Importálná az arab felkeléseket Zukorlic?

A Magyar Hírlap cikke

Zukorlicnak egyre szigorúbb a nézése

Szandzsakban is megismétlődhet az egyiptomi forgatókönyv – figyelmezteti a szerbiai hatóságokat a helyi muzulmánok főmuftija, Muamer Zukorlic. A vallási vezető állítólag dzsamahirija (A dzsamahirija szó arabul köztársaságot jelent. Persze ha nem fordítjuk le, nagyon veszélyesnek tűnhet a gondolat. Kérdés, kinek az érdeke e szóval riogatni. Csak nem Mohamed Jusufspahic belgrádi muftinak, Zukorlic riválisának? - szerk.) megteremtésére törekszik körzetében.

Alaposan felkavarta a kedélyeket a szerbiai iszlám közösség főmuftijának a belgrádi kormányhoz intézett fenyegető kijelentése, hogy „tanuljanak az egyiptomi és a tunéziai eseményekből, mert itt is hasonló események következhetnek be”. „Ott, ahol a rendszer és az igazságszolgáltatás nem működik, a népnek nem marad más eszköze, mint hogy az utcára vonuljon” – hangoztatta Novi Pazar-i hívei előtt Muamer Zukorlic. Ha a szerb hatóságok „nem térnek észhez”, és folytatódik a muzulmán hívők elleni rágalomhadjárat, akkor Novi Pazarban és Belgrádban is a főtérre fognak vonulni az emberek – figyelmeztetett. 

Zukorlic, aki egyszersmind a kisebbségi Bosnyák Nemzeti Tanács vezetője, így tiltakozik a választások megismétlése és az állítólagos muszlimellenes hangulatkeltés ellen, ami ahhoz köthető, hogy néhány szandzsaki nő egy rendezvényen tüntetőleg hidzsábot (hajat eltakaró kendőt) öltött. A főmufti szerint ettől az egész szerbiai közvélemény megrettent, holott a jelenséget csupán egy civilszervezet bosnyák nemzetiségű elnök asszonya támadta az egyik belgrádi lapban. Zukorlicot bírálói azzal vádolják, hogy politikai hatalomra tör, és iszlám dzsamahiriját akar teremteni a többségében bosnyákok lakta Szandzsakban.


Busralilmuhminin-kommentár: 2010. májusában Novi Pazarban jártunk, s láttuk, hogy a Szandzsákban egyrészt komoly vallási ébredés figyelhető meg, másrészt az arab hatás egyre erősebb, s a török egyre inkább visszaszorulóban van. Bár a főtéri kávéházban még mindig lehet törökül rendelni (a török a balkáni muszlimok lingua francá-ja), de egyre több ember, s főleg nő visel bosnyák vagy török helyett, arab ruhát.

Zukorlic óvja a muszlimokat

A Magyar Szó cikke


Мuamer Zukorlić, az iszlám közösség főmuftija arra szólította fel a muzulmánokat, hogy ne engedjék meg gyermekeiknek, hogy részt vegyenek a Szent Száva iskolai ünnepségeken.

Autonómiát szeretne a szandzsáki főmufti

A MAGYARázat.info cikke

A szerbiai muzulmán egyházak főmuftija Muamer Zukorlity reményét fejezte ki, hogy a soron következő, jövőévi szerbiai választásokon, megalakul egy olyan politikai erő, amely felvállalja a tényt, hogy csakis egy autonóm szandzsáki régió lehet a szerbiai stabilitás pillére. Mint elmondta, támogatásáról biztosítja bármely szerb pártot amely garantálja a muzulmán emberek jogait és szabadságát.

Zukorlity főmufti a katari Al Dzsazira TV-nek adott interjújában elmondta, nem kétséges, hogy a szandzsáki autonómia elkerülhetetlen a Szerbiában élő muszlimok számára, és ez összhangban van az Alkotmánnyal. Hozzátette, hogy Szerbiába az EU felé  haladó úton elfogadta az ország regionalizálását, amely keretén belül a szandzsáki muszlimok is esélyt látnak arra, hogy rendezzék helyzetüket.

Zukorlity kijelentette, hogy a bosnyák származású politikusok Rasim Lyályity és Szulejmán Uglyanin hiába gondolják úgy, hogy felosztják a szandzsáki régiót a közép-szerbiai régiók között, mert ezt az igazságtalanságot a területen élő emberek sosem fogják elfogadni.

A mufti megerősítette, hogy nemrégiben támogatta egy új bosnyák párt létrejöttét a régióban, de hozzátette, hogy kész támogatni bármely szerb politikai alakulatot amely garantálja a muzulmán emberek jogait és szabadságát.

Zukorlity az interjúban elmondta, hogy Belgráddal leghatékonyabban csakis nyomásgyakorlással lehet együttműködni. Akárhonnan is jöjjön ez a segítség, legyen szó az ENSZ-ről, vagy az EU-ról. Ezért ő és a követői minden lehetséges járható utat kijárnak az őket megillető jogokért.

-Nem az a fontos, hogy Belgrádra ki gyakorol nyomást, hanem, hogy az minél erősebb legyen – jelentette ki a főmufti. (Délvidék ügyben épp ezt a hatalmas fegyvertényt nem kívánja kihasználni a soros EU elnök magyar kormány, vagyis a Fidesz)

Zukorlity megismételte, hogy a szerbiai muzulmán bosnyákok állandó diszkriminációnak vannak kitéve, vallási és nemzeti alapon egyaránt. Ők ezeket a problémákat békés módszerekkel szeretnék orvosolni, de ezt nem hagyják nekik. Valamint a szandzsáki muszlimok megosztásával vádolta meg a szerb biztonsági szerveket, akiknek szerinte az a céljuk, hogy megállítsák a muzulmán vallási-felvilágosodási fejlődés intézményeit, amelyet az utóbbi 15 évben, a kinevezése óta felépítettek.

