Csatlakozik a "Föld órájához" a Magyarországi Muszlimok Egyháza

2011. március 26-án este fél kilenckor ismét Föld Órája!

A világméretű akcióhoz idén csatlakozik a Magyarországi Muszlimok Egyház is. Szeretnénk, ha ezen a napon minden muszlim is lekapcsolna otthonában egy órára a világítást, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy a muszlim emberek mennyire fontosnak tartják a környezet védelmét.

Ali Futaini Korán-olvasása

Ali Futaini, a Magyarországi Muszlimok Egyházának egykori imavezetője, aki most Norvégiában szolgálja az iszlám ügyét, Korán-olvasása:

Tíz éves a Magyarországi Muszlimok Egyháza

A Magyarországi Muszlimok Egyházát tíz éve alapították. Ez alkalomból az MTV "A sokszínű vallás" című műsora filmet forgatott róluk, ami ITT tekinthető meg.

Meg nem erősített hírek szerint az egyház új központot szándékozik nyitni a fővárosban.

A hungaristák szerint bomlasztó a Magyar Iszlám Közösség

A Jövőnk.infó nevű hungarista weblap látszólag összeveti az iszlámot és a kereszténységet, s azt elemzi, hogy miért lehetséges iszlám forradalom (ilyen utoljára 1979-ben tört ki Iránban), és miért nem a keresztény. Az írás egyik nem titkolt célja az, hogy újfent belerúgjanak Rózsa-Flores Eduárdóba, a 47 szúfi vers szerzőjébe. Többek között az fáj nekik, hogy Rózsa-Flores-t a magyar muszlimok egy része máig hősnek tekinti.

A hungaristák az európai iszlám szervezetek egy részét azzal vádolják, hogy cionista indíttatású bomlasztók. Mivel Rózsa-Flores-t hozzák fel példaként egyértelművé válik, hogy a Magyar Iszlám Közösségre gondolnak, mely hazánk legrégebbi, 1988 óta működő iszlám szervezete.

A hungarista hírportál Rózsa-Flores-t mártírhalála óta a legképtelenebb vádakkal illette, gyalázta, kétségbe vonta hazafiságát, őszinteségét, muszlim mivoltát.

Ugyanakkor 2009-es közleményükben deklarálni próbálják, hogy nem az iszlám ellen vannak (sic!), s jelzik azt is, hogy felkérték Sulok Zoltánt, a Magyarországi Muszlimok Egyháza elnökét arra, hogy ezen üzenetüket továbbítsa a muszlimok felé. Arról nem tudunk, hogy Sulok közvetítette-e a szálasisták gondolatait a hazai iszlám hívők felé, sőt arról sincs információnk, hogy valaha is kapcsolatban állt volna velük.

Ingyenes spanyol nyelvtanfolyam nőknek az MME-ben

A Magyarországi Muszlimok Egyháza ingyenes spanyol nyelvtanfolyamot hirdet nőknek:


Jelentkezési határidő 2011. február 3.

További részleteket az esimonfi@gmail.com email címen kaphattok!

Női Bizottság

Jótékonysági vásár a Magyarországi Muszlimok Egyházánál

Muszlim jótékonysági vásár
valahol Nyugat-európában

A mai nap jótékonysági vásárt rendezett a Magyarországi Muszlimok Egyháza Női Bizottsága. Női, férfi és gyermek használt ruhák voltak vásárolhatók pár száz forintért, a befolyt összeget iszlám munkára fordítja majd az egyház. A vásár mellett  a szokásos szombati programokat is természetesen megtartották.

Mindenkit szeretettel vártak a Magyarországi Muszlimok Egyháza Női Bizottsága részéről a Sáfrány utca 43. alatt található Iszlám Kulturális Központba.

Elbúcsúzott és Norvégiába távozik Ali Futaini, az MME imámja

Hétéves magyarországi szolgálatteljesítés után, 2011. január elsején a déli ima után a skandináv országba költözik Ali Futaini, a Magyarországi Muszlimok Egyházának(MME)  imámja.

