Sivatagi muszlimoktól félti Szlovákiát Slota

SITA, TASR

Nem csupán minket utál...

A kormánynak mindent meg kell tennie, hogy az afrikai menekültek ne kerüljenek Szlovákiába - jelentette ki csütörtökön Ján Slota.

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke arra számít, hogy a felbolydult észak-afrikai országokból több tízezer menekült várható, akiket az európai uniós országok "osztanak el" egymás között.

Slota arra inti Iveta Radičovát (SDKÚ-DS) és "sivatagi struccra játszó" külügyminisztériumot, hogy számoljon azzal, milyen hatással lehet egy ilyen menekültáradat Szlovákiára. A külső szemlélő számára ugyan demokratizálódási folyamatnak tűnhet, ami az arab világban zajlik, ám az SNS vezetője nem tartja kizártnak, hogy az iszlám megerősödésének lehetünk tanúi. A térség destabilizálódásával szerinte részben az Egyesült Államok okolható.
 

Az iszlám lesz a téma Bősön

A pozsonyi Új Szó ajánlója

Molnár János

A bősi református gyülekezet február 20-án, vasárnap 16 órakor a Csemadok helyi alapszervezetének termében regionális ifjúsági bibliaórát tart Az iszlám ma címmel. Az előadó Molnár János, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Kara dékánja, aki a nyolcvanas években több éven keresztül élt a Közel-Keleten. Oros Csaba, a gyülekezet segédlelkésze elmondta: egyrészt azért esett a választásuk erre a témára, mert az utóbbi időben egyre többször esik szó az iszlám európai térhódításáról, másrészt fontos az is, hogy az érdeklődő fiatalok Molnár János dékán által pontosabb képet kapjanak a keresztyénség és az iszlám közötti különbségről. A helyi egyházközség minden érdeklődőt szeretettel vár!

Nevetséges! Az iszlámtól tartanak a szlovák nacionalisták

Busralilmuhminin-bevezető: Tényleg nevetséges Dankó András felvetése, hiszen a Felvidéken ötezernél is kevesebb muszlim él. A többség a hitét nem gyakorló balkáni. Mindössze három olyan imahely (Pozsony, Kassa, Túrócszentmárton) működik az országban, ami jó, ha péntekre kinyit. A pozsonyi muszlimok szerettek volna mecsetet építeni, ám nem kaptak rá engedélyt. Az iszlám Szlovákiában sokáig még csak elismert vallássá sem válhat, mert ahhoz 20.000 aláírást vár el a törvény.


Az utóbbi években a révkomáromi és a lévai járásban több magyar is megtért.

A Magyar Nemzet cikke

Dankó elhúzná a muszlimok nótáját?

Az iszlámtól tart a Szlovák Nemzeti Párt, mely létrejöttének 140. évfordulóját új programmal szeretné megünnepelni.


Az SNS az iszlám problémára rá szeretne mutatni, mely Andrej Danko, a párt alelnöke szerint egyre jobban fogja érinteni Szlovákiát. „Az SNS nem akar nemzetiségi, etnikai vagy vallási konfliktusokat szítani. Figyelmeztetünk azonban, hogy Európában a keresztények és az iszlámhívők együttélésének kísérlete zajlik. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyiptomi Alexandriában történteket sem, ahol gyilkolják a keresztényeket” – mondta Danko.

A politikus szerint „olyan garanciákat kell adni, amelyek szavatolják, hogy Szlovákiában a saríja egyszer csak nem lép a büntető törvénykönyv helyébe”.

A koszovói muszlim nőkről tanácskoztak a feministák

Papp Adrianna írásának részletei a Felvidék Ma hírportálról


Az Európai Nők Szövetségének 4. Kongresszusára október 7 – 9-én került sor Hágában, témája a „Nők a konfliktusos zónákban és helyzetekben“ volt.


