Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szudán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szudán. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 6., vasárnap

Galgóczi István tart előadást a Nemzeti Múzeumban

A Port műsorajánlója


Az IPM KLUB előadása a Magyar Nemzeti Múzeumban

Februártól a Magyar Nemzeti Múzeum ad otthont az Interpress Magazin tízalkalmas előadássorozatának. Az IPM KLUB előadásaira minden hónap második keddjén este hét órától kerül sor. Az érdekes témákról a magazinban publikáló neves szerzők és szakemberek gondoskodnak. Február 8-án Galgóczi István
(magyar muszlim - szerk.) vallástörténész a rejtélyes Szudán egzotikus világába kalauzolja az érdeklődőket.

A fáraók korától napjainkig
A rejtélyes Szudán egzotikus világa

"Ha összeszámolom, az eddigi életemből két évet töltöttem Egyiptomban. Büszkén mondhatom az országról, amelyiknek a neve fogalom, hogy a második hazám. 2010 tavaszán ismét délnek vettem az irányt, átutaztam Szudánba.

A hajón az európaiak információkkal és jó tanácsokkal látták el egymást, hiszen mindnyájan nagyon jól tudtuk a hírekből, Szudán az Szudán. De van ebben az országban valami, aminek meglátása nélkül hiányos az élet.

És jöttek a meglepetések. A helybéliek kedvesek, mosolyognak, örülnek, hogy az idegen az ő nyelvüket beszéli, önzetlenül segítenek, és cserébe nem kérnek semmit, nem ismerik a "baksis" szót, ami az egyiptomi mindennapok része.

Szudán nem az, ami a hírekben szerepel. Szudán mint Kús, már a piramisépítő fáraók korában is írta a történelmét. És olyan kultúrákat hozott létre, amelyek az ókor tudósainak a figyelmét még ma is lekötik. Közben fáraók jöttek-mentek, és egyiküknek köszönhetően a Gebel Barkal (a Barkal-hegy) az UNESCO világörökség-listájára is felkerült.

A kereszténység kezdetén Jézusnak már templomokat építettek Núbia aranyló homokjában, amelyet Isten arannyal vetett be. A kereszténység után jött az iszlám, amely napjaink Szudánját is meghatározza. Szudán és Egyiptom történelmét az évezredek során mindig összemosta a Nílus, ami miatt minden kisfiú élete egy szakaszában Afrika-kutató akar(t) lenni. A nagy folyó két fő ága Khartúmnál, Szudán fővárosánál egyesül.

A város történelme a 19. században kezdődik, akkor, amikor ez a gyönyörű föld a gyarmatosító Angliának is felkeltette az érdeklődését. Kitchener és Gordon pasa talán a két leghíresebb név. És természetesen Szudánnak vannak magyar vonatkozásai is, de erről inkább majd szóban."

Galgóczi István

Vallástörténész

Időpont: február 8. 19.00 óra

Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, 2. emelet Díszterem

Jegyinformáció:

-amennyiben IPM előfizető, a 10 előadásra szóló klubkártya kedvezményes díja 4000 Ft.

-10 alkalmas klubkártya nem IPM előfizetőknek: 6500 Ft.

-Belépődíj előadásonként: 1200 Ft.

Regisztráció és információ: ipm@interpressmagazin.hu, tel.: 225-2391



Szintén Galgóczi tartott előadást a Kossuth Klubban:

2011.01.11. 17:00, Kedd 

Próféták üzenetei

A keresztes hadjáratok arab szemmel
Előadó: Galgóczi István
Terem: Hadik terem

2011. január 30., vasárnap

Kartúm felé dől az afrikai dominó?


Tüntetnek a diákok Szudán fővárosában. A felvonuló fiatalok a hatalom távozását követelik. A hatóságok kivezényelték a rohamrendőröket, akik összecsaptak a tüntetőkkel.
A rohamrendőrök könnygázzal és gumibotokkal oszlatják a tömeget. A Reuters hírügynökség helyi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy többeket letartóztattak és elhurcoltak. A rendfenntartó erők körbezártak két egyetemet is. A főváros utcáit elárasztották a jól felszerelt rohamrendőrök. A kormány azt kéri a lakosságtól, hogy mindenki maradjon otthon és ne menjen ki az utcára. A mai tüntetést a tunéziai és egyiptomi események szervezésében jól bevált internetes közösségi oldalakon hirdették meg. A szervezők „Fiatalok a Változásért” és „Szikra” elnevezésű mozgalomként hirdetik magukat. Céljuk a kartúmi vezetés hatalmának megdöntése. Álláspontjuk szerint az ország irányítói korlátozzák a szabadságjogokat és nem tettek semmit a magas élelmiszerárak letöréséért.

2011. január 25., kedd

Csaltak a dél-szudáni keresztények?

Az Inforádió híre


Dél-szudániak
Az, hogy az olajban gazdag és főleg afrikai származású dél-szudániak az arab befolyású északtól való elszakadásra voksolnak majd, eddig sem volt kétséges.

Választási megfigyelők azonban azt mondják, hogy a január első két hetében tartott referendumon elért elsöprő többség gyanús. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy a 79 déli megyéből tízben meghaladta a száz százalékot a voksolók száma. Az egyik megyében papíron 720-szal több ember ment el szavazni, mint ahány ott él.

A Déli Népszavazási Bizottság oldala szerint az adatok döntő többségének összeszámlálása után a szavazók 98,8 százaléka voksolt a függetlenségre.

2011. január 19., szerda

Orange díjra jelölik a Minaretet

A Minaret Leila Aboulela szudáni írónő második regénye, amit az Orange telekommunikációs cég irodalmi díjára jelölték, mellyel akár 30.000 font is ütheti a markát.

A Minaret egy gazdag szudáni menekültről szól, aki Londonban cselédsorba süllyed.

