Importálná az arab felkeléseket Zukorlic?

A Magyar Hírlap cikke

Zukorlicnak egyre szigorúbb a nézése

Szandzsakban is megismétlődhet az egyiptomi forgatókönyv – figyelmezteti a szerbiai hatóságokat a helyi muzulmánok főmuftija, Muamer Zukorlic. A vallási vezető állítólag dzsamahirija (A dzsamahirija szó arabul köztársaságot jelent. Persze ha nem fordítjuk le, nagyon veszélyesnek tűnhet a gondolat. Kérdés, kinek az érdeke e szóval riogatni. Csak nem Mohamed Jusufspahic belgrádi muftinak, Zukorlic riválisának? - szerk.) megteremtésére törekszik körzetében.

Alaposan felkavarta a kedélyeket a szerbiai iszlám közösség főmuftijának a belgrádi kormányhoz intézett fenyegető kijelentése, hogy „tanuljanak az egyiptomi és a tunéziai eseményekből, mert itt is hasonló események következhetnek be”. „Ott, ahol a rendszer és az igazságszolgáltatás nem működik, a népnek nem marad más eszköze, mint hogy az utcára vonuljon” – hangoztatta Novi Pazar-i hívei előtt Muamer Zukorlic. Ha a szerb hatóságok „nem térnek észhez”, és folytatódik a muzulmán hívők elleni rágalomhadjárat, akkor Novi Pazarban és Belgrádban is a főtérre fognak vonulni az emberek – figyelmeztetett. 

Zukorlic, aki egyszersmind a kisebbségi Bosnyák Nemzeti Tanács vezetője, így tiltakozik a választások megismétlése és az állítólagos muszlimellenes hangulatkeltés ellen, ami ahhoz köthető, hogy néhány szandzsaki nő egy rendezvényen tüntetőleg hidzsábot (hajat eltakaró kendőt) öltött. A főmufti szerint ettől az egész szerbiai közvélemény megrettent, holott a jelenséget csupán egy civilszervezet bosnyák nemzetiségű elnök asszonya támadta az egyik belgrádi lapban. Zukorlicot bírálói azzal vádolják, hogy politikai hatalomra tör, és iszlám dzsamahiriját akar teremteni a többségében bosnyákok lakta Szandzsakban.


Busralilmuhminin-kommentár: 2010. májusában Novi Pazarban jártunk, s láttuk, hogy a Szandzsákban egyrészt komoly vallási ébredés figyelhető meg, másrészt az arab hatás egyre erősebb, s a török egyre inkább visszaszorulóban van. Bár a főtéri kávéházban még mindig lehet törökül rendelni (a török a balkáni muszlimok lingua francá-ja), de egyre több ember, s főleg nő visel bosnyák vagy török helyett, arab ruhát.

Autonómiát szeretne a szandzsáki főmufti

A MAGYARázat.info cikke

A szerbiai muzulmán egyházak főmuftija Muamer Zukorlity reményét fejezte ki, hogy a soron következő, jövőévi szerbiai választásokon, megalakul egy olyan politikai erő, amely felvállalja a tényt, hogy csakis egy autonóm szandzsáki régió lehet a szerbiai stabilitás pillére. Mint elmondta, támogatásáról biztosítja bármely szerb pártot amely garantálja a muzulmán emberek jogait és szabadságát.

Zukorlity főmufti a katari Al Dzsazira TV-nek adott interjújában elmondta, nem kétséges, hogy a szandzsáki autonómia elkerülhetetlen a Szerbiában élő muszlimok számára, és ez összhangban van az Alkotmánnyal. Hozzátette, hogy Szerbiába az EU felé  haladó úton elfogadta az ország regionalizálását, amely keretén belül a szandzsáki muszlimok is esélyt látnak arra, hogy rendezzék helyzetüket.

Zukorlity kijelentette, hogy a bosnyák származású politikusok Rasim Lyályity és Szulejmán Uglyanin hiába gondolják úgy, hogy felosztják a szandzsáki régiót a közép-szerbiai régiók között, mert ezt az igazságtalanságot a területen élő emberek sosem fogják elfogadni.

