett vele: "Fejkendős iszlám terrorista vagy, és a fiadból is az lesz". Az ügyből feljelentés, abból bírósági per lett. A tárgyalásra Alex egy késsel a zsebében érkezett, majd egy váratlan pillanatban tucatnyi késszúrással, szinte lemészárolta a nőt. A történetnek megdöbbentő tragikuma mellett, volt még egy a német közvéleményt megrázó mellékszála. A híradások szerint, a bírósági "vérfürdő" színhelyére érkező rendőr, megpillantva a földön vérben fagyva fekvő nőt, a közvetlen közelében térdeplő "arab" kinézetű férfit, és hisztérikusan sikoltozó emberek zűrzavarát, először - reflexszerűen - a Marwa-nak segíteni igyekvő, egyiptomi származású, sejtbiológusként itt dolgozó, és szintén súlyos sebeket kapott férjre lőtt rá.
Sokan felvetették az eset kapcsán, netán a rendőrök is "rasszisták" voltak. Ezt a későbbi vizsgálat nem igazolta. A rendőr azt vallotta: a helyzet nyomása alatt ösztönszerűen cselekedett. Ez a magyarázat azonban sokakat nem győzött meg. Ma is vannak, akik azt gondolják, a rasszizmus mélyen benne gyökeredzik az emberek egy részében, legfeljebb rejtegetni akarják. Mások viszont úgy vélik, ők hasonló helyzetben sem veszítenék el "fejüket" és soha nem viselkednének rasszista módon. A tudomány ugyanakkor egyre összetettebb és árnyaltabb képet fest a, sajnos növekvő számú, és nemzetközi érdeklődést kiváltó, rejtett rasszizmus jelenségéről.
Ha Anthony Greenwald-ot, a washingtoni egyetem pszichológia-oktatóját megkérdezték volna, mit tekint két legfontosabb jellemzőjének, valószínű azt válaszolta volna: alapvetően liberális gondolkodású polgár, és kutatóként, az un. Implicit Association Test egyik kifejlesztője. Az IAT egy olyan pszichológiai vizsgálati eszköz, amely a beállítódás, és az öntudatlan mentális asszociációk közötti kapcsolatot elemzésére szolgál. Az emberi agy különös adottsága, hogy bizonyos tárgyakat, képeket vagy fogalmakat öntudatlanul is összefüggésbe hoz, a velük szokásosan kapcsolatba kerülő tulajdonságokkal. A legtöbb ember a kígyóról a marásra asszociál, a virágról viszont mindenkinek automatikusan az "illat" jut eszébe. Ez önmagában nem meglepő, életünk során a környezetünkben levő dolgokat számtalanszor társítjuk hozzájuk kötődő tulajdonságokkal, vagy érzésekkel. A kutató tehát abból indult ki, hogy amikor meglátunk egy dolgot, vagy szemünk elé tűnik a neve, könnyebb és gyorsabb olyan fogalommal azonosítani azt, amely életünk során mindig hozzá kapcsolódott, ugyanakkor nehezebben jut eszünkbe róla olyan fogalom, amely egyáltalán nem szokott vele összefüggésben előfordulni. Ha valaki meglátja például a "magyar" szót, azt gyorsabban azonosítja a "puszta", mint mondjuk a "gleccser" szóval, és - nem meglepő módon - ez éppen fordított a "svájci" szóval, amelyhez könnyebben kapcsoljuk a "gleccser", mint a "puszta" kifejezést.