2011. január 16., vasárnap

A dél-szudáni népszavazás hőse egy nyolcvanas éveiben járó északi muszlim jogász

A Kitekintő cikkének keretes anyaga

Mohamed Ibrahim Khalil
Mohamed Ibrahim Khalil a Szudáni Népszavazás Bizottság vezetőjeként július óta azon munkálkodott, hogy sikerüljön időben levezényelni a referendumot. Öntörvényű és nyers magatartása sok ellenséget szerzett neki, de ő a kritikákra egyáltalán nem adott. Például egy északi muszlimot választott helyettesének is, ami ellen hiába tiltakozott Dél-Szudán: Khalil döntésének hátterében nem az etnikum állt, hanem az a tény, hogy a jelölt évekig dolgozott az ENSZ-nél a nyugat-szaharai függetlenséggel kapcsolatban, szakmai tapasztalata tehát aranyat ért a bizottságnak.
Mohamed Ibrahim Khalil (jogi irodájának honlapja ITT érhető el), még Szudán függetlenségét megelőzően, 1954-ben kezdett praktizálni. Eredetileg polgári és kereskedelmi joggal foglalkozott. 1958-ban minisztériumi tanácsadó lett, szudáni és külföldi cégek jogvitáit rendezte. 1976 és 1985 között Kuvaitban élt. Majd az újabb demokratikus fordulat hatására visszatért szülőföldjére. Az 1990-es évektől elismert békekutató, több amerikai és afrikai egyetem előadója.

2011. január 13., csütörtök

Papp István: "Lemondtak róla, hogy valaha jó muzulmán leszek"

Papp István darfúri tartózkodásáról a DH Online-nak nyilatkozott

Alább olvasható az interjú egy érdekes töredéke:


Négy hithű muzulmán volt az elrablói között, ők rendszeresen, előírás szerint imádkoztak, a többiek annyira nem tartották be a szabályokat, csak úgy tettek, mintha.
- Tisztában voltak vele, pokolra jutnak, hiszen nem Allahnak tetsző dolog, amit művelnek. Idővel én is belekezdtem valami imafélébe, hogy lássák, nekem is van kihez. Két hónap után megkérdezték, biztos, hogy jófelé imádkozom? Mert nem akar senki segíteni. Akkor mondtam nekik, félig viccből, hogy szívesen áttérek az iszlámra, csak segítsenek. Örültek az ötletemnek, de rájöttek, túl sok mindent kéne megtanulnom, és lemondtak róla, hogy valaha jó muzulmán leszek. 

2011. január 7., péntek

Szudáni kiállítás Budaörsön

A vetítés előkészületei és a
"szudáni Árpád-sávos"
Most vasárnap ügydöntő népszavazás elé néz a kelet-afrikai állam, ami épp 55 éve nyerte el másodszor is függetlenségét. Budaörs és számos más környékbeli település lakossága azonban már ma szavazott azzal, hogy Mustafa Maisara hívására a Jókai Mór Művelődési Házba ment, ahol még január 19-ig tekinthető meg a most megnyitott "Fekete fáraók" című nívós kiállítás.

A nagyköveti köszöntő
A megnyitót a szervező közintézmény képviselője, a budaörsi szudáni üzletember, mindenki Mustafa bácsija és a Bécsbe akkreditált szudáni nagykövet nyitotta meg. Ugyanis mivel hazánkban Szudánnak nincs külképviselete, sem tiszteletbeli nagykövete, a bécsi konzulátus felel a magyarországi eseményekért.

A szudániak...
A hazai szudáni kolónia több tagja mellett mintegy harmincöt-negyven érdeklődő zsúfolódott össze a kis teremben. Hiába kerestük az iszlám egyházak képviselőit, a Szudánban még oly aktív Bolek Zoltán sem tűnt fel a színen.

...és a kiállítás
Szudán lenyűgöző látnivalóin, mezőgazdaságán és iparán túl szó esett mindarról is, ami a két népet összeköti: a magyarabokról és Papp István elrablásáról és kiszabadulásáról. A jelenlévő szudániak kifejtették, hogy államuk elégedett Papp tevékenységével, s nem a kormány állt elrablása mögött, hiszen az érintett milícia Párizsban székel, francia zsoldban áll, s céljuk Szudán és Csád destabilizációja.

Végül a hibiszkusz-teát szürcsölő közönség háromszor is végignézhetett egy kisfilmet Szudán 20. századi történelméről, s megtudhatta, hogy az a szigonyos zászló a Mehdi-felkelésé volt. Mustafa szerint ez a "szudáni Árpád-sávos".

2011. január 5., szerda

Mennyibe került Papp István szabadsága?

Szabad a gazda
Nem tudjuk pontosan, de feltehetően ma Papp István a legértékesebb hazánkfia. A hírek arról szólnak, hogy kiszabadult, a körülményekről azonban mélyen hallgatnak. Azaz valószínűsíthetően nem volt tűzharc, nem volt látványos akció sem. Csak úgy szépen kisétált Papp úr elrablói karmai közül. Ez a legvalószínűbb, hiszen két társa is csak úgy kiugrott a túszszedők autójából. Szudán szétesőben, Szudánban minden lehetséges.

Annyit tudunk, hogy Darfúr 150 millió dollárt bukott egy piramisjátékon, s azt sem tévesztjük szem elől, hogy a csádi és a szudáni ENSZ-misszió is igen költséges, illetve nem fizeti túl alkalmazottait.

Papp kiszabadult, s vele egy sötét titok is. Csak a Magasságos tudja, hogy ez Önnek mennyibe is került, kedves olvasó!

2010. december 28., kedd

"Fekete fáraók" - Kiállítás Szudánról Budaörsön

Szudáni piramisok Méroéban

2011. január 7-én, pénteken, 18 órai kezdettel hibiszkusztea-kóstolással nyílik meg és január 19-ig tart nyitva a "Fekete fáraók" című kiállítás Budaörsön a Jókai Mór Művelődési Házban (Szabadság út 26.).

Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a tárlat gondozója, a Szudánból származó budaörsi üzletember, Maisara Mustafa.

2010. december 19., vasárnap

Szudánban bevezetik a sariát?

Omár al-Basír bevezeti a sariát?
A Reuters jelentése szerint Omár al-Basír szudáni elnök kijelentette, hogy amennyiben a népszavazás eredményeképpen az ország kettészakad, az északi területeken kötelezővé teszik az iszlám életszemléletet, azaz bevezetik a sariát. A szakértők szerint ugyanis a 2011. január 9-ére meghirdetett voksoláson a déli animista és keresztény polgárok a függetlenség mellett fognak dönteni. 

Al-Basír megerősítette, hogy "ha a déli országrész kiválik, akkor megváltoztatjuk az alkotmányt, mert akkor már nem beszélhetünk az országban etnikai és vallási sokszínűségről." Az iszlám államvallási rangra emelkedik, s egyedül az arab lesz a hivatalos nyelv. Mindez azt is jelenti, hogy a büntetőjog alapját is a vallás fogja képezni.

A nyilvános megszégyenítést célzó testi fenyítés ma is bevett Észak-Szudánban. Al-Basír folytatná ezt a gyakorlatot, mint ahogy szakszerűnek mondta a rendőri fellépést abban a minapi esetben, mikor is egy illetlenül viselkedő nőt megvesszőztek a főváros egyik utcáján.

Az új alkotmánytervezet azonban bizonyos szempontból aggodalmakat is felvet, hiszen több százezer déli bevándorló él északon, akik jogi státusza rendezetlenné válhat.

2010. november 24., szerda

Szabadon engedték Haszan at-Turabit

MTI


Haszan at-Turabi
Szabadon engedtek hétfőn Szudánban egy befolyásos muszlim ellenzéki vezetőt.


Haszan at-Turabit szűk két hónapja vették őrizetbe, miután a politikus felszólította a szudáni elnököt, hogy adja föl magát a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), mert az északkelet-afrikai ország csak így kerülheti el a szankciókat és a politikai felfordulást.

A 76 éves iszlám hittudóst - az iszlamista Népi Kongresszus Pártjának elnökét - hétfő hajnalban Port Szudán kikötővárosból visszavitték kartúmi házába. Fia azt mondta, nincsenek őrök a ház előtt, vagyis apja szabad, aminek nagyon örülnek.



Haszan at-Turabi egykor Omar el-Besír szudáni elnök szövetségese volt, ma már egyik legádázabb ellenfele. Ő volt az egyedüli, aki szót emelt ellene az ICC vádjaival kapcsolatban. A Szudánon belüli többi politikai szereplő jobbára hallgatott, vagy csatlakozott azokhoz, akik a Szudánnal szembeni nyugati, illetve cionista összeesküvésként írták le a nemzetközi törvényszék Besírrel szembeni eljárását.


Az ICC nemrég nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a szudáni elnök ellen, miután tavaly júliusban vádat emeltek ellene a nyugat-szudáni Dárfúrban elkövetett emberiesség elleni bűntettek és népirtás címén.

2010. november 2., kedd

Boleknek köszönik "félresikerült és mellékvágányon menő akcióit", de önállóan dolgoznának a terrorelhárítók

Orbán Viktor egykori testőre,
a fő magyar terrorelhárító

Műsorvezető.: - Magyarország terrorhelyzetét értékelik és elemzik. Őrzik a miniszterelnököt és az államfőt. Most éppen egy magyar  ENSZ békefenntartót próbálnak közvetett utakon kiszabadítani Szudánban.  Eközben itthon pl. autótolvajokat és kábítószer-termesztőket, kereskedőket üldöznek. És persze nyilván van egy csomó minden, amiről nem is tudunk. Ők a terrorelhárítók. Vezetőjük korábban Orbán Viktor főtestőre, a Fidesz biztonsági főnöke volt. Ez elég is volt ahhoz, hogy a Terroelhárítási Központ már megalakulása előtt a politika céltáblájává váljon. A jelek szerint azonban ez nem zavarta a szervezet felállását, nyilván ők is jól lőnek. Az Este vendége Hajdú János, a Terrorelhárító Központ vezetője, dandártábornok, jó estét kívánok!
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Jó estét kívánok!
Mv.: - Tábornok úr, három nappal ezelőtt meglepő módon a TEK, a Terrorelhárítási Központ is szóba került a Szudánban elrabolt magyar békefenntartó ügyében. Pedig eddig önök nem arról voltak ismertek, hogy külföldre is elérnek a szálak az önök kezéből. Egyáltalán hogy lehet egy Szudánban elrabolt embert Magyarországról kiszabadítani?


Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Hát nézze, először is engedje meg, hogy akkor két szót mondjak, az alapfilozófiáról. Amikor, és ez nem tegnap volt, elkezdtünk gondolkodni arról, hogy ennek az új központnak a felállása után milyen prioritásokat kell adni, hogy kell csatlakozni az Európai  Unió belül és azon kívül különben, létrejött hasonló szervezetekhez, akkor az első számú gondolat, ami a fejemben megfogalmazódott az, az, hogy végre kell csinálni egy olyan központot, amelynek képesnek kell lenni arra, hogy bárhol és szó szerint tényleg bárhol a világon, ha magyar emberek bajba kerülnek, akkor ennek a központnak képesnek kell lenni ezt a feladatot, ezt a problémát megoldani. Itt a bajba kerülés alapvetően arról van szó, amit most átélünk Szudánban, egy emberrablás, túszejtés.  Ha magyar ember ilyen helyzetbe kerül, erre a központra mindig számíthat, mi mindig ott leszünk.