Életük árán is megvédik a novi pazari iszlám egyetemet

A vitatott épület, ahol iszlám könyvesbolt is található

A Délvidéki Magyar Szó cikke


Elmaradt a Novi Pazar-i Iszlám Stúdiumok Karának kiköltöztetése – A bíróság a Szerbiai Iszlám Közösség kárára döntött


A Novi Pazar-i Felső Bíróság majdnem ötéves eljárás után jogerős döntést hozott, hogy az Iszlám Stúdiumok Karának november 28-ai határidővel ki kell költöznie az általa jelenleg használt épületből. A bírósági döntés szerint csütörtökön végrehajtóknak kellet volna megjelenni az Uniprom vállalat tulajdonában lévő épületben, azonban helyettük Muamer Zukorlić főmufti hívei voltak csak jelen, megvédeni az egyetemi kart. A volt áruház épülete a Szerbiai Iszlám Közösség elöljáróinak érvelése szerint iszlám egyházi tulajdon, amelyet akár „az életük árán is” meg fognak védeni.

Újabb támadás Zukorlic főmufti ellen 2.

Zukorlic. Meddig bírja még idegekkel?

Blogunk folyamatosan beszámol a főmufti hányattatott életútjáról. Íme a legújabb epizód:

A TRT, a török állami TV magyar (?) adásának híre

Svetozar Čiplić, szerb emberi jogi és kisebbségügyi miniszter azzal vádolta Muamer Zukorlic szerb iszlám társadalom főmuftiját,hogy feszültté teszi Szandzsák térség helyzetét. Svetozar Čiplić, szerb emberi jogi és kisebbségügyi miniszter kifejezésre juttatta,hogy Zukorlic főmufti azon van,hogy feszültté váljon a helyzet Szandzsák térségben az egyes politikai előnyök szerzése érdekében, a kormányként nem fogják megengedni ezt.Zukorlic felszolított arra,hogy instabil helyzet uralkodhat a térségben,ha a kormány nem veszi figyelembe ezeket a követeléseket.

A bosnyákok többségben élnek Szandzsákban,amely az Oszmán-Török Birodalom idejében a bosznia tartományhoz tartozott.1878-ban kongresszust tartottak Berlinben.Az említett kongresszuson hozott határozatok ismertében, Bosznia határain kívül maradt.1921 évtől kezdve a térség Szerbia és Montenegró megszállása alá került.Így 523 év eltelte után, Szandzsák ismét szerbek és montenegróiak ellenőrzése alá került.Napjainkban Szandzsák hat városháza Szerbia,öt városháza pedig Montenegró határain belül maradt.

Szandzsákban Slobodan Milošević volt szerb vezető idejében megsértették a humanitárius jogokat.Az 1990-es éveken át állami nyomás alá került.A szandzsáki bosnyákok azon voltak,hogy autónom jelleget nyerjenek,hogy biztonságban éljenek a térségben. Slobodan Milošević volt szerb vezető miután 2000-ben eltávozott a hatalomból,a szandszáki bosnyákok még jobb helyzetre kerültek.Idővel a szandzsáki bonyákok még aktívabb szerepet játszottak Szerbia politikai életében.Napjainkban a szerb kormányban két bosnyák származású miniszter lát el feladatot.2006-ban miután Montenegró kihirdette a függetlenségét,a történelmi Szandzsák két részre szakadt.

Szerbiában a kisebbségek nemzeti tanácsokat alakítottak.Hosszú idő óta ellentét volt a Süleyman Uglanin államminiszter vezette bosnyák nemzeti tanács és szerb iszlám társadalom között.Muamer Zukorlic a szerb iszlám társadalom főmuftija nem mutatott hajlandóságot,hogy együttműködjön a nemzeti tanáccsal.Előbb azon voltak,hogy eltávolítsák Zukorlicot,de ebben nem értek el sikert.A szerb kormány támogatásával a bosnyák nemzeti tanács egy más iszlám társadalmat hozott létre.

Zukorlic főmufti,miután szerepet játszott a politikai életben, ez a kérdés egyre komolyabb méreteket kezdett ölteni.Zukorlic azzal vádolta a szerb kormányban és parlamentben helyet kapó bosnyák képviselőket,hogy figyelmen kívül hagyják a bosnyákok nemzeti érdekeit.Az utolsó négy éven belül a 35 székkel rendelkező bosnyák nemzeti tanáccsal kapcsolatban 2010 június 6-án választást tartottak. A Zukorlics vezette bosnyák kulturális társadalom első lett,de a szerb emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium támogatásával Zukorlic törvények keretében kézre kerítette a tanácsot.2010 július 29-án a kormányhoz tartozó vallási oktatási tanács keretében is nagy csapást mértek. Zukorlic mellett álló Mevlud Dudic helyére Adem Zilkic került.

Forrnak az indulatok a szerbiai muszlimokban

Molnár Tamás írása a Kitekintőn

Bár Szerbia kapcsán az utóbbi években majd mindenki Koszovóra fókuszált, van déli szomszédunkank egy, a világ által elfeledett területe, ahol az egymás mellett élő szerb és muszlim közösségek közti feszültség mindig is napirenden volt. A szerb-montenegrói határ mellett elterülő Szandzsákban az utóbbi hetekben olyan események történtek, melyek még jobban felboríthatják a térség békéjét és komoly fejfájást okozhatnak az Európai Unióba igyekvő országnak.

Törökország és Dél-Tirol Szerbiában?