Greenwald tehát egy szó-asszociációs játékot szerkesztett: virágok, és rovarok neveit helyezte el az egyik oszlopba, míg a másikba, véletlen sorrendben, pozitív (szép, illatos), illetve negatív (ronda, büdös) jelentésű kifejezéseket. A vizsgálat során arra az - egyáltalán nem meglepő - eredményre jutott, hogy a kísérleti alanyok gyorsabban összekapcsolták a "virág" kifejezést, a "szép", mint a "büdös" fogalommal, és fordítva, a "svábbogarat" az "undorítóval", mint a "kedves" szóval. Lemérve tehát az időt, ami a szavak egymáshoz "passzításához" szükséges, azt találta, hogy az emberek gyorsabban képesek az "összeillőket" párosítására, mint az "össze nem illők" összerendezésére. Greenwald azonban - igazi kutatóként - nem állt meg itt. Különböző szavakból álló listákat alkotott, így például az egyik listára neveket - amerikai "fehérek" tipikus neveit, mint George, vagy John, és tipikus "színes" neveket, mint Alonzo, vagy Jamal, - vett fel, míg a másikra kedves, pozitív, illetve kedvezőtlen, negatív jelentésű szavakat.
Azt várta, hogy liberális gondolkodású emberként, egyforma gyorsan fogja párosítani a "fehéreket" és "színeseket", a pozitív vagy negatív fogalmakkal. Ám legnagyobb megdöbbenésére, a vizsgálat során - amikor az időkorlátok miatt nem volt idő hosszan mérlegelni, amikor tehát a "tudat-alattija" működött - gyorsabban kapcsolata össze a "fehér" neveket kellemes (szép, okos) szavakkal, és fordítva, a "színes" neveket negatív értelmű (ördög, vagy méreg) szavakkal. Greeewald-ot egyszerűen sokkolta az eredmény. Az ugyanis - agyának, tudatosan nem ellenőrizhető, rejtett rasszizmusról tanúskodott. A kísérletet azóta, az implicit asszociációs teszt segítségével, sokszor, sok helyen elvégezték egybehangzó és meghökkentő eredménnyel: lényegében minden ember rejtetten rasszista. Amikor tehát valamiképpen "kikapcsolják" a tudatos mérlegelést, minden kísérleti alanynál előbukkannak az emberek különböző csoportjain belül hagyományosan elterjedt, a "rasszokhoz" kapcsolódó előítéletek. Még inkább meglepte a kutatókat az, hogy a "fekete" kísérleti alanyok, akik szavakban kiálltak saját rasszuk mellett, az implicit asszociációs tesztben jóval gyengébb preferenciát mutattak saját csoportjukhoz, mint a "fehérek" a sajátjukhoz. Mindez a közéletben gyakran előforduló szituációk körültekintőbb értelmezését követeli. Abból, hogy valaki hogyan nyilatkozik szavakban, még nem következik, hogy mit fog tenni egy konkrét helyzetben. És abból, hogy az egyik helyzetben hogyan viselkedik, nem következik, hogy egy másik helyzetben mit cselekszik.
Ennek az öntudatlan rasszizmusnak - mivel minden döntésünkbe bejátszik, függetlenül attól, tudatában vagyunk-e ennek, vagy sem - esetenként igen súlyos következményei lehetnek. Van, amikor pusztán arról van szó, hogy - bár ez sem kevés - öntudatlanul is negatívabban ítéljük meg azt a személyt, aki eltérő - esetleg velünk "ellenségesnek" gondolt - "rasszhoz" tartozik. Ez már önmagában aggodalomra adhat okot, hiszen gyakran egy hétköznapi szituációnak is lehetnek messzemenő következményei. A probléma azonban az, hogy hisztérikussá váló társadalmunkban egyre gyakrabban fordul elő - miként a drezdai bíróság épületében megesett cselekményben - nem hétköznapi helyzet. Ilyenkor nem áll rendelkezésre elegendő idő az elfogulatlan mérlegelésre. A szituáció áttekinthetetlen, a körülmények sürgetőek, a helyzet veszélyes. Így, még ha akarnánk, sem vagyunk képesek "visszaszabályozni" önmagunkat. Ilyenkor rendszerint megfelejtkezünk a politikai korrektség kívánalmairól. A tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy ilyen helyzetekben a tragikus tévedés gyakorisága jelentősen megnő.