A mufti megerősítette, hogy nemrégiben támogatta egy új bosnyák párt létrejöttét a régióban, de hozzátette, hogy kész támogatni bármely szerb politikai alakulatot amely garantálja a muzulmán emberek jogait és szabadságát.

Zukorlity az interjúban elmondta, hogy Belgráddal leghatékonyabban csakis nyomásgyakorlással lehet együttműködni. Akárhonnan is jöjjön ez a segítség, legyen szó az ENSZ-ről, vagy az EU-ról. Ezért ő és a követői minden lehetséges járható utat kijárnak az őket megillető jogokért.

-Nem az a fontos, hogy Belgrádra ki gyakorol nyomást, hanem, hogy az minél erősebb legyen – jelentette ki a főmufti. (Délvidék ügyben épp ezt a hatalmas fegyvertényt nem kívánja kihasználni a soros EU elnök magyar kormány, vagyis a Fidesz)

Zukorlity megismételte, hogy a szerbiai muzulmán bosnyákok állandó diszkriminációnak vannak kitéve, vallási és nemzeti alapon egyaránt. Ők ezeket a problémákat békés módszerekkel szeretnék orvosolni, de ezt nem hagyják nekik. Valamint a szandzsáki muszlimok megosztásával vádolta meg a szerb biztonsági szerveket, akiknek szerinte az a céljuk, hogy megállítsák a muzulmán vallási-felvilágosodási fejlődés intézményeit, amelyet az utóbbi 15 évben, a kinevezése óta felépítettek.

Életük árán is megvédik a novi pazari iszlám egyetemet

A vitatott épület, ahol iszlám könyvesbolt is található

A Délvidéki Magyar Szó cikke


Elmaradt a Novi Pazar-i Iszlám Stúdiumok Karának kiköltöztetése – A bíróság a Szerbiai Iszlám Közösség kárára döntött


A Novi Pazar-i Felső Bíróság majdnem ötéves eljárás után jogerős döntést hozott, hogy az Iszlám Stúdiumok Karának november 28-ai határidővel ki kell költöznie az általa jelenleg használt épületből. A bírósági döntés szerint csütörtökön végrehajtóknak kellet volna megjelenni az Uniprom vállalat tulajdonában lévő épületben, azonban helyettük Muamer Zukorlić főmufti hívei voltak csak jelen, megvédeni az egyetemi kart. A volt áruház épülete a Szerbiai Iszlám Közösség elöljáróinak érvelése szerint iszlám egyházi tulajdon, amelyet akár „az életük árán is” meg fognak védeni.

Újabb támadás Zukorlic főmufti ellen 2.

Zukorlic. Meddig bírja még idegekkel?

Blogunk folyamatosan beszámol a főmufti hányattatott életútjáról. Íme a legújabb epizód:

A TRT, a török állami TV magyar (?) adásának híre

Svetozar Čiplić, szerb emberi jogi és kisebbségügyi miniszter azzal vádolta Muamer Zukorlic szerb iszlám társadalom főmuftiját,hogy feszültté teszi Szandzsák térség helyzetét. Svetozar Čiplić, szerb emberi jogi és kisebbségügyi miniszter kifejezésre juttatta,hogy Zukorlic főmufti azon van,hogy feszültté váljon a helyzet Szandzsák térségben az egyes politikai előnyök szerzése érdekében, a kormányként nem fogják megengedni ezt.Zukorlic felszolított arra,hogy instabil helyzet uralkodhat a térségben,ha a kormány nem veszi figyelembe ezeket a követeléseket.

A bosnyákok többségben élnek Szandzsákban,amely az Oszmán-Török Birodalom idejében a bosznia tartományhoz tartozott.1878-ban kongresszust tartottak Berlinben.Az említett kongresszuson hozott határozatok ismertében, Bosznia határain kívül maradt.1921 évtől kezdve a térség Szerbia és Montenegró megszállása alá került.Így 523 év eltelte után, Szandzsák ismét szerbek és montenegróiak ellenőrzése alá került.Napjainkban Szandzsák hat városháza Szerbia,öt városháza pedig Montenegró határain belül maradt.

