Élt-e valójában Naszreddin hodzsa?

A címben feltett kérdés izgatta azt négy tucat érdeklődőt, akik a Török Iránytű Európába Egyesület most már hagyományosnak mondható  kávéházi estén. A Star kebab török vendéglőben rendezett előadás-sorozat előző darabja még decemberben Isztambulról szólt.

Naszreddin hodzsa a legendás népi hős, a habókos vallástanító és nemes szamaragoló a lexikonok szerint a közép-anatóliai Aksehirben született, de vagy kétszáz évvel később Buharába vitt libasültet Timur Lenk számára. Azaz a hodzsa anekdotikus figurává nemesült Egyiptomtól Bulgárián át Üzbegisztánig.

Az est érdekes fordulattal indult, hiszen az egyesület török elnöke, Mehmet Inceoglu nevettette meg a közönséget sajátos mesemondói stílusával.

Az est két előadója Tasnádi Edit turkológus és a fizikus végzettségű Demeter Tamás voltak. Az est egyik meglepő fordulata azt volt, mikor Tasnádi levette kendőjét, melyen vicces idézetek mellett a szamarán háttal ülő hodzsa is feltűnt.

A város, ahol egymás mellett áll a három istenháza

Isztambul sokak, sokunk szerelme. A karcsú minaretek, a kendős nők, a bazári alkudozás számos honfitársunk szívét melengette meg az elmúlt két évtizedben. Erről a szerelemről vallott a mintegy négy tucat néző és a két szakértő Bolek Zoltán és Gál Tímea a budapesti Star Kebab étteremlánc egyik vendéglőjének ízlésesen kialakított pincéjében.

Gál Tímea turkológus saját bevallása szerint 91 alkalommal járt a Konstantinápolyból Isztambullá vált metropoliszban, ami  -szerinte is- sokat fejlődött. Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke pedig arra emlékeztetett, hogy Isztambul Iszlámbul is, azaz a "valódi iszlám" ékköve.

Minden résztvevő, Isztambul minden magyar szerelmese egyetértett abban, hogy Isztambul a tolerancia szigete, ahol mindenki megtalálja a maga kedvenc kis rejtett zugát, legyen az a fedett piac avagy Pierre Loti kávézója, ahonnan gyönyörű a kilátás a végre megtisztított Aranyszarv-öbölre.

Bolek Zoltán -köszöntve a nézők között helyet foglaló isztambuli olasz Abdurrahman Islamot- felidézte, hogy együtt keresték fel a város ázsiai részén azt az utcát, ahol egy dzsámi, egy templom és egy zsinagóga áll egymás mellett. S azt is hozzátette, hogy egyszer a muszlim gyülekezet kalapozta össze a keresztény imahely közműtartozását. Talán épp a gázszámla volt az - tehetnénk hozzá kissé pikírten.

A rendezvény a Mehmet Inceoglu által vezetett Török Iránytű Európába Egyesület szervezésében egy hosszabbra tervezett előadássorozat második állomása volt.

A törökök testvérként tekintenek a magyarokra - nyilatkozza Mehmet Inceoglu, a Török Iránytű elnöke

Mint arról már beszámoltunk, 2010 május 13-án Salha Falahhal, a Magyar Iszlám Közösség egykori elnökével közölt interjút a Barikád hetilap. A 2010. május 20-ai szám és Horváth Ádám, a Magyar Iszlám Közösség alenökének vendége a hazai muszlim közélet másik jeles személyisége, Mehmet Inceoglu politológus, a Török Iránytű Európába Egyesület elnöke. Inceoglu két részre osztja a török történelmet, s azt vallja, hogy hazája fejlődését az iszlám-gyökerű kormányzópárt, az Ak Parti és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök alapozta meg.

Cikkajánló:

A törökök testvérként tekintenek a magyarokra - Mehmet Inceoglu a török fővároshoz, Ankarához közeli Konyában született 1978-ban. Húszéves kora óta él hazánkban, 1989-ban költözött Budapestre, menyasszonya magyar. Az ELTE Állam- és Jogtudományi karán politológia szakon végzett, jelenleg nemzetközi kereskedelemmel foglalkozik. Közös történelmünkről, a török-örmény konfliktusról, valamint hazánk és Törökország jövőjéről beszélgettünk vele.