A Borsod Online cikke
![]() |
| Deniz Özgün. Én azért azt is firtatnám, hogy jutott be az egyetemre! |
![]() |
| Deniz Özgün. Én azért azt is firtatnám, hogy jutott be az egyetemre! |
![]() |
| Khloponin fél |
![]() |
| Vakvezető ló és fejkendős lány Michiganben |
| A vitatott épület, ahol iszlám könyvesbolt is található |
![]() |
| Aygül Özkan |
Lehet, hogy sokakat nem hoz tűzbe ez a tény, de valójában nagy változást jelent Szaúd-Arábiában – nyilatkozta Fahad al-Alhoumoudi, a szaúdi egyetem tanára, az amerikai tanár útjának kezdeményezője. A philadelphiai professzor látogatása azt követően jött létre, hogy a rijadi egyetemről 14 tanár egyhetes kurzuson vett részt a Temple Egyetem Dialógus Intézetében, amelyet Swidler professzor alapított 30 évvel ezelőtt. A szaúdi egyetemi tanárok életükben először folytattak párbeszédet és ütköztették nézeteiket keresztény és zsidó kollégáikkal.
Swidler professzor szaúd-arábiai látogatása arra is szolgált, hogy megvitassák a philadelphiai intézet és az Abdullah királyról elnevezett egyetem közötti jövőbeli együttműködés lehetőségeit. A szaúdi felsőoktatási intézményben működik egy intézet, amely a civilizációk közötti párbeszéddel foglalkozik. Azt követően hozta létre a szaúdi uralkodó, hogy 2007-ben találkozott XVI. Benedekkel és 2008-ban részt vett Madridban azon a vallásközi konferencián, amelyet személyesen kezdeményezett – adta hírül az ASCA hírügynökség.
A Dívány életmódmagazin interjúja
Egy magyar férfi is olyan motivációk bűvkörében él, hogy miként szerezze meg a menőbb kocsit, a szexibb nőt – mondja Faisal Abu Ghaben palesztin egyetemista, aki fél éve él Magyarországon, és muszlimként próbál itt boldogulni. Szereti az alkoholmentes sört, a BKV-t, a magyar nőket, a toleranciát a más rasszok felé, és azt, hogy a magyarok a történelmi sérelmeik miatt tudnak szerények lenni.
A 24 éves Faisal Abu Ghaben januárban érkezett hazánkba, hogy az ELTE-n angol irodalmat tanuljon 3 éven át. A palesztin származású fiú Kuvaitban született, ahonnan azonban kitoloncolták a családot az öbölháború után, így végül Egyiptomban nőtt fel.
2003-ban bátyjával hiphop duót alapított, Jaffa Phonix néven. Merész és őszinte dalszövegeik a menekült léttel, és a palesztin társadalom darabokra hullásával foglalkoznak. Az egyiptomi undeground zenei világ meghódítása után, az ország legnagyobb rádió állomása is műsorára tűzte számaikat, s 2006-ban 15 000 ember előtt adtak koncertet a kairói SOS zenei fesztiválon.
Négy éve magáévá tette a Korán szavait, megtért a muszlim vallásra, és abbahagyta a zenélést.
Azért Magyarországot választotta a tanulmányai folytatására, mert a Magyar Nagykövetség sokkal nyitottabban áll a más nemzetiségűekhez, a színes bőrűekhez, az arabokhoz, a muszlimokhoz, mint például az angol vagy a francia követség. A másik ok, hogy az ELTE előkelő 273. helyen szerepel a világ egyetemeinek a ranglistáján, és ehhez képest a tandíj alacsonynak számít egy külföldi diáknak.
“Szeretem Budapestet. A magyar ember a történelmi sérelmek, Trianon okán szerény tud lenni, és udvarias. Az Oszmán birodalommal kötött szövetség felbomlása után Török uralom alatt kellett az országnak léteznie. Az ilyen kis országok az Első Világháborúból nagyon rossz helyzetben kerültek ki, és súlyos árat kellett fizetniük a protestáns országoknak, az angoloknak, és az amerikaiaknak. Sok területet és erőforrást veszítettek, és a népesség is megtizedelődött” – mondta, majd hozzátette, mint palesztin teljesen azonosulni tud ezzel a történelem során többszörösen elnyomott nemzeti identitástudattal, mert velük is nagyon hasonló dolog történt.
“A kommunizmus nehézzé tette a magyaroknak, hogy bármiféle kapcsolatot kialakítsanak Istennel. A keresztény ember tanítása, hogy Isten szeret téged. Az olyan országok, akik ennyit szenvedtek a történelem során - Trianon, a németek, a szovjetek, majd a közelmúlt politikája- persze, hogy nem érzik Isten szeretetét.” Arra a kérdésre, hogy lehet Budapesten muszlimként élni, egyértelmű villámválasza: “ez lehetetlen. A legjobb dolog Magyarországon, hogy van alkoholmentes sör, abból is a Soproni.”