Két hete a szerbiai Bosnyák Nemzeti Tanács, mely elsősorban a kisebbségi jogok és érdekek képviselője, felszólította az Európai Uniót, hogy az küldjön nemzetközi megfigyelőket a Szerbia délnyugati részén elhelyezkedő Novi Pazar városába, mert a Tanács szerint az etnikai és vallási alapú diszkrimináció újabb hulláma ütötte fel a fejét a településen. A döntően muzulmánok lakta városban azután szabadultak el az indulatok, hogy a városi vezetés egy olyan földterületen kezdett volna óvoda építésébe, amelyet a Nemzeti Tanács sajátjának vél. Szeptember 4-én a helyi vallási vezető, Muamer Zukorlic vezetésével 1500 főnyi tüntető jelent meg a helyszínen, majd összecsaptak a kivezényelt rendőrökkel. A zavargásokban mind a két oldalról többen is megsebesültek-tudósít a belgrádi B92 rádió.

A Szandzsák közigazgatási egységei

Az eset után a Zukorlic befolyása alatt lévő Tanács azonnal kijelentette, hogy az eset a muszlim jogok teljes semmibevételét mutatja, az iszlám hívők beolvasztásának egy újabb lépése és folytatása a bosnyákokkal szembeni népirtó politikának. A Tanács azt is szorgalmazta, hogy minden szinten kezdődjenek érdemi egyeztetések Szerbia muzulmánok által lakott részének, a Szandzsák nevű terület jövőjének kérdésében. A mufti a montenegrói Vijesti napilapnak elmondta, hogy Szandzsáknak autonómiára van szüksége és a szerb kormánynak ezt elkerülhetetlenül meg kell adnia. Zukorlic szerint a muszlimok számára egy Dél-Tirol típusú autonómia lenne ideális, mert az határokon átnyúló (a Szandzsák területén Montenegró és Szerbia osztozik) kettős autonómia, amely sem az ottani olaszok, sem az osztrákok érdekeit nem sérti.

A vallási vezető kijelentései az iszlám közösséget is megosztották, az egy héttel ezelőtti események azonban mégis kétségbe ejtették a szerb társadalmat. Szeptember 11-én a Törökországban megrendezésre került férfi kosárlabda világbajnokság elődöntőjét a hazai csapat éppen Szerbiával játszotta. A mérkőzés a törökök győzelmével ért véget, ennek nyomán Novi Pazar lakói az utcákra tódultak és hajnalig tartó ünneplésbe kezdtek. A tömeg török zászlókat lobogtatott és olyan jelszavakat skandált, mint a "Szandzsák nem Szerbia" vagy "Szandzsák Törökország". A hangosan ünneplő muszlimok képe olyan sebeket tépett fel újra a szerb társadalomban, melyek az elszakadt Koszovó kapcsán még be sem gyógyultak.

Szerbia és a Szandzsák

A Szandzsák területe Koszovóhoz hasonlóan fontos szerepet játszik a szerb történelemben, mivel itt feküdt Raska, a középkori szerb állam magva. A XIV. században ezt a térséget is elfoglalta az előretörő Oszmán-Török Birodalom. A terület neve is innen származik, a szandzsák szó eredetileg a Török Birodalom egy területi egységét jelentette. Az itt élő szlávok többsége az évszázadok folyamán felvette az iszlámot és az oszmánok hű alattvalóivá vált.

A Szandzsák területén manapság három állam is osztozik. Hat közigazgatási egysége Szerbiában, hat Montenegróban és három Boszniában található. A 2002-es népszámlálási adatok alapján a szerbiai rész 235 ezer lakójának 60 százaléka (142 ezer fő) vallja magát muszlim bosnyáknak. Központja, Novi Pazar, szinte kizárólag muzulmánok által lakott város.

A régió tulajdonképpen soha nem rendelkezett politikai autonómiával, de az egykori kommunista Jugoszlávia alkotmánya szerint a muszlimok is államalkotó nemzetét képezték a délszláv államnak. Ez '90-es években a Milosevics-rezsim idején megváltozott. A horvátországi és boszniai háborúk árnyékában a Szandzsákban is megkezdődött a hadjárat a muzulmánok ellen, tízezreket üldöztek el lakhelyükről és ezreket öltek meg a szerb katonák.

Rasim Ljajic, szerb munkaügyi miniszter, nem mellesleg maga is szandzsáki muzulmán, a napokban a szerb állami televíziónak adott interjújában leszögezte, hogy "a koszovói válság nem ismétlődhet meg a Szandzsákban, mert annak nincsenek meg a feltételei ezen a területen". A politikus kiemelte, hogy a feszültség tulajdonképpen nem is létezik igazán a helyiek számára, egyedül Zukorlic szítja a tüzet felelőtlen kijelentéseivel, pusztán azért, mert nagyobb hatalmat szeretne a muzulmán közösségen belül, tehát az egész ügy tisztán politikai természetű.

Átláthatatlan belháborúk a muszlimok között

A Szandzsák és Szerbia más részén élő muzulmánok hagyományosan két politikai pártra adják voksaikat az országos, a helyi és a Nemzeti Tanácsok választásán. A Rasim Ljajic nevével fémjelzett Szandzsák Demokratikus Párt (SDP) és Sulejman Ugljanin, tárca nélküli miniszter vezette Demokratikus Akció Pártja (SDA), bár vezető politikusai a szerb kormányban együtt dolgoznak, a valóságban bármely más szerbiai politikai erővel képesek együttműködni, csak éppen egymással nem.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy bár a szerbiai bosnyákok túlnyomó többsége az iszlám szunnita irányzatát követi, mégis két, hasonló nevű, de egymástól mélyen eltérően gondolkodó vallási-civil szervezetbe tömörülnek. Az Iszlám Közösség Szerbiában Novi Pazar-i székhellyel Zukorlic vezetésével azért küzd, hogy az iszlám szerbiai hívei fölött a Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közösség és annak tanácsa gyakoroljon hatalmat. Ezzel szemben a Szerbiai Muszlimok Közössége belgrádi központjából, élén Adem Zilkic főmuftival, továbbra is úgy gondolja, hogy a helyi muzulmán közösségnek saját magának kell intéznie ügyeit. Zukorlic és köre a júniusi szerbiai nemzeti tanácsi választásokon döntő befolyást szerzett a Nemzeti Tanácsban és

Muamer Zukorlic

csoportosulás egyre inkább a Szandzsák legfőbb hangadójává nőtte ki magát.

