Iszlám művészeti kiállítás Rióban

Brazília legrégebbi mecsete
az 1920-as évekből

A helyi Press TV szerint brazíliai Rio de Janeiro ad otthont egy nagyszabású iszlám művészeti kiállításnak, melynek darabjait számos országból, így Maliból, Mauritániából, Líbiából, Libanonból, Burkina Fasóból, Nigériából és Iránból gyűjtötték. A gyűjtemény, mely később Sao Paolóban is látható lesz, Daniel Farah esztéta munkáját dicséri. A kiállítás legtöbb darabját iráni múzeumok őrzik, köztük 67 tárgy Reza Pahlavi sah palotáját díszítette az iszlám forradalom előtt.

A számos papiruszból, fából, fémből és egyéb anyagból készült művészeti termékek között e legrégebbi a 8. századból ered. Ezek egy sivatagi várkastély romjai közül kerültek elő.

A szervezők remélik, hogy a program segít abban, hogy a brazil közönség megismerhesse az iszlám vallás és díszítőművészet valódi arcát.

Allah nevében

Az országot később körbejáró kollekció a Cukorsüveg-hegy lábánál december 26-ig lesz látható.

Spanyol nyelvű iszlám adót indít Ahmedinezsád

A Népszabadság cikke

A túlnyomóan katolikus Latin-Amerikában magyarázná az iszlám vallást Mahmúd Ahmadinedzsad -írja a brit Guardian. Az iráni államfő ugyanis spanyol nyelvű nemzetközi tévécsatornát indít, felismerve, hogy a világ fele spanyolul beszél.

Dél-Amerika legmagasabb minaretje a venezuelai Caracasban

Az iráni állami televízió, az IRIB eddig arabul és angolul sugárzott (a farszi mellett). Teheránban is belátták, hogy  a harcias nyilatkozatok mellett szükség van a média jelentette softpowerre, puhább befolyásolásra, hogy saját szájuk íze szerint mutassák be a világot. Ahmadinedzsad ugyanis előszeretettel vádolja a nyugati államokat (és a médiát) kettős mércével: szerinte eltúlozzák például az olyan esetek fontosságát, mint a házasságtörésérért megkövezésre ítélt iráni asszony esete.

Latin-Amerika  erre a témára biztos nem lesz vevő, ám az Amerika- és kapitalizmus ellenes kritika itt termékeny talajba hullhat. Irán ráadásul jó kapcsolatokat ápol Brazíliával (ami ugyan portugál nyelvű, de a spanyol adást azért ha akarják, ők is megértik), Venezuelával és Bolíviával is. Teherán műholdakkal sugározza majd a műsorokat, függetlenül attól, hogy otthon továbbra sem engedélyezték a műholdas vevőket, tartva a kulturális sokszínűség zavaró hatásaitól. Ettől persze számos iráni háztartás felszereli a tányérokat, hogy a hatóságok aztán időről időre leszedjék őket.

Az Irán elleni szankciók tragikomikája

A Politaktika szerkesztőségi cikke Massoud Parsi írása alapján

A Brazília és Törökország által kivitelezett PR puccskísérlet nem csak az Obama adminisztráció kompromisszum képtelenségére világított rá, hanem magukat a ’világ vélemény’ szószólóivá léptették elő.

Irán 22 éve vívja gazdasági csatáját az USA-val.

Az utóbbi napok vitája Irán atomprogramját illetően számos váratlan és drámai fordulatot eredményezett.
Hétfőn Irán, Törökország és Brazília közös nyilatkozatot adott ki, miszerint Irán 1200 kg alacsony dúsítású uránt szállít Törökországnak orvosi célokra szánt magasan dúsított urán ellenében.
A nyilatkozat volt az első konkrét lépés a korábbi IAEA vezető által megfogalmazott és ENSZ által 6 hónapja jóváhagyott program megvalósításának irányában.

A USA nélkül elért nagy áttörés azonban hamar keserű csalódásba torkollott.
Egy nappal a nyilatkozat után Hillary Clinton, az USA külügyi államtitkára bejelentette, hogy az USA Kína és Oroszország támogatásával az ENSZ Biztonsági tanácsa elé terjeszti az Iránra vonatkozó korábban elutasított újabb szankció tervezetet.

Ez az a fajta nemzetközi ’vezetőség’ ami vereséget csinál az atomsorompó egyezmény megvalósulását előmozdító győzelemből.
A béke láthatóan nem alternatíva a Nobel béke díjas Obama-nak sem.
Ilyen vezetőséggel az ENSZ biztonsági tanácsa csak saját inkompetenciáját hangsúlyozza, és jelentőségét rombolja.