Szandzsákban Slobodan Milošević volt szerb vezető idejében megsértették a humanitárius jogokat.Az 1990-es éveken át állami nyomás alá került.A szandzsáki bosnyákok azon voltak,hogy autónom jelleget nyerjenek,hogy biztonságban éljenek a térségben. Slobodan Milošević volt szerb vezető miután 2000-ben eltávozott a hatalomból,a szandszáki bosnyákok még jobb helyzetre kerültek.Idővel a szandzsáki bonyákok még aktívabb szerepet játszottak Szerbia politikai életében.Napjainkban a szerb kormányban két bosnyák származású miniszter lát el feladatot.2006-ban miután Montenegró kihirdette a függetlenségét,a történelmi Szandzsák két részre szakadt.

Szerbiában a kisebbségek nemzeti tanácsokat alakítottak.Hosszú idő óta ellentét volt a Süleyman Uglanin államminiszter vezette bosnyák nemzeti tanács és szerb iszlám társadalom között.Muamer Zukorlic a szerb iszlám társadalom főmuftija nem mutatott hajlandóságot,hogy együttműködjön a nemzeti tanáccsal.Előbb azon voltak,hogy eltávolítsák Zukorlicot,de ebben nem értek el sikert.A szerb kormány támogatásával a bosnyák nemzeti tanács egy más iszlám társadalmat hozott létre.

Zukorlic főmufti,miután szerepet játszott a politikai életben, ez a kérdés egyre komolyabb méreteket kezdett ölteni.Zukorlic azzal vádolta a szerb kormányban és parlamentben helyet kapó bosnyák képviselőket,hogy figyelmen kívül hagyják a bosnyákok nemzeti érdekeit.Az utolsó négy éven belül a 35 székkel rendelkező bosnyák nemzeti tanáccsal kapcsolatban 2010 június 6-án választást tartottak. A Zukorlics vezette bosnyák kulturális társadalom első lett,de a szerb emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium támogatásával Zukorlic törvények keretében kézre kerítette a tanácsot.2010 július 29-án a kormányhoz tartozó vallási oktatási tanács keretében is nagy csapást mértek. Zukorlic mellett álló Mevlud Dudic helyére Adem Zilkic került.

Forrnak az indulatok a szerbiai muszlimokban

Molnár Tamás írása a Kitekintőn

Bár Szerbia kapcsán az utóbbi években majd mindenki Koszovóra fókuszált, van déli szomszédunkank egy, a világ által elfeledett területe, ahol az egymás mellett élő szerb és muszlim közösségek közti feszültség mindig is napirenden volt. A szerb-montenegrói határ mellett elterülő Szandzsákban az utóbbi hetekben olyan események történtek, melyek még jobban felboríthatják a térség békéjét és komoly fejfájást okozhatnak az Európai Unióba igyekvő országnak.

Törökország és Dél-Tirol Szerbiában?

Két hete a szerbiai Bosnyák Nemzeti Tanács, mely elsősorban a kisebbségi jogok és érdekek képviselője, felszólította az Európai Uniót, hogy az küldjön nemzetközi megfigyelőket a Szerbia délnyugati részén elhelyezkedő Novi Pazar városába, mert a Tanács szerint az etnikai és vallási alapú diszkrimináció újabb hulláma ütötte fel a fejét a településen. A döntően muzulmánok lakta városban azután szabadultak el az indulatok, hogy a városi vezetés egy olyan földterületen kezdett volna óvoda építésébe, amelyet a Nemzeti Tanács sajátjának vél. Szeptember 4-én a helyi vallási vezető, Muamer Zukorlic vezetésével 1500 főnyi tüntető jelent meg a helyszínen, majd összecsaptak a kivezényelt rendőrökkel. A zavargásokban mind a két oldalról többen is megsebesültek-tudósít a belgrádi B92 rádió.