Arra a kérdésre, hogy mit szeret a legjobban hazánkban, Faisal a felsorolást azzal kezdte, hogy hüvelykujjal kezdünk számolni - náluk ez fordítva zajlik, a kisujjal indítva- és hozzátette, a tömegközlekedést is szereti. “A BKV tökéletes”- véli. Szereti továbbá a ruhákat, és azok árait. A magyar lányokat is szereti. “Istenem, Istenem”- teszi hozzá magyarul, majd egyre jobban belelendül:
“Az angolul beszélő magyarok bájos akcentusát szeretem. A toleranciát a más rasszok felé. A város hangulatát. Sok különböző hangulat létezik a városban másodpercnyi távolságra egymástól. Hajnalban elsétálhatsz a Gödörből hazafelé tartó dumáló, hahotázó társaságok mellett, egy mellékutcába lefordulva azonban csendes, nyugodt kis szigetre lelsz. Más városokban nem léteznek ezek a szélsőségek ilyen közel egymáshoz. Az építészetet is szeretem. A reneszánsz tisztelete az építészetben tökéletes. És végül a zenei életet, a sok, szinte minden műfajra kiterjedő fesztiválokat.”
Amit nem bír fővárosukban, az a taxisofőrök, a pincérek, és az ellenőrök gorombasága.
Ami pedig a legfurcsább neki a mi világunkban, az a szexhez, a házassághoz, és a családhoz való hozzáállás. “A fiataloknak kontrollálatlan a szexuális élete, és az elképesztően sok válás számomra sokkoló.” A szexuális kultúra terén szerzett benyomásait interjúalanyom bővebben kifejtette.
“Nálatok sokkal racionálisabbak az emberek, nem annyira az érzelmek vezérlik őket, mint Egyiptomban. Itt szexuálisan túlfűtöttek, és nem mentálisan gondolnak az eggyéválásra, hanem a szimpla állati vágy vezérli őket, amit muszlimként nehezen tudok tolerálni, én ennél tudatosabban működöm szexuálisan. Az európaiak társadalmában a külső, a karrier, és pénz által behatárolt társadalmi rang mellett az is meghatározza státuszodat, hogy szexuálisan mennyire vagy aktív, és kelendő. Ebben pesze a média játsza a legnagyobb szerepet, ahogyan elülteti az emberek fejében a Pamela Anderson-szerű eltorzult ideálképeket. Egy magyar vagy európai férfi olyan motivációk bűvkörében él, hogy miként szerezze meg a menőbb kocsit, a szexibb nőt, hogy tegyen félre a Karib-tengeri nyaralásra, és szerezzen egy többet fizető állást New Yorkban, vagy legyen egy híres fotós Londonban. A palesztin férfi gondolatai inkább a meghalt bátyja, a Korán szavai, a béke, és az öröklét kérdései körül keringenek.”
Egy kis ideig hallgattam, majd ismét visszatértünk eredeti témánkhoz, Budapesthez. Alanyom kedvenc helye a Normafa, amit a “város mennyországának” nevez. Ha evésről van szó, akkor a Ráday utca első étterme - a Kálvin tér felől - a kiválasztott, de a nevét nem idézte fel. “A magyar konyha egyszerű és egyenes, tényleg azt nyújtja amit kínál, megtölti a bendődet. Amit még nagyon szeretek Magyarországban, az a kakaós csiga. A legjobbat a Tescoban kapni 50 forintért, a második legjobb pedig a Matchben kapható, a ranglista alján pedig az Astoria aluljáró pékáru boltja áll.” Az ételek után a szórakozási lehetőségek vetődtek fel.
“A szórakozóhelyeket annyira nem ismerem, de a Morrison's-t biztos, hogy nem szeretem. Olyan, mint egy disznófarm, ahol mindenki flörtöl mindenkivel, és kareokénál is legalább 2 órát kell várni egy számra. A Keleti pályaudvart a sok tolvajjal, és a Stefánia utat az elképesztő mennyiségő prostituálttal, és az arabul, héberül, angolul, németül velük profin kereskedő stricivel kitörölném a város térképéről.”
Nem kerülhettük el a kérdést a magyar nyelv szépségeiről. “Kurva nezéz nyelv”- vágta rá Faisal. “Nagyon izgalmasan hangzik a sok-sok magas és mély magánhagzó miatt, de a szavak hosszúsága ijesztő. Nehéz megállapítani, mikor ér véget egy szó, és hol kezdődik a következő, a szavak összefolynak az idegen fül számára. A szavak kiolvasása hosszúságuknál fogva sok energiát elvesz. Nagy vágyam, hogy megtanuljak magyarul, hogy megismerkedhessek, elbeszélgethessek az emberekkel, magasabb szinten. Hangzás alapján kedvenc magyar szavaim a müzli, a strici, és a papírzacskó. Sajnos ezen szavak jelentésében nincs semmi tiszteletteljes, a hangzásukban viszont annál inkább. Ha magyar lennék, örülnék ha papírzacskónak hívnának.” Tudni kell, hogy interjúnk alatt körülbelül minden 20. szót magyarul mond, egész jó kiejtéssel, fél év alatt ez igen komoly teljesítmény.