Futaini 2003-ban került Magyarországra, s gyakorlatilag a kezdetek kezdete óta a Sáfrány utcai Iszlám Kulturális központ vezető imámja volt. Azon felül, hogy ő vezette a napi öt imát és a pénteki istentiszteleteket, számos esetben ezreket vezetett az ünnepi imádságok során a Lurdy Házban.

A jemeni származású vallási vezető részt vett egyházi minden jelentősebb akciójában, ott volt a gyermektáborokban ugyanúgy, mint a devecseri segélyosztásban. Ali Futaini gyermekszerető és közösségére gondot viselő imám volt, aki innen kívánunk norvégiai tartózkodásához sok sikert és jó egészséget!

Véget ért a Magyarországi Muszlimok Egyházának gyermektábora

2010. december 24. és 27. között tartotta ötödik gyermek- és ifjúsági táborát a Magyarországi Muszlimok Egyháza. Az időpontválasztás nem volt véletlen. Azt célozták meg a szervezők, hogy a muszlim gyermekek az év végi keresztény vigasságoktól távol saját vallásukat ismerhessék meg. A rendezvény a szurdokpüspöki ifjúsági táborban zajlott, aminek már eleve van egy minaretje:

Érdekességként jegyezzük meg, hogy a nógrádi faluban élt élete utolsó éveiben Rózsa-Flores Eduárdó, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke.

Sulok Zoltán vall megtéréséről

Az alábbi Jordániában készült, angol nyelvű videón Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke vall az iszlámhoz vezető útjáról:

Vallásközi párbeszéd programsorozat a Tranzit Art Café-ban

Az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) vallásközi párbeszéd kezdeményezéséhez kapcsolódóan a thaiföldi kormány vallásközi kulturális fotópályázatot hirdetett, “Igen, mi hiszünk a vallásközi párbeszédben” címmel, amely a kultúrák közötti, vallási és társadalmi kérdésekre fókuszált. A beérkezett anyagokból válogatás készült, melyet a Tranzit Art Café-ban mutatnak be 2010. december 7. és Vízkereszt (január 6.) között.

A fotókiállítás mellett filmeket láthatnak az érdeklődők, és egy vallásközi kerekasztal-beszélgetésbe bepillanthatunk, a rendezvény célja ugyanis a vallási sokszínűség kézzelfogható bemutatása.

Megnyitó időpontja: 2010. december 7., kedd 19:00
Helyszíne: Tranzit Art Café, 1116 Budapest, Kosztolányi Dezső tér, (Ulászló utca - Bukarest utca sarok)

A fotókiállítást és az eseménysorozatot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Rétvári Bence, és főosztályvezetője nyitja meg.

A megnyitóbeszédeket követően a kerekasztal-beszélgetésben részt vesznek:
• Kiss Ulrich jezsuita szerzetes
• Radnóti Zoltán rabbi
• Sóskuti Zoltán református lelkész
• Sulok Zoltán Magyarországi Iszlám Egyház elnöke
• Tornóczky Gusztáv a Krisna-tudatú Hívők kommunikációs igazgatója
Moderátor: Cser Zoltán a Tan Kapuja Buddhista Főiskola megbízott előadója.

Az eseményhez kapcsolódó filmvetítések:
• december 4. Babett lakomája (G. Axel)
• december 13. Ádám almái (A. T. Jensen)
• december 18. Mosiuer Ibrahim és a Korán virágai (F. Dupeyron)
• december 20. Kundun (M. Scorsese)
• december 27. Jákob rabbi kalandjai (G. Oury)

A belépés minden programra ingyenes!

Érdeklődni: + 36 1 209 30 70
www.tranzitcafe.com

"Vallásbéke" konferencián ostorozta Tüske László az iszlámot

Tüske: úgy szúr, hogy az már fáj!