A jelenség hátterét vizsgáló amerikai kísérletet éppen egy tragikus történet nyomán és annak elemzésére dolgozták ki. A nagy port felvert esetben a "fehér" rendőrök lelőttek egy - a későbbi vizsgálat által egyértelműen ártatlannak minősített - fegyvertelen "fekete" fiatalembert. A kutatók a rendőrök helyzetét szimulálták: a résztvevőknek egy képernyőn játszódó szituációt kell nyomon követni, és sürgető körülmények között a szükséges döntést - "lőni, vagy nem lőni" - meghozni. A körülményeket szándékosan kissé bizonytalanra formálták: a képernyőn - hol "fehér", hol "fekete" - személyt lehetett látni, amint a kezében, hol pisztolyt, hol egy pisztolynak is vélhető, de teljesen ártatlan tárgyat, mondjuk egy mobil telefont tartott. A kísérleti személyek feladata az volt, hozzanak gyors döntést, hogy észrevéve ezt a személyt azonnal tüzelnek-e, vagy sem. Mindenkit arra kényszerítettek tehát, hogy az adott szituációban ösztönszerűen döntsenek: tisztázó információt keresnek-e, (vagyis tájékozódik, kérdezget) vagy, - miként a cowbolyok - "csípőből tüzelnek".
Az eredmények azt mutatták, hogy a "fehér" kísérleti személyek, ha a képernyő feltűnő pisztolyos alak "fehér" volt, inkább informálódtak, míg ha "fekete" volt, azonnal tüzeltek. Vagyis, a "fehér" - de előzetes vizsgálatok, kérdőíves felmérések szerint nem különösebben előítéletes - személyek rendre elfogultak voltak a "feketék" kárára.
Nagyobb valószínűséggel tüzeltek fegyveres "feketékre", mint "fehérekre", és ugyanakkor gyorsabban, és pontosabban azonosították fegyvertelenként a "fehéreket", mint a "feketéket" Ez az adott szituációban azt jelentette, hogy ha ilyen helyzetbe kerülnek az életben, akkor egyértelműen érvényre jut rejtett, mondhatni "ösztönös rasszizmusuk", és az - értelemszerűen - tragikus végkifejlethez vezet.
Úgy tűnik tehát, hogy míg agyunk egyik része, a politikai korrektség elvárásainak megfelelően az "felülírja" előítéleteket, egy másik, mélyebben fekvő és rejtettebb része - amely azonban épp úgy kiveszi részét döntéseinkben, nagyon is részrehajló. Ennek a hatását számtalan kísérletben igazolták: az álláshirdetésnél, a rendőri igazoltatásnál, vagy bírói ítéletek alkotásánál. Éppen az említett kísérletek mutatják, jobb tudatában lenni hatásaiknak, mint tagadni azokat. Sőt, célszerű tekintettel lenni erre a hétköznapokban is. Ugyanis, a nem különösebben kiélezett helyzetekben gyakran kényszerülünk döntést hozni, mondjuk egy állás interjúnál, amikor a másik számára "életbevágó" következményei lehetnek annak, hogy - tudatunkon kívül - bizonyos csoportok tagjait előnyben, más csoportok tagjait hátrányba hozunk.
Arról van szó, hogy - még a magát abszolút elfogulatlannak tekintő - ember is, anélkül, hogy ennek tudatában volna, a világot eleve torzan látja. Ez többnyire apróságban nyilvánul meg, különösen, ha szűkében vagyunk az időnek. Így például, pusztán a kinézete miatt nem hívunk vissza valakit, egy másik személynek meg, mondjuk a neve alapján, szűk korlátok között is időt szorítunk. A felvételi beszélgetésen az egyiknek plusz pontokat adunk, a másiknál meg nem értékeljük a helyes választ. Hasonlóképpen működik a "rasszista" agyunk a lakásunk kiadásánál, gyermekünk születésnapi meghívásánál, vagy annál a döntésnél, kölcsön adjuk-e a szomszédnak a fűnyírót, esetleg pusztán arról van szó, helyet szorítsunk magunk mellett a metrón. A következmények ilyenkor is súlyosak: jelentős társadalmi csoportok hétköznapi életérzése - még ha norma is a politikai korrektség, és a törvények biztosítják is az egyenlőséget - rasszista társadalom veszi őket körül. Ha pedig az egyén olyan mikroközösségben éli életét, amelyben az átlagosnál gyakrabban szabadulnak el az indulatok, és kerül veszélyes körülmények közzé, meghatározó élettapasztalata: a társadalmi intézmények mindig a kárára döntenek, és ez gyakran az életébe kerül.
