Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: india. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: india. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. január 29., szombat

Az Angliából kitiltott Naik videókonferenciát tart Oxfordban

Érdekes a modern technológia. Tavaly nyáron egy adminisztratív döntéssel kitiltották az Egyesült Királyság területéről az ismert tévés muszlim hittérítőt, Zakir Naikot, s most itt a megoldás. A doktorból "iszlám teleevangelistává" avanzsált Naikot az Oxford Union nevű vitakör "hívta meg", Naik videóösszeköttetés segítségével fog szólni a publikumhoz - írja a Guardian-, hiszen jelen forrongó világunkban egyre kevésbé lehet korlátozni a gondolatok szabad áramlását. A WikiLeaks kiszivárogtatások és a Twitter-forradalmak idején a keményvonalas diktatúrákban, ugyanúgy ahogy az időnként keménykedő demokráciákban, egyre nehezebb szájkosarat adni az emberekre.

Zakir Abdulkarim Naik 1965-ben született az indiai Mumbaiban. Neve összeforrt az általa alapított Peace TV-vel, egy 24 órán át adó szalafista irányvonalú iszlám csatornával, mely célja az iszlám üzenetének közérthető közvetítése a tömegek felé. Naik saját fián kívül több ismert szalafista előadót is láthatunk az online is fogható csatornán, így Yusuf Estes-t vagy Bilal Phillips-et.

2011. január 26., szerda

Tömeges "visszatérítést" terveznek hindu szélsőségesek

A svájci székhelyű nemzetközi katolikus hírügynökség (APIC) tájékoztatása szerint február 10-e és 12-e között, egy hindu istennő ünnepe alkalmából, radikális hinduista csoportok tömeges visszatérítést terveznek Madhya Pradesh államban a keresztény vagy muzulmán vallásra áttért bennszülöttek körében. A kezdeményezésre, amely nem újkeletű a hatalmas kiterjedésű ázsiai országban, több mint kétmillió személyt várnak. A hívek körében növekszik a megalapozott félelem, hogy újabb keresztényellenes üldözési hullám söpör végig India legnagyobb szövetségi államában.

2011. január 17., hétfő

Hindu üzletember épít mecsetet Keralában

A Cheraman mecset Kodungallurban
még Mohamed próféta idején épült
Először fordul elő a hindu-muszlim együttélés 1400 éves történetében, hogy egy brahmanista építsen muszlim imaházat. A projektet egy Katarban élő hindu üzletember finanszírozza.


A délnyugat-indiai Kozhikodéban egy 400 férőhelyes mecset fog kinőni a földből. A legutóbbi hasonló esetre 14 évszázada volt példa, akkor a Cheraman mecsetet építtette meg Chera hindu uralkodója - tudosít a Gulf News.

2011. január 15., szombat

Újjáépül a hindu szélsőségesek által lerombolt mecset?

Imára emelt kezek a romoknál
Indiában rendszeresen esik szélsőségesek áldozatává egy-egy imahely, illetve gyakoriak az imahelyeken történő tragédiák, mint ahogy az tegnap egy keralai hindu szentélyben is megesett.

Mint ahogy arról az indiai muszlim lapja a Two Circles is írja Január 12-én a hindu ország kormányszervei lerombolták a delhi Dzsangpura városrészben álló Noor mecsetet. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy sok más imahelyhez hasonlóan, ez is illegálisan épült. Mire barbár tettükkel végeztek Allah ellenségei, kiderült, hogy a mecset minden tekintetben törvényesen épült, s azt a hatóságok kénytelenek lesznek újjáépíteni. A kormány ezek után nem tehet mást, mint hogy megveszi a földet a muszlimok számára és visszaállítja a szentségtörés előtti állapotokat.

Pénteken több ezren gyűltek össze az embertelenség helyére, hogy fohászukkal tiltakozzanak. Syed Ahmed Bukhari, a híres Jami Masjid vezető imámja (shahi imam) további tiltakozó utcai imádkozásokat helyezett kilátásba.

2011. január 1., szombat

Szúfi program Suraj Khannal és Guru Jinával

Burns Katalin élménybeszámolója a Prae-n


Aki rajong az ázsiai zene- és mozgáskultúráért, azt a rendkívüli hideg sem tarthatja vissza attól, hogy az otthon melegéből kilépjen, és elzarándokoljon akár egy eldugott budai utcába is, hogy ott cipőjéből kibújva, szőnyegen térdelve igyekezze magába szívni mindazt, amit egyetlen este alatt lehetséges. December 11-én, szombaton, az év egyik rendkívüli munkanapjának végén többen is felcserélték az otthon kényelmét arra az izgalmas kihívásra, amit Suraj Khan és Gina Rubik (Guru Gina) szúfi ének- és táncműhelye jelentett. 


A néhány emeletes, Garas utcai társasház aljában működő Kayakalp Jógaközpontban a fogasokon máris alig van hely a kabátomnak, pedig ahogy körülnézek, a kurzuson résztvenni kívánók száma éppen megegyezik a zenészekével. Négy zenész és négy tanítvány készül a műhelymunkára, nem számítva Sri Vijay Anandot, a jógaközpont vezetőjét, aki jó házigazdaként teát kínál a résztvevőknek, és később is be-benéz az órára.