A Zalai Hírlap cikkének részlete

Kemény szavakkal élt Tüske László, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem arabista történésze, aki az iszlám eredetéről beszélt. Az előadás rávilágított, miközben a Koránban olvasható, a vallásban nincsen kényszer, az iszlám erőszak legitimálását érjük tetten. (A Korán-magyarázatok szerint az, hogy a vallásban nincsen kényszer csupán annyit tesz, hogy nem kényszeríthető senki sem megtérésre. A térítési kényszer hiánya nem jelenti azt, hogy az iszlám és az iszlám állam lemondana az erőszak korlátozott és szabályozott alkalmazásáról. - szerk.)  Miért? Az iszlámban nem válik szét a vallás és a társadalmi politikum. Eredője, hogy az arab nemzetállamok kialakulásában a szent jog játszik főszerepet, az élet összes terepe szakrális meghatározottságú. (Az iszlám nem egy arab vallás. Az iszlámban nincs nacionalizmus, mert az egy modern politikai ideológia! Az arab nemzetállamok léte, az iszlám tökéletes megcsúfolása. - szerk.) Eszerint a jó hívő a szent hitet, az isteni parancsokat elhagyó, immorálisnak tartott államgépezettel szemben aktív ellenállásra is buzdítható. A hitehagyottakkal szemben a régi hiten alapuló etikai szabályok, isteni rendelések - eszközökben nem válogató - parancsai lépnek életbe. Az iszlám nem ismeri az individuumot, az önállóságot, az autonómiát, férfi domináns, az állami ellenőrzés mindenre kiterjed. Az iszlám államvallás. (Bizonyos országokban, máshol pedig nem. Teljesen lényegtelen, hogy milyen az állam berendezkedése, az iszlám mindenhol gyakorolható. Széles Allah földje a hívők számára - tanítja az iszlám. - szerk.)  És 40-60 százalékos az analfabétizmus ezekben az országokban - tette fel a pontot az i-re az előadó. (Mohamed próféta a perzsa hadifoglyokat szabadon engedte, ha azok megtanítják a muszlimokat írni, ezzel csakhamar felszámolta az írástudatlanságot - szerk.) A padsorokban előttem ülő Sulok Zoltán, a 10 éve létező hazai muszlim egyház (helyesebben: Magyarországi Muszlimok Egyháza, aminek Sulok az elnöke - szerk.) alapítója ingatta a fejét.

Hallottuk tőle, az iszlám a legelső vallás, Ádám volt az első muszlim. Isten szabad akaratot adott az embernek, mondta, a térítésnek nincs is értelme. Szerinte a pogány szabadsághoz való visszatérés az isteni elégedettség elérését jelenti.

Busralilmuhminin-kommentár: Komolyan fel kell vetni a kérdést, hogy teljesen inkompetens, a tárgyukat véletlenül sem ismerő dilettánsok hogyan kaphatnak katedrát ma Magyarországon, s hogy kerülhet egy iszlamofób fajankó egy vallásbékéről szóló konferencia előadói közé!

A hívő életútja címmel rendeznek vallásközi fórumot Budapesten

A Krisna-tudatú hívőkhöz köthető Vallásközi Párbeszéd Társasága programajánlója

Szeretni és nevelni címmel rendeznek vallásközi fórumot Szegeden

A Magyarországi Bahai Közösség programajánlója

A Szegedi Bahá’í Közösség szervezésében, a Szegedi Egyetem Őszi Kulturális Fesztiváljához kapcsolódóan „SZERETNI ÉS NEVELNI” címmel vallásközi kerekasztal beszélgetés kerül megrendezésre, ahol a gyermekek és serdülők nevelésével kapcsolatos kihívásokról lesz szó.

Időpont: 2010. november 6. szombaton 15:00 órai kezdettel

Helyszín: B-612 Kulturális Műhely (Szeged, Bécsi krt.7.)

Egy kb. egy-másfél órás moderált beszélgetés után a közönség  is tehet fel kérdéseket az egyházak képviselőihez.

Világvallások vallási kerekasztala Szegeden (2007. december 15.)