Mv.: - Arról van szó, hogy esetleg magyar kommandósokat vetnek be? Merthogy ilyenkor az emberek vagy a nézők esetleg ilyen amerikai akciófilmekre asszociálnak, hogy tudniillik egy helikopterrel egy deszantot ledobnak, és akkor ők majd kiszabadítják és eltűnnek. Emlékszik az iráni nagykövetség az amerikai fiaskóra, amikor megpróbálták kiszabadítani őket.
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Nem, nem erről van szó.
Mv.: - Na, akkor mi a titka? Árulja el.
Gyakorlatoznak a magyar kommandósok
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Én azt gondolom, hogy és, ha most aktualitását nézzük a dolognak, és  Szudánnnál maradunk, akkor azt gondolom, nem ez az első számú prioritás, hogy magyar kommandósok kötéllel ereszkednek a sivatagba és túszt mentenek. Ennek a túszmentésnek azok a megelőző fázisai, amik egy tárgyalásban csúcsosodnak ki, és azt gondolom itt véget is fognak érni, jelen esetben Szudánban is ez az ügy véget fog érni, én azt gondolom a tárgyalások, a sikeres tárgyalások után, semmi mást nem teszünk, mint jelenleg a szudáni biztonsági erőkkel együttműködünk. Abban a krízisközpontban, ami Darfúrban létrejött, ebben személyesen részt veszünk és a napi elemzéseket is rajtunk keresztül, velünk együtt végzik a szudáni hatóságok.
Mv.: - Voltak olyan hírek, hogy civil szervezeteken keresztül jutottak el, most az , hogy Darfúrba, vagy közvetlenül az emberrablókhoz, ez nem világos, tehát kikkel tárgyalnak? És milyen szerepe van a civil szervezeteknek egyáltalán a terrorelhárításban? Kicsit furán hangzik.
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: -  Igen. Valóban, jól fogalmazott, tényleg furán hangzik. Az egyik fontos ok, ami miatt azt gondoltuk, hogy ma vállalni kell azt, hogy ebben az ügyben mégis csak kiállunk a sikeres megoldás előtt az, az, hogy ezek a civil szervezetek, akik én hiszek abban és azt gondolom, hogy valóban jót akarnak, tehát ők valóban nem népszerűséget, nem egy médiaarcot akarnak csinálni, hanem valóban Papp Istvánt kiszabadítani, ezt tételezzük fel.
Mv.: - Nevesítsük őket, lehet? Akkor én mondom, a Magyar Iszlám Közösségről tudok.
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Igen, és volt egy talán Magyar-Afrika Közösségcsoport (Helyesebben Afrikai-Magyar Egyesület - szerk.) , nem tudom, hasonló, annak a vezetője is nyilatkozott már ebben, ami nem baj, még egyszer mondom, szíve joga.
Mv.: - De inkább ne.
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Még tán az is, hogy segítsen ebben az ügyben. Csak egyet kell tudomásul venni és tényleg emiatt jöttem el ma és vállaltam azt, hogy beszéljünk erről a dologról, nagyon érzékeny terület a szudáni ügy, de beszéljünk róla, azaz, hogy most már azt hiszem, hogy harmadik napja meglehetősen kellemetlen beszélgetésünk volt a kinti biztonsági szervekkel. Egy ilyen sikeres túszmentő akcióban, de különben minden más területén az életnek célszerű egy adott vonalon menni, ami már ki van taposva és jól működik, mintsem, hogy barangolni az erdőben, mert abból nem biztos, hogy az ember mindig ott jön ki, ahol szeretne. Az történt, hogy a szudáni biztonsági erők értesítettek minket arról, hogy döntsük el, hogy mit szeretnénk.  A hetekkel ezelőtti megállapodásunkat tartani, és azon az úgynevezett egycsatornás rendszeren Papp István életéért mindent megtenni. Vagy pedig különböző civil szervezeteken keresztül bejutni különböző szudáni katonai szervezetekhez, civil szervezetekhez esetleg a törzsekhez elérni. Ugyanis azért azt tudni kell..
Mv.: - ..önök erről nem is tudtak, hogy párhuzamosan az önök tárgyalásaival Magyarországról civil szervezetek megpróbálnak közbenjárni?
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Tudtuk, hogy tárgyalnak, azt is tudtuk, hogy valameddig eljutottak, azt nem tudtuk, hogy ilyen messzire. Na most a messzire az nem sikerességet jelent.
Mv.: - Tudni kellett volna egyébként?
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Azt gondolom igen. De végül is meg is tudtuk.
Mv.: - Akkor ez egy hiba?
Pedig Bolek a Honvédelmi Minisztérium támogatását is bírja
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Nem gondolom hibának, ugyanis nem a Papp István elrablóihoz jutottak be, ahol mi nyilván bent vagyunk, hanem abba a rendszerbe jutottak el, ami a szudáni titkosszolgálatnak is feltűnt. Hogy ez pontosan hol van, az nekünk különben majd mindegy, de egy biztos, hogy keresztezték a szolgálat útját. Ezzel önmagában nincs baj, de kérem azt higgye el, akár ön is és mindenki más, aki egy picit is jártas ebben a témában, de legalábbis érdekli a téma, hogy van ma Magyarországon egy szervezet, akinek ez a dolga, egy. Ezt segíti mindenki. És itt a mindenki alatt engedje meg, hogy ne fejtsem ki, hogy ki, mindenki. De itt jelenleg, ami ebben publikus és elmondható, a Külügyminisztériummal vállvetve dolgozunk ezen az ügyön. Ők azon a diplomáciai vonalon, mégpedig a szakmai túsztárgyalói vonalon megyünk előre kőkeményen, segítik a kinti szervezetek, a szudáni biztonsági szolgálat maximálisan. Ennél többet sem a Magyar Iszlám Közösség vezetője, és az általa preferált orvos vagy nem tudom milyen kapcsolatok, nem fognak tudni megtenni. Tehát mi azt megköszönjük, ha az, az információ, ami rendelkezésükre áll azt megosztják a központtal, de nélkülünk, ha ebbe bemennek, akkor egy dolgot érnek el, az akció sikerességét veszélyeztetik és Papp István életét. Bizony veszélyeztetik ezek a félresikerült és mellékvágányon menő akciók.
Szudáni milícia teveháton