A zenészek a szőnyeg szélén ülve hangolják a hangszereket. A pakisztáni Lahore-ból érkezett Suraj Khan, a mindössze 27 éves usztad, vagyis hazájában a klasszikus zene nagymestere közöttük az egyetlen valóban ázsiai zenész. Az alkalmi zenekar többi tagja, azaz Guru Jina, Farkas Tibor és Nyári Gergely mind ennek a zenének a bűvöletében élnek. Guru Jina színészi és énekesi karrierbe kezdett Pakisztánban, Farkas Tibor évek óta tanul szitározni, Nyári Gergő pedig tablajátékos.

Az alig néhány órás műhelymunka idejére éneklést, táncot és koncertet is terveztek, így igazi elmélyülésre nincs lehetőség, csupán az indiai és szúfi zene, valamint a szúfi tánc néhány fontos jellemzőjével ismerkedhetünk meg. A szúfi vallási irányzat, amely az iszlámnak egy képzeletgazdagabb, szabadabb fajtáját jelenti, mind a zenében, mind pedig a táncban nagyobb kreativitást engedélyez az előadónak, sőt, a művészetben a nőknek is szívesen ad helyet.

A zenészek

Mindjárt az óra elején bevezetést nyerünk a hindusztáni, vagyis északi indiai zene fajtáiba, jegyzetlapjainkon szorgalmasan készítjük az ágrajzot. Mivel Pakisztán és India különválása alig hatvan évvel ezelőtt következett be, a két ország zenei kultúrája egymáshoz nagyon hasonlít, a dallamok mindkét országban ismertek és kedveltek. Az ábrán helyet kap a miénktől hangszerelésében és előadásmódjában is erősen különböző indiai klasszikus zene, a könnyedebb filmzenék és a népzene is.

A rövid elméleti bevezető után végre elérkezik az este izgalmas része, a hangképzési gyakorlat. Az indiai ének kíséretéhez általában egy jellegzetes, hullámzó alapot adó húros hangszerre, a tampurára van szükség. Tampura ugyan most nem áll rendelkezésre, de ez nem jelent igazi akadályt: egy odakészített netbookról, végtelenített hangfájlról szólal meg a jellegzetes hangzás. A rága Yaman Kalyan, vagyis egy érzelmes, esti hangulatot idéző rága megismerése a feladat.

Suraj lassan hajtogatja a harmónium ajtaját maga előtt a földön, és egyelőre csak a kezdőhangot, a skála alapját adja meg. Intésére mi is belekezdünk: „száááá”, ismételjük engedelmesen, a szótag elejét mélyről indítjuk, onnan toljuk lassan felfelé a hangunkat, a „szá” helyére. Eközben az iskolai énekóráimra visszavezethető beidegződéseimet igyekszem legalább egy időre felszámolni, hiszen – ha emlékeim nem csalnak – a lentről indított, csúsztatott hang az európai klasszikus zenében csak akkor indokolt, ha a kottában ezt a glissando utasítás jelöli. „Figyeljétek meg, ha sokáig folytatjátok ezt a gyakorlatot, egy idő után történni fog valami” – szakítja félbe egy pillanatig Suraj a kórust. „Száááá”, énekeljük tovább a Mesterrel együtt, egymás után, vagy öt percen át.

A laptopról hömpölyög a tampura, előttünk a harmónium kelt hanghullámokat, mi pedig egyszerre figyeljük egymást, hogy a hangunk együtt induljon és érkezzen, és közben a siklás egyenletes útját is vigyázzuk. Úgy a tizedik vagy tizenötödik „szá” után tényleg történik valami meglepő. Mint amikor az ember torkán egy kanál sűrű méz csúszik végig, mire a torok megnyílik, és valahogy a hang is másképp szól belőle: mintha a hangszálak maguk is hangszerré válnának.

A következő feladat maga a skála, amihez a szótagok elnevezéseit is meg kell tanulnunk: „szá-ré-gá-má-pá-dá-ni-szá”. Megintcsak a „szá”-ról indulunk, de most szép lassan ráépítjük a többit is, ráérősen kapaszkodva egyre feljebb. A „”-nál van egy kis probléma: az európai szolmizációhoz szokott fülünk a „fá”-nak megfelelő félhangot építi az előző hang tetejére, ami ebben a rágában idegen hang. Egy fénymásolt lapon meg is találjuk az európai ötvonalas kottán feltüntetve a Yaman Kalyan hangközeit, és lassan át is állunk.

A skála tetejére érve a résztvevők egy része kínlódva fészkelődik, a női hang számára túl magas tartományba értünk. A Mester készséggel más hangfekvést keres, végül egy rövid dallamot rögtönöz, amit nekünk is át kell vennünk. „Tá-ná-dé-ré-ná”, jegyezzük szorgalmasan a szöveget, tudakoljuk az értelmét, mire ő egyszerűen megjegyzi, hogy ezek a szótagok a dudorászás hagyományos hangjai, különösebb jelentésük nincs. Az óra végén a két legfontosabb ritmikai képletről, a tin taalról (16-os lüktetés) és a keherva taalról (8-as lüktetés) esik szó. A taal (vagy magyarosan: tála) a klasszikus indiai zenében a ritmikus ciklust jelenti. Ezeket a számunkra is ismerős, szimmetrikus lüktetéseket mi is megkönnyebbülten vesszük át a tablától, négyesével számolva a taktusokat.