A vallásközi kerekasztal beszélgetés meghívott résztvevői hat különböző világvallás képviseletében:

• Abdul-Fattah Munif (Magyarországi Muszlimok Egyháza)
• Cseh Károly (Hindu Vaisnava Egyház)
• Cser Zoltán (Tan Kapuja Buddhista Egyház)
• Juhász András (Magyarországi Református Egyház)
• Markovics Zsolt (Szegedi Zsidó Hitközség)
• Rigó Jenő (Magyar Katolikus Egyház, Jezsuita Rend)
• Switzer Furugh (Magyarországi Bahá’í Közösség)

Moderátor: Koczóh Péter

Idén negyedik alkalommal, évente egy ízben kerül sor hasonló vallásközi találkozóra Szegeden. Idén a gyermekek és serdülők nevelésével kapcsolatos kihívásokról kérdezzük majd meg a résztvevőket a kölcsönös tisztelet és megbecsülés légkörében. Melyek a leggyakoribb kihívások a gyermeknevelésben és hogyan tud segíteni a hit ezek megoldásában? Milyen nevelési eszközöket alkalmazzunk szülőként? Milyen fiatallá neveljük gyermekeinket és hogyan? Mi a szülő felelőssége és mi a vallási közösség szerepe a gyermekek erkölcsi-lelki nevelésében? Mit kínál a vallás illetve a vallásos közösség a gyermekekben és serdülőkben duzzadó energiák csatornába terelésére? Ezek és hasonló kérdések lesznek a beszélgetés középpontjában. A moderált beszélgetés után a közönség soraiban ülők is tehetnek fel kérdéseket az egyházak képviselőihez.

A programra a belépés ingyenes.

A muszlimok lojálisabbak mint a keresztények?

A Nyugat cikke

Iszlám kulturális napokat rendezett a Budapesti Művelődési Központ, hogy árnyalják a muszlimokkal kapcsolatos sztereotipiákat, például elmondják, hogy a demokrácia támogatottsága az arab országokban egészen magas. Elmentünk, csodálkoztunk és ettünk baklavát.

Budapest egyik eldugott művelődési központja (még a bejáratért is az épület mögé kellett kerülni), ami egyébként konkrétan Budapesti Művelődési Központ néven fut, arra vállalkozott, hogy idén ősszel bemutassa egy-egy világvallást világát. A hátunk mögött álló hétvégén az iszlámba engedtek betekintést, a kiállított fotórengeteg, közel-keleti tárgyak, meg-megmutatott arab viselet helyett azonban sokkal kíváncsibbak voltunk a délutáni előadásokra - és főleg arra, hogy sikerül-e velük porrá zúzni a muszlim világot behálózó sztereotípiákat.

Persze az alig harminc fős hallgatóság így is olyanokból tevődött össze, akiket nem kellett meggyőzni semmi felől sem, hiszen a nevezett vallás magyarországi képviselői - erőteljes élmény volt látni nem csak a hidzsábba öltözött nőket, de azt is, ahogy a férfiak az egyik szünetben a színpad deszkáin Mekka felé fordulva, térdre ereszkedve imádkoztak, ahogy azt az iszlám megköveteli (napjában ötször kell ezt megtenni).

Dr. Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárja persze nagyon helyesen nem törődött azzal, hogy kik ülnek a hallgatóság soraiban, hanem rögtön elmerült a konfrontáció és együttélés témáját feszegető előadásába. Az iszlám civilizáció és a nyugati világ viszonya ugyanis jelenleg az egyik legaktuálisabb kérdés, amit különösen az korbácsolt fel, mikor az amerikai politológus, Samuel P. Huntington hatalmas vihart kavart tanulmányt írt 1992-ben "A civilizációk összecsapása" címmel. Ebben azt is megkockáztatta, hogy ha egy újabb világháború robbanna ki, akkor esélyes, hogy az a nyugati és iszlám világ között következhet be.

Új ellenségkép a kommunizmus után

„A 80-as, 90-es évek fordulóján, amikor a hidegháborút felváltotta egy más világ, és megszűnt az a fenyegetés, amit a nyugati országok a kommunizmus, illetőleg a Szovjetunió által érzékeltek, egy új ellenségkép látszott kialakulni, és ez az iszlám képét öltötte” - mondta. A kilencvenes években ráadásul sok cikk jelent meg a szélsőségesekről, amire 1995-ben csak rátettek egy lapáttal az akkori NATO főtitkár szavai, aki kijelentette: a hidegháború befejeződése óta az iszlám harciasság jelenti talán a legysúlyosabb fenyegetést a NATO szövetség és a nyugat biztonsága számára.