Mv.: - Én nem értek ehhez a területhez, tehát maximum kérdezni tudok róla, tehát miért biztos abban, most Szudánról beszélünk, azt se lehet tudni egyébként, hogy Szudán bizonyos területein ki van hatalmon. Sőt azt lehet tudni, hogy nem a központi kormány van hatalmon pl. vagy nyeregben ott, ahol a magyar ENSZ-békefenntartót fogva tartják. Tehát lehet, hogy akár vallási, akár civil csatornákon gyorsabban el lehet jutni. Ezeket miért nem használják fel? Én azt gondolom, hogy a világban a titkosszolgálatok minden csatornát felhasználnak, amit lehet.
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Nézze, ebben önnek igaza van, és mi is mindent csatornát felhasználunk, higgye el. Ilyen csatornákat is felhasználunk. De ennek van egy rendje. Az nem rend, hogy három-négy kezdeményezés elindul Magyarországról, aki nem koordinál egymással. Ebben van egy picit olyan..
Mv.: - ..mondjuk, hogyha becsöngetnek az önök központjába és azt mondják, hogy jöttünk segíteni, akkor ott egyáltalán szóba áll velük valaki?
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: -  Volt ilyen, és szóba áll, hogyne, hogyne. A családdal is napi kapcsolatban vagyunk, a család is saját maga kezdte meg az Istvánnak a keresését. A saját maga vonalain indult el ebben az ügyben,  még az nap, amikor megtudtuk, hogy Papp Istvánt elrabolták.
Mv.: - Jó, akkor a legfontosabb kérdés az , hogy mikor lesz itthon az alezredes?
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Hát ez egy jó kérdés volt. Ennek az idejét nagyon nehéz megmondani. Azt látni kell, hogy ez a művelet azon kívül, hogy rengeteg energiát felemészt és irdatlan munkába kerül, de ennek eredménye is van én azt hiszem. Óvatos ember vagyok, tehát nem kiabálom el előre a sikert, és optimista is vagyok ebben az ügyben, az idejét, hogy mikor tudjuk sikeresen kiszabadítani, bármi áron különben, ezt hozzá kell, hogy tegyem, bármi áron Papp Istvánt..
Mv.: - ..ez lehet egy elengedés, lehet egy kinti fegyveres akció, ne adj isten valamiféle pénzösszeg kifizetése. Tehát bármire hajlandókban ezek szerint az összes variáció benne van?
Amit a magyar kormány nem fog kifizetni?
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: -  Semmi olyan váltságdíjat nem fog kifizetni a magyar kormány, amit a túsztárgyalók követelnek. De ebben a pillanatban nincs is ilyen követelés különben, tehát szó nincs arról, hogy a magyar kormánytól bármilyen összeget kérnének.
Mv.: - A cél az , hogy elengedjék, ugye? Nem pedig az, hogy ott kiszabadítsák.
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - A cél az , hogy elengedjék, vagy pedig..
Mv.: - ..mert ugye az már egy erőszakos..
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - ..nem zárom ki ennek a lelhetőségét. Nézze azért nem zárhatom ki, mert szakembernek tartom magam és ez, mint legutolsó megoldás ott kell, hogy legyen a rendszerben, mintha Magyarországon történik egy ilyen  eset, akkor ott lesz a rendszerben, hogy mindent meg fogok tenni a békés és tárgyalásos úton-módon szabadításhoz, de egy idő után biztos, hogy eljön az, az idő, amikor úgy fogják ítélni a kinti erők, tehát nem magyar kommandósok, kinti erők, hogy nekifognak egy ilyen műveletnek.
Mv.: -  Hetek, hónapok?
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Hát maximum én azt gondolom egy hónapról beszélhetünk, én nagyon optimistaként azt tudom mondani, hogy a jelenlegi tárgyalási fázist nézve egy maximum négy héten belül ennek valamilyen úton-módon meg kell oldódni ennek a műveletnek, hacsak valami nagyon nem várt dolog történik a rendszerben. A mai állapot, a tegnap estit hadd mondjam el, a tegnap esti tárgyalási állapot arra enged következtetni, hogy talán a hónapokról átjöhetünk a hetek definícióra és minél hamarabb talán megoldódik.
Mv.: - Utolsó kérdésem tábornok úr, hogy az ilyen labilis politikai helyzetű országokkal a konfliktus vagy a konfliktus megoldásának a keresése, majd mindjárt megérti, hogy miről beszélek,  mennyiben befolyásolhatja Magyarország terrorhelyzetét? Önöknek ugye az a feladatuk, hogy elemezzék és értékeljék az ország terrorhelyzetét. Itt viszont sokan megsértődhetnek, bizonyos akciók miatt az ország célponttá válhat. Erről mit gondol?
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Ebben a helyzetben ezt nem látom reálisnak. Egyáltalán nem látom reálisnak, itt jelenleg az történik, hogy ez a Szudán egy nehéz hely.
Mv.: - Általánosítsunk inkább. Tehát Magyarország mostani terrorhelyzete ettől ezek szerint nem változik ön szerint?
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Nem.
Mv.: - Jó. Akkor milyen a mi helyzetünk?
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Terror-fenyegetettségileg?
Mv.: - Igen.
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Azt gondolom, hogy Magyarország nem tartozik a legfenyegetettebb országok közé. És..
Mv.: - ..és nem is válhat azzá?
Mit rejt az afgán csomag?
Újabb magyar katona holttestét?
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: - Nézze minden ország azzá válhat. Az iszlám vonalra, amire ön az előbb célzott, én nem érzek egy olyan fenyegetettséget Magyarország irányába, amitől pánikot kellene keltenünk, vagy aggodalomra adna okot. Semmi ilyet nem érzek. És különben, bocsásson meg, engedje meg, hogy hozzátegyem, úgy az afganisztáni szerepvállalásunk sem fogja ezt növelni. Ezzel különben nagyon sok emberrel szemben állok ezzel a véleményemmel. Én azt gondolom, és most már Európában jó néhány ember osztja ezt a véleményt, akivel én megbeszéltem ezt a dolgot, és  beszéltünk róla, nem feltétlenül növeli azt, hogy magyar katonák dolgoznak, és teszik a dolgukat kint, jelenleg most konkrétan Afganisztánban.
Mv.: - Tábornok úr, köszönöm, hogy itt volt.
Hajdú János, Terrorelhárítási Központ vezetője: -  Én is nagyon köszönöm.

