Főmuftivá avatták Mustafa Alis Haci-t

 A TRT magyar adásának híre

Mustafa Alis Haci

A bolgár muzulmánok nem rendes konferencián összhangban avatták főmuftivá Mustafa Aliş Hacıt, és nyílt üzenetet adtak, hogy nem ismerik el Nedim Gencevet (A legkeményebb zsivkovi kommunista elnyomás idején előbb Kardzsaali, majd az egész ország muftija, amolyan "békepap" - szerk.). A konferencián bizalmi szavazatot adtak a felső iszlám tanács elnökének, és tagjainak. Szófia, fővárosban "a mi muftink, a mi választásunk" jelszó köré tömörült konferencián 1217 bizottságból 988 küldöttség vett részt. Mustafa Aliş Hacı, főmufti megjegyezte, hogy már vége a mai napig tartott kérdéseknek. Az ötödször főmuftivá avatott Mustafa Aliş Hacı a Török Rádió és Televíziónak tett külön nyilatkozatában szóba hozta, hogy a 213 ezer muzulmán aláírásával zajlott kongeresszuson engedtek mindenkinek, hogy közölje a véleményét, és átlátszó választást tartottak, és kívánja, hogy a hivatalok teljesítsék a muzulmánok kérését. A konferencia vendégei között szerepelt az AEÁ, Szíria, Irán szófiai nagykövete, Törökország vallási attaséje, az Iszlám Konferencia Szervezet illetékesei, Románia, Makedónia, Montenegró, és Szlovénia főmuftija, Prof. Hasan Kamil Yılmaz, a török vallási ügyek elnöke (És a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvánnyal szorosan együttműködő isztambuli Aziz Mahmut Hüdayi Alapítvány egyik vezetője, neves író - szerk.) is. Muzulmánok jó jelnek tekintik, hogy Georgi Pırvanov, bolgár elnök és Boyko Borisov, miniszterelnök gratuláló levelet küldött a konferenciának. James Warlick, az AEÁ szófiai nagykövete beszédében azóba hozta a kívánságát, hogy vége legyen a bulgáriai muzulmánok közti ellentétnek, és a muzulmán közönség saját maga válassza meg a vallási vezetőjét.

A Risale-i Nur tanítványainak beszámolója a Korán-programról

A Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány által szervezett 2011. január 8-ai Korán-bemutatóról közöl részletes tudósítást a Sentezhaber, azaz egy, a Bediüzzaman Said Nursi tanítványai által szerkesztett híroldal.

A cikk -mely idézi blogunkat is- nem csak az előadásról szól, hanem bepillantást enged a Hanif életébe, és Bognár Gusztáv (Taha), magyar muszlim gondolkodó világlátásába.

A török cikk ITT olvasható!

Said Nursi a XIX. század vége és a XX. század első fele egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb, kurd származású, oszmán vallástudósa volt, akinek a fő műve a mintegy 6000 oldalas Risale-i Nur (A fény üzenete) című monumentális és költői Korán-magyarázat, melynek egyes szakaszai magyarul is hozzáférhetőek.

Riport a Fúzió Rádión

Jakab Györggyel, a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány imámjával készít beszélgetés az online is hallgatható újbudai Fúzió Rádió 2011. január 23-án 14 órai kezdettel. A beszélgetés témája az új Korán-fordítás és az azt bemutató január 8-ai program lesz.

"Az iszlám ereje abban rejlik, hogy élő" - nyilatkozta Kiss Zsuzsanna Korán-fordító

