 |
| Franciaország egyik legújabb mecsete Hérouville-Saint-Clair-ben |
Ismét a muzulmánokkal foglalkozik a kormánypárt Franciaországban: egy áprilisban megrendezendő tanácskozáson azt igyekeznek majd meghatározni, hogy hol legyen pontosan a vallás, ezen belül természetesen az iszlám helye a köztársaságban. A megbeszélést Nicolas Sarkozy kifejezett kérésére szervezik meg.
Elemzők szerint a témaválasztás a francia államfő aggodalmát jelzi: a közvélemény-kutatások szerint a szélsőjobb előretörőben van, miközben a franciák 63 százaléka azt szeretné, ha Nicolas Sarkozy nem indulna a jövő évi elnökválasztáson. Az elnököt különösen felbosszantotta, hogy egy, a franciák hétköznapjait mindinkább megmérgező jelenségről a Nemzeti Front új elnöke, Marine Le Pen beszélt először nyilvánosan.
Egy néhány hónappal korábban a hivatalos közbeszédben gyakorlatilag ismeretlen témáról van szó, arról, hogy a muzulmánok egyre több nagyvárosban bénítják meg teljes utcák közlekedését a péntek délutáni imájukkal. Az ügyről a politikai korrektség jegyében a francia mértékadó sajtó eddig nem beszélt, nem véletlen, hogy Sarkozy most egyenesen úgy véli: egyre nagyobb a szakadék a média által tárgyalt témák és a társadalmat foglalkoztató kérdések között. A tematizálást tehát ki akarja venni a szélsőjobb kezéből, még akkor is, ha ezért jobb- és baloldalon egyaránt bírálják.
"A nyolcvanas években a bevándorlás is tabutémának számított, és láttuk, mi lett az eredménye" - hangoztatta az államfő, hozzátéve, hogy az utcai imákról, és általában a muzulmánok részéről a többséget zavaró megnyilvánulásokról nyíltan beszélni kell. A párt képviselői előtt szerdán beszédet tartó Sarkozy azt mondta: Franciaország laikus állam és nem lehet megengedni, hogy az iszlám megerőszakolja a társadalmat.
Az államfő határozottságát erősíti, hogy mind gyakoribbak az állammal szemben egy-egy szűk közösség többnyire muzulmán értékek mentén megfogalmazódó követelései, a rendőrségi források pedig egyre többször számolnak be arról, hogy a különböző mecsetekben igét hirdető imámok gyűlöletet keltenek a nyugat, és ezen belül természetesen Franciaország ellen.
Az áprilisi tanácskozás ezért az utcai imák mellett azzal is foglalkozni kíván, hogy milyen imámokat hagyhatnak működni az ország területén, és azok milyen nyelven szólhatnak hallgatóságukhoz. Az elemzők nagy része a jövő évi elnökválasztásra való felkészülésnek tartja a kezdeményezést, a keresztények pedig attól tartanak, hogy az utcai imákkal egy füst alatt például a katolikus körmeneteket, búcsújárásokat vagy zarándoklatokat is betilthatja az állam.