Irán 22 éve vívja gazdasági csatáját az USA-val.
A USA teheráni nagykövetségének átvétele után 1979-ben Jimmy Carter akkori elnök szankciókkal sújtotta Iránt, befagyasztva annak 12 milliárd dolláros külföldi bankokban elhelyezett vagyonát.
A szankciók azonban eltörpültek az Irakkal háborúba keveredő ország egyéb gondjai mellett.

Irán ezután csak harmadik ország közvetítésével juthatott az USA termékeihez, viszonylag kis plusz költséggel. Az ország exportja – nagyrészt olaj, szőnyegek, kaviár és pisztácia – nem egyetlen piactól függött.
1995-ben az USA akkori elnöke Bill Clinton jelentősen kiterjesztette a szankciókat, lényegében kitiltva az amerikai cégeket Iránból.
Még ugyanabban az évben az amerikai kongresszus büntető intézkedéseket vezetett be azon vállalatok ellen, melyek 20 millió dollárnál többet fektettek be az iráni energia szektorba.

Bár ezek a szankciók 2000 után felpuhultak, Washington büntető lépéseket vezetett be az iráni bankok ellen, és az iráni katonaságra és nukleáris technológiára összpontosított.
Irán atomtechnológiája ennek ellenére a vártnál gyorsabban fejlődött, és a szankcionált iráni bankok a dollárt elhagyva más valutákban végezték tranzakcióikat, ami végül immunissá tette őket a világválsággal szemben.
Végül az iszlám bankrendszer nyújtotta a legjobb védelmet a nyugati ’büntető’ rendszerű bankrendszer ellen.

Irán exportja az 1987-es 8,5 milliárd dollárról 2006-ra 70 milliárdra nőtt, ami 824 %-os növekedést jelent, és idén várhatóan eléri a 82 milliárd dollárt.
Irán legnagyobb export piaca Irak és Kína.
A kereskedelem ezen országok felé 2003-tól exponenciálisan növekszik, irónikusan Irak amerikai megszállása óta.

A szankciók ellenére jelentősen nőtt a közvetlen külföldi befektetések összege (FDI) is, mely várhatóan megduplázódik a következő négy évben.
Ez Irán erősödő Dél-dél kereskedelmének köszönhető, ami gyakorlatilag iráni válasz-szankció a nyugat ellen. Legutóbb pl. a Kínai Nemzeti Petróleum Társaság szorította ki a zsugorodó francia Total olajipari társaságot Iránból.

A szankciók Iránt érintő káros hatása inkább az elszalasztott lehetőségekben mérhető.
Mialatt Irán gazdaságának 5%-os átlagos növekedése meghaladja a nyugati országokét, elmarad az olyan gyorsan fejlődő országokétól, mint Kína, Brazília, India vagy Vietnam.

Az Egyesült Arab Emirátusok és Szingapúr váltak a legjelentősebb külföldi befektetőkké, de az Európai unió is jelentős kereskedelmi partnernek számít.
Az iráni kormány a szállítási költségek és adók csökkentésével, a szabadkereskedelmi zónák kiterjesztésével segíti az ország exportját.

Az IMF kimutatása szerint Irán a 16. legnagyobb gazdaság, kiegyensúlyozott növekedéssel és kereskedelmi mérleggel, ill. alacsony adósság teherrel.

Irán petro-kémiai exportja 2000-től a 15 szörösére nőtt, acél és gépkocsi gyártása a legnagyobb a térségben.
Irán azon kevés országok közé tartozik, melyek vezető szerepet játszanak a nano, atom és űr technológiákban.
Ezen felül az alacsony hadikiadásaik ellenére a térség egyik legkifinomultabb haditechnikája is rendelkezésükre áll.

A Brazília és Törökország által kivitelezett PR puccskísérlet nem csak az Obama adminisztrácó kompromisszum képtelenségére világított rá, hanem magukat a ’világ vélemény’ szószólóivá léptették elő.
Az általuk értelmezett új világrend konkrét demonstrációjával közvetlenül is az USA kihívójává váltak.

A kísérlet lényegében felhívás egy olyan világért, ahol az ügyletek egy új korszak szellemisége szerinti kapcsolatok alapján köttetnek, és amihez elengedhetetlen az ENSZ biztonsági tanácsának reformja.