A szűkre szabott énekóra után kis szünet következik zöldséges pakorával és csájjal a konyhában. A Jógi saját jógaórájára invitál minket, amelyet ugyanitt, a központban tart, közben pedig a Pakisztánban beszélt két főnyelv, az urdu és a punjabi (pandzsábi) kapcsolatáról folyik szóváltás. A hely kezd szűkös lenni: vannak, akik máris a félóra múlva kezdődő koncertre érkeznek. A kurzus még folyik, elkülönülve várakozni nincs lehetőség, így a táncóra még egy női résztvevővel bővül, aki lelkesen veti magát a kurzus eleje óta kialakult oldott közegbe.

Guru Jina

Guru Jina a szúfi dhamalt táncoltatja el velünk. A „dhamal” valamikor a muszlim fakírok tűzjárását jelentette, ma már inkább körtáncként ismert, amelynek célja az Istennel való egyesülés, a vele való együtt rezdülés. Először is a szúfi misztika egy fontos tételével, a testen elhelyezkedő csakrákkal kell tisztában lennünk, melyek ismerete a tudatos táncolásban segít.

A szúfi misztika hat csakrát különböztet meg: a testi én pontját kicsivel a köldök alatt (sárga), a szív pontját a bal mell alatt néhány ujjnyival (piros), a lélek pontját a másik oldalon, vagyis a jobb mell alatt (fehér), a rejtelem pontját a szív és a lélek pontja között (zöld), a homlokcsakrát, vagyis a harmadik szemet, ahol test és lélek találkozik (sötétkék), végül pedig a koronacsakrát (szivárványosan csillogó, fekete). A zenészek lassan indítják a zenét, mi pedig körben, egymás mellett lépkedünk, aztán forgunk saját tengelyünk körül, először lassan, kilépve a forgást, aztán egyre gyorsabban, oldalra billentett fejjel. Megint megállunk, nyitott tenyerünket nyújtogatjuk egymás felé, fülig ér a szánk. Guru Jina mozdulatait másoljuk, aki a hastáncra emlékeztető csípőrázástól a forgásfajtákig megmutatja mindazt, ami az időbe még belefér.

A műhelymunkának vége. Kis idő múlva koncert kezdődik, amelyre folyamatosan érkeznek a külsősök, helyet keresnek maguknak a szőnyegen. Igazi bensőséges hangulatú koncert készülődik, a zenészek a közönségtől alig pár lépésre ülnek a szőnyeg szélén. Akik érkeznek, egyszerre rajonganak az indiai és a pakisztáni kultúráért, sőt, az öltözetükből következtetve egész Ázsiáért is. Ezen az estén csakis a misztikáé és a zenéé a szerep, ahogy az egyik, nemsokára felcsendülő szúfi dal is megfogalmazza: Piyar nehin ha ha sur se yisko, vagyis nem szeret az, aki nem szereti a zenét.

2010. december 25., szombat

Kasmír vallási vezetőjét visszaengedték a legfőbb srinagari mecsetbe

A 14. mirwaiz
A ramadáni szent böjti hónapot követően nem engedték be Mirwaiz Molvi Muhammad Umar Farooq-ot, az Indiához tartozó Kasmír vallási vezetőjét a terület fővárosában lévő mecsetbe. Az 1973-ban született vallási vezető az AhlulBayt hírügynökségnek elmondta, hogy az új-delhi kormány erőszakos nyomásgyakorlása nem akadályozhatja meg őt abban, hogy gyakorolja jogait.

Mirwaiz (a mirwaiz kasmíri nyelven a legfőbb imám megnevezése) kijelentette, hogy a srinagari Jamia Masjid nem másé mint a kasmíri nemzeté, melynek ott kell érzéseit és reményeit kifejeznie. A vezető imám szerint a mecset nem a központi kormány színpada, hanem imaház.

Mirwaiz nem csupán -fiatal kora ellenére- Kasmír legfőbb vallási vezetője, de az Össz-kasmíri Függetlenségi Mozgalom nevű párt szószólója is, tehát fontos közéleti szereplő.

A különleges srinagari mecsetekről ITT olvashat még!

2010. december 22., szerda

A világ egyik legnagyobb tömeggyűlése készül Indiában

Tömegek tartanak az idzstemára
Az egykoron a vegyi katasztrófa miatt elhíresült Bhopal városának közelében tartja a Tabligh Dzsamaat 63. nagygyűlését, amire 2010. december 25. és 27. között mintegy 700.000 embert várnak.  Ez az Aalmi Tablighi Ijtema nevezetű találkozó valószínűleg az iszlám negyedik legnagyobb tömegrendezvénye a mekkai zarándoklat, a kerbalai asúra és a bangladesi tablighi idzstema után.

Különösen komoly előkészületek folynak, mert ez alkalommal 400 mozgásában korlátozott muszlimot is vendégül látnak Bhopaltól 12 km-re az Islam Nagar nevezetű helyen. 2001-ig a találkozót a Taj-ul-Masjid névre hallgató mecsetben rendezték, ami Ázsia egyik legnagyobb iszlám imaháza.

A szervezők várakozásai szerint Oroszországtől Kambodzsáig több, mint harminc országból érkeznek majd résztvevők. A rendezők a nagy tömeg ellenére kerülni szeretnék a vásári hangulatot: korlátozzák a zajszintet, az ételeket pedig kötött áron lesznek kötelesek az árusok forgalmazni.