Zukorlic muftit ellenfelei iszlám szélsőségesnek tartják, aki kapcsolatban áll vahabita fegyveresekkel, és akit Szaúd-Arábia a boszniai muzulmánokon keresztül pénzel. Elemzők szerint Zukorlic azzal, hogy a szarajevói bosnyákok szervezetéhez közeledett, kivívta Belgrádban székelő főmufti haragját és ezzel a vele szoros kapcsoltban álló szerb állami szervekét is. A helyi sajtó állításai alapján Zukorlic több a Szandzsákban egy szimpla vallási vezetőnél. Ő volt az első magánegyetem megalapítója Novi Pazarban, melyből jelentős jövedelmei származnak a diákok magas tandíjai miatt. Testvére a tulajdonosa a Refref nevű vállalatnak, mely szöveteket, muzulmán ruhákat, könyveket és bútorokat árul, ezenkívül ő irányítja a helyi Glas Isama nevű újságot, illetve ellenőrzi a helyi iszlám középiskolákat is.

A felsorolt pozíciók birtokában a mufti most úgy tűnik, hogy még erősebb befolyásra kíván szert tenni a Szandzsákban. Ellenfele, Ugljanin szerint ugyanakkor felelőtlenség olyan dolgokról beszélni, amelyek nem kapcsolódnak a terület legfőbb problémájához, a gazdasághoz. Tény, hogy Szandzsák Szerbia legszegényebb vidéke, csak az 54 ezres Novi Pazarban 26 ezer munkanélkülit tartanak számon. A település és környéke már most a Balkánon átmenő drog- és fegyvercsempész utak fontos láncszeme és a szervezett bűnözői csoportok egyre erősebbek. A szerb kormánykörök megnyilvánulásai is arra utalnak, hogy a belgrádi kabinet most még nem fél a térség "koszovósodásától" és elsősorban munkahelyek teremtésével igyekszik elhallgattatni a Zukorlicot.

Kattintson és nézegessen képeket a Balkán tájairól!

Gazdasági eszközei azonban jelenleg inkább a Balkán muzulmánok által lakott részein egyre befolyásosabb Törökországnak vannak, ennek nyomán pedig már több török beruházási terv is született a Szandzsákban. Ha ezek megvalósulnak, az egyszerre jelenthet javuló életkörülményeket, de tovább erősítheti a helyiek történelmi hagyományokban és vallásban gyökerező lojalitását a török államhoz. Annyi bizonyos, hogy az iszlám közösség belháborúi Koszovó után újabb tűzfészket teremthetnek a térségben, márpedig az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a Balkánon szinte lehetetlen a problémák békés rendezése a már egyszer instabillá vált területeken.

Újabb támadás Zukorlic főmufti ellen

A Vajdaság Portál cikke

Svetozar Čiplić, szerbiai emberjogi és kisebbségügyi miniszter azt mondta, hogy Muamer Zukorlić (képünkön), a szerbiai iszlám közösség főmuftija „meg akarja nyitni” Sandžak kérdését és radikalizálni akarja ennek a vidéknek a körülményeit, hogy ebből politikai hasznot kovácsoljon magának. „Az állam ezt nem engedheti meg”, mondta Čiplić a Večernje novostinak adott nyilatkozatában és hozzátette, úgy tűnik, hogy a Novi Pazar-i incidensek „szemmelláthatóan szabályszerűek Zukorkić tevékenységében”.

Nemzetközi megfigyelőket követel a Szandzsákba Zukorlic

A MIÉP honlapjának átvett cikke

Nemzetközi megfigyelőket kért Sandžakba a Bosnyák Nemzeti Tanács – Catherine Ashton: Párbeszéddel kell megoldani a konfliktust

A Novi Pazar-i tiltakozások nem veszélyeztetik az ország biztonságát – jelentette ki szeptember 7-én, kedden, Miloje Miletić, a Szerbiai Hadsereg vezérkari főnöke. A sandžaki történéseket nem szabad eltúlozni, sem alábecsülni, olyan konfliktusról van szó, amelyet békés úton kell megoldani – összegzett a vezérkari főnök.

Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy szeptember 4-én, szombaton Sandžakban tüntetésre került sor egy épülő óvoda rendezetlen telekügylete miatt. A kérdéses telek a Muamer Zukorlić főmufti vezette iszlám közösség szerint az ő tulajdonukban van, míg az önkormányzat azt állítja, hogy a város rendelkezik vele. A tüntetésen az iszlám közösség mintegy 1500 tagja gyűlt össze, és a rendőrséggel való összetűzésben négy rendőr megsérült. A főmufti szerint – aki egyébként az emberi jogi és kisebbségi minisztérium által illegitimnek tartott Bosnyák Nemzeti Tanács (BNT) elnöke is egyben – ez az eset a belgrádi illetékeseknek tanulságul szolgálhat, hogy ha a nép úgy érzi, valami ellene irányul, azt nem lehet rendőri akcióval megoldani.