A Magyar Nemzet riportját a Magyar Kurír zanzásította

Kiss Zsuzsanna Halima nyilatkozik, akinek fordításában jelent meg a közelmúltban újra a Korán. Elmondta: sztereotípia, hogy a nők többsége azért lesz mozlim, mert a férjük is az. „Tanúsíthatom, hogy ez nem így van. A mi csoportunkba összesen harminc-negyven lány jár, ebből húsz százaléknak van egyáltalán bármilyen nemzetiségű férje. A hozzánk járók egy része kiábrándult más egyházakból, mert ott nem találta meg, amit keresett. Az egyik lány aktív, vallását gyakorló katolikus volt, tele kérdéssel. Az atya azt tanácsolta neki, menj haza, imádkozzál, és Isten majd megválaszolja a kérdéseidet. De hogyan kell imádkozni? Majd a szíved megsúgja, hangzott a felelet. Ám nem súgta. Az iszlámban viszont pontosan megmondják, hogy imádkozzunk, ha azt akarjuk, hogy Isten elégedett legyen velünk. Az iszlám ereje abban rejlik, hogy élő, mindennapi, folyamatos kapcsolatot biztosít Istennel. Mindennek az alapja az ötszöri ima. Vagyis naponta ötször megújítjuk kapcsolatunkat Istennel… ha valaki elfogad egy vallást, és meg van győződve arról, hogy ez Isten kinyilatkoztatása, nem teheti meg, hogy csak részben fogadja el azt. Sokan mondják ilyenkor, hogy rendben, majd a magam módján leszek vallásos. Ez a legnagyobb csapda. A Koránban ez áll: mit gondolsz arról, aki a saját vágyait teszi meg istenének? Amikor az ember a maga módján vallásos, épp ezt teszi.”  Kiss Zsuzsanna Halima állítja: „Az iszlámtól nem félni kell, hanem nyitottan viszonyulni hozzá és megismerni… teljesen mindegy, milyen nemzetiségű valaki, ahol él, annak a helynek a törvényeit köteles betartani… A próféta, béke legyen vele, azt mondta, tilos az ártás, és tilos az ártásnak a viszonzása. Ha egy ország befogad valakit, akkor annak az országnak a törvényeit be kell tartani, amíg nem ütköznek Allah törvényeivel… Másfelől el kell fogadni, hogy egy mozlim idegenben is – sőt ott különösen – meg akarja őrizni az identitását. Ha tehát kendőt akar hordani, hordhasson kendőt… Minden mozlimnak kötelező átadnia az iszlám üzenetét, az azonban mindenkinek a saját döntése, akarja-e követni. A Korán kimondja, hogy nincs kényszer a vallásban: az igaz út egyértelműen elkülönül a hamisságtól, aki akar, jár, aki nem, nem. A kierőszakolt hit nem valódi, tehát nem is számít. Allah úgyis csak azokat a dolgokat fogadja el, amelyeket tisztán az ő megelégedésére végzünk.”

A vérrokonság erősebb, mint a múló szövetségek - Átadták a Kurultaj-díjakat

Bíró András neves antropológus, a Turán Szövetség vezetője 2011. január 21-én egy pestszentlőrinci vendéglőben adta át az idei Kurultaj-díjakat. Ünnepi beszédében a régi török mondás, az "eski dostlar düsman olamaz" (a régi barátok nem lehetnek ellenségek) szellemében azt fejtegette, hogy bár bizonyos idegen erők szerették volna, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Törökország és Magyarország nem válhatnak ellenségekké. Csak barátok lehetnek.

A programon fellépett egy török énekesnő, akivel a műsor után Ahmet Bariscil, a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány alapítója duettet adott elő. Az előadók közül nem hiányozhattak az ősi magyar dobosok sem, akik Tengrit  dicsőítették.

A közönség soraiban láthattuk az egyetlen hazafias magyar iszlám szervezet, a Hanif tagjait, Fadil Basart, a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület elnökét, Mehmet Basaran újságírót, az Anatólia Hírügynökség tudósítóját, Lezsák Sándor munkatársait és Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselőt.

A muszlimok számára fontos pillanat volt, mikor egy magyar muszlim testvérünk, Rifat vette át az egyik emléklapot.

Az arab sajtó is beszámol a Korán-bemutatóról

A 2011. január 8-ai Korán-bemutató -melyet a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány szervezett- híre elérte az arab nyelvű médiát is. A Moheet oldaláról megismerhetjük, hogy Kiss Zsuzsanna, azaz Halima három évig dolgozott a művön, s hogy bár a 2001-es statisztikák szerint csupán 3000 muszlim él Magyarországon, ám a becslések 20.000-re teszik a fordítást potenciálisan használók számát.

Hasonlóképp részletesen tudósít az eseményről a libanoni al-Manar is, mely megjegyzi, hogy a megjelent diplomaták között ott volt az övék is. A Moheet tudosítását az egyik legnézettebb arab televízió, az Iqraa is átvette.

A magyar muszlimok rajonganak a Koránért - A török állami TV riportja

A TRT, a török állami televízió forgatócsoportja 2011. január 8-án forgatott riportot a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány által szervezett Korán-bemutatón:

Botrány lett Pakisztánban az iszlám szexuális felvilágosítás

Busralilmuhminin-bevezető: A nyugati felfogással és a keresztény tanításokkal szemben az iszlám nem egy prűd vallás. Mohamed próféta (béke legyen vele) az evilági dolgok közül az istenszolgálat és a jó illatok mellett a házaséletet kedvelte, s mivel az fontos része az emberi életnek, s arra a Teremtő sok utasítása vonatkozik, részletesen tárgyalta. Számos iszlám országban van már hagyományos szexuális felvilágosítás, illetve az is tudott, hogy muszlim szerző írta az Illatos kertet is.

Az iszlám és a szexualitás témájában érdemes elolvasni EZT a riportot Jakab Györggyel, a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány imámjával!

Az alábbi cikk a HVG-ben jelent meg:

Nyíltan tárgyal szexuális kérdéseket és problémákat egy Pakisztánban megjelent könyv. Írója szerint egyáltalán nem tabudöntésről van szó, bírálói szerint azonban az iszlám vallási hagyományok ellen fordítja a fiatalokat.