A Szandzsák közigazgatási egységei

Az eset után a Zukorlic befolyása alatt lévő Tanács azonnal kijelentette, hogy az eset a muszlim jogok teljes semmibevételét mutatja, az iszlám hívők beolvasztásának egy újabb lépése és folytatása a bosnyákokkal szembeni népirtó politikának. A Tanács azt is szorgalmazta, hogy minden szinten kezdődjenek érdemi egyeztetések Szerbia muzulmánok által lakott részének, a Szandzsák nevű terület jövőjének kérdésében. A mufti a montenegrói Vijesti napilapnak elmondta, hogy Szandzsáknak autonómiára van szüksége és a szerb kormánynak ezt elkerülhetetlenül meg kell adnia. Zukorlic szerint a muszlimok számára egy Dél-Tirol típusú autonómia lenne ideális, mert az határokon átnyúló (a Szandzsák területén Montenegró és Szerbia osztozik) kettős autonómia, amely sem az ottani olaszok, sem az osztrákok érdekeit nem sérti.

A vallási vezető kijelentései az iszlám közösséget is megosztották, az egy héttel ezelőtti események azonban mégis kétségbe ejtették a szerb társadalmat. Szeptember 11-én a Törökországban megrendezésre került férfi kosárlabda világbajnokság elődöntőjét a hazai csapat éppen Szerbiával játszotta. A mérkőzés a törökök győzelmével ért véget, ennek nyomán Novi Pazar lakói az utcákra tódultak és hajnalig tartó ünneplésbe kezdtek. A tömeg török zászlókat lobogtatott és olyan jelszavakat skandált, mint a "Szandzsák nem Szerbia" vagy "Szandzsák Törökország". A hangosan ünneplő muszlimok képe olyan sebeket tépett fel újra a szerb társadalomban, melyek az elszakadt Koszovó kapcsán még be sem gyógyultak.

Szerbia és a Szandzsák

A Szandzsák területe Koszovóhoz hasonlóan fontos szerepet játszik a szerb történelemben, mivel itt feküdt Raska, a középkori szerb állam magva. A XIV. században ezt a térséget is elfoglalta az előretörő Oszmán-Török Birodalom. A terület neve is innen származik, a szandzsák szó eredetileg a Török Birodalom egy területi egységét jelentette. Az itt élő szlávok többsége az évszázadok folyamán felvette az iszlámot és az oszmánok hű alattvalóivá vált.

A Szandzsák területén manapság három állam is osztozik. Hat közigazgatási egysége Szerbiában, hat Montenegróban és három Boszniában található. A 2002-es népszámlálási adatok alapján a szerbiai rész 235 ezer lakójának 60 százaléka (142 ezer fő) vallja magát muszlim bosnyáknak. Központja, Novi Pazar, szinte kizárólag muzulmánok által lakott város.

A régió tulajdonképpen soha nem rendelkezett politikai autonómiával, de az egykori kommunista Jugoszlávia alkotmánya szerint a muszlimok is államalkotó nemzetét képezték a délszláv államnak. Ez '90-es években a Milosevics-rezsim idején megváltozott. A horvátországi és boszniai háborúk árnyékában a Szandzsákban is megkezdődött a hadjárat a muzulmánok ellen, tízezreket üldöztek el lakhelyükről és ezreket öltek meg a szerb katonák.

Rasim Ljajic, szerb munkaügyi miniszter, nem mellesleg maga is szandzsáki muzulmán, a napokban a szerb állami televíziónak adott interjújában leszögezte, hogy "a koszovói válság nem ismétlődhet meg a Szandzsákban, mert annak nincsenek meg a feltételei ezen a területen". A politikus kiemelte, hogy a feszültség tulajdonképpen nem is létezik igazán a helyiek számára, egyedül Zukorlic szítja a tüzet felelőtlen kijelentéseivel, pusztán azért, mert nagyobb hatalmat szeretne a muzulmán közösségen belül, tehát az egész ügy tisztán politikai természetű.