A résztvevők névsorából kiderült, hogy Szlovákiát egyedül képviselem az MKP színeiben (Papp a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökségi tagja, Debrőd polgármestere -szerk.) . Szerbiából ugyancsak egyetlen küldött volt, mégpedig a Vajdasági Magyarok Szövetségének képviseletében Mészáros Diana. 


Délután ennél kiélezettebb volt a hangulat. Ekkor derült ki, hogy a konferenciának van még két szerbiai résztvevője: Szonja Biszerko, aki a Szerbiai Emberi Jogok Bizottságának elnöke, valamint egy másik hölgy, aki fontos kormánytényező, de mivel neve nem szerepelt az előzetes névlistán, nem jegyeztem meg. Ez utóbbi akkor szólalt fel, amikor a koszovói muzulmán asszonyok küldötte kritikusnak nevezte az ottani viszonyokat. A kormány képviselője is egyet értett azzal, hogy nincsenek megfelelő fórumok Szerbiában ahhoz, hogy a koszovói muzulmán nők bekapcsolódhassanak a döntéshozatalba, de próbáljanak meg megbocsátani az állandó elégedetlenkedés helyett, ajánlotta. Ezt egy incidens követte. Egy muzulmán nő elmondta, hogy felesleges a világ asszonyainak sorsát és kihasználását tárgyalni, amikor őt nem régen itt, Hollandiában bebörtönözték, és míg benntartották, folyamatosan verték és megalázták. Mivel a muzulmánok mentalitását és vallását nagyon jól ismerem, én is felszólaltam, ami megosztotta a közönséget. Doris Pack láthatóan nem örült neki, és azzal tette helyre a dolgokat, hogy Koszovóban mindenki sanyarog, mert nincs pénz, és nem a vallástól függ, hogy ki mennyire van háttérbe szorítva. 

Nem lesz mecset Pozsonyban?

A Népszabadság cikke

Európában Szlovákia maradt az egyedüli ország, ahol a muszlimok nem gyakorolhatják kellő helyen a vallásukat – állítja a helyi iszlám alapítvány igazgatója. Az emberek többsége nem tud különbséget tenni az iszlám és a terroristák között.

A novemberi szlovákiai helyhatósági választások után ismét kérvényezni fogjuk, hogy Pozsonyban mecsetet vagy egyelőre csupán iszlám kulturális központot építhessünk – nyilatkozta tegnap a Sme napilap internetes portáljának a szlovákiai iszlám alapítvány igazgatója. Mohamed Safwan Hasna elmondta azt is, hogy már vásároltak telket, ám a fővárosi önkormányzat többször is visszautasította a kérelmüket. Legutóbb a 2007-ben elfogadott egyházi törvényre hivatkoztak, amely szerint Szlovákiában csak azok a vallási felekezetek tekinthetők törvényesnek, amelyeknek legalább húszezer regisztrált hívőjük van.

Jelenleg hivatalosan valamivel több mint ötezer muzulmán él Szlovákiában, többségük értelmiségi, akik különösebb gond nélkül illeszkedtek be az itteni munka- és lakóhelyi közösségekbe, de egyre nehezebben viselik el azt, hogy Európában már csak ebben az országban nem gyakorolhatják kellő helyen a vallásukat. Remélhetően Pozsonynak olyan főpolgármestere és önkormányzata lesz, amely végre helyt ad jogos kérelmünknek – közölte megkeresésünkre az igazgató.

Több szlovákiai politológus szerint a lakosság többsége nem tud különbséget tenni az iszlám és a terroristák között, s ezért ellenzik a pozsonyi mecset vagy legalább a kulturális központ felépítését. A Sme múlt heti reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek 78 százaléka ezzel indokolta elutasító magatartását, amelyet a kereszténydemokrata (KDH) többségű pozsonyi önkormányzat eddig is figyelembe vett.