Hogy hogyan kezeli az egyház és a közvélemény a szexualitás kérdéskörét, jól jelzi, hogy az angol kiadásban a Szexuális felvilágosítás muszlimok számára címet viselő könyv urduul a kevésbé provokatívnak számító Fiatalok különleges problémáicím alatt jelenhetett meg. A könyvet szerző pszichológus, Mobin Akhtar elmondása szerint már a megjelenés előtt rengeteg bírálatot kapott, sarlatánnak titulálták „iszlámmal szembemenő” könyve miatt.

"A szóbeli támadások kezelése mellett pedig kiadónkkal gyakorlati téren is számos problémát kell leküzdenünk, így például számos üzlet nem hajlandó befogadni és forgalmazni a könyvet, nyomtatott lapokban pedig szinte lehetetlen hirdetést elhelyeznünk" – mondta a pszichológus.

A lélekbúvár saját bevallása szerint egy olyan felvilágosító anyag összeállítása volt a célja, amely Pakisztánban, és általában véve az iszlám országokban hiánypótlónak számít és ma már feltétlenül szükség van rá. Az országban szexualitásról nyíltan beszélni ma is tabunak számít, s a hagyományokból adódóan még az orvosok és a tanárok sem hajlandóak vagy tudnak beszélni a témáról. "A tizenévesek senkitől sem kapnak felvilágosítást arról, hogy testük és testiségük hogyan változik pubertáskorban, és ez a helyzet egy szigorú szexuális elnyomással párosítva rengeteg mentális problémát okoz" – írja körül a helyzetet Akhtar, aki szerint ez is lehet a tinédzserek közötti magas öngyilkossági arány magyarázata az országban.

A könyvet ért támadások hivatkozási alapja az, hogy a szexualitás nyilvános tárgyalása nem felel meg az iszlám szellemének és a fiatalokat a vallási hagyományok ellen fordítja. A pszichológus ezt azzal cáfolja, hogy a Korán is több helyen taglalja a szexet, mint házastársi jogot, és számos korai vallásos iratban is találhatók értekezések a témában. A pszichológus szerint a felvilágosítás, a szexualitás kérdéskörének tárgyilagos bemutatása és kontextusba helyezése az iszlám hagyományokban ma rendkívül fontos Pakisztán társadalmában.

A török sajtó is beszámol a Korán-bemutatóról

A török sajtó az Andalu Ajansi (Anatólia Hírügynökség) révén értesült a tegnapi eseményről, ahol megjelent Mehmet Basaran  Budapesten élő török újságíró-tudósító is.

A Haber7 cikke ITT olvasható.

Kirobbanó siker volt a Korán-bemutató

A még üres pódium

2011. január 8-án délután került sor a Danubius Hotel Astoriában a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány Korán-bemutató programjára. A terem csordulásig megtelt, több tucat embernek csak állóhely jutott. Számosan csak a teremhez vezető lépcsősorról figyelték az eseményeket.

Hafiz Osman Sahin Koránt recitál

A muszlimok mindent a legszebb szóval, Allah könyvével, a Kegyes Koránnal kezdenek. Jelen esetben négy rövidebb részletet hallhattunk Hafiz Osman Sahin előadásában, aki a nevezetes isztambuli Fatih dzsámi vezető imámja.

VIP vendégek

Az első két sorban a VIP-vendégek ültek. Köztük tisztelhettük a katari, a marokkói, a palesztin, a maláj és az iraki követeket illetve diplomatákat. A török nemzetiségű iraki követ három nyelven, angolul, arabul és törökül is köszöntötte az egybegyűlteket, s méltatta a Korán-fordítás jelentőségét. 

Gyöngyösi Márton
 köszönti a muszlimokat

Az esemény díszvendégei között feltűntek az egyetlen iszlámbarát politikai formáció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti képviselői is. Gyöngyösi Márton röviden szólt az egybegyűltekhez, rajta kívül az ellenzéki pártot Hegedűs Tamás is reprezentálta. Jelentős küldöttség érkezett a bécsi törökök részéről. A magyar muszlimokat évtezedek óta segítő Vahit Toy-t elkísérte a török vallásügyi minisztérium, a Diyanet bécsi vezetője is, aki nem csupán a jelen fordítás úttörő mivoltát hangsúlyozta, de részletezte a közös történelmi múlt örökségeit is.

Németh Pál lelkész úr
szavait is Halima tolmácsolta

Az est előadói között két különleges vendég osztotta meg gondolatait a publikummal, két keresztény/keresztyén teológus. A református Németh Pál, aki átvette a magyar nyelvű Korán-fordítások történetét is, valamint a római katolikus Hoppál Bulcsú, aki a vallásközi párbeszéd határait feszegette.