Mióta itt él, Faisal tudatosan halkabban beszél, mert észrevette, hogy az arab országokban élők kiabálva kommunikálnak egymással- még ha csak egy pohár vizet is kérnek- az európaiakhoz hasonlítva. Kitért arra is, hogy a Közel-Keleten nagyon sokat hadonásznak a kezükkel, miközben magyaráznak, ez is szokatlan itt. Beszélgetésünk végén nagy gesztussal kértük a számlát
A 970-ben alapított Al-Azhar Egyetem az egyik legjelentősebb központ a világon, amely az arab irodalmat és a szunnita iszlám hagyományt tanulmányozza. A Kairói Egyetem utáni második legöregebb egyiptomi egyetemen most végzett az első angol nyelvű évfolyam.
Összesen 68 diák végzett a patinás Al-Azhar Egyetem első angol évfolyamán Kairóban. A három éves angol nyelvű képzést a British Council helyi kirendeltsége támogatta. A tanulmányok célja az volt, hogy olyan világra nyitott tudósokat képezzenek, akik makulátlan angolsággal képesek a világban tárgyalni vallási kérdésekről, az iszlám szerepéről. A szervezők úgy vélik: ezek a fiatalok félreértések nélkül, tisztán lesznek képesek átadni az iszlám eredeti gondolatait – számol be a Middle East Online.
Az Al-Azhar Egyetem nemcsak Egyiptom, de a világ egyik legrégebbi egyeteme is, mely kezdetek óta feladatának tekinti az iszlám helyes megismertetését a világgal. Az intézményben a vallási tárgyak mellett 1961-ben kezdték meg a világi tárgyak oktatását. A jelenleg ott tanuló 380 diák nagy része imámnak készül, vagy az egyetem nagykövetének, aki nemzetközi konferenciákon az iszlámot képviseli.
„Az Al-Azharon végzetteknek szükségük van a folyékony angolságra, hogy meg tudják értetni magukat az Egyiptomon kívüli világgal, és meg tudják mutatni – különösen a Nyugatnak– az iszlám helyes arcát” – fogalmaz az egyik frissen végzett diák, hozzátéve: „A 3 brit tanárunk segítségével rájöttem, hogy ha kommunikálunk, képesek vagyunk megismerni és megérteni más kultúrákat”.
A British Council oktatói a diákok mellett 19 egyiptomi tanárral is foglalkoztak, hogy az intézmény hosszú távon ne legyen rászorulva a külföldi tanárok segítségére.
| ||||
A Gázai Iszlám Egyetem érdeméremmel tüntette ki Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt. Erdogan miniszterelnök megemlítette, hogy a Gázai Iszlám Egyetem nagyon nehéz körülmények között nyújt szolgálatot 32 éve. Az egyetem az arab egyetemek között külön hellyel rendelkezik (kiemelkedő helyen áll - szerk.). Erdogan egyébként megemlítette, hogy mostanáig több érdeméremmel van kitüntetve, de ez külön értelmet visel maga részéről (több érdemérme van, de ezt különösen nagyra értékeli - szerk.). A török nép szíve mindig együtt dobog a palesztin néppel és a jövőben is így fog lenni (a jövőben is így lesz - szerk.). Törökország mindig osztozik a palesztin nép bánatában és támogatja a palesztin népet. Erdogan miniszterelnök kifejezte, hogy Palesztinában a felek közötti ellentét nem szogál semmire. Ezt tekintve meg kell szüntetni a testvérek közötti ellentétet. | ||||
Előadó:
Prof. Dr. J. Nagy László, tanszékvezető egyetemi tanár, SZTE BTK
J. Nagy László Jászárokszálláson született 1945-ben, nős, két gyermeke van. 1968-ban szerzett történelem-francia szakos középiskolai tanári diplomát Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen.
Mára sokunk számára jelent a szerda este állandó programot: találkozást a tudomány jeles képviselőivel. Amikor a Szabadegyetem – Szeged előadássorozatát útnak indítottuk, olyan fórumot kívántunk létrehozni, amely hű képet ad a Szegedi Tudományegyetemen folyó kutatómunkáról, és értékes iránymutatást kínál a tudomány iránt érdeklődőknek. Büszke vagyok rá, hogy egyetemünk polgáraiban él az igény, hogy választott tudományterületükön kívül más diszciplínák eredményeivel is megismerkedjenek, ahogy büszke vagyok arra is, hogy a Dél-Alföld polgárai szívesen kísérik figyelemmel a Szegedi Tudományegyetem sikereit.
Az ötödik szemeszter indulása alkalmából újra a képzeletbeli iskolapadba invitálom Önöket! Zeneszeretőket, az orvostudomány és a természettudományok rajongóit, a kultúra szerelmeseit; mindazokat, akik szerint a világ megismerése izgalmas és örömteli. Csatlakozzanak hozzánk hétről hétre, várjuk Önöket szerdánként a József Attila Tanulmányi és Információs Központ Konferenciatermében!