A Tablighi Dzsamaat egy XX. századi iszlám megújhodási mozgalom, ami a deobandi jogi iskolához köthető. Teljesen apolitikus szerveződésként a céljuk az, hogy minél jobb vallásgyakorlatra neveljék a muszlimokat.

2010. december 17., péntek

A muzulmán nyelvvédők megelőznék a vérontást


Az arab, az urdu és a szanszkrit védelme érdekében indítanak kampányt muzulmán szervezetek. Korábban a feszültségek vérontásba torkollottak.
Különböző muzulmán szervezetek tartottak találkozót az indiai Kerala tartományban található Kozsikodéban (korábban Calitut), ahol döntés született: tiltakozásokat szerveznek a kormány az arabbal, az urduval, a szanszkrittal és más nyelvekkel szembeni negatív hozzáállaása ellen.
A kormány rendelkezései szerint csak két nyelvet kellene tanítani az újonnan engedélyezett 178 középiskolában, illetve eltörölnének jópár korábban bevezetett nyelvvizsgát.
Emlékeztettek, hogy a kormány diszkriminatív nyelvpoltikája vezetett a nyolcvanas években a malapurrami sortűzhöz. Három ember halt meg,  amikor a rendőrség belelőtt a Muzulmán Ifjúsági Liga által szervezett, az arab nyelv védelme érdekében tartott tüntetés résztvevőibe.
Kerala tartomány lakosságának több mint fele a hinduizmus követője, de a lakosság közel negyede muzulmán. A talrtomány hivatalos nyelve a malajálam, de jelentős a tamil, a tulu és a kannada beszélők száma is. Ezeken kívül kisebb törzsi nyelveket is használnak. A fent említett nyelvek anyanyelvként nem, vagy csak igen kevesen beszélik, védelmüket a vallásgyakorlásban betöltött szerepük miatt tartják fontosnak.

2010. december 9., csütörtök

Fiúgyermekért imádkozik az indiai mecsetben a francia first lady

A francia elnök négynapos indiai látogatásának vitathatatlan sztárja Carla Bruni volt. A vendéglátó országban egyenesen az egekbe szökött a first lady iránti rajongás, amikor a helyi média hírül adta: Fatehpur Sikriben, az egykori császári székhelyen Carla háromszor is arra kérte a híres Jama Masjid mecset elöljáróját: imádkozzék a nevében azért, hogy fiúgyermeke szülessen.
A szenzációs – és sokféleképpen értelmezhető – információt az NDTV tévécsatorna és a The Telegraph India című lap tette közzé a több mint 500 éves muzulmán szentély főpapja (Az iszlámban nincsenek papok, legfeljebb imavezetők - szerk.), Peer Zada Rais Milan Chisti közlésére hivatkozva.

A tudósítás szerint Carla Bruni-Sarkozy negyedmagával utazott el a 16. századi Mogul Birodalom hajdani fővárosába, a Jaipur és Agra között található Fatehpur Sikribe. A kirándulásra elkísérte férje, az elnök, Christine Ockrent asszony, a France Monde közszolgálati médiacsoport igazgatója (korábban igen sikeres tévés személyiség, s nem mellesleg Bernard Kouchner exkülügyminiszter felesége), valamint régi barátnője, Farida Khelfa topmodell (aki Carlához hasonlóan kipróbálta képességeit a film világában is).

Az elnöki kiruccanás résztvevői nem kommentálták az indiai médiában napvilágot látott intim vallomást, és a francia minőségi sajtó is mellőzte a távolról érkezett hírt. Egyedül a bulvárszenzációkra szakosodott Voici.fr hírportál csapott le a témára, s rendesen körbe is járta kérdést.

A Voici mindenekelőtt azt szeretné tisztázni, tulajdonképpen mi a valódi tartalma Carla Bruni imába foglalt vágyának: a 42 éves híresség gyermeket szeretne (s inkább örülne egy kisfiúnak, mint egy kislánynak), vagy arról árulkodik a történet, hogy a first lady anyai örömök elé néz (és ő is kisfiúval szeretné megajándékozni a francia elnököt, akinek előző két házasságából már három fia van).


Rózsaszirmot szórnak Carla és Nicolas Sarkozy lába elé az új-delhi Taj Palace elnöki palotába érkezésükkor

A kérdésfelvetés jogos, válasz egyelőre nincs, az Élysée-palota hallgat.

A bulvárportál viszont a második feltételezés fonalán továbbhaladva – mintegy az elnöki palota agytrösztjének szerepébe képzelve magát – arra is rákérdez: hozhat-e politikai hasznot az 55 éves Sarkozynek, ha a 2012-es elnökválasztás előtti évben kispapai minőségben jelenik meg a francia választóközönség előtt.

Mindez egyelőre hipotetikus, de néhány hónap múlva kiderül, érdemes-e a témát egyáltalán feszegetni.


A Sarkozy házaspár Fatehpur Sikriben

Újabb fatva a terrorizmus ellen

Internetes fórumokon sokszor olvasható az a nyilvánvaló hazugság, hogy a muszlimok nem ítélik el kellően a terrorizmust. Az iszlám vallási vezetők évek óta nyilatkozatok százait teszik közzé, hogy eloszlassák ezt a tévhitet. Mindhiába. A Carta Pax Islamica és társai nem érik el a nyugati újságírás ingerküszöbét. Tudjuk, hogy csak az hír, ha a postás harapja meg a kutyát. Fordítva nem.