A tüntetés vasárnapra félbeszakadt és a BNT hétfőn Catherine Ashtonhoz, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez fordult azzal a kéréssel, hogy az EU küldjön nemzetközi megfigyelőket Sandžakba. Az EU-tisztségviselőnek címzett levélben a nemzeti tanács kitért arra is, hogy Sandžakban egyre gyakoribb jelenség a negatív megkülönböztetés, valamint az emberi jogok vallási és etnikai alapú megsértése. Kiemelik, hogy a megfigyelők jelenléte hozzájárulna a feszültség enyhítéséhez és megvalósulhatnának a tárgyalások feltételei is.

Catherine Ashton tegnapi nyilatkozata szerint a BNT-től eddig semmilyen levelet sem kapott, azonban az EU elvárja, hogy a konfliktust Szerbia európai szellemben oldja meg, tárgyalva mindegyik szereplőjével.

– Az EU figyelemmel kíséri a sandžaki történéseket. Arra ösztönözzük Szerbiát, hogy törvényei értelmében tegyék lehetővé, hogy megalakulhasson valamennyi nemzeti tanács – mondta az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Tudomása szerint a BNT megalakulásának kérdésével a szerbiai köztársasági ombudsman foglalkozik.

Svetozar Čiplićemberi jogi és kisebbségügyi minisztert meglepte, hogy az épülő óvoda miatt ekkora konfliktusra került sor.

– Nem gondoltam volna, hogy az óvoda miatt tüntetés kerekedik és ez politikai naivitás lehet részemről. Zukorlić tulajdonképpen politikai pozíciót kíván magának kialakítani, miközben az egész bosnyák nép nevében igyekszik tárgyalásokat folytatni – emelte ki tegnap a miniszter.

Elmondása szerint bármikor készen áll a tárgyalásra, hiszen folyamatosan kapcsolatban áll az EBESZ-misszió képviselőivel és a Zukorlić által vezetett Bosnyák Kulturális Közösséggel is.

– Azt szeretnénk, ha mielőbb megalakulna a Bosnyák Nemzeti Tanács. Erről mindhárom bosnyák lista képviselőivel tárgyalni szeretnénk, azonban egy ilyen tárgyaláson Zukorlić biztosan nem jelenne meg. Számára ez lezárt történet. A mostani konfliktusok nem a nemzetitanács-választások következményei – szögezte le Čiplić.

Szavai szerint pillanatnyilag arról folynak a tárgyalások, hogy előre senki sem sajátíthatja ki a nemzeti tanácsot magának, hanem azt mindhárom lista egyetértésével kell megalakítani. Kiemelte, hogy a nemzetitanács-választások gondtalanul zajlottak le és minden nemzeti tanács esetében a kétharmados többség elvét alkalmazták.

Zukorlic a szerbiai maharadzsa?

Muhamed Jusufspahić írását ismerteti a Zukorlic-csal kevéssé sem szimpatizáló délvidéki Új Szó

Muhamed Jusufspahić (Fotó: Beta)

Szerbiának nincs szüksége maharadzsára, és nem szabad engedni azon emberek zsarolásának, akik Novi Pazarban négy rendőrt megsértettek – véleményezte tegnap Muhamed Jusufspahić szerbiai mufti Muamer Zukorlić kísérletét, hogy a sandžaki történéseket nemzetközi színtérre terelje. Szavai szerint Zukorlić a vallást követően a politikában akar vezető szerepet vállalni.

– Az ilyen embereket maharadzsának hívják és nem illenek bele egy modern, szekuláris társadalom képébe – fejtette ki a szerbiai mufti.

Megjegyezte, hogy a muzulmánok teljesen szabadok Szerbiában, és nem az állam képviselői nem engedték be a másként gondolkodók gyermekeit az iskolába, hanem maga Zukorlić.

– Zukorlić záratta be a szerbiai iszlám jelképét, az Altun-Alem dzsámit – szögezte le Jusufspahić és felszólította Zukorlićot, hogy bánja meg tetteit és csatlakozzon a Szerbiai Iszlám Közösséghez.

Emellett felkérte a liberális Belgrád és Szerbia képviselőit, Čedomir Jovanovičot és Vesna Pešićet, hogy biztosítsanak a belgrádi iszlám közösségnek temetőt vagy iszlámközpontot.

Adem Zilkić, a Szerbiai Iszlám Közösség vezetője támogatja Zukorlić ötletét, hogy nemzetközi megfigyelőcsoport érkezzen Novi Pazarba.

– Legalább bebizonyosodnának, hogy Zukorlić főmufti az egyetlen rendbontó Sandžakban – taglalta a vallási vezető.

Vélekedése szerint nem véletlen, hogy Zukorlić akkor akarja nemzetközi kérdéssé tenni Sandžakot, amikor az ENSZ a Koszovó-határozatról fog dönteni.

– Ez nagy probléma, hiszen Zukorlić magára vállalta valaki más piszkos munkáját – vetette fel Zilkić.

A Zukorlićhoz közel álló iszlám közösség tagjai nem léptek kapcsolatba a nemzetközi megfigyelőkkel, hanem csupán a hazai médiának jelentették be a szóban forgó meghívást, nyilatkozta tegnap Rasim Ljajić szociálpolitikai ésmunkaügyi miniszter.

– A levelet nem a nemzetközi megfigyelőknek küldték el, hanem a hazai sajtónak. Valaki úgy akarja bemutatni magát, mintha a nemzetiségi érdekek élharcosa lenne, közben meg csak a politikai érdekek vezérlik – mondta Ljajić.

Amit Zukorlić művel, az politikai pirománia?