„Összességében a szakértők az iszlám és a nyugat viszonyát úgy állították be, mint egy 1400 éves, az iszlám keletkezése óta fennálló konfrontációt, amit egyik oldalról a keresztes háborúk, másik oldalról a dzsihád jellemezte volna. Az iszlámot nagyon sokan azonosították a terrorizmussal, azt mondták, hogy a Korán alátámasztja az erőszakot, levezethetők belőle az ilyen akciók. A merényletek, amiket egyesek az iszlám nevében végrehajtottak, látszólag ezt támasztották alá, valójában azonban nem a vallásokról, hanem azokról a politikai érdekekről van szó, amelyekhez felhasználják a vallást. Egy eltorzított vallásra hivatkozva bármit a világon alá lehet támasztani” - vázolta fel a feszültség esszenciáját Rostoványi, említve olyan neveket, mint Abu Muszab al-Zarqawi, az iraki Al-Kaida vezetője, vagy Vafa Idrisz, az első öngyilkos női merénylő. És persze Oszama Bin Laden.

Amikor a keresztény férfi veri a feleségét...

Rostoványi szerint azonban önmagában olyan, hogy iszlám fenyegetés, nem létezik, viszont komoly problémát jelent az, hogy a muszlim közbeszédet a radikálisok tematizálják, másfelől a médiában általában azok a hírek jelennek meg, amik valamilyen negatívumhoz kötődnek.„Az, hogy a muszlimok százmilliói becsületesen élnek és dolgoznak, annak nincs hírértéke. A mérsékeltek az iszlámon belül ráadásul alig hallatják hangjukat, a háttérbe szorulnak.” De az eltérő értékrendek is gondot okoznak az iszlám megítélésében: érdekes kérdésfelvetés például, hogy az emberi jogok betartatása számonkérhető-e a nem individualista, hanem éppen kollektivista indíttatású iszlám közösségen?

kiállított tárgyak keretezték az előadást

A következőkben egy Belgiumban élő teoretikust, Sami Zemnit citálta, aki szemléletes példával jött elő a nyugat és az iszlám kapcsán fennálló kettős mérce kapcsán: szerinte ha egy keresztény férfi veri a feleségét, akkor azt mondják, hogy ez milyen rossz, biztosan őt is verték gyerekként, vagy valami trauma érte, de ha egy muszlim teszi ugyanezt, akkor annak oka az iszlám, mert ott a nők alárendelt szerepben vannak, és ott erőszak van. „Ilyen sztereotípiák szép számmal akadnak” - mondja Rostoványi.

És azt is, hogy sokan megfeledkeznek arról, mennyi mindent köszönhet a nyugati civilizáció az iszlámnak: a föld gömb alakjának felfedezése, a csillagképek, fertőző betegségek, az algebra, botanika és számos tudományterület, még „a görög filozófiai munkákat is szinte teljes egészében muszlim közvetítéssel vette át a nyugati civilizáció, ezeket lefordították szírre és arabra, és utána visszafordították latinra.” A szavainkról nem is beszélve, mert a szirup, szóda, alkáli, elixír, lombik, ezek mind az arab és perzsa nyelvekből kerültek át a tudomány nyelvébe. „Csakhogy a 18. században, amikor Európa újra meghatározta saját identitását, igyekezett elfelejteni az Európán kívüli hatásokat és tényezőket.”

Márpedig ha konfliktus van az iszlám kapcsán, az Európában van: a híradásokat elárasztják az öreg kontinens iszlamizációjáról szóló félelmek, köszönhetően többek között Bat Ye'Ornak, aki az Eurábia kifejezést is megszülte. Ezek már a bulvár határmezsgyéjét súrolják, ami viszont ténykérdés, az az, hogy míg Európa őshonos népessége stagnál, addig a muszlimok körében meglehetősen magas a népszaporulat. Becslések szerint 15-25 millióra tehető az EU államaiban élő muszlimok száma, ebből Franciaországban hat millió (ez a lakosság tíz százaléka), Németországban négymillió, Nagy-Britanniában 1,6 millió él - az iszlám tehát Európában is a második legnagyobbá nőtte ki magát. Ettől pedig sokan megrettenhetnek.