Átláthatatlan belháborúk a muszlimok között

A Szandzsák és Szerbia más részén élő muzulmánok hagyományosan két politikai pártra adják voksaikat az országos, a helyi és a Nemzeti Tanácsok választásán. A Rasim Ljajic nevével fémjelzett Szandzsák Demokratikus Párt (SDP) és Sulejman Ugljanin, tárca nélküli miniszter vezette Demokratikus Akció Pártja (SDA), bár vezető politikusai a szerb kormányban együtt dolgoznak, a valóságban bármely más szerbiai politikai erővel képesek együttműködni, csak éppen egymással nem.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy bár a szerbiai bosnyákok túlnyomó többsége az iszlám szunnita irányzatát követi, mégis két, hasonló nevű, de egymástól mélyen eltérően gondolkodó vallási-civil szervezetbe tömörülnek. Az Iszlám Közösség Szerbiában Novi Pazar-i székhellyel Zukorlic vezetésével azért küzd, hogy az iszlám szerbiai hívei fölött a Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közösség és annak tanácsa gyakoroljon hatalmat. Ezzel szemben a Szerbiai Muszlimok Közössége belgrádi központjából, élén Adem Zilkic főmuftival, továbbra is úgy gondolja, hogy a helyi muzulmán közösségnek saját magának kell intéznie ügyeit. Zukorlic és köre a júniusi szerbiai nemzeti tanácsi választásokon döntő befolyást szerzett a Nemzeti Tanácsban és

Muamer Zukorlic

csoportosulás egyre inkább a Szandzsák legfőbb hangadójává nőtte ki magát.

Zukorlic muftit ellenfelei iszlám szélsőségesnek tartják, aki kapcsolatban áll vahabita fegyveresekkel, és akit Szaúd-Arábia a boszniai muzulmánokon keresztül pénzel. Elemzők szerint Zukorlic azzal, hogy a szarajevói bosnyákok szervezetéhez közeledett, kivívta Belgrádban székelő főmufti haragját és ezzel a vele szoros kapcsoltban álló szerb állami szervekét is. A helyi sajtó állításai alapján Zukorlic több a Szandzsákban egy szimpla vallási vezetőnél. Ő volt az első magánegyetem megalapítója Novi Pazarban, melyből jelentős jövedelmei származnak a diákok magas tandíjai miatt. Testvére a tulajdonosa a Refref nevű vállalatnak, mely szöveteket, muzulmán ruhákat, könyveket és bútorokat árul, ezenkívül ő irányítja a helyi Glas Isama nevű újságot, illetve ellenőrzi a helyi iszlám középiskolákat is.

A felsorolt pozíciók birtokában a mufti most úgy tűnik, hogy még erősebb befolyásra kíván szert tenni a Szandzsákban. Ellenfele, Ugljanin szerint ugyanakkor felelőtlenség olyan dolgokról beszélni, amelyek nem kapcsolódnak a terület legfőbb problémájához, a gazdasághoz. Tény, hogy Szandzsák Szerbia legszegényebb vidéke, csak az 54 ezres Novi Pazarban 26 ezer munkanélkülit tartanak számon. A település és környéke már most a Balkánon átmenő drog- és fegyvercsempész utak fontos láncszeme és a szervezett bűnözői csoportok egyre erősebbek. A szerb kormánykörök megnyilvánulásai is arra utalnak, hogy a belgrádi kabinet most még nem fél a térség "koszovósodásától" és elsősorban munkahelyek teremtésével igyekszik elhallgattatni a Zukorlicot.

Kattintson és nézegessen képeket a Balkán tájairól!

Gazdasági eszközei azonban jelenleg inkább a Balkán muzulmánok által lakott részein egyre befolyásosabb Törökországnak vannak, ennek nyomán pedig már több török beruházási terv is született a Szandzsákban. Ha ezek megvalósulnak, az egyszerre jelenthet javuló életkörülményeket, de tovább erősítheti a helyiek történelmi hagyományokban és vallásban gyökerező lojalitását a török államhoz. Annyi bizonyos, hogy az iszlám közösség belháborúi Koszovó után újabb tűzfészket teremthetnek a térségben, márpedig az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a Balkánon szinte lehetetlen a problémák békés rendezése a már egyszer instabillá vált területeken.