2010. november 23., kedd
Olaszországban már listázzák a muszlimokat
![]() |
| Kellő számú mecset híján az utcán imádkoznak a trevisói muszlimok |
2010. november 8., hétfő
Lebuktak a muszlim zarándokokat megkoppasztók
| Az Afriport cikke |
Az El-Watan (Szülőföld) ellenzéki lap értesülései szerint az algériai hatóságok minden idők egyik legnagyobb nemzetközi pénzhamisító hálózatára bukkantak, amikor őrizetbe vettek három férfit. A gyanúsítottakról annyit lehet tudni, hogy 27 és 35 év körüliek, munkanélküliek és büntetlen előéletűek. A három férfi összesen 5 milliárd hamis algériai dinárt hozott forgalomba. A csalók illegális pénzváltással foglalkoztak. A napilap úgy tudja, a három férfi olasz és francia bűnszövetkezetekkel is kapcsolatban állt. |
2010. szeptember 23., csütörtök
Mégis volt koránégetés
Őrizetbe vettek hat személyt faji gyűlöletkeltés gyanúja miatt, miután a világhálón egy olyan, szeptember 11-én készült videofelvételt tettek közzé magukról, amelyen elégetnek két koránt - közölte csütörtökön a brit rendőrség.
A northumbriai rendőrség által kiadott közlemény szerint a hat férfit óvadék ellenében már szabadlábra helyezték, de tettükért az észak-angliai Gateshead bírósága előtt felelniük kell majd.
Az iszlám szent könyvét elégető személyek közül kettő szeptember 15-én, négy pedig szeptember 22-én került rendőrkézre.
A gatesheadi városvezetés hangsúlyozta, hogy a történtek nem tükrözik a helybeliek erkölcsi és világnézeti meggyőződését.
2010. szeptember 15., szerda
Hogyan fogják betartatni a burkatörvényt?
A mérsékeltebb franciaországi muzulmán vallási vezetők mindeközben arra készülnek, hogy ez idő alatt elmagyarázzák az érintetteknek, hogy nem kötelező a szóban forgó ruhadarab viselése. Az iszlám gyökerekhez való visszatérést hirdető és így a nők elfátyolozását is szorgalmazó szalafisták részéről azonban komoly ellenállásra számítanak a hatóságok.
Ez utóbbiak a mérsékeltebb muzulmánokat komolytalannak, olykor egyenesen hitetleneknek tartják, és a jelek szerint a burkavita megkezdése óta nyílt provokációba kezdtek a nagyobb városokban. Több polgármester arról számol ugyanis be, hogy míg az elfátyolozott nőket korábban csak a külvárosokban lehetett látni, mára a városközpontokban is egyre gyakrabban megjelennek, ráadásul az utóbbi hónapokban létszámuk is megugrott.
A rendőrök egyelőre azt mondják, hogy még semmilyen utasítást sem kaptak arra nézve, miképpen történjen a törvényt megszegők előállítása, és attól tartanak, hogy a leendő intézkedésekkel csak tovább élesedik az érzékenynek minősített negyedekben uralkodó hatóságellenes hangulat.
A helyzetet bonyolítja, hogy számos franciaországi muzulmán számára a burka választás kérdése, és nem értenek egyet viselésének szabályozásával. Egy a szocialista párthoz közelálló muzulmán férfi például egyenesen polgári engedetlenségre buzdítja a nőket, és 200 ezer eurót különített el egy számlán, amelyből szándéka szerint a burka viselésén értek bírságát fogja kifizetni.