Az arab országok és a demokrácia

De az is érdekes, hogyan gondolkodnak magukról a muszlimok, az előadás végén ez a meghökkentés remekül volt pozicionálva. Rostoványi ugyanis felméréseket mutatott, amik kicsit jobban árnyalják az összképet. A megkérdezett európai muszlimok például pozitívabban vélekednek az európai keresztényekről, mint fordítva, de másként ítélik meg a társadalomba való beilleszkedésüket is: a keresztények többsége azt feltételezi, hogy a muszlimok el akarnak különülni, míg ők maguk azt a választ adták, hogy szeretnének integrálódni. Amin pedig a felmérés készítői is meglepődtek: a muszlimok sokkal lojálisabbak az adott ország iránt, mint a keresztények.

Az elképesztő előítéleteket jól jelzi egy idei, 2010-es ausztriai felmérés is, ami azt a kérdést teszi fel, az iszlám összeegyeztethető-e olyan fogalmakkal, mint a demokrácia, szabadság, tolerancia? Az osztrákok többsége szerint egyáltalán nem, ezzel szemben a demokrácia támogatottsága a különféle országcsoportok közül az arab országokban a legmagasabb, 60 százalék feletti.

„A nikáb- és burkaviselet tilalma ellentmond az olyan nyugati értékeknek, mint a szabadság és szabad vallásgyakorlás.” Rostoványi szerint arról is szó van, hogy a bevándorlók közül a muszlimok a leginkább láthatóak, „a muszlim öltözék az, ami a leginkább szembetűnik, a minaret az, ami a leginkább szembetűnik az épületek közül - ezekkel a látható szimbólumokkal szemben lépnek fel nagyon sokat, és használják ki azt az általános idegenellenességet, ami terjed, és amire a gazdasági válság még rá is játszik.”

A nyugat-európai országok még nem találták meg a megfelelő megoldást a konfliktushelyzetek kezelésére, de ezt kezelni kell a későbbiekben, mert könnyen elfajulhat, ha a kormányok nem veszik kezükbe a gyeplőt. Ezután nem volt más hátra, mint ízlelőbimbóinkra venni a török terülj-terülj asztalkám étkeit, és meggyőzni magunkat, hogy a hallottakról muszáj lesz megszülni egy cikket.

Az iszlám kiemeli és tiszteli a nőt

Az Evangélikus oldalán lévő, vallásközi párbeszéddel foglalkozó cikke egy részlete

Anwar Klára (a Magyarországi Muszlimok Egyházának munkatársa - szerk.) is csatlakozott az elhangzottakhoz: „a Korán szintén józanságra int. Sok dolgot fedeznek fel a tudósok, amit már 1400 évvel ezelőtt említettek a szentírások. Ha meghallgatjuk a másik vallást, elősegíti a békés együttélést.” Nagypál Szabolcs szerint abból lesz vallásos ember, aki elégedetlen a világ dolgaival és más válaszokat keres. Így Keresőként tekintenek magukra. Isten kutatása összeköti a különböző vallásokat. A másik hallgatói kérdés a nők helyzetét firtatta. Anwar Klára elmondta, hogy az iszlámban minden ember egyenlő Isten előtt: „az iszlám kiemeli és tiszteli a nőt. Az egy rossz sztereotípia, hogy az iszlám tiltja a nők tanuláshoz való jogát. Erre én vagyok az ellenpélda, hiszen most csinálom a doktorimat."

Az MME újra Devecseren járt

A Magyarországi Muszlimok Egyháza munkatársai a mai napon ismételten a vörösiszap-ömléssel sújtott Devecseren jártak. Nélkülözhetetlen védőfelszerelések szállítottak a devecseri katasztrófavédelem számára. A képen láthatóan az akcióban részt vett az egyház vezető imámja, a jemeni származású Ali Futaini is.

Gyűjtést szervez a vörösiszap áldozataiért Magyarországi Muszlimok Egyháza

A Magyarországi Muszlimok Egyháza folyamatosan figyelemmel kíséri az Ajka-Kolontár-Devecser térségében történt vörösiszap-ömlés okozta katasztrófa következményeit és a kárelhárítási munkálatokat.