Mirko Gyorgyevity interjúja a délvidéki Magyar Szóban

Sandžakban az utóbbi időben egyre több indulat szabadul fel. Muamer Zukorlić mufti a Bosnyák Nemzeti Tanács sikertelen megalakítása után, amikor a kisebbségi minisztérium közvetlenül a testület megalakulása előtt szabta át az alakuló ülés ügyrendi szabályzatát, arra szólította fel Boris Tadić államfőt, hogy ne játsszon a tűzzel, követelte, hogy a bosnyák legyen államalkotó nép Szerbiában, illetve a napokban Svetozar Čiplić kisebbségügyi miniszter lemondása mellett kardoskodott. A héten több incidens is történt, legutóbb bosnyák fiatalok felgyújtották a szerb nemzeti lobogót. Mirko Đorđević vallásszociológussal megpróbáltunk utánajárni, vajon mi lehet az incidensek hátterében.

– A sandžaki történések nagy aggodalomra adnak okot, mindez azonban nem számít új jelenségnek a Balkánon, ugyanis az egyházi méltóságok – legyen szó bármelyik vallási felekezetről – már évtizedek óta arra törekednek, hogy ne csupán egyházi elöljárók, hanem nemzeti vezetők is lehessenek. Ez így volt Koszovóban is, ahol a Szerb Nemzeti Tanács és a szerb községek élén Artemije püspök állt. Hasonló történik a muzulmánoknál is. Általánosságban nézve a szerbiai muzulmánok nincsenek veszélyeztetett helyzetben, így inkább egy politikai harc kezdetének lehetünk tanúi, amelyben Zukorlić mufti a bosnyák nép szócsövének szerepéért és az autonómia megszerzéséért harcol. Óriási hiba, hogy a Bosnyák Nemzeti Tanács élén vallási vezető áll. Ezt alátámasztja az a tény, hogy a sandžaki muzulmánok több mint fele szembefordult a muftival. Zukorlić mufti szavai, miszerint ha Sandžak égni fog, akkor Szerbia is égni fog, semmi más, mint egy olyan politikai játszma, amelyben a muftinak vajmi kevés esélye van a győzelemre. Zukorlić semmit sem fog felgyújtani, azonban kijelentéseivel megerősítheti az extrém muzulmánokat tömörítő vahabita mozgalmat, amiből még sok bajunk fakadhat. A bosnyákoknak a többi nemzeti kisebbséghez hasonlóan jogukban áll nemzeti tanácsot alapítani, azonban nem hinném, hogy ez az önrendelkezés kiszélesedne és veszélybe sodorná a békét a déli országrészben.

Mi jellemzi a szerb kormány viszonyát a sandžaki bosnyákokkal szemben?

– A szerb kormány viszonyát egy elhibázott kommunikáció jellemzi. Ezt végre be kellene vallani. El kellene már választani a vallást a politikától. Valójában ebben a viszonyban rejlik a legnagyobb gond, ugyanis a belgrádi politikusok a szerbiai iszlám közösséget két részre osztották. Ezzel a tettükkel egyszerűen elvesztették a muzulmánokat. Ahelyett, hogy a vallásokról szóló törvény szerint egyetlenegy iszlám közössége lenne Szerbiának, most két, egymást el nem ismerő muzulmán közösség van, amelyek között akkora feszültségek állnak fenn, hogy rendszerint fegyveres leszámolásokra is sor kerül. Ebben a konfliktusban sem a szerb kormány, sem az emberi jogi és kisebbségi miniszter nem tudja, mit kellene valójában tenni. Hiába akarják a bosnyákok feléleszteni a második világháború alatt létező sandžaki autonómia képét, ha sikerülne is, nem kapnának sok kiváltságot. Valójában egy olyan politikai játszmának vagyunk a tanúi, amelyen keresztül Zukorlić a szerbiai muzulmánok kizárólagos vezetőjévé akar válni. Ez pedig politikai pirománia.

Miért osztotta két részre a szerbiai muzulmán közösséget a politikum?

– A szavazatok miatt. Mindez a belgrádi politikusok egy teljesen téves manipulációja volt. Az ellenkezőjét érték el vele. A politika és a vallás összekötése azonban nem adott jó eredményt a szerbeknél sem, így a muzulmánok esetében sem lesz sikeres. Nem is olyan rég Artemije püspököt visszarendelték Koszovóról, ugyanis az egyházi ügyek mellett politikával is foglalkozott és ahelyett, hogy segített volna, csak bonyolultabbá tette a koszovói helyzetet.

Összegzésül mire számíthatunk Sandžakban?

– Benyomásom szerint az incidensek száma lassan csökkenni fog. Emellett talán a belgrádi hatalom is be fogja látni, hogy közvetlenebbül kell kommunikálni a muzulmánokkal, mert máskülönben elszigeteltnek fogják magukat érezni a bosnyákok. De a legfontosabb, hogy a vallási vezetők ne lehessenek politikai vezetők is. Ez lenne a legjobb választás Szerbia, valamint a sandžaki körzet számára is.