A kérdés körül egyébként sajátos ideológiai és hitvita is kialakult. Miközben a nem muzulmán francia nők egy része azt mondja, mindenkinek joga van ahhoz, hogy lássa, ki jön vele szembe az utcán, a fátyolt viselők közül többen azt állítják, hogy testük és arcuk elrejtésével valójában saját méltóságukat védelmezik. Mások viszont arról számolnak be, hogy azt követően döntöttek a fátyol viselése mellett, hogy hallották az egyik arab prédikátor intelmeit, aki azt mondta: az utcán fedetlenül közlekedő nők lelkét haláluk után Isten megsemmisíti.
2010. július 29., csütörtök
Veszélyben a bugyik a Gázai övezetben
A Hamász vezetői több ízben tagadták, hogy szándékukban állna az iszlám törvényeket ráerőltetni a 1,5 millió lakosú Gázai övezetre. (Amire persze minden joguk meglenne, hiszen a választók többsége erős mandátummal éppen ezzel bízta meg őket a demokratikus választásokon. - szerk.) Ennek ellenére, a Hamász rendőrei korábban már feloszlattak a területen egy hip-hop koncertet és - bár sikertelenül - megpróbálták hagyományos muszlim öltözék viselésére kényszeríteni a női ügyvédeket és diákokat, aminek nagy visszhangja lett a nyilvánosság előtt.
A palesztinok a Hamasz erényérvényesítő akcióit az iszlám saría vallástörvények sikertelen fenntartását kifogásoló konzervatív iszlám csoportok lecsillapítására tett törekvésekként értelmezik.
2010. június 29., kedd
Feldühödött afgánok: az amerikaiak kutyát vittek a muszlim iskolába
A kabuli rendőrfőnök helyettese csak a letartóztatások hírét erősítette meg, és tisztázta, hogy az akcióban kizárólag afgán rendőrök vettek részt. - A múlt éjszaka a titkosszolgálat és a rendőrség három embert tartóztatott le egy madraszában, akik a hírszerzés szerint korábban több erőszakos cselekményekben is szerepet játszottak – mondta Khalil Dastijar. A tüntetőkkel való összecsapásokban legalább 15 rendőr, és 5 tüntető sérült meg.
Közben szintén az afgán fővárosban ismeretlen fegyveresek rálőttek az ENSZ egyik járművére, az amerikai nagykövetség közelében. A támadásban a pick-up vezetője súlyosan megsérült. Azt egyelőre nem tudni, ki felelős a támadásért.
2010. május 22., szombat
A megvert erkölcscsősz
(Nem mintha bigottságukat ajánlanánk!... :-)
A vallási erkölcsök Szaúd-Arábiában sem a régiek - már korábban írtam, hogy a világ talán második legteokratább országa (a Vatikán után, és Irán előtt, mert ott a nép mintha kissé ellenállna az örök üdvösség biztosítására irányuló vallásállami gondoskodásnak) is elindult a hanyatlás útján.
Miután a nagyfőnök koedukált egyetemet alapított, ahova nincs belépése az erkölcsrendőrségnek, most olyan rendeletet hoztak, amely megengedi, hogy életmentés céljából a tűzoltók belépjenek nőknek fenntartott épületekbe. Nyolc évvel ezelőtt ugyanis kitört a botrány, amikor a fátyolkényszer 15 iskolás lány életébe került: amikor a lányok ugyanis kimenekültek volna égő iskolájukba, az erkölcsrendőrök visszatuszkolták őket a tűzbe, mert nem voltak kellően elfátyolozva (a nők, ha egymás között vannak, ugyanis levetkőznek). Szemtanuk szerint még verték is őket.