2010. december 6-án robbantás volt Benáreszben, amiről egy helyben élő hazánkfia így számol be a blogjában:

Az ayodhya-i Babri mecsetet 18 éve
 hindu szélsőségesek rombolták le.
December 6-án volt a 18. évfordulója az ayodhyai mecset lerombolásának, amely akció azóta jelképe lett a hindu-muszlim ellentétnek Indiában. Tegnap, amíg az étteremben vártuk, hogy az ebédünk elkészüljön, a kezembe akadt az aznapi újság, ahol a címlapon szerepelt, hogy hála a fokozott biztonsági előkészületeknek, az évforduló rendbontás nélkül telt el. Az öröm azonban korai volt. Még aznap este bomba robbant itt Varanasiban, a hinduk szent városában, az esti folyóbúcsúztató szertartás (aarti) alatt. Mivel ezen az eseményen rendszeresen több ezer ember vesz részt – helyiek és turisták vegyesen -, így sajnos rengeteg a sérült. A robbantást az Indian Mujahideen nevű radikális muzulmán szervezet vállalta magára. A hivatalos adatok szerint egy kisgyerek halt meg és harmincheten megsérültek, de a helyiek beszámolóját hallgatva és a képeket látva egész biztos, hogy ennél jóval több a sebesült.

Mi pedig tegyünk hozzá, hogy az indiai muszlim autoritások több vallásjogi döntvényben, azaz fatvában ítélték el a barbár tettet - írja a Hindustan Times. Közöttük találjuk a Dzsamiat Ulama-i Hindet és a Dar-ul-Ulum Deobandot is.

Szóval most már senki se mondja, hogy a muszlimok nem ítélik el a terrort!


2010. november 24., szerda

Deoband vs. iszlám világ

Darul Ulum Deoband
A Darul Ulum Deoband egyike az indiai szubkontinens legismertebb iszlám teológiai intézeteinek. A szunnita iszlám hanafi jogi iskolájához köthető. Annak szigorú, szövegszerű értelmezését tanítja. A deobandi jogértelmezést követi sok indo-pakisztáni, többek között a Tabligh Dzsamaat néven ismert hiterősítő mozgalom is.

A deobandi tudósok már sokszor kiverték a biztosítékot. Most pédául azzal a fatvával, mely kimondja, hogy a muszlimok számára tiltott lenne a véradás és a szervadományozás, amit a mértékadó iszlám központok, így az al-Azhar Egyetem is megengedetnek tekint. Indiában is többen helytelennek mondják a fatva. Maulana wahiduddin Khan, a Jamia Milia Islamia vezetője például arra kéri az indiai muszlimokat, hogy továbbra is adjanak csak nyugodtan vért - írja a The India Times.

A deobandi okostojások abból indulnak ki, hogy az ember nem birtokosa saját testének, s ezért nem "kereskedhet" azzal szabadon.

Ha ezt a logikát követjük, az ember semminek sem a tulajdonosa, semmit sem adhat-vehet, beleértve a munkaerejét is. Végsősoron az iszlám pillérei között található adakozás sem lenne lehetséges, pedig az vallási kötelezettség.

Mindeközben Merkel arról értekezik, hogy az iszlám képtelen alkalmazkodni. Igazából nem az iszlám, hanem a székeiket féltő, feleslegesen filozofálgató muftik azok, akik begyöpösödtek. A muszlim tömegek 1400 éve meglepően ügyesen alkalmazkodnak sok mindenhez. Még korlátolt muftijaikhoz is!

2010. november 6., szombat

Bécsben nyit vallásközi párbeszéd centrumot a szaúdi király

Abdullah király nyitotta meg
 a 2008-as vallásközi tanácskozást
Az Arab News szerint a két szent mecset örzője, azaz a szaúdi király az osztrák fővárost szemelte ki arra célra, hogy ott egy olyan központot létesítsenek, ahol a vallásközi párbeszéd szaúdi felfogását népszerűsíthetik.

Abdullah király olyan kutatóközpontot álmodott meg, ahol a különböző vallású és hitű emberek együtt mélyülhetnének el egymás tanításaiban, s ahol szemináriumokon vehetne részt a nagyérdemű.

Szintén szaúdi kezdeményezésre a dél-indiai Kerala államban az Iszlám Világliga fog egy, a témába vágó konferenciát szervezni. Talán épp azért esett a választás Keralára, mert ott hinduk, keresztények élnek együtt muszlimokkal és zsidókkal évszázadok óta. Remélhetőleg a muszlimokat Keralában ért ún. "love jihad" vádat is ejtik ezen alkalomból. A hinduk részéről megfogalmazott abszurd vád szerint keralai muszlim férfiak azért szeretnek bele hindu lányokba, hogy azokat áttérítsék.

A hírek arról persze nem szólnak, hogy a szaúdiak mikor tervezik az iszlámon belüli párbeszéd központjának felállítását...

2010. október 31., vasárnap

Kegyes muszlimok a bengáli kompkatasztrófa áldozatai

Mecset Midnapúrban
A Magyar Nemzet cikke


Továbbra is keresik a túlélőit a szombat délelőtti indiai kompbalesetnek. Legalább 16 ember halt meg és további 70 eltűnt, közölte a helyi rendőrség.