Az iszlám alapelveiből kiindulva a Magyarországon élő muszlimok kötelességüknek tekintik a bajbajutottak megsegítését, illetve a katasztrófa következményeinek elhárítását. Ennek érdekében a pénteki imán gyűjtést hirdettünk, s a befolyt összegből – a régió önkormányzati illetékeseivel való egyeztetést követően – a kárelhárítási munkálatokhoz védőfelszerelést, illetve munkaeszközöket vásároltunk, amit a mai napon az Egyház munkatársai a helyszínre szállítottak.

A Magyarországi Muszlimok Egyháza lehetőségeihez képest az elkövetkező időszakban is folytatja a pénzbeli adományok gyűjtését, amelyből minden alkalommal az illetékesek szerint legszükségesebbnek ítélt dolgokat fogjuk beszerezni és a helyszínre szállítani.

Kérünk minden muszlimot, hogy felajánlását jutassa el a Magyarországi Muszlimok Egyházához a Bp. Sáfrány .u 43-ba az Egyház vezetőségéhez, vagy a 11705008-20471860 (OTPBank Rt.) számlaszámra „vörösiszap” közleménnyel!

Budapest, 2010. október 9.

Az iszlám kultúra napjai a Budapesti Művelődési Központban

z iszlám kultúra napjai

A Budapesti Művelődési Központ 2010 őszén a velünk élő vallási közösségek mindennapjaiba, szokásaiba és művészetébe enged betekintést a Világvallások – Vallásvilágok rendezvénysorozattal, mely arra a kérdésre is keresi a választ, hogy miféle útravalót tudnak adni a XXI. század emberének a különböző vallások? A sorozat első felvonása, a Buddhista kulturális napok, október 2–10. között zajlik. A rendezvényfolyamon világvallások közül a következő:  Iszlám kulturális napok október 12. és 20. között folynak. A kulturális távolság csökkentésére aktív programokkal várják a családokat az október 16–17-i Iszlám napon a BMK-ban: hennafestéssel, kalligráfiával, kendőpróbálgatással kóstolhatnak bele a muszlim életbe a résztvevők, a gyerekeket pedig iszlám témájú kreatívsarok várja. Programok Programjainkon bemutatjuk: hogyan élnek a magyarországi muszlimok, milyennek látják a szélsőségeket a vallás gyakorlói, mivel játszanak a gyermekeik, milyen sajátos használati tárgyaik vannak, mi az, ami szívüknek kedves, és milyen remekei vannak az iszlám művészetnek – ezekre és sok más kérdésre is választ kaphat a kultúrákra nyitott látogató. 2010. október 12–20. – Kiállítás az iszlámról  Kalligráfiák, fényképek a muszlim világból és a Korán útmutatásairól Helyszín: BMK Galéria (Budapesti Művelődési Központ I. emelet)  2010. október 12.  kedd 18.00 óra – A rendezvénysorozat megnyitója Helyszín: Budapesti Művelődési Központ (II. emelet) Program: –   Korán olvasás (arabul, magyarul) –   Nyitóbeszédet mond Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke –   Könyvbemutató        An-Nawawi által gyűjtött Negyven hadísz (Mohamed próféta hitelesen fennmaradt tanításai)        Mohamed Abdulgalil Al-Dubai: Örök festmény című verseskötetének bemutatója –  Fogadás: 19.00 órakor. 2010. október 12.  kedd – Kiállítás az iszlámrólKalligráfiák, fényképek a muszlim világból és a Korán útmutatásairól Helyszín: BMK Galéria (Budapesti Művelődési Központ I. emelet) 2010. október 14. csütörtök 18.00 óra –  látogatás az Iszlám Kulturális Központban. A VEF (Világvallások Együttműködési Fóruma) keretében látogatás az Iszlám Kulturális Központban: – A mecset megtekintése. Helyszín: Budapest XI., Sáfrány u. 43. (Megközelíthető a 7-es autóbusszal a Herend utcai megállóig.) Találkozó: 17.45 órakor a bejáratnál. Program: – A Korán tanításai, 10 alapelv   Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke. – Fogadás, majd kötetlen beszélgetés az iszlámról. 