Bokrétaünnep a kölni mecset építkezésén

MTI

Az ünnepséget az építtető, a török-iszlám egyesületek ernyőszervezete (DITIB) rendezte, s azon megjelent és rövid köszöntőt mondott a Rajna menti nagyváros főpolgármestere is. Jürgen Roters (SPD) kijelentette: a mecset és a hozzá kapcsolódó iszlám kulturális központ építése pontosan az ellentétét jelenti a kirekesztésnek, bezárkózásnak. Ehelyett a beilleszkedés szándékáról tanúskodik, mert "aki építkezik, az maradni akar. Aki itt, Kölnben építkezik, az új hazára talált Németországban" - tette hozzá. A mecset építését éveken át tartó éles vita előzte meg, amelynek hullámai átcsaptak a nagyváros határain is. Ralph Giordano író és publicista azok között szólalt meg, akik ellenezték a hatalmas iszlám imaház megépítését a németországi katolicizmus egyik fellegvárának számító Kölnben. A Pro Köln néven alakult jobboldali mozgalom helyi népszavazást szervezett az építkezés megakadályozása érdekében, ám az akció kudarcba fulladt. A 2009 novemberében tartott alapkőletételt is a Pro Köln zajos tiltakozása kísérte - eredmény nélkül. Mint Ayse Aydin, a DITIB szóvivője szerdán a WDR televíziónak elmondta, az Innere Kanalstrassén emelkedő nagymecset és a kulturális központ építése mintegy 25 millió euróba kerül. A szervezet elsősorban a hívők adományaira számít, másodsorban saját eszközeit fogja igénybe venni, és csak harmadik forrásként jönne szóba bankhitel fölvétele. Az adományokat fogadó bankszámlán eddig, másfél év alatt 8,3 millió euró gyűlt össze. A WDR megszólaltatta az iszlám imaházat tervező német mérnököt is. Paul Böhm, akinek már az apja és a nagyapja is templomok tervezésével és építésével foglakozott, életében először vállalkozott nem keresztény templom tervezésére. Mint elmondta, "keresztények és muzulmánok elvárásai nem állnak nagyon messze egymástól". Az építtető DITIB-bel jó a viszony, s ha akadtak is menet közben nézetkülönbségek, minden esetben sikerült olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő volt - fogalmazott Böhm. A kölni nagymecset várhatóan 2011 végére készül el, benne egyszerre 1200 hívő foglalhat majd helyet. Az imaház alatt épülő mélygarázsban 150 gépkocsi számára lesz hely.

Kirobbanó siker volt a Korán-bemutató

A még üres pódium

2011. január 8-án délután került sor a Danubius Hotel Astoriában a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány Korán-bemutató programjára. A terem csordulásig megtelt, több tucat embernek csak állóhely jutott. Számosan csak a teremhez vezető lépcsősorról figyelték az eseményeket.

Hafiz Osman Sahin Koránt recitál

A muszlimok mindent a legszebb szóval, Allah könyvével, a Kegyes Koránnal kezdenek. Jelen esetben négy rövidebb részletet hallhattunk Hafiz Osman Sahin előadásában, aki a nevezetes isztambuli Fatih dzsámi vezető imámja.

VIP vendégek

Az első két sorban a VIP-vendégek ültek. Köztük tisztelhettük a katari, a marokkói, a palesztin, a maláj és az iraki követeket illetve diplomatákat. A török nemzetiségű iraki követ három nyelven, angolul, arabul és törökül is köszöntötte az egybegyűlteket, s méltatta a Korán-fordítás jelentőségét. 

Gyöngyösi Márton
 köszönti a muszlimokat

Az esemény díszvendégei között feltűntek az egyetlen iszlámbarát politikai formáció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti képviselői is. Gyöngyösi Márton röviden szólt az egybegyűltekhez, rajta kívül az ellenzéki pártot Hegedűs Tamás is reprezentálta. Jelentős küldöttség érkezett a bécsi törökök részéről. A magyar muszlimokat évtezedek óta segítő Vahit Toy-t elkísérte a török vallásügyi minisztérium, a Diyanet bécsi vezetője is, aki nem csupán a jelen fordítás úttörő mivoltát hangsúlyozta, de részletezte a közös történelmi múlt örökségeit is.