Indiai parti őrség és a haditengerészet együtt keresi a hideg vízben az áldozatokat. A tragédiában az erős hullámzás mellett az is közrejátszott, hogy a komp túlzsúfolt volt. A 150 embert szállító jármú, egy Sundarbans erdőbeli folyón borult fel 120 km-re dél Kolkatától, az indiai Nyugat-Bengália állam fővárosától. A kompon mindössze 60-an utazhattak volna. Az áldozatok, akik elsősorban mezőgazdasági termelők és halászok, egy hatalmas muszlim vallási ünnepről tértek vissza, amikor a baleset történt.


Busralilmuhminin-kiegészítés: Az indiai sajtóhírek szerint száz fő zsúfolódott össze egy hatvanfős lélekvesztőn, aminek Ma Durga volt a neve. A tengerészet és a közelben halászók negyven embert megmentettek a Ghoramara-szigetnél bekövetkező katasztrófában, de 18-nak csupán csak a holtteste került elő. Az áldozatok közül három kislány volt.


A hajón tartózkodók Kakdwip városába tartottak a kelet-midnapuri Hidzsli szentélyből, ahol kegyes látogatást, ún. zijárát tettek. Őket zarándoknak nevezni megtévesztő, hiszen most indul az iszlám zarándoklat periódus is, s az érintettek nem Mekkába tartottak.



2010. október 27., szerda

Börtönnel fenyegeti India a muszlimok mellett kiálló írónőt




Börtönnel fenyegetik az indiai hatóságok a világhírű írónőt, Arundhati Roy-t, mert nyilvánosan kiállt a Kasmír függetlenségét követelő kasmíri muszlimok mellett.




A legrangosabb brit irodalmi díjat, a Booker-díjat "Az Apró Dolgok Istene" című regényével elnyert szerző már korábbi beszédeiben és cikkeiben is kiállt a rendezetlen sorsú terület függetlensége mellett. Jammu és Kasmír hindu uralkodója a muszlim többségű országot 1947-ben Indiához csatoltatta, ám lakói leginkább függetlenednének mind Indiától, mind pedig Pakisztántól. Nyelvük, kultúrájuk nagyban különbözik a két országétól.

India a legdurvább terrorral nyomja el Kasmírt és lakóit.

Roy kiállása azért is értékes, mert a dél-indiai Kerala államból származik és keresztény vallású.

2010. szeptember 30., csütörtök

Megosztották az indiai szent helyet muszlimok és hinduk közt

A Szabolcs Online cikke

Egy indiai bíróság csütörtökön elrendelte, hogy osszák meg az India északi részén, Uttar Pradesh államban található Ayodha szent zarándokhelyet a muzulmánok és hinduk közt. A város legvitatottabb harmada, ahol 1992-ben felégettek egy muszlim mecsetet, a hinduk ellenőrzése alá került.



A város többi részét egyharmad-egyharmad arányban megosztották a muzulmánok és egy hindu szekta közt. Az indiai szent városba több tízezer rendőrt és katonát vezényeltek. A mecset lerombolása ugyanis a legvéresebb zavargásokhoz vezetett India és Pakisztán 1947-es szétválása óta. Hinduk, és muszlimok egyaránt fellebbezni kívánnak az ítélet ellen.
Az Ayodhya városában állt mecset, 1992-es lerombolása miatt kialakult indiai zavargásokban mintegy 2 ezer ember halt meg. Az ősi szent hely ellenőrzéséért 6 évtizede tart a jogi csatározás. Az indiai kormányfő nyugalomra szólította fel a különböző vallási felekezetek híveit.

2010. szeptember 27., hétfő

1982 óta nem ítélték el a mecsetromboló hindu szélsőségeseket

Fülöp Tímea cikke a Kitekintőn

A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság tovább halasztotta az 1992 óta húzódó Ajódhja-ügyben az ítélet meghozatalát, hogy lehetőséget adjon a bíróságon kívüli, békés megoldásra. Az India muszlim és hindu lakossága közötti egyik legnagyobb konfliktust okozó kérdés lezárása egyelőre bizonytalan időpontra tolódott, miután a döntés a további halasztási kérelemről csak kedden várható.