A fordító előad

Természetesen az est egyik fénypontja magának a fordításnak a szerzője, Kiss Zsuzsanna (Halima) előadása volt, amiből megtudhattuk, hogy ő is nehezen tudta elviselni a Kegyes Korán fordítása miatti rá nehezedő terhet. A közönség hálásan megtapsolta, mert mindenki tudatában volt annak, hogy egy történelmi tett részesei vagyunk.

Az ankarai zenészek

A programot a TRT, a török állami televízió zenekara zárta, mely iláhikkal, azaz istenes énekekkel emelte az est spirituális fényét.

A rendezvény során 160 darab Korán talált díjmentesen gazdára.

Kilépve a patinás hotelből, ahol annak idején még a miniszter próbált félrelépni, még fél óráig ismerős arcokkal találkozhatott az, aki elfogadta az egyetlen magyar iszlám közösség meghívóját.

Hafız Osman Şahin lesz a szombati Korán-bemutató díszvendége

Hafiz Osman Sahin

Mint már jeleztük 2010. január 8-án, szombaton, tartja a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány a Kegyes Korán legújabb, Kiss Zsuzsanna által készített magyar nyelvű fordításának és magyarázatának bemutatóját 15 órai kezdettel a Danubius Hotel Astoriában. A program díszvendége Hafız Osman Şahin lesz, aki a tekintélyes isztambuli Fatih dzsámi imámja.


A program megnyitóját Németh Pál református és Hoppál Bulcsú katolikus teológusok tartják. S mód lesz a kötet készítőinek kérdéseket is feltenni.


A bemutató résztvevői ingyen juthatnak hozzá a fordítás egy példányához.

Hafiz Osman hodzsa megindító előadása:

Meghívó a Kegyes Korán fordításának bemutatójára

A Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány meghívja önt és családját, barátait a Kegyes Korán magyar

nyelvű fordításának bemutatójára.

Időpont: 2011. január 8. szombat, 15:00 óra
Helyszín: Danubius Hotel Astoria, 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 19-21.

Megjelent A Kegyes Korán értelmezése és magyarázata magyar nyelven

Az új magyar nyelvű Korán-fordítás

Hosszú ideig hiánycikk volt az iszlám szent könyvének magyar nyelvű fordítása. A közelmúltban megjelent a boltokban Serdián Miklós verziója. Most itt egy sokkal részletesebb, prófétai hagyományokkal kiegészített magyarázat (tefszír), ami tartalmaz egy magyar-arab kétnyelvű részt is.

A Kegyes Korán értelmezése és magyarázata magyar nyelven Kiss Zsuzsanna munkája, ami Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány gondozásában jelent meg. A kötetet Ahmet Bariscil és Kerékgyártó Áron lektorálták.

A könyvet Isztambulban, az Erkam kiadó nyomdájában rendezték sajtó alá.

A könyv a Budapesten piacvezető Librinél már megrendelhető kedvezményes áron!


A könyv a terjesztő Xantusz Kft-n keresztül is beszerezhető, akárcsak a kiadó alapítványnál (az utóbbi helyen garantált a 2500 forintos önköltségi ár!).

Budapesten járt a Szabadkai Iszlám Közösség küldöttsége

Nyugat-Európai körútjának első állomásaként Budapesten járt a tízezer lelket számláló Szabadkai Iszlám Közösség küldöttsége. A delegáció vezetője és egyben a közösség elnöke Fetis Kurdali, aki Koszovóban született, de élete legnagyobb részében Szabadkán élt. Magyarul is kiválóan megtanult, hiszen felesége egy iszlám hitre tért magyar asszony volt.

A deputáció másik jeles tagja a dzsámi vezető imámja Bajazid Nicsevics efendi, aki tizenkét évig tanult Libanonban. A szabadkaiak programjukat a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány közösségi központjában kezdték. Ebéd után pedig felkeresték az Iszlám Egyház és a Magyarországi Muszlimok Egyháza imahelyeit is.

A szabadkai Muhádzsír dzsámi (képünkön) a Kárpát-medence első modern, kupolás-minaretes mecsete.

Böjtlezáró ünnep

Ünnepi ima 2009-ben a mekkai Szent mecsetben

Az iszlám világ jelentős részén a mai napon tartják a böjtlezáró ünnepet, azaz az eid-ul-fitr-t, amit a törökök ramazan bayrami-nak is neveznek. Magyarországon ma mondták el az ünnepi imát a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület, a Dialógus Platform és a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány imahelyein.

A hazai arab gyökerű közösségek azonban -a szaudi megfigyeléseket alapul véve- csupán pénteken tartják ezen örömteli eseményt. A legnagyobb tömeg a budapesti Lurdy Házban várható, ahol hagyományosan együtt ünnepel az Iszlám Egyház és a Magyarországi Muszlimok Egyháza.