Németh Pál lelkész úr
szavait is Halima tolmácsolta

Az est előadói között két különleges vendég osztotta meg gondolatait a publikummal, két keresztény/keresztyén teológus. A református Németh Pál, aki átvette a magyar nyelvű Korán-fordítások történetét is, valamint a római katolikus Hoppál Bulcsú, aki a vallásközi párbeszéd határait feszegette.

A fordító előad

Természetesen az est egyik fénypontja magának a fordításnak a szerzője, Kiss Zsuzsanna (Halima) előadása volt, amiből megtudhattuk, hogy ő is nehezen tudta elviselni a Kegyes Korán fordítása miatti rá nehezedő terhet. A közönség hálásan megtapsolta, mert mindenki tudatában volt annak, hogy egy történelmi tett részesei vagyunk.

Az ankarai zenészek

A programot a TRT, a török állami televízió zenekara zárta, mely iláhikkal, azaz istenes énekekkel emelte az est spirituális fényét.

A rendezvény során 160 darab Korán talált díjmentesen gazdára.

Kilépve a patinás hotelből, ahol annak idején még a miniszter próbált félrelépni, még fél óráig ismerős arcokkal találkozhatott az, aki elfogadta az egyetlen magyar iszlám közösség meghívóját.

Új vezető a Diyanet élén

Jól látjuk: ő tényleg Görmez

MTI


November közepén váratlan őrségváltás történt a török vallásügyi hivatal (diyanet) élén: Ali Bardakoglu, a testület mérsékeltnek tartott elnöke bejelentette lemondását, utódává az eddigi elnökhelyettest, Mehmet Görmezt nevezte ki a kormány. Az új vezető irányvonaláról megoszlik a török és a német sajtó véleménye, ám az bizonyosnak látszik, hogy a Diyanet a jövőben az eddiginél is nagyobb szerepet fog játszani a török bel- és külpolitikában.
Az orientális politika jellemzője, hogy a személycserék háttere többnyire homályos. Az isztambuli lapok máris találgatásba kezdtek Bardakoglu váratlan távozásának körülményeit illetően. A Hürriyet tudni vélte, hogy a diyanet főnöke nem önként, hanem Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök felszólítására mondott le. Hasonlóan vélekedett a konzervatív Milliyet is. Az okot a lapok abban vélték megtalálni, hogy Bardakoglu több kérdésben mérsékeltebb nézetet képviselt, mint azt a kormány elvárta tőle.
Így például engedékenyebben viszonyult az alevita felekezet jogainak kérdéséhez. Ugyanakkor ellenezte a kurd kisebbséghez való kormányzati közeledés politikáját, főleg azt az intézkedést, amely megengedte, hogy a kurdok lakta vidékeken a mecsetekben kurd nyelven is prédikálhassanak az imámok. A fejkendő-vitában nem volt hajlandó hivatalos formában állást foglalni; egyes lapok ugyanakkor idézték azt a kijelentését, miszerint az iszlám nem írja elő nőknek a kendőviselést. Ez nem éppen vág egybe Erdogan és Abdullah Gül államfő nézetével: családjaik hölgytagjai csakis fejkendőben jelennek meg a nyilvánosság előtt. Ezenkívül Bardakoglu pálcát tört a kényszerházasságok és a "becsületbeli gyilkosságok" fölött; utóbbiak áldozatai többnyire fiatal nők, akik nem hajlandók férjhez menni a család által kiválasztott férjjelölthöz, akit többnyire az eljegyzés napján látnak életükben először. Ezért sokszor az életükkel fizetnek.
A diyanet intézménye az államalapító Kemal Atatürk reformintézkedései nyomán jött létre a múlt század húszas éveiben. A modern köztársaság létrehozója az állami vallásügyi hivatalt állította a sejk ül-iszlám helyére; utóbbi az Oszmán Birodalom legfőbb vallási méltósága volt. Az őt felváltó diyanet hatáskörét Atatürk drasztikusan megnyirbálta, s ezáltal lényegében véve felügyeleti szervet hozott létre, amelynek feladata a törökországi iszlám politikai irányítása lett.
Ennek jegyében a diyanet igazgatja az országban található mintegy 80 ezer mecsetet, folyósítja az imámok (előimádkozók) fizetését, és szabja meg a pénteki ima tartalmi irányvonalát. Bírálók azt kifogásolják ebben, hogy az állam ugyan már nem az iszlámé, mint volt az Oszmán Birodalom idején, viszont az iszlám egyre inkább "állami" lett, ami nem feltétlenül jelent pozitív változást. A laicista államrend hívei sérelmezik politika és vallás ma is szoros összefonódását, amely teret enged a fundamentalista irányzatok lopakodó térhódításának. Az iszlám szószólói - például a Din-Bir-Sen imámszövetség - viszont berzenkednek az "állami béklyók" ellen; nagyobb teológiai függetlenséget követelnek, a prédikációk tartalmának szabad megválasztását és azt, hogy a kormány helyett az imámok dönthessék el, ki kerül a diyanet élére.
Egy nagyobb autonómiával rendelkező vallásügyi hivatal összhangban áll Ahmet Davutoglu külügyminiszter elképzelésével. Ő 1994-ben - még távolról sem miniszterként - azt írta egy könyvében, hogy Törökországnak az egykori kalifátus modern változatára van szüksége. Nem feltétlenül az oszmán mintát követőre, de olyanra, amely vallási kérdésekben független intézmény volna.
A Die Welt által idézett isztambuli megfigyelők szerint az ankarai kormány számára stratégiai jelentőségű volna, ha az eddiginél nagyobb szerephez jutna a vallási életben. Csak erőteljesebb vallásügyi tekintéllyel teheti ugyanis Törökországot a muzulmán világ (egyik) vezető nemzetévé. Aligha véletlenül használta Erdogan a közelmúltban lezajlott fejkendő-vitában a diyanet helyett a sejk ül-iszlám kifejezést. A legfőbb vallási méltóság ugyanis az Oszmán Birodalom idején Mohamed próféta hivatalos utódának és ezzel minden muzulmán vallási vezetőjének számított.
A kormányfő szavaival összhangban áll a diyanet új elnökének első nyilatkozata, amely azt jelzi, hogy Ankara ki akarja terjeszteni a vallásügyi hivatal teológiai befolyását az ország határain kívülre. Ez mintegy vallási kiegészítője volna a Davutoglu által megfogalmazott új, "stratégiai mélységű" török külpolitikának - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Az 51 éves Görmez beiktatásakor kijelentette: nem csupán a török muzulmánok szószólójának tekinti magát, hanem a világ összes muzulmánjáénak, a különböző országokban élő muzulmán kisebbségekének és valamennyi elnyomott nemzetének. Görmezt a török sajtó zöme keményvonalasnak tartja; csak a Taraf című lap véli úgy, hogy a hivatalon belül a liberális, reformer szárnyhoz sorolható. Ezt a vélekedést támasztja alá a Der Tagesspiegel isztambuli tudósítójának értesülése is. Eszerint Görmez évek óta dolgozik - a hivatal több munkatársával együtt - az iszlám előírásoknak a mai világhoz alkalmazkodó új értelmezésén. E célból "átfésülik" a hadíszt, Mohamed próféta kinyilatkoztatásainak, tetteinek és utasításainak gyűjteményét, hogy kiszűrjék belőle a nőket sértő, megalázó, valamint a rasszista kitételeket.