2010. október 31., vasárnap

Egy túszejtés margójára 2.

Papp szudániakkal egyeztet
Jelen cikkünk előzménye ITT olvasható

A Blikk így ír:

Négy héten belül kiszabadulhat Papp István, a Szudánban elrabolt magyar katona – jelentette ki egy tévéműsorban Hajdú János, a Terrorelhárító Központ igazgatója.


Hajdú elmondta: nem készülnek sivatagi mentőakcióra, tárgyalással akarják kiszabadítani Pappot. Fizetni azonban nem hajlandóak.

A magyar katonát nemcsak a terrorelhárítók keresik, de egy civil szervezet, az Afrikai–Magyar Egyesület is felvette a kapcsolatot az emberrablókkal.

„Az ügy jelenlegi stádiumában nem adhatunk tájékoztatást arról, hogyan állnak a dolgok" – mondta szűkszavúan az egyesület munkatársa. Hajdúék nem örülnek a civilek bevonásának, egyedül akarják lezárni az ügyet. Egyezmények szerint egyetlen állam sem fizethet ilyen esetekben, hiszen akkor az emberrablók vérszemet kapnának.



Busralilmuhminin-kommentár: Ezek szerint újabb rivalizáció veszi kezdetét a Magyar Iszlám Közösség (MIK) és az Afrika-Magyar Egyesület (AHU) között. A felek az afrikai humanitárius munka tekintetében ellenérdekeltek. Az AHU több országban is működik, a MIK viszont Szudánt monopolizálná. A másik ellentét onnan fakadhat, hogy az AHU mali különmegbízottja -aki a minap Teheránban tárgyalt- az a Mihálffy Balázs, aki a MIK alapító elnöke. Az AHU megvetné a lábát ott, ahol Bolek Zoltánék már 2003 óta dolgoznak. Ne feledjük, hogy az afrikai segélyezés nagyon jó üzlet!


A szudáni "aid program"-okban sok szervezet vesz részt. Döntő részt nem muszlimok, akik nem a muszlimok érdekét nézik, hanem sajátjukét.


Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy az AHU lehet, hogy csak blöfföl. A Szervezet elnöke -a szudáni ENSZ misszióhoz hasonlóan- komoly pénzzavarral küzd. Balogh Sándor komoly pénzösszegekkel tartozik - köztük egy magyar muszlimnak is. Papp Istvánhoz hasonlóan sokszor nem fellelhető - bujkál hitelezői elől.


A túszmentésben tehát többek is hősök szeretnének lenni. S a hősiességet mind a magyar, mind a szudáni állam díjazni fogja.


Papp -mint már írtuk- katonai hírszerzői múltja miatt értékes árucikk is lehet. Kik fognak rajta keresni? Véleményünk szerint a pénz nem marad Szudánban. A szudáni emberrablók csak bábok lehetnek egy nagy nemzetközi játszmában. S nekik csak aprópénz jut.


Minden esetre várjuk már Papp István mosolygós arcát, amint kiszabadul, s közli, hogy nem fizetett érte senki egy árva vasat sem! Merthogy így van ez Szudánban: minden túsz ingyért szabadul.

2010. október 25., hétfő

Egy túszejtés margójára

- Volt olyan helyzet, amikor halálfélelmet érzett?
- Az első utam során, Irakban repülővel éppen egy homokvihar kellős közepén szálltunk le. Akkor azt hittem, nem úszom meg, de a svájci pilóták megoldották a problémát. Egy alkalommal Mozambikban a katonák lefegyverzését intéztük. Ez úgy zajlik, hogy akik beszolgáltatják a fegyverüket, beilleszkedési segélyt, pénzt kapnak. Igen ám, csakhogy kezdetben a helyiek intézték a kifizetést, akik kihasználva, hogy a katonák nagy része analfabéta, kevesebb pénzt adtak a kelleténél. Amikor ez kiderült, négy-ötszáz ember indult ellenünk lincshangulatban. Ám egyikük meghallotta, hogy magyarul kiabálunk egymásnak, s álljt parancsolt. Mint kiderült, annak idején a Bolyain végzett, híradó szakon. Kongóban pedig egyszer tűzharc közepén találtuk magunkat, amikor egyszerű felderítőútra mentünk ki egy terepjáróval. - kérdezte Papp István ENSZ-békefenntartót még szeptemberben a Fejér Megyei Hírlap.


Papp Istvánt, az ENSZ magyar békefenntartóját túszul ejtették a szudáni Darfúrban - adták hírül október elején a hírügynökségek. Al-Fasherből tűnt el, s legelőször egy helyi rádión keresztül adott életjelet. Nyilatkozata szerint a várostól mintegy száz kilométerre egy legalább százfős katonai táborban őrizték. Azt is tudni vélték egyesek, hogy Papp elrablása összefüggésbe hozható egy helyi piramisjátékkal, amin a szétesőben lévő afrikai nemzet egy jelentős része igen sokat vesztett. Máig tisztázatlan a békefenntartók szerepe mind a Papp-ügyben, mind a piramisjáték-ügyben.