Újabb fejezethez jutott most az ország - ezúttal az erkölcscsősz húzta a rövidebbet. Tudni kell hozzá, hogy az erkölcsrendészet folyamatosan igazoltatja a közterületen tartózkodókat, főleg, ha egy nőt és egy férfit lát együtt, hátha tilosban járnak (a "tilos" ott kezdődik, hogy egy nő és egy férfi egymással szóba áll, holott nem rokonok). Egy közparkban egy férfi elájult igazoltatás közben, mire a nő nekiesett az erkölcsrendőrnek, aki kénytelen volt kórházban kezeltetni sérüléseit.
Nem vagyok nagy barátja az önbíráskodásnak, de remélem, a totális elfátyolozottságnak köszönhetően a nő megússza - az ilyesmit arrafelé könnyen minősítik vallásellenességnek, amit akár halállal büntetnek.
2010. április 23., péntek
Nem viselhetnek iszlám kendőt a francia sofőrök
AP
Megbírságoltak egy iszlám fejkendőt viselő női sofőrt Franciaországban, mert a rendőrség szerint a ruhadarab korlátozta a vezető látóterét.
A közúti rendőrök még április elején szabták ki a 22 eurós büntetést a muszlim asszonyra. A sofőr ügyvédje tiltakozik a döntés ellen, szerinte ugyanis a kendő legfeljebb annyira korlátozza a vezető látóterét, mint egy bukósisak.
Nicolas Sarkozy francia elnök csütörtökön nyújtott be egy törvénytervezetet az arcot a szemen kívül teljesen eltakaró iszlám ruhadarab, a burka közterületen való viselésének
Harmincegy év nyolcezer áldozatért
Hogy pontosan hány embert öltek meg a raktárban, azt nem lehet tudni, de a bíróság a tanúvallomások alapján megállapította, hogy a kérdéses napon, 1995. július 13-án mintegy ezer embert öltek meg. Az áldozatokat tömegsírba temették, de később kiásták és más helyre vitték őket, hogy ne maradjon nyoma a vérengzésnek.
A két rendőrt bűnösnek találták abban is, hogy férfi családtagjaiktól elválasztott, Srebrenicából máshova irányított muzulmán nőket, gyerekeket és öregeket kísértek.
2010. április 3., szombat
Vallási incidens a cordobai katedrálisban
A Független Hírügynökség híre
Muszlimok egy csoportja megpróbált imádkozni szerdán a spanyolországi Cordoba katedrálisában, ami eredetileg mecset volt, közölte a spanyol rendőrség pénteken. A próbálkozást megakadályozták a biztonsági őrök, végül a helyszínre érkező rendőrökkel kisebb dulakodás kezdődött. Az incidens végén két turistát őrizetbe vettek, egy rendőr és egy biztonsági őr pedig könnyebben megsérült.
A rendőrség szerint Ausztriából érkezett 120 muszlim szerda este, majd megnézték a katedrálist. Hatan vagy heten közülük az iszlám vallás szokásai szerint imádkozni kezdtek, mire a biztonsági őrök felszólították őket, hogy fejezzék be.
Az őrökkel és a kiérkező rendőrökkel heves vita, majd dulakodás kezdődött. A rendőrség szerint két turista erőszakosan lépett fel, ezért őrizetbe vették őket a közrend megzavarása és a hatóságok személyekkel szembeni ellenállás vádjával. Végül a csoport kivonult, és az őrizetbe vetteket is elengedték később.
A cordobai katedrálist Nagy Mecsetként építették a mórok az ibériai félsziget meghódítása után a VIII. században. Cordoba három vallás városaként volt ismert, ahol a keresztények, a zsidók és a muszlimok békésen megfértek egymással a középkorban.
A Nagy Mecsetből 1236-ban lett katedrális, miután III. Ferdinánd király kiűzte a mórokat, azóta ritka kivételektől eltekintve a muzulmánoknak tilos volt imádkozniuk a katedrálisban, amely megőrizte a mór hagyományt építészetileg. Az UNESCO 1984-ben a világörökség részének nyilvánította a katedrálist, amely a turisták kedvelt úticélja.