Újabb támadás Zukorlic főmufti ellen

A Vajdaság Portál cikke

Svetozar Čiplić, szerbiai emberjogi és kisebbségügyi miniszter azt mondta, hogy Muamer Zukorlić (képünkön), a szerbiai iszlám közösség főmuftija „meg akarja nyitni” Sandžak kérdését és radikalizálni akarja ennek a vidéknek a körülményeit, hogy ebből politikai hasznot kovácsoljon magának. „Az állam ezt nem engedheti meg”, mondta Čiplić a Večernje novostinak adott nyilatkozatában és hozzátette, úgy tűnik, hogy a Novi Pazar-i incidensek „szemmelláthatóan szabályszerűek Zukorkić tevékenységében”.

Muszlim összetartás: a szandzsákiak a törökök szerbek feletti győzelmének örültek

A Serbija Insajd posztja

Szerbia válogatottja nem jutott a döntőbe a kosárlabda világbajnokságon. Nagyon rosszul esett mindenkinek, mert ettől a generációtól sokat vártak. Leginkább a címvédő spanyolok felett aratott férfias győzelem után esett rosszul a vereség pont a törököktől. Persze nincs veszve az ügy, lesz még világverseny. A papíron gyengébb török csapatot elvileg a bírók is segítették a mérkőzésen, sőt a győzes kosár szabályos voltát is sokan vitatják. A pontszerző ugyanis, bizonyos amatőr felvételek szerint, rálépett a vonalra, mikor a palánk felé tört. Hogy rálépett-e vagy sem, az már mindegy. Nagy meglepetésre bukta szerb csapat a döntőt, ez a lényeg. Még nagyobb meglepetést okozott azonban Szerbiában az, hogy a muszlim többségű, ám Szerbiához tartozó Szandzsák országrészben (Dél-Szerbia) igazi utcabál kezdődött a török győzelem után. Az utcán sokan azt skandálták: ez nem Szerbia.

A Szandzsák "fővárosa" Novi Pazar, amelynek polgármestere sietett elkenni a témát a szerb sajtóban. A város vezetője szerint nem szép, ami történt, mert a Szandzsák Szerbiában van, nem Törökországban, de kiemelte azt is,hogy sok évnyi diszkrimináció és Belgrád mostoha bánásmódja is kellett ahhoz, hogy a környéken élő muszlim lakosság ne érezze otthon magát Szerbiában.

Meho Mahmutovics szerint Boszniában is találni olyanokat, akik nem Bosznia-Hercegovina csapatának szurkolnak egy-egy összecsapáson, hanem Szerbiának, róluk mégsem beszélnek. A polgármester kitért a magyar és a bolgár kisebbségre is, amelynek tagjai valószínűleg ugyencsak saját nemzetük csapatát támogatják a sporteseményeken, mégsem veszik elő őket az országos lapokban. A polgármester szerint nem csak azért szorítanak a török csapatnak a szandzsákiak, mert vallásuk azonos a törökökével, hanem azért is, mert a válogatott néhány játékosa szandzsáki származású. "A szerb válogatott játékosai ráadásul olyan tetoválásokat is viselnek, amelyek sértik a muszlim lakosságot" - tette hozzá Mahmutovics a Pressnek adott interjújában egyértelműen Milan Gurovics volt válogatott Drazsa Mihajlovics (csetnikvezér) tetkójára célozva. A polgármeseter szerint az sem segít a konfliktus kezelésében, hogy egy-egy szerb győzelem után a "lelkes" szerb szurkolók előszeretettel rongálják a dzsámikat.

Az esetről készült felvételek ITT tekinthetőek meg.