Most -mint hírül is adtuk- a Bolek Zoltán vezetése alatt és Abdou Abdulmuneim fatvájával a kézben a Magyar Iszlám Közösség indul Papp megmentésére.Azóta remélhetőleg fejléc és pecsét is került a híres vallásjogi döntésre!  Bolek október 10. körül még nem tudta, hogy kik lehetnek a túszejtők. A Kegyes Koránból vett idézetekkel megtámogatott kérés hatására reméljük, hogy szabadon engedik a hazánkfiát. Persze kérdés, hogy egy "egyszerű" fatva meghatja-e a pénzéhes túszejtőket.

Csak akkor járunk a helyes úton, ha arra gondolunk, hogy Papp elrablása csak a pénzről szól? Természetesen valószínűleg pénzről is szól. Papp Szudán egy mélységesen szegény vidékén tűnt el. Egy olyan vidéken, ahol a szudáni kormány ellenőrző szerepe a nulla felé konvergál, ahol nincsenek kormánycsapatok, de felkelők sem igazán. Egy olyan vidék ez, ahol sem a banditáknak, sem békefenntartóknak nincs pénze. S minden jól jön, ami pénzzé tehető. Papp ilyen pénzzé tehető árucikké vált azon a vidéken, ahol ő és missziója is csak egy a sok szegény között.

Akkor miért Papp, s miért nem egy gazdagabb iparosodott nemzett fia? Papp Istvánról az is hírlik, hogy katonai hírszerző volt. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor már beláthatjuk, hogy Papp értékesebb a többi kéksapkásnál. Persze jó az esély arra, hogy a többi is dolgozik ilyen vagy olyan szolgálatnak. Úgy hírlik, hogy a magyar szolgálatok emberei is a helyszínen vannak, de nem igazán kapnak a helyiektől támogatást.

Bízunk benne, hogy Papp kiszabadítása sikerrel jár. S persze ez sem mellékes. A mentőakcióban hőssé lehet válni.

Végső soron azért csak marad egy kérdés. Ki fogja a túszmentés számláját állni? S persze az sem lényegtelen, hogy a kialkudott összeg kinek is a zsebében fog landolni?

Bolek Zoltán az RTL Klub reggeli műsorában nyilatkozott a témáról. A videó ITT tekinthető meg.

2010. október 24., vasárnap

Nyílt levél Darfúrba


MTI

A Magyar Iszlám Közösség arab nyelvű levelet küldött Szudánba, a Darfúrban elrabolt és fogvatartott Papp István kiszabadítása ügyében.


A Könyörületes és Megkönyörülő Isten nevében Felhívás a dárfúri testvéreinkhez! Hála Istennek, Akitől segítséget és útmutatást kérünk a jóra, s kérjük segítségét. Szeretteink Allahban, A mi vallásunk a kegyelem vallása és a mi prófétánk a kegyelem prófétája. Teljes felelősségem tudatában írjuk ezt a levelet nektek. Felelősségünk azonban közös. A Világok Urának színe előtt el kell majd számolnunk tetteinkkel. Felhívást intézek azokhoz a testvéreinkhez, akik elrabolták a magyar állampolgárságú Papp Istvánt, aki az ENSZ szervezeténél dolgozott Darfúr tartományban.A nyílt levél a fogva tartóknak szól, melyben tiszteletteljesen kérjük, hogy az iszlám jog szerint alaptalanul fogvatartott magyar honfitársunkat engedjék el.A levelünk teljesen az iszlám jogra, vallásunkra épül, s kérésünkhöz remélhetőleg csatlakoznak majd a mérvadó szudáni vallási méltóságok is! A levelet itt a Kegyes Korán idézetek nélkül közöljük, a teljes szöveg a honlapunkon megtalálható. (Én nem találom, de valószínűleg ott van. - szerk.)
1.Ez a magyar állampolgár, aki az ENSZ-nél dolgozik a szegénység ellen, támogatja a szabadságot. Mindenkinek segített, aki szükséget szenved.Aki ügyünket szolgálja és mellettünk áll, nem szabad elrabolni, megkínozni, megalázni, vele méltóságában teljesen kell bánnunk. 2.A mi prófétánk, Mohammed megtiltotta számunkra, hogy a polgári lakosságot bántsuk bármilyen harc során, vagy békében, tilos őket gyilkolni, főleg nem gyermekeket, nőket és öregeket. Tilalmas számunkra az Istenhez imádkozók élete és testi épsége is! Az ENSZ munkatársai dolgozónak számítanak! 3.Az egyik legfontosabb iszlám alap, melynek érvényesülnie kell az emberek között: Nem szabad büntetni valakit más tetteiért. Az iszlám törvénykezés szerint tilos bárkit is bíróság elé állítani más tetteiért. 4.Magyarország, mint állam, mindig is támogatta az Iszlám ügyeit, főleg a palesztin nép ügyét. Mindig fogadta a palesztin vezetőket. A Magyar Iszlám Közösség segítette Boszniát, azzal, hogy segélyeket küldött, de segítette Darfúrt is.
A MIK négy éven át tevékenykedett segélyekkel Darfúrban is. Magyarországnak nagy szerepe van a segélyezésekbe Darfúrba, s az elrabolt magyar állampolgár pedig békés,s nincs köze háborús cselekményekhez, hanem a drága szudáni hazát szolgálta munkájával. A Saria szerint kötelességünk jól és bőkezűen bánni a foglyokkal, méltóságukat meg kell őrizni. Tiszteletteljes kérésünk felétek Mi, a Magyar Iszlám Közösségben tudatjuk testvéreinkkel Darfúrban, hogy a Magyar Állam a múltban és a jelenben is támogatja az iszlám és a palesztin ügyeket! Kiemelten fontos állam, mely támogatja a segélyezéseket Darfúrban. Darfúrban többször is járt a MIK küldöttsége. Ezért nagyon szépen kérjük darfúri testvéreinket, hogy engedjék el a magyar állampolgárságú Papp Istvánt, ő csak az igazságtalanság, szegénység és a szenvedés ellen dolgozik.A kegyelem és bőkezűség elvéből.