Zukorlic engedélyt kapott a perre

Az Altun Alem dzsámi Novi Pazarban

Elérkezett a nyári uborkaszezon. S úgy tűnik, hogy az utóbbi időben mással nem tudjuk traktálni a kedves nagyérdeműt, mint a Zukorlic-saga újabb eseményeivel. Ímé a folytatás a Vajdaság Portál tolmácsolásában:

Muamer Zukorlić, a szerbiai iszlám közösség főmuftija megkapta az iszlám közösség össznépi száborának támogatását, hogy perelje be a Blic napilapot a lapban megjelentetett fotómontázsért, amelyen Zukorlićot pravoszláv papi öltözékben ábrázolják, kereszttel a fején és a következő aláírással: Nagyobb pápa a pápánál. Felhatalmazták, hogy 100 millió euró kártérítést kérjen, a hívőket pedig felszólították, hogy bojkottálják. A Blic szerkesztősége szombaton felszólította a szerbiai iszlám vallási közösség híveit, akiknek a vezetője Muamer Zukorlić és közli velük, hogy Zukorlić visszaélt egy, a lapban megjelentetett fotómontázzsal, hogy politikai kereskedelmet kezdeményezzen a szerbiai kormánnyal a szóban forgó napilap számlájára. Nataša Vučković, a művelődési miniszter sajtóval foglalkozó helyettese szombaton úgy értékelte, hogy „végtelenül nem illő” az iszlám közösségnek az a felszólítása, hogy bojkottáljanak egy napilapot egy fotómontázs miatt, amelyen Zukorlić főmufti látható. A Szandzsáki Demokrata Párt és az Európai Szerbiáért Bosnyák Lista bírálták a lap bojkottjára való felszólítást.

Folytatódik a Zukorlic-saga

A neve alapján gyaníthatóan bosnyák muszlim származású Nedim Sejdinović , a Vajdasági Független Újságírók Egyesületének (NDNV) főtitkára nyilatkozott a Magyar Szónak és arcon köpte a novi pazar-i muftit.

Emígyen:

Jogosnak tartja-e Muamer Zukorlić mufti sértődését, aki a Blic szerb nyelvű napilapban megjelent karikatúra miatt bocsánatkérést és 100 millió eurós kártérítést követelt a laptól?

– Nem, semmi esetre sem értek egyet a követeléssel. Szerintem ez ismét azt támasztja alá, hogy a szerb társadalomban egyre nagyobb a klerikalizmus. Az egyházi közösségek és egyházi képviselők viselkedése teljesen felfoghatatlan napjaikban és a világban, amelyikben élünk. Zukorlić úr és az iszlám közösség kijelentései ezzel az esettel kapcsolatban példátlanok és meggondolatlanok. Szerintem az égvilágon semmi nem sértette meg egyetlen iszlám vallású személy érzelmeit sem. A szerbiai vallási közösségek a pravoszláv egyházzal az élen a társadalomban egyfajta bírói szerepet szeretnének magukra vállalni. Ezt semmi esetre nem szabad megengedni.

Egy ismert szerbiai újságíró legutóbbi írásában kijelentette, hogy a Blic napilap azzal, hogy elnézést kért Zukorlić muftitól és az iszlám közösségtől, aláásta demokratikus és szekuláris társadalmunk alapjait. Mennyire ért egyet ezzel a kijelentéssel?

– Én valóban nem tudom, hogy mi motiválta a Blicet a bocsánatkérésre. Elképzelhetőnek tartom, hogy a Blic megijedt és ezért kértek elnézést, ezt még valamennyire meg is tudom érteni. A vallási közösségek és szervezetek jelentős hatalomra tettek szert a szerb társadalomban, ma már szinte párhuzamos állami szerveknek tekinthetők, és sokkal nagyobb befolyással bírnak, mint az államhatalom. Ennek ismeretében szerintem a Blic megijedt és ezért kértek bocsánatot.

Természetesen a szólásszabadságot féltik a gyalázkodó szerb iszlamofóbok

Mint arról már beszámoltunk, a szerb Blic újság megsértette a novi pazar-i főmuftit. S mindezt persze azután, hogy a Szandzsákot már többször kísérelte meg befeketíteni a szerb média. Emlékezetes, hogy szandzsáki dzsámik képével "reklámozták" azt, hogy a helyi ortodox kolostorban srácokat molesztáltak.

A Magyar Szó így ír az ügyről: A Szerbiai Független Újságírók Egyesülete (NUNS) aggodalmának adott hangot a sajtóban megjelent karikatúrák ellen emelt keresetek miatt, ugyanis azokkal nagy mértékben veszélyeztetik a szólásszabadságot, és nyomást gyakorolnak a médiumokra. Az egyesület a szerbiai iszlám közösség vezetőségének bejelentésre reagált, ugyanis a belgrádi Blic napilap vasárnapi számában Muamer Zukorlić muftit fotómontázsukban pravoszláv papi öltözékben, kereszttel a fején ábrázolták, s emiatt az iszlám közösség vezetői a Blic tulajdonosaitól bocsánatkérését és százmillió dinárt követelnek, ellenkező esetben bűnvádi feljelentést tesznek és az illetékes bíróság előtt peres eljárásban érvényesítik jogaikat.

A Vajdaság Portál szerint Meho Omerović képviselő hétfőn kijelentette, bizonyos mértékben megérti Muamer Zukorlićnak, a szerbiai iszlám, közösség főmuftijának a reagálását arra a Blicben megjelent fotómontázsra, amelyen Zukorlićot pravoszláv papi ruhába öltöztetik, de szerinte a lap szerkesztőségének bocsánatkérése kielégítené, akiknek a nemzeti és vallási érzületét megsértették. "A jó nemzetek közötti viszonyok érdekében és főleg amiatt, hogy a szóban forgó napilap élenjáró volt a fennálló különbségekhez való pozitív viszonyulásban, nekem, aki népem képviselője vagyok elegendő lenne a hiba beismerése, a bocsánatkérés és az ígéret, hogy az ilyesmi nem fog többé előfordulni. Olyan dolgokról van itt szó, amelyeket nem lehet euróban mérni", mondta Omerović a Sto plus Rádiónak adott nyilatkozatában.