Nemzetközi megfigyelőket követel a Szandzsákba Zukorlic

A MIÉP honlapjának átvett cikke

Nemzetközi megfigyelőket kért Sandžakba a Bosnyák Nemzeti Tanács – Catherine Ashton: Párbeszéddel kell megoldani a konfliktust

A Novi Pazar-i tiltakozások nem veszélyeztetik az ország biztonságát – jelentette ki szeptember 7-én, kedden, Miloje Miletić, a Szerbiai Hadsereg vezérkari főnöke. A sandžaki történéseket nem szabad eltúlozni, sem alábecsülni, olyan konfliktusról van szó, amelyet békés úton kell megoldani – összegzett a vezérkari főnök.

Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy szeptember 4-én, szombaton Sandžakban tüntetésre került sor egy épülő óvoda rendezetlen telekügylete miatt. A kérdéses telek a Muamer Zukorlić főmufti vezette iszlám közösség szerint az ő tulajdonukban van, míg az önkormányzat azt állítja, hogy a város rendelkezik vele. A tüntetésen az iszlám közösség mintegy 1500 tagja gyűlt össze, és a rendőrséggel való összetűzésben négy rendőr megsérült. A főmufti szerint – aki egyébként az emberi jogi és kisebbségi minisztérium által illegitimnek tartott Bosnyák Nemzeti Tanács (BNT) elnöke is egyben – ez az eset a belgrádi illetékeseknek tanulságul szolgálhat, hogy ha a nép úgy érzi, valami ellene irányul, azt nem lehet rendőri akcióval megoldani.

A tüntetés vasárnapra félbeszakadt és a BNT hétfőn Catherine Ashtonhoz, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez fordult azzal a kéréssel, hogy az EU küldjön nemzetközi megfigyelőket Sandžakba. Az EU-tisztségviselőnek címzett levélben a nemzeti tanács kitért arra is, hogy Sandžakban egyre gyakoribb jelenség a negatív megkülönböztetés, valamint az emberi jogok vallási és etnikai alapú megsértése. Kiemelik, hogy a megfigyelők jelenléte hozzájárulna a feszültség enyhítéséhez és megvalósulhatnának a tárgyalások feltételei is.

Catherine Ashton tegnapi nyilatkozata szerint a BNT-től eddig semmilyen levelet sem kapott, azonban az EU elvárja, hogy a konfliktust Szerbia európai szellemben oldja meg, tárgyalva mindegyik szereplőjével.

– Az EU figyelemmel kíséri a sandžaki történéseket. Arra ösztönözzük Szerbiát, hogy törvényei értelmében tegyék lehetővé, hogy megalakulhasson valamennyi nemzeti tanács – mondta az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Tudomása szerint a BNT megalakulásának kérdésével a szerbiai köztársasági ombudsman foglalkozik.

Svetozar Čiplićemberi jogi és kisebbségügyi minisztert meglepte, hogy az épülő óvoda miatt ekkora konfliktusra került sor.

– Nem gondoltam volna, hogy az óvoda miatt tüntetés kerekedik és ez politikai naivitás lehet részemről. Zukorlić tulajdonképpen politikai pozíciót kíván magának kialakítani, miközben az egész bosnyák nép nevében igyekszik tárgyalásokat folytatni – emelte ki tegnap a miniszter.

Elmondása szerint bármikor készen áll a tárgyalásra, hiszen folyamatosan kapcsolatban áll az EBESZ-misszió képviselőivel és a Zukorlić által vezetett Bosnyák Kulturális Közösséggel is.

– Azt szeretnénk, ha mielőbb megalakulna a Bosnyák Nemzeti Tanács. Erről mindhárom bosnyák lista képviselőivel tárgyalni szeretnénk, azonban egy ilyen tárgyaláson Zukorlić biztosan nem jelenne meg. Számára ez lezárt történet. A mostani konfliktusok nem a nemzetitanács-választások következményei – szögezte le Čiplić.

Szavai szerint pillanatnyilag arról folynak a tárgyalások, hogy előre senki sem sajátíthatja ki a nemzeti tanácsot magának, hanem azt mindhárom lista egyetértésével kell megalakítani. Kiemelte, hogy a nemzetitanács-választások gondtalanul zajlottak le és minden nemzeti tanács esetében a kétharmados többség elvét alkalmazták.