2010. október 11., hétfő

Szudáni Napok Budapesten

2010. október 11. és 17. között Szudáni Napok címen kiállítás és előadássorozat kerül megrendezésre Budapesten. A program főszervezője Maisara Mustafa, egy Budaörsön élő szudáni üzletember.

A Szudánt és az iszlám vallást bemutató program minden nap 14 órakor kezdődik Budapesten, a XI. kerület, Bartók Béla út 38. alatt található Szatyor Bár és Galériában.

Üzent az elrabolt békefenntartó

A Fejér Megyei Hírlap cikke

Kapcsolatba lépett a Szudánban elrabolt magyar ENSZ-békefenntartóval a Dabanga nevű dárfúri rádióállomás.


Papp István a rádiónak elmondta, hogy egy táborhoz hasonló helyen tartják fogva, ahol mintegy 100 egyenruhás tartózkodik. Az interjú során a magyar férfi nyugodtan beszélt, de azt mondta, tart attól, hogy fogva tartói rátámadnak vagy megölik.
Elmondása szerint csütörtöki elrablása óta sem a családjával, sem az ENSZ képviselőivel nem tudott beszélni, a Dabanga rádiónak sikerült először kapcsolatba lépni vele.
Hozzátette, úgy sejti, hogy elrablásának hátterében egy helyi piramisjáték állhat
(ún. Mawasir-ügy - szerk.).



A riport ITT hallgatható meg.


Busralilmuhminin-közbevetés: A könnyeivel küszködő Papp elmondta, hogy nem ismeri fel azt a vélhetőleg észak-darfuri katonai tábort, ahol mintegy száz egyenruhás fegyveres tartja fogva. Papp attól is fél, hogy elkapja a térségben honos maláriát.

Magyar és nemzetközi szervezetek dolgoznak azért, hogy a csütörtökön Szudánban elrabolt békefenntartó, Papp István mielőbb hazakerülhessen Baracskára.
Csütörtökön este négy fegyveres behatolt az ENSZ-alkalmazottak szállására, két embert megkötöztek, kettőt magukkal vittek, ám egyiküknek sikerült később elmenekülnie. Papp István nyugalmazott alezredes (aki nem honvédségi állományban, hanem egyéni munkavállalóként vett részt a dárfúri misszióban) azonban eltűnt az ismeretlen gerillákkal. Miközben családja aggódva várja őt Baracskán, magyar terrorelhárítók utaztak a térségbe, s megkezdték a keresést a világszervezet erre specializálódott szakemberei. Felajánlotta segítségét a Magyar Iszlám Közösség, amelynek élő kapcsolatai és segélyprogramjai vannak Szudánban, ahol egyébként ismét a véres háború réme fenyeget.


Busralilmuhminin-közbevetés: Információink szerint Bolek Zoltán, a közösség vezetője folyamatos telefonos kapcsolatban van mind a szudáni tartományi elöljárókkal, mind az Orbán-kormány illetékeseivel. Úgy tudjuk, hogy Pappot elrablói még mindig el-Faserben tartják fogva. Bolek kizárta, hogy a helyiek és a szudáni kormány hathatós segítsége nélkül a magyar kommandósok megtalálják az elrabolt békefenntartót. Elmondta, hogy Szudánban a Szovjetunióhoz hasonlóan útvonalengedélyek szükségesek, és rendszeres katonai ellenőrző pontok tarkítják az utakat. Ezért úgy gondolja, hogy a kommandósok nem valószínű, hogy eljussanak a helyszínre. Azt is elmondta, hogy ha a szudáni hatóságok ismernék Papp pontos tartózkodási helyét, ők is bírnak olyan speciális egységekkel, melyek kiszabadítanák a magyar kéksapkást.


Papp István a közelmúltban nyilatkozott a Fejér Megyei Hírlapnak, majd később is - már a tartomány fővárosából, el-Faserből - küldött számukra egy elektronikus üzenetet. Ebben leírta: "Sohasem szabad lebecsülni a helybélieket: ők mindent tudnak rólunk. Az általunk alkalmazott helyiek információkat gyűjthetnek és adhatnak át a saját országuk érdekében (...) Majdnem mindegyik lakos a hazáját védi, még az is, akinek lenne oka gyűlölni a közös ellenséget - ha így hívjuk a szemben álló felet. Hiszen ők ittmaradnak, mi meg elmegyünk. Ezt ők is tudják jól, és számolnak vele."








Papp szerint a misszió első harmada, illetve a vége a legveszélyesebb, ekkor már csökken a figyelem, a békefenntartók szinte csak fizikailag vannak jelen, lélekben már az otthon melegét érzik: eddig megúsztuk, ezután sem lesz ez másként. És ekkor kapjuk a pofont , fogalmaz Papp. Nagyon jól ismerik helyben, mikor lesz a rotáció, hol és hányan vannak a misszióban. És ők vannak otthon, nem pedig mi. Talán éppen ilyen alkalmat használtak ki az emberrablók? Papp István levelében azt is megírta, hamarosan készül haza, október végére, november elejére téve érkezése időpontját.
Bizakodva így ír: Én minden nap úgy kelek fel és megyek dolgozni, hogy este visszatérek... S ha esetleg mégse: hát ilyen a sors. De ezzel csak egy-két pillanatra szembesülünk, amikor hírt kapunk arról, egy kollégával történt valami; de azután megy a mókuskerék tovább - a békefenntartás egy ilyen hivatás.


A Duna Tv-nek nyilatkozott Nógrádi György, "kedvenc" biztonsági szakértőnk Papp "Pista" elrablásáról. A riportot ITT tekinthetik meg.