Megkeresésünkre Martin Poliacik, a liberális kormánypárti Szabadság és Szolidaritás (SaS) vezetőségi tagja elmondta, hogy támogatják a pozsonyi mecset felépítését, hiszen az egykori koronázóváros évszázadokon át a vallási türelmességéről volt híres. Nagy László érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy személy szerint támogatja a muszlimok kérelmét. – A Híd ugyan hivatalosan még nem foglalkozott ezzel az üggyel. Ennek ellenére biztosra veszem kollégáim igenlő válaszát, hiszen multikulturális világban élünk, amelynek szerves része a vallási sokszínűség is – szögezte le a Híd-Most egyik alelnöke.

Élesen elutasították a muszlimok kérését a szlovákiai történelmi egyházak képviselői. Pavol Delinga, a szlovákiai evangélikus egyház főfelügyelője szerint az ország keresztyén és keresztény hagyományokra épül, és semmi ok sincs ennek az értékrendnek a megváltoztatására. Jozef Kovácik, a Szlovákiai Római Katolikus Püspöki Konferencia szóvivője azt fejtegette, hogy ahol mecset van, azt a területet a mozlimok egyszer s mindenkorra a saját tulajdonuknak tekintik, habár erről hivatalosan nem beszélnek. Ráadásul több mozlim országban üldözik a keresztényeket, ezért sincs értelme a hamis szolidaritásnak, amelyből belátható időn belül súlyos gondok is keletkezhetnek – közölte.

Nemzetközi Vámbéry Konferencia Dunaszerdahelyen

MTI


A dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás szervezésében ma megkezdődött A segítő kéznek ez a mesterfogása - VIII. Nemzetközi Vámbéry Konferencia.A XIX. századi jeles keletkutatóról szóló kétnapos konferencia első napján, október 1-jén a Régi nomád népektől a Kaukázusig, Kunok és tatárok, Az oszmán kultúra nyomdokaiban, Régi utazók, és a Vámbéry -dilemmák témakörökben hallgathatók előadások. 
A rendezvény második napján, október 2-án három témakörben tartanak előadásokat: elsőként A mai Törökország világához, majd a Perzsa nyomokon és végül Az iszlám világa témák kerülnek sorra.
A Vámbéry-konferencia fővédnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, díszvendége pedig Dicle Kopuz, Törökország szlovákiai nagykövete.
A sánta dervisként is emlegetett Vámbéry Ármin 1832. március 19-én született Dunaszerdahelyen. Első törökországi útjára 1857-ben indulhatott el. A Konstantinápolyban eltöltött öt év alatt megismerkedett a szabadságharc emigránsaival, házitanító volt egy pasa családjánál, itt kapta a Resid efendi nevet, ami becsületes urat jelent. Ekkor kezdte tudományos munkásságát: 1858-ban jelent meg német-török zsebszótára, melyet számos nyelvészeti dolgozat követett, s a Magyar Tudományos Akadémia - távollétében - 29 éves korában levelező tagjai sorába választotta. 
Levéltárakban kutatta a magyar múlt török emlékeit, és Kőrösi Csoma Sándor nyomán úgy gondolta, hogy a magyar őstörténet gyökereit Belső-Ázsiában kell keresni. 
Az Akadémia támogatásával 1862-ben indult világhírnevet hozó második keleti útjára. Dervisnek öltözve jutott el Perzsia fővárosáig, Teheránig, majd inkognitóját megőrizve, egy Mekkát megjárt zarándokcsapathoz csatlakozva ért Hivába, Buharába és Szamarkandba. A mintegy 1500 kilométeres út során olyan világba nyert bepillantást, amely az európaiak számára szinte teljesen 
ismeretlen volt.
Tudományos munkásságával egész Európa elismerését kivívta. Itthon a keleti nyelvek tanáraként dolgozott a pesti egyetemen 1904. évi nyugalomba vonulásáig. Vámbéry Ármin 1913. szeptember 15-én hunyt el Budapesten.