A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság csütörtökön szeptember 28-ig elhalasztotta, hogy az Allahabadi Legfelsőbb Bíróság döntést hozzon India egyik legrégebb óta húzódó és legkényesebb kérdésében, az Ajódhja-ügyben. Az igazságszolgáltatásnak azt kell mérlegelnie, hogy az 1992-ben lerombolt ajódhjai mecset helyét a hindu közösségnek adják-e, ahol ők egy hatalmas Ráma-templomot kívánnak építeni, vagy a muszlimoknak, az elpusztított Babri mecset újjáépítéséért. Eredetileg az ítéletet szeptember 24-én kellett volna meghozniuk és a halasztásra azért került sor, hogy feltárják a lehetőségét egy bíróságon kívüli megoldásnak tárgyalásokon, valamint közvetítésen keresztül. Azonban, hogy valójában sikerüljön ilyen módon megoldani a több évtizedes ügyet, arra gyakorlatilag semmi esély. Az ügy fontosságára jellemző, hogy Manmohan Szingh indiai miniszterelnök a maoista felkelés és a kasmíri zavargások mellett az idei év harmadik legfontosabb biztonsági veszélyt jelenti az országnak.
Akár évekig is elhúzódhat még a döntés
A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság emellett arról is határozott, hogy kedden háromtagú bíróság fog első napirendi pontként dönteni Rames Csandra Tripathi petíciójáról, amiben a döntés elhalasztását kéri a Nemzetközösségi Játékok végéig, az ítélet várható feszültségnövelő hatása miatt. A petíciót korábban az Allahabadi Legfelsőbb Bíróság elutasította és Triparthit komoly bírsággal is sújtotta.
A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság tagjai maguk is erősen megosztottak a halasztás kérdésében, hisz tartanak attól, hogy az áradások és a kasmíri zavargások közepette az Allahabadi Legfelsőbb Bíróság döntése tovább szíthatja az indulatokat Indiában. A halasztás kérdése azért is kényes, mert az ítéletet hozó bíróság egyik tagja október elsejével nyugdíjba vonul, emiatt az ítélőszéket újra fel kell állítani, újabb viták közepette, ami tovább odázhatja az ítélet meghozását akár hónapokkal, sőt évekkel is.
Évtizedekre nyúlik vissza vita
Ajódhja India egyik legnagyobb múltú városa, a mai Uttar Pradés államban, ami a legenda szerint Ráma születésének helye volt és több mint 150 éve komoly vallási vita tárgya, mióta a hinduk tiltakozásuknak adtak hangot az 1528-ban épített muszlim mecset ellen. A konfliktus 1949-ben izzott fel, amikor Ráma-szobrok jelentek meg a mecsetben és a hinduk engedélyt követeltek, hogy benne imádkozhassanak. Ez ellen a muszlimok hevesen tiltakoztak és 1950-re a vita bíróság elé is került.
Az évtizedek során a hindu szélsőségesek folyamatosan szították a hangulatot, állításaik szerint Ráma pont a mecset helyszínén született, amelynek emlékére az ősidőkben templom állt. Végül a feltüzelt hinduk tízezrei 1992-ben lerombolták a mecsetet ásókkal, rudakkal és puszta kézzel, miközben a biztonsági erők tétlenül figyelték a pusztítást. Az eset kirobbantotta a leghevesebb erőszakhullámot a muszlim és hindu lakosság között az 1947-es vérontás óta, ami India és Pakisztán függetlenné válását kísérte. Körülbelül 2000 ember halt meg 1992-ben a zavargásokban, amiért a kormányzati vizsgálatok több vezető politikust is bűnösnek találtak.
Babri mecset, 1992. december 6.
Vallási összecsapások Indiában
A történtek kétségbe vonták India többnemzetiségű, több vallást megtűrő, szekuláris demokráciájának realitását is. 2002-ben újabb vallási összecsapások törtek ki a hinduk és muzulmánok között Gudzsarát államban, amelynek során közel ezren haltak meg. A zavargások ekkor azt követően robbantak ki, hogy a Hindu Világtanács országos tiltakozásra szólította fel a lakosságot, mikor 58 ember elhunyt egy vonatgyújtogatásban. A megtámadott vonat hindu aktivistákat szállított, akik Ajódhjában a korábbi mecset helyén a Ráma-templom felépítését kívánták elérni, de a terven feldühödött muszlimok megtámadták őket.
Jelenleg a bíróság halogatása is valószínűleg annak köszönhető, hogy nem kívánnak újabb vallási összecsapások felelősévé válni egy olyan döntés meghozásával, ami semmiképpen sem tehet mindenkit boldoggá. Azonban az ítélet elodázásával sokak szerint csak tovább húzzák India egyik legrégebb óta feszültséget kiváltó problémáját, amelynek megoldásáig nem alakulhat ki rendes béke a két vallási közösség között.

2010. szeptember 16., csütörtök

A muszlim Kasmír függetlenségre vágyik

MTI
Függetlenségre vágyik az indiai Kasmír lakosainak kétharmada, és csak kevesebb, mint egy tizedük szeretné, ha a tartományt Pakisztánhoz csatolnák – derült ki egy vasárnap nyilvánosságra hozott felmérésből. Kasmír indiai részén húsz éve szeparatista mozgalmak működnek.

A kijárási tilalom ellenére összecsapások voltak vasárnap is a köveket dobáló több száz szeparatista és a rendőrség között. A (hindu tömeggyilkos - szerk.) rendőrök éles lőszert is használtak, legalább húsz ember megsebesült. A teljes, és meghatározatlan ideig tartó kijárási tilalmat azért rendelték el, mert szombaton tüntetők kormány-, és rendőrségi épületeket gyújtottak fel Szrinagarban.

A Sunday Hindustan Times című lap által szervezett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 66 százaléka szeretné a 12 millió lakosú, hivatalos nevén Dzsammu és Kasmír indiai állam teljes függetlenségét, és új országgá alakulását. A kasmíri völgy lakossága többségében muzulmán, a Dzsammunak nevezett területé hindu, és az állam része Ladak is, ahol buddhisták élnek. Kasmírban 6 százalék szeretné az egész terület csatlakozását Pakisztánhoz, Dzsammuban és Ladakban 76, illetve 70 százalék az Indiához tartozást. Az indiai kormány szerint Pakisztán szítja a szeparatista hangulatot Kasmírban, de sok helyi politikus úgy véli, hogy a fiatalok jövőjének kilátástalansága a nyugtalanság fő kiváltó oka.