Az szerbiai iszlám közösség vezetősége bocsánatkérést vár a Blictől

A Vajdaság Ma cikke

A szerbiai iszlám közösség vezetősége a legélesebben elítélte azt a fotomontázst, amely Muamer Zukorlić (a képen) muftit ábrázolja pravoszláv papi öltözékben kereszttel a fején, s amelyet a Blic belgrádi napilap jelentett meg vasárnapi számában.
A vezetőség a Blic tulajdonosainak bocsánatkérését és százmilliós jelképes összeget követel, ellenkező esetben bűnvádi feljelentést tesz és az illetékes bíróság előtti peres eljárásban érvényesíti jogait. Ez esetben az iszlám vezetőség felszólítja az összes polgárt, főleg a muzulmánokat, hogy bojkottálják a Blic vásárlását és terjesztését, olvasható az iszlám vallási vezetőség közleményében.

A muszlim mufti listája győzött a szandzsáki nemzeti tanácsi választásokon

A Magyar Hírlap szerint a szandzsáki bosnyák nemzeti tanács megválasztásának hatása lehet a szerb belpolitikára és a kormány összetételére, ugyanis a délkelet szerbia területen működő vallási-politikai erő, a belgrádi kormány ádáz ellenségének számító Muamer Zukorlic mufti győzött Bosnyák Kulturális Közösség nevű listájával. A VMSZ által támogatott lista a szavazatok több mint háromnegyedét söpörte be a nem hivatalos végeredmény szerint. A Zukorlic vezette bosnyákok a szavazatok csaknem felét szerezték meg.

Újabb határozat a gaztettekről

A Szerbiában kiadott Magyar Szó cikke

A Szerbiai Képviselőház egy rendkívüli kollégiumon tegnap a szerbiai állampolgárok, illetve az összes szerb nemzetiségű személy ellen elkövetett gaztettetekről szóló határozat tervezetét hozta nyilvánosságra, illetve osztotta szét a parlamenti frakciók között. A hatalmi koalíció többé-kevésbé elégedett, az ellenzék pedig ezúttal is háborgott és kifogásokat sorakoztatott fel.

Slavica Đukić-Dejanović, a parlament elnöke elmondta, hogy a határozat a jövőben tartandó tanácskozások után nyeri el végleges formáját. A tegnapi kollégiumon utalások hangzottak el, minek kellene helyet kapnia a határozatban. Arról is beszéltek, hogy fel kellene-e sorolni, hogy a Szerbiai Képviselőház a Bosznia-Hercegovina, Koszovó, valamint Horvátország területén elkövetett gaztetteket ítéli el, vagy elég a volt Jugoszlávia területén a szerbek ellen elkövetett gaztettek elítélése megfogalmazás, közölte Đukić-Dejanović, a folytatásban pedig arról számolt be, hogy a húsvéti ünnepek után sor kerül a következő egyeztetésre, amikor arról is szó eshet, hogy mikor kerüljön napirendre a szóban forgó határozat.
A kollégiumon nem vett részt a Szerbiai Demokrata Párt képviselője, Velimir Ilić, az Új Szerbia elnöke pedig elhagyta az ülést, mert mint mondta, pártja számára elfogadhatatlan a határozat szövege.
– Nem esik szó arról, hogy hol követték el a gaztetteket, illetve arról sem esik említés, hogy mi lett az elkövetők sorsa – hangsúlyozta Ilić, Miloš Aligrudić, az SZDP frakcióvezetője szerint pedig „a hatalmi koalíció felelőtlenül, erkölcstelenül és a szerb nép érdekeivel szemben jár el”.
Dragan Todorović, a Szerb Radikális Párt frakcióvezetője szerint az új határozat tervezete nem megfelelő, szerinte a parlamentnek nem egy újabb hiba elkövetésével kellene kijavítania a Srebrenicáról szóló határozat meghozatalával elkövetett hibát.
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke szerint a szerb nemzet ellen elkövetett gaztetteket elítélő határozat komoly lépést jelent az igazság elismerését illetően.
– Azt szeretnénk, ha ez a határozat más lenne, mint a korábban elfogadott több tíz határozat. A korábbi szövegekből azt lehetett kiolvasni, hogy még mindig nincs meg az akarat a szerb nemzet tragikus sorsáért való felelősségvállalásra. Eddig senki sem akarta elismerni, hogy téves politikánkkal mi okoztuk Szerbia, de más államok polgárainak is a halálát – vélekedett Jovanović.
A Szerbiai Szocialista Párt szerint a határozat tervezetét még ki kell bővíteni, hogy az teljesebb legyen, Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért frakció vezetője pedig reményét fejezte ki, hogy a határozat elfogadásához sikerül teljes parlamenti többséget biztosítani.
Muamer Zukorlić, a Szerbiai Iszlám Közösség főmuftija tegnap bírálóan nyilatkozott a Srebrenicáról szóló határozatról. Zukorlić szerint a határozat nem megfelelő, nem célszerű és lenéző.
A Srebrenicáról szóló határozatot minden bosnyák és minden humán ember nevében elvetem – szögezte le a mufti.

A három nappal ezelőtt elfogadott határozattal mások is elégedetlenek. Az Ifjúsági Emberi Jogi Kezdeményezés 30 aktivistája szerdáról csütörtökre virradó éjszaka a Köztársasági Képviselőház előtt az aszfaltra a következő szöveget festette: Népirtás, ez a súlyos idegen kifejezés. A rendőrség 9 aktivistát vett őrizetbe, majd ötórás fogva tartás után szabadon bocsátották őket. Maja Stojanović, a szervezet elnöke a következőkkel magyarázta akciójukat: „Azt szerettük volna megmutatni, hogy létezik egy új generáció, amely együtt érez az áldozatokkal és szeretne hozzájárulni a régió szebb jövőjének megteremtéséhez.”