Kontroll nélkül beszélhetnek az imámok?

MTI

A török kormány azt tervezi, hogy korlátozott mentelmi jogot biztosítana az állami vallásügyi hatóság által alkalmazott imámoknak.

A parlament elé terjesztett törvénytervezet értelmében az iszlám hitszónokok ellen csak elöljárójuk beleegyezésével lehetne vádat emelni bűncselekmény elkövetése esetén - írta csütörtökön a Sabah című újság. Ez pedig korlátozná annak a lehetőségét, hogy az előimádkozókat politikai tartalmú kijelentések miatt büntetőjogi felelősségre vonják.

A vallásügyi hivatal (diyanet) feladatait tartalmazó törvénytervezet értelmében annak főnöke közvetlenül a miniszterelnök alárendeltje, és neki tartozik beszámolási kötelezettséggel. Kinevezése öt évre szól, amely egy alkalommal további öt évre meghosszabbítható.

Törökországban a diyanet képezi a szunnita iszlám legfőbb hatóságát. Törökországban már sok évtizeddel ezelőtt megtörtént az állam és egyház szétválasztása, ami a modern köztársaságot megalapító Mustafa Kemal Atatürk nevéhez fűződik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az állam ellenőrzést gyakorol a vallás fölött. A magát kemalistának nevező ellenzék azzal vádolja a kormányt és a miniszterelnök Igazság és Haladás Pártját (AKP), hogy a színfalak mögött az ország iszlamizálására törekszik.

MTI