2010. október 15. péntek 17.00–20.00 óra – ISZLÁM SZABADEGYETEM Helyszín: Budapesti Művelődési Központ Program: •   Korán olvasás (arabul, magyarul) •   Az iszlám pillérei    Sulok Zoltán, közgazdász, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke •   Civilizációk találkozása: konfrontációk és/vagy együttélés     dr. Rostoványi Zsolt tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem  Szünet •   A szélsőségesség kérdése muszlim szemszögből    Abdul-Fattah Munif arab szakos bölcsész, ELTE BTK doktorjelöltje, Magyarországi Muszlimok Egyházának munkatársa •   A nő helyzete az iszlámban     dr. Anwar Zsuzsa közgazdász, KSH vezető tanácsos •   Kötetlen beszélgetés az előadókkal, török büfé, vásár 2010. október 16. szombat 13.00–19.00 óra – ISZLÁM NAP  Helyszín: Budapesti Művelődési Központ  13.00–19.00 óra Jelképes sátor a II. emeleti Művészteremben A muszlim világ két oldala – kint és bent ... a muszlim otthonok berendezési és dísztárgyai  14.00–15.00 óra– Korán olvasás (arabul, magyarul)  – Filmvetítés:      •   Mohamed, a kegyelem prófétája,      •   Egy próféta öröksége         (Rövidfilmek az iszlámról) 15.00–17.00 óra – ELŐADÁSOK AZ ISZLÁMRÓL  •  Mit nyújthat az iszlám a mai ember számára?    Anwar Klára vallásjogász, közgazdász, KSH vezető tanácsos  •  Tapasztalataim az iszlám országokkal kapcsolatban     Pereszlényi Zoltán rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, volt helyettes külügyi államtitkár Szünet: Iszlám énekek (Anasíd)  •   Andalúzia, az együttélés modellje      Abdul-Fattah Munif arab szakos bölcsész, ELTE BTK doktorjelöltje, Magyarországi Muszlimok Egyházának munkatársa •   A muszlim család      dr. Tóth Csilla orvos, Komlói Kórház  13.00–19.00 óra (Budapesti Művelődési Központ II. emeleti előtér) •   Hennafestés •   Kalligráfia írás •   Kendőpróbálgatás •   Kreatívsarok gyerekeknek •   Kóstoló (tea, sütemények, datolya) •   Vásár 2010. október 17. vasárnap 15.00–19.00 óra – ISZLÁM NAP  Helyszín: Budapesti Művelődési Központ  17.00–18.00 óra – Rövidfilmek az iszlámról A muszlim nő két világa – kint és bent ... a muszlim nő öltözködése otthon és házon kívül 13.00–19.00 óra (Budapesti Művelődési Központ II. emeleti előtér) •  Hennafestés •  Kalligráfia írás •  Kendőpróbálgatás •  Kreatívsarok gyerekeknek •  Kóstoló (tea, sütemények, datolya) •  Vásár  Sátor (mint előző nap)   2010. október 18–19. – FILMVETÍTÉSEK Helyszín: Budapesti Művelődési Központ  – október 18. hétfő 18.00 óra     Moustapha Akkad: Az üzenet – egy fejezet az iszlám történetéből     (marokkói-angol film, 170 perc, 1976)     Főszereplők: Anthony Quinn és Irene Papas     Dióhéjban: megindítóan szép film a prófétáról, első kinyilatkozatásairól, a muszlimok istenhitéről. – október 19. (kedd) 18.00 óra    Moustapha Akkad: Omar Mukhtar, a sivatag oroszlánja     (líbiai történelmi kalandfilm, 115 perc, 1980)     Főszereplők: Anthony Quinn és Irene Papas    Dióhéjban: Mussolini az akkor még olasz gyarmati sorban lévő Líbiában harcot indít a hatalmát korlátozó beduinok ellen.     Vajon sikerül-e legyőznie a „sivatag oroszlánját”? A részvétel – valamennyi programon – díjtalan. Információ: 371-2760 BMK Művészeti osztály Zsédenyi Mária, 371-2781, Vadócz Zsuzsa, 371-2783, E-mail: 71-2781, -83, muveszetek@bmknet.hu A programváltoztatás jogát fenntartjuk.