2010. szeptember 13., hétfő

Salman Rushdie: engedélyezni kellene a mecsetépítést a Ground Zero közelében

MTI


A Sátáni versek szerzője, Salman Rushdie nem kifejezetten nagy rajongója a szervezett istentiszteleteknek, de úgy véli, hogy a hatóságoknak engedélyezniük kellene a New York-i Ground Zerótól két épülettömbre egy iszlám központ és egy mecset megépítését. Az indiai származású brit író, aki művével a nyolcvanas években hatalmas felháborodást váltott ki az azóta is halálát követelő muzulmán világban, az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt hangoztatta: megérti azoknak az érzékenységét, akikben ellenkezést vált ki, hogy annak a helyszínnek a közelében létesítsenek imahelyet, ahol emberek ezrei haltak meg 2001. szeptember 11-én.


Hozzáfűzte azonban, hogy tiszteletben kell tartani az amerikai alkotmányban megfogalmazott véleménynyilvánítási és vallásgyakorlási szabadságjogokat is. Hangoztatva, hogy személy szerint nem kedveli a mecseteket és más vallási helyeket, de ha az emberek mecsetet akarnak, akkor teljes mértékben joguk van arra, hogy meg is kaphassák azt.

Súlyos zavargások törtek ki az indiai Kasmírban

MTI

Kasmír indiai ellenőrzés alatt álló részének teljes területét érintő zavargások törtek ki. A rendfenntartók legkevesebb tizenhárom embert lelőttek, és egy rendőr is meghalt. Az események közvetlen előzménye egy Korán-gyalázást bemutató tévéfelvétel.

Súlyos zavargások törtek ki hétfőn Kasmír indiai fennhatóság alatt lévő területén, a rendfenntartó erők legkevesebb tizenhárom embert megöltek, és meghalt egy rendőr is. Az erőszakcselekmények kirobbantóit az tüzelte fel, hogy az iráni kormány ellenőrzése alatt álló Press TV olyan felvételeket adott le, amelyek azt mutatják: szombaton a washingtoni Fehér Ház előtt egy kisebb keresztény csoport tagjai a Korán egyik példányából lapokat tépnek ki.

A rendőrség szerint az indiai szövetségi kormány elleni kasmíri tüntetések három hónappal ezelőtti kirobbanása óta ez a hétfő volt a legvéresebb nap Kasmírban. A zavargások gyakorlatilag kiterjedtek a terület egészére. A rendőrök tucatnyi helyszínen lőttek a tömegbe. A tizenhárom meghalt tüntetőn kívül negyvenöt ember megsebesült. A kijárási tilalom ellenére az utcára vonult emberek köveket dobáltak, kormányépületeket gyújtottak fel, és ismét szakadár törekvéseket hangoztatva a szövetségi kormányzat távozását követelték. Egy településen felgyújtottak egy keresztény vallási iskolát is.

A szakadárok vezére, Szájed Ali Dzseláni nyugalomra intette követőit. Mint mondta: "erélyesen elítéljük mindazokat, akik vallási iskolát borítanak lángba." Kérte a muzulmánokat, hogy védelmezzék meg kisebbségük tagjait és vallási helyeiket.

Dzsammu és Kasmír India egyetlen állama, ahol a lakosok többsége muzulmán. Kasmír másik fele Pakisztán fennhatósága alá tartozik.
Kasmír indiai részén húsz éve szeparatista mozgalmak működnek, amelyek fegyveres harcot is folytatnak. Támadásaik már negyvenhétezer halálos áldozatot követeltek.

Három hónapja újabb erőszakhullám borította el a területet, miután a rendőrök egy szakadár tüntetésen megöltek egy tizenhét éves fiút. Csak az elmúlt két hónapban hetven ember vesztette életét a zavargásokban, többségükkel a rendfenntartó erők tagjai végeztek.

2010. szeptember 11., szombat

Az indiai uralom ellen tüntettek Kasmírban

A sit-e magazin cikke

Több tízezer muzulmán tüntető vonult fel szombaton Dzsammu és Kasmír szövetségi állam nyári fővárosában, Szrinagarban az indiai uralom ellen tiltakozva.

A tüntetők kormány- és rendőrségi épületeket gyújtottak fel. Két év óta ez a legnagyobb méretű ilyen megmozdulás.

A rendőrség könnygáz-gránátokkal és éles lőszerrel levegőbe leadott lövésekkel próbálta a tömeget feloszlatni. A hívők a muzulmán böjti hónap, a ramadán befejezését követő ima után a város mecseteiből vonultak az utcákra, zöld színű zászlókkal a kezükben, India-ellenes és szabadságot követelő jelszavakat skandálva.

A hívőket a később függetlenségi tüntetéssé szélesedett szombati imára (Vajon mi lehet az a szombati ima? az iszlám szent napja a péntek. A szombat Izrael fiai ünnepnapja. - szerk.) teherautókkal és buszokkal szállították a városba. Sokan a járművek tetején utaztak.

A tüntetés élén Umar Faruk, a régió legjelentősebb szakadár szervezetének vezetője menetelt.

A Kasmír hovatartozása miatt több mint fél évszázada ellenségeskedő India és Pakisztán februárban ismét tárgyalásokat kezd a vitatott kérdések megoldására. A Himalája hegység által kettéosztott Kasmír kétharmadát India ellenőrzi, egyharmada Pakisztánhoz tartozik. A térség lakosságának többsége muzulmán. Az indiai területen harcoló szakadárok egyetlen iszlám államban akarják egyesíteni Kasmírt.